Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

Küldöttközgyűlés

Salgótarjánban

(Folytatás tíz 1. oldalról)

lyiségek állapota — a környezeti kulturáltság. A szövetkezeteknek a helyzeten sürgősen változtatniuk kell! Erre a figyelmet hozzászólásában Dev- csics Miklós is külön felhívta.

A ruházati forgalmat javuló tendencia jellemzi. Az AFÉSZ-ek leértékelt holtokat nvitottak. törekedtek a kínálat szélesítésére, de a méretválaszték fogyatékosságai miatt tovább csökkent a felső- ruházati forgalom, gve.ige a cipőválaszték, a kínálatot negatívan befolyásolta, hogv a nagykereskedelmen kívüli beszerzési lehetőséggel még megvén belül sem éltek a szövetkezetek.

A vegyesiparcikk-forgalom több mint négy százalékkal meghaladja a megyei átlagot, egyes tartós fogyasztó..i cikkekből javult a kínálat. Jelentősen emelkedett a tüzelő- és építőanyag-forgalom, a tüzelőanyag-elővásárlási akció kedvező visszhangra talált a lakosság körében. A vásárlók azonban az idén is találkoznak jó néhány hiánycikkel a szövetkezeti boltokban! Nem volt elegendő fűtőberendezésekből, kismotorokból, kohászati termékekből, s a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek is ide sorolhatók. Az év második felében hiába keresték a cementet és a fenyőfű: észárut az ÁFÉSZ elárusítóhelyein. Abból is keletkeztek hiánycikkek, hogy a boltvezetők késedelmesen küldték a megrendeléseket, helytelenül mérték fel az igényeket.

A megye ÁFÉSZ-ei jelentős eredményeket értek ei a mezőgazdasági termelés szervezésében és a termés felvásárlásában. Javult a szervező munka, erősödött a szerződéses fegyelem, újabb szakcsoportok alakultak, kedvezőbbek a felvásárlás személyi és tárgyi feltételei. Az AFÉSZ-ek az idén tízezer négyzetméter fóliasátrat helyeztek ki Pásztón, Szécsényben és Balassagyarmaton gyümölcsfa- és szaporí- tóanyag-lerakatot hoztak létre.

A szövetkezetek az idei beruházási terveiket, az előrejelzés szerint teljesítik. A hálózat 4000 négyzetméter alapterülettel gyarapszik. A tavalyival együtt 2800 négyzetméter segíti a felvásárlást. A nagyobb létesítmények közül elkezdődött a szécsényi áruház kivitelezése, a pásztói ABC-áruház építésén bizonyára még az idén dolgoznak. A beruházási munka gyengeségei — miként másutt is — az előkészületekben jelentkeznek. Későn készülnek el a programok, a támogatások és hitelek megszerzése érdekében aláterveznek, a szövetkezetek több energiát fordítanak a pénzügyi források felkutatására, mint kivitelező kerítésére. Sok kívánnivalót hagynak maguk után a kiviteli •■ervek is, s a módosítások a határidő- csúszásokhoz vezetnek.

Az ÁFÉSZ-ek idei feladatukat átlagosan 3170 dolgozóval oldották meg, nemileg csökkent az igazgatásban dolgozók száma. Az árbevételemelkedés jelentős hányadát a termelékenység növekedésével fedezték a szövetkezetek. Kedvezően alakultak az átlagbérek és a keresetek. Csökkent viszont a nyereség nagysága. Az árrések kedvezőtlen alakulása miatt a harmadik negyedév végén hatmillió forinttal kevesebb volt a nyereség a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A takarékszövetkezetek betétállománya az év végére várhatóan eléri a 300 millió forintot, s ez tízmillióval lesz több a tervezettnél. A betét- gyűjtésben kiemelkedő munkát végeztek a szocialista brigádok. Október végéig a takarékszövetkezetek 67 millió forint hitelt folyósítottak, 4 millió forinttal többet az elmúlt évinél.

A lakásszövetkezetek tevékenysége kedvező, hiszen sz idén esedékes épületeket átadták, csaknem száz család jutott e formában otthonhoz. Gondot okoz viszont, hogy a következő évben épüiők előkészítése vontatott.

Szőrfi Imre szólt j.z elkövetkező időszak feladatairól. Kiemelte az áruforgalom, a felvásárlás növelését, a készletek összetétele arányának javítását, új lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek alakításának szükségességét.

A napirend vitájában tízen vettek részt. Felszólalt Dev- csics Miklós, aki a teiepülé„Tengelytörőldőr az aszfaltszőnyegig

A Nógrád megyei Tanács útkarbantartó költségvetési üzeme nyolcadik esztendeje kezdett el „gondot viselni” a megye településeinek tanácsi kezelésben levő úthálózatára. Ezekre az útszakaszokra — kis kivétellel — akkoriban már igencsak ráfért a javítás, melyet a tanácsok — viszonylag kis tételekről van szó — nem mindig tudtak megoldani vállalkozó híján. Az első években „tűzoltó munkával” a legszükségesebb, legégetőbb feladatokat előtérbe helyezve tevékenykedett az üzem.

Az Idei évvel megszűnt ez a helyzet. A községek úthálózata megszabadult a tengelytörő kátyús, burkolatlan részektől, s ezzel lehetővé vált, hogy az elkövetkezőkben megindíthassák' a tanácsi utak aszfaltszőnyeg programját.

A költségvetési üzem az Idei év első tíz hónapjára mintegy 39,5 kilométernyi hosszúságban 174 728 négyzetméternyi felületű út korszerűsítését, felújítását tervezte. Ezzel szemben az említett idő alatt több mint 45 kilométer hosszúságú és 200 ezer négyzetméter feletti útburkolatot javított, készített. Emellett 14 híd felépítését vállalták megyeszerte, mely kettő híján kész, a kisbágyoni a napokban, és a szurdokpüspöki is az idén még elkészül.

Az első tíz hónapban végzett munka értéke 32 millió forint, melynek körülbelül egy- huszad részét teszik ki a hidak költségei.

A terv túlteljesítése sok különféle összetevő eredménye. Nagy segítséget jelentett a géppark idén végrehajtott összevonása, mely differenciáltabb ellátást tett lehetővé, elősegítette a gépek jobb elosztását. Ezek között újak is dolgoztak: egy földgyalu, öt tehergépkocsi és három cseh- íszlovák rakodógép bővítette a gépállományt ez évben. Külön csoportot szerveztek a kisebb hibák elhárítására, mely készenlétben áll, hogy a legsürgősebb feladatokat bármikor elvégezhesse.

Üjdonság volt az előregyártott hidak alkalmazása, melyek közül kettőt már megépítettek, a harmadik a napokban készül el. Ez a szerkezet bevált, így a jövőben több helyen is alkalmazzák majd a megyében.

A munka előkészítésére, a tervszerű anyaggazdálkodásra is külön csoportokat alakítottak, melyeknek tevékenysége ugyancsak jelentős szerepet játszott az idei eredményekben.

Már a jövő évre is készül az üzem. Augusztusban és szeptemberben, amikor még szabadok voltak az útpályák, semmi nem akadályozta a bejárást és felmérést, megkezdték az 1978-as tervek előkészítését. Ennek köszönhető, hogy a jövő év tervei 90 százalékban készen vannak.

1978-ban a minőségre szeretnének még fokozottabb gondot fordítani, valamint a forgalombiztonsági szempontokra. Balassagyarmat várossal mintegy három és fél millió forintos munkáról tárgyalnak. Január 1-től a csatornák építését is magukra vállalják, így elkerülhetővé válnak az alvállalkozói késedelem miatti bosszúságok, ha- tárdiő-csúszások. Ehhez az üzem megfelelő célgépeket vár.

A nyolc év legjelentősebb eredménye az, hogy biztosítottá vált a tanácsi kezelésű utak ciklusos felújítása.

sek közötti differenciált ellátásra hívta fel többek között a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti kereskedelemnek nagyobb részt kell vállalni a munkáslakta települések ellátásából, s halaszthatatlan tennivaló a vendéglátó egységek, üzletek kulturáltságának emelése, a körültekintőbb beruházási tevékenység. Szólt a káder- és személyzeti munka feladatairól.

A küldöttközgyűlés ezt követően a módosított szövetkezeti jogszabályok alkalmazásának teendőit, a MÉSZÖV módosított alapszabályának tervezetét, a megyei szövetség költséggazdálkodását tárgyalta meg, s meghallgatta a felügyelő bizottság jelentését

Az Üvegipari Művek vezér- igazgatójának utasítására a salgótarjáni síküveggyár

Zagyva III. üzemrészéből a kemence átépítése miatt 52 női dolgozót átcsoportosítot* tak a salgótarjáni öblösüveggyárba. Ez a segítség úgy jött az öblösüveggyáriaknak, mint a szomjas földnek az eső. Ugyanis a feldolgozó üzemrész, a hiányos munkáskéz miatt, nem tudott megbirkózni a termelőüzemek gyors ütemű eredményeivel. Emiatt az udvaron temérdek meny- nyiségű feldolgozásra váró félkész áru halmozódott fel. Ennek eltüntetésében vár nagy feladat a testvérigyárból érkezettekre.

*

Az I-automata tehargyártó- nál dolgozik Sándor Gézáné, aki a Zagyva III-ban négy műszakban dolgozott, mint figyelő.

— Nekem nehezebb a mostani munka. Sokat kell mozogni. Lassan azért megszokom, hozzáigazodom a követelményekhez. Mi a különbség a kettő között? Ott jobban kellett figyelni. Bevallom nem nagy lelkesedéssel jöttem ide..,

Kisiparos

Bercelen. a Hazafias Népfront községi bizottságának helyiségében tartotta a napokban ülését a KIOSZ körzeti csoportja. A helybeli kisiparosokkal Urbán Ottó vezetőségi tag ismertette a lakosság igényeit, s az ezzel kapcsolatban a résztvevők előtt álló feladatokat. Ezt széles

értekezlet

körű vita követte, melyen közérdekű kérdések csakúgy napvilágra kerültek, mint az anyagbeszerzés alkalmi nehéz ségei. Az ülés végén a helyi kisiparosok csatlakoztak a szolidaritási bizottság felhívásához, és egyéni lehetőségeikhez képest kisebb-nagvobb összegeket ajánlottak fel a szolidaritási alap javára.

Mellette dolgozik Kovács Jánosné, aki így folytatja az előbbi gondolatot: — A síküvegben lábbal és szemmel kellett dolgozni, itt meg ülve és kézzel. Az első három műszak után nagyon fáradtan mentem haza. Kérdezte a férjem, -milyen az új helyem, hogyan fogadtak? Nem panaszkodhatott! — válaszoltam —, kedvesek az új kollégák, csak nagyon fáradt vagyok. A kritikus napok után fokozatosan megszoktam, elsajátítottam az új mozdulatokat. MeSzervezési és számítástechnikai kiállítás Salgótarjánban

A kiállításon az érdeklődők találkozhattak a szocialista országokban készülő ügyviteli berendezésekkel, főleg az NDK-beli vállalatok rukkoltak ki újdonságokkal, melyeknek sok nézője akadt. — kj —

Tegnap délelőtt szervezési • és számítástechnikai kiállítást nyitottak meg Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban. A Német Demokratikus Köztársaság

Büromaschinen—Export cég közreműködésével a MIGÉRT - Műszer- és Irodagép-értékesítő Vállalat —, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete által rendezett háromnapos kiállítás megnyitójára számosán eljöttek a salgótarjáni vállalatok érintett szakemberi közül.

Gresits Iván, a MIGÉRT

műszaki titkára megnyitójában elmondta, hogy olyan NDK és magyar gyártmányú elektronikus adatfeldolgozó berendezéseket mutatnak be, amelyek használata elengedhetetlen egy későbbi megyei számítógépes programhoz való csatlakozásra. A megnyitót követő szimpozionon Harald Börnicke, a Büromaschinen— Export igazgatója válaszolt a megjelentek kérdéseire.

.. A megnyitón résztvevő. .vállalati szakemberek nagy érdeklődéssel tekintették meg működés közben a különböző berendezéseket. Különösen nagy érdeklődést váltott ki

a DARO cég lyukszalag-ki- adásos könyvelő és számlá- zóautomatája, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának programozható elektronikus asztali számológépe és a leltárfelvevő és kiértékelő automatája. Sokan tekintették meg kíváncsian az OLIVETTI olasz cég gömbfejes írógépét, s az EURODIA osztrák cég számítástechnikai segédeszközeit és kellékeit.

Az ügyviteli munka gépesítésének jelenét és jövőjét bemutató kiállítás még ma és holnap tekinthető meg, délelőtt 10 órától délután 16 óráig.

Szokatlan, új, más a munka jellege

Átcsoportosítás után az új helyen

lyik a szebb munka? A mostani. Nekem tetszik, megszerettem, érdekel is.

— Itt maradna?

— Nem. A férjem beteges, s tudja, az asszonynak mellette a helye. Egyébként együtt járunk dolgozni a síküveggyárba. Ö ott meós, én meg figyelő.

Pár lépéssel odébb a készárut rakja a dobozokba Csonka Sándorné. Így vall az itt eltöltött időről: — Nekem jóval könnyebb, mint előző munkahelyemen, ahol a húzóüzemben cserépadagoló volt- tam. Nagyon nehéz, férfinak való munka az.

— Nem gondolt arra, hogy itt marad?

— Férjem, aki itt dolgozik, biztatgat, hogy jöjjek de. Nekem nem jó a háromműszakos beosztás a négy gyerek miatt! Igaz, három óvodába jár, a legkisebbre meg az édesanyám vigyáz. Számomra a négy műszak a jobb, mert el tudom látni a gyerekeket és többet lehetek velük.

Végül Verebélyi Andrásnét, a csoportvezetőt kérdem: v— Mi a véleménye, a síküveggyári asszonyok munkájáról?

— Iparkodnak, odafigyelnek arra, amit végeznek. Még nem érték el a normát. Az előírt 8000 helyett egy műszakban még csak 7000—7200- at teljesítenek. De csak egy hete dolgoznak velem. Jó

szellemű asszonyoknak ismertem meg őket.

Nem sokkal később egy másik üzemrészben váltogatom a szót László Edittel, aki 21 éves és a Zagyva III. üzemben mint leszedő dolgozott.

— Ott könnyebb volt nekem. Szebb is az a munka. A munkakörülményeket pedig össze sem lehet hasonlítani. Semmi pénzért nem maradnék itt. Nemcsak azért, mert szeretem azt a munkát, amit korábban végeztem. Nem számított nekem, hogy vasárnap, húsvét, vagy karácsony van, csak fizessék meg azt amit csinálok. E tekintetben pedig nem panaszkodhatott! a síküveggyárra.

— És itt milyen teljesítményt ért el?

— Egy műszakban 1300— 1400 csillárüveg felesleges részét fűrészelem le.

— Mennyi az itteniek normája?

— Ezerki 1 encszázhatvan egy műszakban.

Ahhoz, hogy keressen az ember 2200—2400-at kell lefűrészelni — mondja később az egyik helybeli dolgozó.

Edittől a mellette dolgozó Szilágyi Mihályné veszi át a szót:

— A Zagyva Ill-ban sokkal jobb a környezet, kifogásta- lanabb a munkakörülmény. Alig várom, hogy visszamehessek. Azt viszont elismerem, hogy az itteni munka köny- nyebb. Egyedül az zavar, hogy vízzel kell dolgoznom. De ezt is meg lehet szokni. Nekünk még lassabban megy minden, mint az ittenielvnek.

Nos, miként ítélik meg munkatársnőik eddigi tevékenységét azok, akik közvetlenül mellettük dolgoznak: Reznicsek Mária és Molnár Istvánná.

— Jó szellemű kollégák, mindig itt vannak, igyekeznek munkájukat jól elvégezni.

A csoportvezető pedig a következőket fűzi hozzá: még nem tudhatnak annyit mint mi, azért igyekezniük kell.

Muszáj volt, hát jöttünk. Mindegy, hol dolgozunk, a pénzért tenni kell valamit. Ide küldtek. Nem tehettünk mást. Nem a mi hibánkból vagyunk itt. Alig várom, hogy visszamenjek. Ilyen vélemények is elhangzottak. Ezek eredhetnek a munka újszerűségéből, a régi munkahely megszokottságából, az utána érzett vágyakozásból, a régi barátok, ismerősök hiányából. Ha nem így lenne, talán az lenne a meglepő és kevésbé hihető. Így hát jelenleg csak megsértésről, belátásról beszélhetünk. Később majd természetessé válik, ami most még új és szokatlan.

V. K.

NOGRAD - 1977. november 17., csütörtök «J