Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-18 / 271. szám

Pályakezdők

MENNI VAGY

MARADNI

Bizonyára jó néhány pályakezdő fiatalban felvetődik e vagylagos kérdés, és sajnos, az évenként munkába lépő több tízezer közül sokan döntöttek a távozás mellett. S a még kemény fedelű, tinta illatú mumkakönyv első rubli- kái már be is teltek. Üjabb munkahely, újabb próbálkozás, netán újabb csalódás. Beláthatatlan következményekkel.

Fölösleges bizonygatni az első munkahely, a belépés kezdeti pillanatainak meghatározó voltát, hiszen mindenki saját bőrén is tapasztalhatta. Annál lényegesebb viszont a pályakezdőkkel való törődés napirenden tartása. Ijúsági törvényünk .feladatként határozza meg az illetékesek ezzel kapcsolatos teendőit. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban, milyen gondok és eredmények közepette? — erre kerestük a választ a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében.

Sajátos gondok

A gyáregység félezer dolgozójának átlagéletkora jócskán alul van a harminc éven. Kilencven százalékuk nő. Szakmájukat tekintve: szabók, kötő-, hurkolóipari konfekciósok, varrónők. Évenként 25—30 újonnan belépő közül négy-öt távozik.

— Milyen tájékoztatást, fogadtatást kap a munkára jelentkező? — kérdem Várakozó Jánosné munkaügyi előadót.

— A szokásos adminisztrációs teendők után elviszem a munkahelyére és ott mindent részletesein elmagyarázunk, bemutatunk neki. Az ide kerülők egy része már ismeri leendő munkakörét, mivel a kétéves szakmunkásképzés során ide járnak gyakorlatra, így az ismerkedés, illetve a menni vagy maradni dilemma a munkába állás kezdetére már eldől.

Vajon akik maradtak, jól döntöttek-e?

Az Alapi testvérek, Éva és Klári:

— Szeretünk itt lenni, bár elég sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy meglegyen a két és fél, háromezer forint havi fizetés. Eleinte alig kerestünk ezret, de most már „benne vagyunk”, s úgy látjuk, megérte a fáradozásunkat. Gondjainkban, bajainkban segítenek a munkatársak, főnökök. .. barátnőnk is van... sokat jelent ez is.

Balázs Erzsébet negyedik éve dolgozik itt.

, — Jól érzem magam a

IF'

lÉiiíL,

.

>

't -ÉJ. *

.. .A négyszáznyolcvanadik perc után mindannyiuknak jólesik egy kis szórakozás, kikapcsolódás.

munkahelyemen, bár eléggé egyhangú, monoton... de szabad időmben némiképp sikerül ezt feloldani. Mit szeretek benne? Magam sem tudom. Jó így ennyien dolgozni.

Hugyecz Erzsébet társadalmi szerződéssel került a pásztói gyáregységhez.

Horváth Zsuzsanna, kötő-, hurkoöóipari komfekciós:

— Kötőgépen kellene dolgoznom, mégis varrók. Annak idején, az átállásnál, sokan elmentek emiatt. Én maradtam. Szívesen csinálom. ,

Társadalmi

szerződéssel

Hugyecz Erzsébet társadalmi szerződéssel került a pásztói gyáregységhez. Az idén végzett Budapesten, a Köny- nyűipari Műszaki Főiskola gyártáselőkészítő és modell- saerkesztő szakán. Jelenlegi beosztása: gyakorló üzemmérnök. Augusztus óta.

— A családomból többen itt dolgoznak — mondja —, így kerültem én is ide. Néhány munkakörbe „belekóstolok”, s majd eldől, hogy tulajdonképpen hol van a helyem.

— A fizetés?

— Elégedett vagyok vele, 2801 forint. Volt osztálytársaim más munkahelyeken jóval kevesebb fizetéssel kezdtek.

— Mállyen érzés az iskolapadból egy felelősségteljes beosztásba kerülni?

— Őszintén szólva, készültem arra, hogy az „életben” nehezebb lesz a tanultak megvalósítása, mint, ahogyan az iskolában mondták. Tisztában vagyok azzal, mit várnak tőlem, s mire vagyok képes.

Akiket majdan irányítani fog, egy hatalmas teremben, sűrű sorokban ülve — néha* nyan görnyedve —, gyors, lendületes tempóban dolgoznak a zakatoló gépeken. Néha fel- felpillantanak, aztán hosszú percekig újra munkájukba feledkeznek. A négyszáznyolcvanadik perc után mindannyiuknak jólesik égy kis szórakozás, kikapcsolódás. A KISZ sokat tehetne értük. Legalább annyit, mint amennyit — nem tesz.

■ __1 / _■ _ ^ ■ I _

A fiatalokkal történő beszélgetésünk során kiderült, sem belépésükkor, sem azóta, a helyi KISZ-szervezet részéről senki nem kereste meg őket. Igaz, ők sem érdeklődtek. Amiből nyilván következik: nem KISZ-tagok.

Az ifjúsági törvényből fakadó feladatokat az intézkedési tervben rögzítették. Nemrég értékelték az eddigi munkát. Csupa elmarasztalás, a pályakezdő fiatalokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását illetően: „.. .az új belépőket nem keresték fel a KISZ- esek, nem mutatták be a gyárat, elhúzódott, elmaradtak az átigazolások és beléptetések. ..”

E téren bőven van tennivaló. Történtek javaslatok, intézkedések, de ezek még önmagukban kevesek. Jóval több odafigyelés, törődés lenne szükséges a KISZ részéről.

Az ott dolgozó fiatalok életének teljesebbé tételéhez, társadalmi tevékenységük fokozásához elengedhetetlen az ifjúsági tömegszervezet megfelelő viszonyulása, lelkiiis- meretes segítsége.

És ez feladat is.

(tanka)

Ülést tartott a megyei KISZ-bizoHság

(Folytatás az 1. oldalról)

tál elkövetett bűncselekmények száma. Fontos feladatként említette a veszélyeztetett kiskorúakkal való törődést. Ugyanis a környezet meghatározhatja a gyermek további sorsát. És, mint mondotta, a nem megfelelő gondoskodás jó táptalajt ad a fiatalkorú bűnözők utánpótlásához.

Ezután a KISZ-vezetők fejtették ki véleményüket, javaslatok hangzottak el a feladatokról. A vita után némi módosítással elfogadták az írásban előterjesztett javaslatot a fiatalkorú bűnözés megelőzése, visszaszorítása érdekében.

Az ülés további részében Oravecz József, a KISZ salgótarjáni járási titká-a számolt be az irányítás továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Elmondta hogy 88-ról 115-re emelkedett a járásban működő alapszervezetek száma. A tartalmi feladatok, a szervezeti intézkedések megvalósítása körültekintő kádermunkát kíván. Az eltelt időszak bebizonyította, hogy döntő többségük alkalmas szerepkörük betöltésére, a megnövekedett feladatok ellátására. Szólt arról is, hogy a legnagyobb előrelépés a falusi fiatalok körében tapas ztalha- tó.

A korábbi két tsz KISZ- alapszervezet helyett ma valamennyi termelőszövetkezetben működik alapszervezet.

Ezenkívül nőtt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szervezettsége is. Ugrásszerű fejlődés tapasztalható a munkás- ifjúság körében. Ma az üzemi

alapszervezetek a járás bázisát jelentik, nemcsak számsze- rűségükben, hanem tartalmi munkájukban és azok színvonalát illetően is.

Ezután jelentés hangzó*t el az 1977/78. évi akcióprogram gazdasági építőmunkára vonatkozó feladatainak végrehajtásáról. Rudinszky László ifjúmunkás-felelős hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikai tevékenység középpontjába az V. ötéves terv időarányos feladatainak megértetését, megvalósításának segítését, ellenőrzését helyezték.

Az ifjúsági brigádok vállalásai igazodna« az alapszervezetek gazdasági munkában kitűzött feladataihoz.

A fejlődés ellenére azonban a KISZ-szervezetek egy részében tapasztalható a feladatok túlzott elaprózása, s néhány helyen nem tudják kiválasztani azokat a területeket, ahol a legtöbbet tehetnek a tervek valóra váltásáért.

A vállalt feladatok zfmében új beruházások időbeni megvalósításához, új technológiák ■bevezetéséhez, munkaerő-megtakarításhoz, valamint nagytermelékenységű gépek jobb kihasználásához kapcsolódtak.

Az „Ifjúkommunistih azV. ötéves terv teljesítéséért!”elnevezésű akció eredménvének tekinthető, hogy tovább növekedett a versenybe kapcsolódó brigádok száma, vállalásaikban realizálódtak a KISZ- szervezetek gazdaságpolitikai célkitűzései.

Oj kezdeményezésként indult a fiatal újítók hónapja, mely akció bizonyította a fiatal szakemberek, műszakiak kezdeményezőkedvét. Ez évben

négyszáz fiatal és másfél száz kollektíva nyújtott be olyan javaslatot, amelyet elfogadott a gazdasági

vezetés.

Az FMKT-szervezítek tizenhárom pályamunkával járultak hozzá a helyi gazdasági tervek valóra váltásához. Közülük nem egy országos gond megoldásához adott javaslatot (AGROBER. síküveggyár, FÜTŐBER).

A megye ipari üzemeiben közel 9000 if júkommu lista dolgozik, kiknek munká’a nagymértékben hozzájárul az ipari termelés várható hétszázalékos emelkedéséhez Továbbra is jók a tapasztalatok a társadalmi munkaakciók és kommunista műszakok szervezését illetően. Erősödött a helyi védnökségi mozgalom is.

A megye mezőgazdaságában dolgozó háromezer fiatal közül hétszáz a KISZ-esek száma.

Az ifjúsági brigádok száma a termelés jellegéből adódóan kevés

az egyéni termelési mozgalmak még nem terjedlek el eléggé, de a járási és megyei versenyeknek így is sok résztvevője és nagy sikere volt. A társadalmi munka zöm a tavaszi és főleg az őszi terménybetakarításhoz kapcsolódott.

Rudinszky László beszámolója végén a feladatoktól szólt, melyet az ülés résztvevői véleményükkel, javaslataikkal kiegészítettek.

Ezután az 1978. évi forradalmi Ifjúsági napok megyei előkészítésére megszerelésére vonatkozóan hangzott el javaslat.

T. L.

Atomerőműépítés

Jelentős eredményeket értek el a KGST-országok az atomenergia békés felhasználásában. öt év alatt — 1971—75. között — atomerőműveik együttes kapacitása a hétszeresére, az 1971. évi 1100 megawattról 1975 végére 7500 megawattra emelkedett.

Előrehaladt építkezések

folynak Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiában, Lengyelországban és Romániában pedig új erőművek építését kezdték meg. Határozat született egy kubai atomerőmű felépítésére is. Az ötéves népgazdasági terveknek megfelelően a tagországok atomerőműveinek összkapacitása 1980-ban eléri a 30 000 megawattot.

iiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimirt

Ipari mércével mérve

Az egyik termelőszövetkezet elnöke panaszkodott a közelmúltban, hogy a meglevő szarvasmarhatelepre, a beruházás kivitelezése Idején pénzügyi okokból elmaradt szociális létesítményt szerettek volna építeni, de mert tűzi víztározót is muszáj lenne, így inkább hagyják az öltözőket, fürdőt, amíg nem változtatják meg a szakhatósági előírást. Ugyanis a kettőre együtt már nincs elegendő pénz. Pedig azokat az öltözőket mióta áhítják az állat- gondozó asszonyok, akiket egyébként bizonyára nem érdekelnek a paragrafusok, s nem értik az ilyesféle takarékosságot.

Szerencsére az utóbbi esztendőkben, párhuzamosan a termésátlagok, jövedelmezőség emelkedésével, a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban a szociális körülmények javítására mind több jut. A tavalyi mérlegek adatai szerint a tsz-ek e célra —, s kulturális tennivalókra — 12,5 millió forintot fordítottak. Mire jutott belőle? A rászorulók segélyeket kaptak, az üzemi étkeztetést támogatták a gazdaságok, üdüléshez járultak hozzá, s a nyugdíjasokról sem feledkeztek meg.

A mezőgazdaságban dolgozókkal való törődés sokrétű és folyamatos feladat. Szinte néhány év leforgása alatt létesültek egymás után az üzemi konyhák, a személyszállítást autóbuszok végzik, legutóbb a kazári, a szandai tsz traktorosai, szerelői dicsekedtek az új szociális létesítményekkel, amit az egyébként kevés anyagiakkal rendelkező tsz- ek, ha máshonnan csoportosították is oda a pénzt, de végül kivitelezték. S ehhez az ott dolgozók is hathatós támogatást nyújtottak társadalmi munkájukkal. Magától értetődik, hogy a kulturáltabb környezetben a munka is jobban megy, s szívesebben hoznak áldozatokat az ágazatok dolgozói, ha látják, hogy törődnek velük.

Egy juhászembertől érdeklődtem a minap élete legnagyobb élménye iránt. Nem a farkasokkal való hadakozást, vagy a tanyai villanybevezetést említette, hanem a haj- dúszoboszlói üdülést. Pedig már néhány év azóta is eltelt, de ma sem feledi, amikor az elnök pihenni küldte. Hadakozott ellene, a nyájat féltette, kereste a kibúvót, nehezen állt kötélnek. Nógrádból járt először az alföldi városba pihenni, pedig arról a környékről származik.

A mezőgazdasági munka egész éven át tart, s tele kampánnyal. A tavasziakat követi a nyári, s így tovább, örvendetes, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői egyre inkább gondolnak a feladatokat ellátók pihenésére, az erőgyűjtésre. Példázzák ezt a» Egerben, Bükkszéken, Hévízen bérelt üdülők, hétvégi házak, a különböző beutalók. S ma már az is természetes, hogy hét végén a szocialista brigádok a tsz autóbuszába ülnek fővárosi színházlátogatásra.

Ahogy a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete erősödik, úgy javulnak az abból élők munkakörülményei is. Jó néhány példa bizonyítja, hogy a kulturált munkahelyi feltételek mennyire kedvező hatással vannak a termelés növekedésére. Az üzemek általában a szociális, kulturális alapokkal teremtik meg az e területen jelentkező feladatok anyagi hátterét. Elgondolkodtató azonban, hogy mekkorák a különbségek még az azonos jövedelmekkel rendelkező gazdaságok között is.

Míg a drégelypalánkiak tavaly félmillió forintot használtak tel e célra, az érsekvadkerti tsz a dupláját. A nagybátonyi, a nagyoroszi tsz- ben körülbelül százezer forintot, a kazáriban 20, a hollókőiben 18 ezer forintot költöttek a tagság ilyen igényeinek kielégítésére. Ezek a különbségek feltétlenül visszavezethetők a szemléletbeli fogyatékosságokra.

A mezőgazdaságban dolgozók száma az utóbbi években megapadt, a nyugdíjba vonultak helyére fiatalabbak kerültek, akik a munkavállalás előtt bizony nem csupán a kereset, a munkahelyi körülmények után is érdeklődnek S a mércét az ipari üzemekéhez emelik. Egyre inkább indokolt is, hiszen az iparszerű termelés mind nagyobb teret hódít megyénkben. A területi koncentráció, a korszerű, nagy teljesítményű gépek, a tetemes költséggé! épülő állattartó telepek példázzák a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését.

S amikor a rendelkezésre álló javakat elosztják különböző célokra, tervezik a beruházásokat, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a feladatokat végrehajtók is számítanak szociális, munkahelyi körülményeik javulására.

3z. Gy.

Mai kommentárunk

Falugyűlések előtt

Ismét pezsgőbbé, elevenebbé válik a falvak közélete: közeledik a falugyűlések ideje. Az ..immár hasznos gyakorlattá, a községpolitika kiemelkedő fórumává vált esemény előkészítéséhez és megszervezéséhez hozzákezdtek a tííhá- csok és a Hazafias Népfront bizottságai.

Az elmúlt évek során megtanultunk ezzel a lehetőséggel élni, s a falugyűlések a közéletiség, a közéletre való nevelés jó iskoláivá váltak. A közös dolgainkat megvitató fórum mindenütt a legszélesebb körű érdeklődésre tarthat számot, mégpedig a téma, a napirend miatt. Szűkebb pátriánk, lakóhelyünk kerül ilyenkor nagyító alá — eredményeivel, gondjaival együtt. A felelősséggel szólók eszmecseréje egyfajta mérlegkészítés — mire jutottunk? —, ugyanakkor terv- készítés, erőfelmérés is.

A falugyűlések sikerét, rangját éppen az adta meg, hogy túlnőtt a lakosság tájékoztatásán. A népfrontbizottságok mozgósító erejével véleményt kérnek a tanácsi fejlesztési tervekről, a közösség előtt álló feladatokról. Ez adja a rövidesen kezdődő fórumok felelősségét.

Az elmúlt alkalommal megrendezett falugyűlések túlnyomó többsége már megfelelt ennek a követelménynek, kinőtt a panasznapjellegből, a kérelem-összeállításból. A falugyűlés persze legtöbbször nem „langyos” beszélgetés, hanem hangos vita, vélemények összecsapásának színhelye. A magyarázat kézenfekvő: az igények rendszerint meghaladják erőinket. Nemhiába: „vitában érik az igazság”, józan mérlegeléssel megszületik az egyetértés. Nagy szerepe van ebben annak, hogy a lakosság — a kiszélesedő demokratizmus jegyében — nemcsak tervez, hanem cselekvő részt is vállal a végrehajtásban is. A korábbi tapasztalatok alapján mondhatjuk el, hogy sok-sok hozzászóló eleve beleszövi mondandójába: „ezt kellene megcsinálni, s ezt vállaljuk mi.”

Így nyújtózkodhatunk tovább a takarónál: a lakóhely szeretetéből fakadó áldozatvállalással, a társadalmi munkákkal többre elég a rendelkezésre álló fejlesztési keret. A feladat és a megvitatnivalc — a helyi adottságoktól függően — igen sokféle. A legtöbb helyen bizonyára az út és a járda, a gyermekintézmények és az egészségügyi hálózat fejlesztése, felújítása, a közellátás kerül majd szóba. Mindez persze csak ízelítő a falvak parlamentjeinek vitaalapjából, f falugyűlések napirendjéről nyilatkozott a minap S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, s az ajánlott témák között szerepel az V. ötéves terv időarányos értékelése, a környezetvédelem is.

A „startig” még hátra levő rövid idő sok munkát ad a tanácsoknak, a népfrontbizottságoknak egyaránt. Szervezési teendőket, de fel kell készülni a ..mérlegkészítésre”, az adottságokra és lehetőségekre épülő vitaalap előterjesztésé-e is. Ez a téli este azonban akkor lehet igazán eredményes, ha a jogaival élő állampolgár is felkészülten ül be a falugyűlésre. ötletekkel, javaslatokkal. Márcsak azért is, mert ezen a rendkívül fontos párbeszéden a tanács vezetői mellett ott lesznek az adott terület gazdasági vezetői; vállalatainak, szervezeteinek képviselői is.

Érdemes lesz megfontoltan véleményt nyilvánítani. hiszen — nem mintha ezt különösen hangsúlyozni kellene — a falugyűlésen nem a „levegőbe” beszélünk Idézett nyilatkozatában a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is kifejezte: „Már most, a szervezéskor gondoskodni kell arról, hogy a falugyűléseken elhangzó minden javaslatot érdemben megválaszoljanak, a kivitelezhető tervek pedig minél előbb, de legkésőbb a legközelebbi fórumig megvalósuljanak.”

Közös gondolkodás alapján — közös munkával.

K. G.

NOGRAD — 1977. november 18., péntek

09387743