Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
Lázár György folytatta megbeszéléseit Bécsben A kétnapos nem hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Lázár György, a Mi. nisztertanács elnöke szombaton Bécs nevezetességeivel ismerkedett. Délben vendéglátója, Bruno Kreisky kancellár ebédet adott tiszteletére, amelyen részt vett dr. Anton Benye, a nemzeti tanács elnöke, dr. Hannes Androsch fclkancellár, pénzügyminiszter, dr. Willibald Pahr külügyminiszter és Adolf Nussbaumer kancellári hivatalos államtitkár. Lázár György és Bruno Kreisky szombaton délután folytatta megbeszéléseit. A kormány elnöke és kísérete a tervek szerint vasárnap reggel utazik haza Ausztriából. (MTI) Berecz János belgrádi látogatása Dr. Berecz • János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, a JKSZ KB Elnöksége meghívására november 17—19. között jugoszláviai látogatáson tartózkodott. Belgrádi tartózkodása idején dr. Berecz Jánost fogadta Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó bizottságának osztály- titkára. Az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője őszinte, baráti légkörben eszmecserét folytatott Vladiszlav Obrado- viccsal, a JKSZ KB Elnöksége nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s a két párt együttműködéséről. Találkozott Dobrivoje Bosko- viccsal, a Szerb Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Vég. rehajtó Bizottságának tagjával. (MTI) TASZSZ-vélemény Kubai jelenlét Afrikában Igor Orlov, a TASZSZ politikai kommentátora írja: Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője a minap kijelentette, hogy az Afrikában „tapasztalható fokozódó kubai jelenlét” különösen aggasztja Washingtont. Valószínűleg nem tetszik nekik, hogy a szocialista országok szakembereket küldenek a fejlődő országokba — természetesen az utóbbiak kérésére —, s ezek a szakemberek segítséget nyújtanak a gazdaság fellendítéséhez, a hasznos ásványok felkutatásához, újabb iparágak létrehozásához, vagy éppen ahhoz, hogy egészségük, sőt életük kockáztatásával gyógyítsák az ottani lakosságot. , Igaz, hogy a szocialista országok jelentős gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak. Csupán a Szovjetunió műszaki közreműködésével 998 üzem és más létesítmény épült és épül ezekben az országokban, közülük több, mint 550 már működik is. Az amerikai külügyminisztérium tehát hiába szeretné ezt a tevékenységet a „beavatkozás” kategóriájába sorolni, s főleg Kubát vádolni ezzel. Köztudott, hogy ilyesmivel leginkább az Egyesült Államok foglalkozik, amely a segély dollárjaival egyenes arányban küldi különböző felderítő szerveinek munkatársait a szerencséltetett országba. (MTI) Ma választások Görögországban Görögország mintegy hat és fél millió szavazásra jogosult, állampolgára vasárnap az urnák elé járult, hogy a 300 tagú parlament 288 képviselői helyéről döntsön. A választásokon 15 politikai párt és csoportosulás 2150 jelöltje indul. s a 288 mandátum eldöntése utón a fennmaradó 12 helyet a legtöbb szavazatot elérő pártok képviselői között osztják el. A vasárnapi választásokon induló pártok többségének programját csak árnyalatok választják el egymástól. Világos, határozott, valódi alternatívát nyújtó programmal csak a Görög Kommunista Párt lépett fel. Az illegalitás nehéz évei után, a fasiszta rendszer megdöntése óta, másodszor indul a pórt a parlamenti választásokon s ezúttal mind az 56 körzetben állít jelölteket. A pórt programja tükrözi azt az eltökéltséget, amellyel a görög kommunisták hazájuk aktív részvételét sürgetik az enyhülési folyamatban, a béke és a biztonság megszilárdításában. A GKP követeli az amerikai támaszpontok bezárását, az ország teljes kilépését a NATO-ból. Hírügynökségi jelentések szerint a vasárnapi választások záróakkordjaként pénteken Athénban nagy tömeg előtt beszédet mondott Kara- manllsz kormányfő. Szombaton Görögországban politikai „csendes- pihenőt” tartottak, s vasárnap reggel megkezdődik a szavazás. Athéni megfigyelők — noha szavazatveszteséget jósolnak — biztosra veszik Karamanlisz pártjának győzelmét. (MTI) Terroristák üzenete A nyugatnémet „vörös hadsereg frakció” (RAF) szombaton újabb üzenetet juttatott el a Reuter hírügynökség párizsi irodájához. A Luxemburgban feladott levélben a terrorszervezet bejelentette, hogy a jövőben nem térít el repülőgépeket, hanem a levegőben robbantja fel őket és merényleteket követ el olyan helyeken, ahol „a kapitalisták” megfordulnak. Mint emlékezetes, a Baadercsoport három tagjának ön- gyilkossága után a RAF kilátásba helyezte, hogy a levegőben felrobbantja a Lufthansa nyugatnémet légitársaság három utasszállító gépét. A legújabb üzenet megismétli a fenyegetést és kilátásba helyezik azt is, hogy a RAF minden újabb tagjának halála esetén további Lufthansa-gé- peket robbant fel. (MTI) Dobrinyin • Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, felkereste James Cartert, az Egyesült Államok elnökét. A szovjet nagykövet átnyújtotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb* Tanács Elnöksége elnökének üzenetét. Carternél Carter a megbeszélés során kijelentette- hogy elégedett a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásával. A beszélgetésen jelen volt Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere és Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. (MTI) A Lord kudarca A SS éves Lord Carver egy észak-walesi viziútrendszerben vitorlázhatott, amikor a rendőr- hajó zászlójelzésekkei megállította. Előtte már jó néhány napja a Scotland Várd országos nyomozást folytatott a 41 esztendős katonai szolgálat után tavaly táborszernagyl ranggal, a vezérkari főnöki beoszlásből nyugalomba vonult arisztokrata felkutatására. Á lordot Owen brit külügyminiszter kerestette rendkívüli sürgősséggel, miután visszatért afrikai körútjáról. Az angol diplomácia irányítója a rhodésiai válság megoldására kidolgozott amerikai—angol tervezet sikerességének esélyeit puhatolta a helyszínen. MILYEN TÜZSZÜNET? A tervezet szerint először tűzszünetnek kellene létrejönnie a zimbabwei szabadság- harcosok és a rhodésiai fajgyűlölők közötti háborúban. Ezután egy hathónapos átmeneti időszakra minden hatalom egy angol főmegbízott kezébe szállna. Ez a személyiség tanácsadóival és az ENSZ megbízottjával karöltve hozná létre az átmeneti közigazgatást, készítené elő a többségi kormányt. Rhodesiában ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy a 268 000 fehéré minden hatalom é.> a több mint hatmilliós néger többség a teljes jogfosz- tottságbon tengődik. Ä nyugati hatalmakat és a mögöttük álló monopóliumokat sürgeti a „békés rendezésre” a mind erőteljesebben kibontakozó szabadságharc, a környező afrikai országok fokozód ó támogatása a fajgyűlölő rendszer ellen küzdőknek. Az amúgy ds kisszámú fehér lakosság tovább csökken: az év első kilenc hónapjában 8 737 fehér hagyta ott véglég Rhodesiát. A gazdasági helyzet is romlik: a Smith-rendszer — becslések szerint — az ország jövedelmének 15 százalékát (fordítja á háború folytatására: naponta 800 ezer fontot költ katonái célokra. A fehértelepes rendszer ingatag helyzete, a belső bizonytalanság aggasztja a monopóliumokat, köztük elsősorban az angol—amerikai érdekeltségű Lonrho nevű társaságot. Ez az óriáscég — több mint félmillió hektárnyi területtel — Rhodesia egyik legnagyobb földbirtokosa és ellenőrzése alatt tartja az ország arany- és rézbányáit. A LEGIDEÁLISABB JELÖLT Owen külügyminiszter olyan főbiztos személyére tett ajánlatot, akit — várakozása szerint — Smithék elfogadhattak volna a már említett hathónapos átmeneti időszakra. Lord Carver ugyanis Kenyában a hadjárat vezetője volt. Előbb vaskézzel lépett fel ellenük, később azonban közreműködött abban, hogy fokozatosan olyan kenyai kormányzat jöjjön létre, amelynek berendezkedése után a fehéreknek nem kellett távozniuk az országból, korábbi kiváltságaik jelentős részét megtarthatták és a nyugati cégek is megőrizhették befektetéseiket. A rhodésiai fehértelepes sajtó ezért először valóságos üdvrivalgással fogadta Carver kinevezését. A lord azonban nyilatkozatban tette világossá, hogy nem a fehértelepes terrorrendszer jelenlegi formájának fenntartása érdekében vállalta el misszióját. Elutasítóan fogadták Carvert a zimbabwei szabadságharcosok is. Mint vezetőik rámutattak: a lord tulajdonképpen diktátóri hatalmat kapna egy fél esztendőre. S miért is bíznának meg benne; . miért tennék le előtte fegyvereiket? Hol van arra garancia, hogy a fehértelepes rendszer Carver segítségével nem fojtja-e el a szabadságharcot? A Zimbabwei Hazafias Front vezetői így csak 55 perces tárgyalást folytattak az angol főmegbízottal, s leszögezték: Smithnek haladéktalanul le kell monda2 NÚCRÁD - 1977. november 20., vasárnap hét a uilagpolitikäban A hét 3 kérdése Európában sincs politikai szélcsend, hiszen a belgrádi találkozó keretében folytatódik a vita, s a most záruló héten öt kelet—nyugati találkozóra került sor külügyminiszteri vagy még magasabb szinten, de a fő figyelem a Közel-Keletre, valamint „Afrika szarvára” irányult. Mindkét térségben jelentős események zajlanak... I. MI A VISSZHANGJA SZADAT KÜLÖNÖS ELHATÁROZÁSÁNAK? Gondban volt az izraeli külügyminisztérium protokoll- osztálya: olyan viharos gyorsasággal történt megegyezés Szadat egyiptomi elnök izraeli útjáról, hogy az utolsó percekben készítették az arab ország kétcsillagos zászlait és szerezték meg az egyiptomi himnusz kottáit. Negyvennyolc esztendő óta . ugyanis nem került sor hasonló találkozóra, utoljára 1919-ben tárgyalt egymással Weizmann, Izrael későbbi államelnöke és Fejszál akkori iraki király. A meglepetés indokolásául azonban nem kell a régebbi múltba visszamenni, hiszen november elején az egyiptomi államelnök még egyértelműen leszögezte, hogy nem hajlandó külön megegyezéseket kötni Izraellel. A világpolitikában természetesen ritkán szerepel a „lehetetlen” kifejezés, néhányszor már tanúi lehettünk váratlan és szabálytalan keretek között történt utazásoknak. Ezek a megítélésénél nem a szokatlan formák a lényegesek, hanem a tényleges tartalom. Ha Szadat egy olyan izraeli állásfoglalás birtokában utazna, hogy a megszállt területekről hajlandók visszavonulni és nem akadályozzák egy palesztin állam létrehozását, akkor legtöbb arab ország vezetői aligha emelnének szót a tárgyalások ellen, amelyek értelemszerűen a genfi béke- konferenciát Is elősegítenék. Csakhogy Begin, izraeli kormányfő a Szadat-utazás előestéjén újra elvetette ezeket a jogos igényeket, sőt azt is helyeselte, hogy folytatódjék új izraeli települések létesítése a Jordán folyó túlsó párján, amely elvileg palesztin terület. Az arab világban ezért mélyreható felháborodás kíséri Szadat útját, Szíriában, Líbiában, Irakban, Kuwaitban és több országban rendkívül éles bírálatok hangzottak el. Hiábavalónak bizonyult Sza- datnak az a törekvése is, hogy Damaszkuszban meggyőzze nia, fel kell oszlatni a kegyetlenkedéseiről hírhedt partizán- vadász fehér biztonsági alakulatokat és a demokratikus választásokig a többségi fekete lakosság képviselőiből kell megalakítani az ideiglenes kormányt ROHADT BANÁNOK ÉS PARADICSOMOK Lord Carver Salisburybe érkezésekor Smith kormány zata éppen bombatámadást intézett a szomszédos Zambia ellen, s folytatta Botswana és Mozambik elleni akciót is. Smith a tárgyalóasztalnál is nemet mondott: hallani sem akar tűzszünetről- a fehér terroralakulatok feloszlatásáról es lemondásáról. Carver kísérlete, hogy a fel- szabadítási fronton kívüli fekete vezetőket nyerjen meg a nyugati tervezetnek. szintén kudarcot vallott. Még azok a törzsfőnökök is, akik kellő ellenérték fejében pedig — úgy tűnt — készek többé-ke- vésbé együttműködni. Carver elleni tüntetésre vonultatták fel híveiket. A lord kocsiját rohadt banánokkal és paradicsomokkal dobálták meg... Lord Carver ezek után sajtó- értekezleten ismerte be küldetésének kudarcát, majd csomagolt és hazautazott. Így járt ismét csőddel egy. újabb angol közvetítési kísérlet a rhodésiai válság nyugati recept szerinti megoldására. Árkus István Asszad elnököt látogatásának célszerűségéről. Értetlenül fogadja a híreket az egyiptomi közvélemény is, jó példa lehetett Fahmi külügyminiszter lemondása, majd utódjának két óra múlva történt leköszönése. AxKhaled Mohieddin vezette baloldali párt hangsúlyozta, hogy ez az utazás, a megfelelő körülmények biztosítása nélkül, súlyos károkat okozhat az arab ügynek, miután még jobban megroppantja az arab egységet és elvonja a figyelmet Genf sürgető előkészítéséről. ' Akármit is mond ugyanis az egyiptomi elnök a knesszet- ben, az izraeli parlament je- ruzsálemi épületében, ha a Begin-kormány a régi vágányokon halad tovább. (A ki- szivárgott hírek szerint maga Washington arra ösztönözné Izraelt: legalább valami látszatengedményt tegyen, hogy Sza- datnak ne kelljen teljesen üres kezekkel hazatérnie — de vajon formális „pótcselekvések” helyettesíthetnék-e az igazi rendezést a Közel-Keleten). S ha az egyiptomi elnök sietett bejelenteni, hogy az Al-Aksza mecsetben — Jeruzsálem arab negyedében — a ma éppen esedékes Nagy-Baj- rám ünnep alkalmából együtt akar imádkozni palesztin testvéreivel, jogos kérdés, hogy az érdekeltek megelégednek-e az imádsággal független államuk kikiáltása helyett... 2. MI TÖRTÉNIK „AFRIKA SZARVÁNÁL?” Jó fél éve tartanak már a Szomáliái kormány katonai műveletei, hogy elfoglalják az Etiópiához tartozó, hazánknál mintegy hétszer nagyobb, másfél millió nomád pásztor lakta ogadeni térséget. Szomália területi követelései meglehetősen régi keletűek, s a határproblémák, mint a többi hasonló viták Afrikában, a gyarmati rendszer súlyos öröksége. Ami a legsajnálatosabb, hogy Mogadisu, amely a korábbi császári rendszer alatt távol tartotta magát minden fegyveres akciótól, most az Etióp haladó fordulat után, amikor az új kormánynak a különböző belső és külső frontokon nagy nehézségeket kell legyűrnie rátámadt szomszédjára. Pedig Szomália haladó törekvésekkel indult, de a nacionalista-soviniszta szenvedélyek elhatalmasodtak politikájában, s ezt az irányváltást a reakciós erők, például Szaúd-Arábia is ösztönözte. A szocialista országok türelmes diplomáciai tevékenységgel igyekeztek békés úton feloldani az ellentéteket, de Szomáliái részről elutasították ezt. Amikor pedig segítséget nyújtottak a szorongatott Etiópia védelmére, Szomália egyoldalúan felbontotta a Szovjetunióval 1974-ben kötött ba* rátsági szerződését és megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával. (A hivatalos etióp kormánynyilatkozat különben megcáfolta, hogy kubai csapatok harcolnának Ogeden- ben — Szomália ugyanis ezzel indokolta lépését.) A TASZSZ közleménye nyomatékosan aláhúzta, hogy a barátságtalan lépésért Szomália viseli a felelősséget. A Szovjetunió és a szocialista országok ugyanakkor a jövőben is mindent elkövetnek azért, hogy Etiópia megvédhesse magát, megvalósíthassa haladó törekvéseit s a stratégiailag oly fontos válságterületen helyreálljon a béke. 3. HOGYAN ZÁRULT A NYUGATNÉMET SZOCIÁLDEMOKRATÁK HAMBURGI KONGRESSZUSA? A modem hamburgi kongresszusi központban tartották meg az SPD, a nyugatnémet szociáldemokraták pártértekezletét, s ez egyúttal hazai pályát jelentett Schmidt kancellárnak, aki az északi kikö-; tővárosból származik. Az otthoni vidék oltalmára azonban nem volt szükség, hiszen a kormányfő megnövekedett tekintéllyel jelent meg a tanácskozáson, s a párt mindhárom vezető személyisége Brandt, Schmidt és Wehner megőrizte addigi posztját. A nagy viharok elmaradtak,' de a szociáldemokrata kongresszust azért egy sajátos tudathasadás jellemezte. Érthetően támogatják a kormányt — úgyis mint kormánypárt, s különben is csak jobbra kínálkozna más reális választási lehetőség — viszont sok minden elégedetlenségre adhat okot, a növekvő munkanélküliségtől a kabinet nem ritka következetlen cselekedetéig, így azután 817 határozati javaslat érkezett a pártszervezetektől, ezek főként bíráltak,’ ám a pártegység szükségességét hangsúlyozva, elkerülték az élesebb összeütközéseket. Az SPD tehát láthatólag to^ vább követi eddigi útját, s a párton belül a centrum van előtérben. Ez a valódi változások elkerülését, a feltétlen NATO-hűséget jelenti. Az NSZK keretei között azonban kétségkívül sokkal pozitívabb alapállással, mint a CDU—CSU vonala, s ez mindenekelőtt nemzetközi enyhülésre, az európai politikára, a kelet—nyugati viszonylatokra vonatkozik. Ennek jegyében, éppen most a kongresszust követően kerül sor a kancellárnak — a terroristák kirobbantotta válság következtében korábban elhalasztott — varsói út-, jára is. Réti Ervin Érdekek csatája. Ki lesz a győztes?