Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
incidens Hyugaf-Szstiara partjainál Nyugat-Szahara partjai mentén hétfőn ismeretlen támadók akna- és géppuskatűz alá vettek egy spanyol halászhajót és három halászt túszul ejtettek. A spanyol külügyminisztérium bejelentette a kormány döntését, miszerint tengeri védelmet biztosít a térségben halászó hajóknak. Kedden már meg is jelent az első spanyol hadihajó az övezetben. 1 A támadásért eddig egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget. A Poüsario Front képviselői Madridban úgy nyilatkoztak, hogy nincs tudomásuk a merényletről. (MTI) Hollai Imre felszólalása az ENSZ-ben , Harmathi Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában fogadta a Szovjet Afroázsiai Szolidaritási Bizottság küldöttségét, amelyet Grigoríj Zarmairovics Ioaniszjan, a bizottság titkára vezet. Képünk a találkozón készült: középen bal oldalt Harmathi Sándor, vele szemben a szovjet küldöttség vezetője. Gierek párttaggyűlésen haladunk Sztrájk Olaszországban Nyolcmillió ipari munkás sztrájkja- miatt kedden négy órán át szünetelt a termelés az olasz gyárakban. A legnagyobb szakszervezeti szövetségek (CGIL, CISL, UIL) azért mozgósították a dolgozókat, hogy kikényszerít- sék a kormánytól annak az új gazdaságpolitikának a valóra váltását, amelynek alapelveit a hatpáirti programmegállapodásban rögzítették. A szakszervezetek a beruházások fellendítését és a legelmaradottabb déli tartományok iparosítását sürgetik a munkanélküliség csökkentése és a súlyosbodó gazdaságiszociális gondok orvoslása, az infláció megfékezése érdekében. A szakszervezeti szövetségek főtitkárainak részvételével Nápolyban nagygyűlést tartottak, a déli vidékek lakossága életszínvonalának javítását, az elmaradottság csökkentését követelve. Edward Gierek, a LEMP KB első titkárának részvételével tartottak taggyűlést a Za- mosci Bútorgyár párttagjai. A taggyűlésen felszólalva Edward Gierek elmondotta, hogy a beszámoló és a választási kampány során számos értékes javaslat és terv hangzott el, s jelentős szerepet játszott az alkotó szellemű bírálat is. Az első titkár hangsúlyozta, hogy a viták értékes tapasztalatokat nyújtottak és a Központi Bizottság, valamint a kormány mindent megtesz azé-t, hogy levonva a megfelelő következtetéseket, bátorítsa a pozitív magatartási formákat és következetesen fellépjen a negatív jelenségek ellen. — A nehézségek ellenére következetesen haladunk előre, emelve országunk élet- színvonalát, ragaszkodva választott utunkhoz, és elutasítva a rövidlátó elképzeléseket. Erőt nyerünk meggyőződésünkből, hogy helyes utat választottunk, és egyesítve a nemzetet a közös célok elérésére, mindent megteszünk a nehézségek legyőzése érdekében, azért, hogy biztosítsuk hazánk folyamatos, gyors fejlődését, az életszínvonal, az oktatási és a kulturális szint állandó emelkedését — mondotta többek között a LEMP KB első titkára. (MÍI) A dél-afrikai kormány fajüldöző politikájáról kezdődött közgyűlési vitában november 14-én szólalt fel Holla! Imre nagykövet az állandó magyar ENSZ'képviselet vezetője. Beszédében hangoztatta, hogy az apartheid-rendszer csak a kegyetlen erőszak fokozásával tudja fenntartani a dél-afriai nép feletti uralmát, a fegyverkezésre költött csillagászati összegekkel olyan katonai potenciált hozott létre, amely nemcsak a dél-afrikai térség, hanem az egész világ békéjét és biztonságát fenyegeti. Ezt csak az imperializmus szélsőséges köreinek segítségével érhette el, amelyek — az érvényes ENSZ-ha- tározatok ellenére — fokozzák a dél-afrikai kormánynak nyújtott támogatást, kölcsönök, pénzügyi tranzakciók, beruházások formájában. Hollai Imre rámutatott arra, hogy Magyarország mint az apartheid-ellenes különleges bizottság alapító tagja, kezdettől részt vesz a fajüldözés elleni harcban: küldöttségeink jelen vannak az ezzel kapcsolatos nemzetközi eseményeken és aktívan részt vesznek a megfelelő határozatok előkészítésében. Idézte Losonca Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a lagosi konferenciához küldött üzenetét miszerint „Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az elnyomott népek küzdelmét a faji megkülönböztetés felszámolásáért, önrendelkezési joguk elnyeréséért”. (MTI) Fogadás a belga követségen Constant Clerckx, a Belga miniszter, Szarka Károly kül- Királyság budapesti nagykő- ügyminiszter-helyettes, Török vete a belga nemzeti ünnep István külkereskedelmi mialkalmából kedden fogadást niszterhelyettes, valamint a adott a nagykövetségen. gazdasági, a kulturális és a A fogadáson részt vett társadalmi élet számos más Sághy Vilmos belkereskedelmi vezető személyisége. Interjú Szadattal és Beginnet Kölcsönösen találkozni akarnak A CBS amerikai tv-hólózat hétfőn közvetítette azt az interjút, amelyet hírmagyarázója, Walter Cronkite külön-kü- lön készített Anvar Szaöat egyiptomi államfővel és Me- nahem Begin izraeli kormányfővel. „Már csak a megfelelő meghívásra várok — mondotta nyilatkozatában Szadat —. szeretném a lehető leghamarabb megvalósítani e látogatást”. Rámutatott arra, hogy adott esetben „érdemi problémákat” érinthetnek az izraeli vezetőkkel- folytatandó tárgyalásai. Az egyiptomi államfő a továbbiakban elmondotta, hogy ieruzsálemi látogatási tervéről nem tárgyalt a többi arab vezetővel, mert — mint mondotta — „ez saját kezdeményezése”. Arra a kérdésre, hogy az ügyben mi Jasszer Arafat- nak, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet végrehajtó bizottsága elnökének az álláspontja, Szadat azt válaszolta, hogy a PFSZ vezetője „nem nyilvánított véleményt”. Menahem Begin Izraeli miniszterelnök a CBS-nek adott nyilatkozatában szintén bizonygatta, hogy Szadat je- ruzsálemi látogatását „nem köti semmiféle feltételhez”. Bejelentette, hogy az ügyben kedden délután szólal fel az izraeli parlamentben, majd az Egyesült Államok közvetítésével juttat el meghívást Szadatnak. Parlamenti nyilatkozatát követően e célból „érintkezésbe fog lépni az Egyesült Államok izraeli nagykövetével”. Hozzátette még, hogy az egyiptomi államfőt hajlandó „bármely időpontban, bármely napon” fogadni, a repülőtéren fogja őt köszönteni, s ha Szadat egy héten belül Izraelbe látogat, akkor kész elhalasztani a tervek szerint vasárnap kezdődő nagy-britanniai látogatását is. Végül hangoztatta, fel fogia kérni az egyiptomi vezetőt, hogy szólaljon fel az izraeli parlamentben, a Knesszeet- ben. Begin egyébként az egyiptomi elnök tervezett izraeli látogatását „igen pozitív fejleménynek” nevezte, majd kijelentette: „nem kívánunk éket verni az arabok közé, de természetes, ha Egyiptom hajlandó tárgyalni Izraellel a békéről, akkor tárgyalni fogunk Egyiptommal”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szűkszavúan csak annyit közölt, ha Begin felkérné Samuel Lewist. az Egyesült Államok Tel Avjv-1 nagykövetét arra, hogy továbbítson meghívást Szadat egyiptomi államfőnek, akkor az izraeli kérelmet jóváhagyás végett az amerikai külügyminisztérium elé terjesztenék. (MTI) Egyoldalú Szomáliái lépés A Szomáliái Demokratikus Köztársaság kormánya bejelentette, hogy nem tartja szükségesnek a szovjet szakemberek további ott-tartózkodását, és megszünteti az. 1974. július 11-i szovjet—Szomáliái barátsági és együttműködési szerződés érvényét. A Szomáliái kormány ezt a lépést egyoldalúan és egy olyan tényleges háború körülményei között tette meg, amelyet ő indított a szomszédos Etiópia ellen. A lépést lényegében az az elégedetlenség idézte elő, hogy a Szovjetunió nem támogatta a Szomáliának a szomszédos állammal szembeni területi igényeit. és nem volt hajlandó közreműködni a testvérháború felszításában Afrika szarvában; Ismeretes, hogy a szovjet szakemberek a Szomáliái korú mány kérésére tartózkodnak Szomáliában. A Szomáliái kormány több ízben is kifejezte köszönetét az általuk nyújtott segítségért. A Szomáliái fél több alkalommal magasan értékelte a barátsági és együttműködési szerződés jelentőségét Szomália szempontjából. A jelenlegi lépésekből ítélve, a Szomáliái kormányban soviniszta és ex- pánzlbnista beállítottság kerekedett a józan ész fölé. A szovjet fél tudomásul vette a Szomáliái kormány elhatározását és ezért minden felelősség a Szomáliái félre húrul. A szovjet kormány úgy döntött, - hogy minden szovjet szakértőt visszahív Szomáliából. (MTI) Az NSZK a kormányzó koalíció két pártjának kongresz- szusa közötti napokat éli. A kisebbik partner a Szabad Demokrata Párt (FDP) már tanácskozott, a vezető párt, a szociáldemokrata SPD emberei kedden összeültek Hamburgban. Függetlenül attól, hogy mi történik majd a tanácskozáson — annyi bizonyos, hogy a nyugatnémet politika nehéz keresztúthoz érkezett. Az útjelző táblák egyszerre sokfelé mutatnak. PREPARÁLT KÖZVÉLEMÉNY A legdöntőbb kérdés, amely minden mást beárnyékol, a terrorizmus problémája. Még pontosabban: annak a kérdése, hogy a terrorista merényletek által keltett általános felháborodást a háttérben működő politikai erők milyen mélyebb változásokra akarják felhasználni. A nyugatnémet politikai életben ezt ma azzal a kissé ködös formulával fejezik ki, hogy miképpen lehet „a terrorizmus elleni hatásos küzdelmet összeegyeztetni a liberális jogállam fennmaradásával.” (Jelenleg egyértelműen úgy tűnik, hogy az NSZK-ban kialakult polgári demokrácia kereteit az alkotmány adta lehetőségek körén belül tovább fogják szűkíteni.) A vita voltaképpen csak a szűkítés mértékéről folyik. A szociáldemokrata párt centruma, élén Schmidt kancellárral egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy ne vezessen be bizonyos politikai korlátozó rendszabályokat. A nyugatnémet sajtó felett nem rendelkeznek a szociáldemokraták — a bulvársajtó pedig egyenesen a felelőtlen jobboldal, Springerék kezében van. Az országban ezért meglehetősen „preparált” a közvélemény. Ez önmagában nyomást jelent a kormányra. Tovább szűkíti az SPD mozgási lehetőségeit ebben a kérdésben az ellenzék, a CDU és a CSU offenzívája. Ilyen körülmények között számolni kell azzal, hogy az eddig is meglevő korlátozó törvényeket — például azt- amely megtiltja következetesen baloldali meggvőződésű- ek alkalmazását az állami hivatalokban és a közoktatásban — ezentúl élesebben és határozottabban alkalmazzák. FRONTÁLIS ÖSSZECSAPÁS? A terrorizmus által megmérgezett és a jobboldal által messzemenően manipulált és kihasznált politikai légkör új kombinációkat tett lehetővé a politikai élet csúcsain is. Magában a szociáldemokrata pártban Schmidt kancellár és a centrum — a jobboldal hallgatólagos támogatásával — felhasználja ezt a légkört arra, hogy elhallgattassa a párt radikális baloldalát, amely aggodalmait hangoztatja az említett, várható korlátozások politikai kihatásai miatt. Az érv igen egyszerű: a baloldalnak meg kell hajolnia és el kell fogadnia a szükséges intézkedéseket. hiszen a másne dldalor ugrásra készen várnak az uniópártok, hogy az 1978-as tartományi választásokon, majd az 1980-as parlamenti választásokon vereséget mérjeneK a kormánykoalícióra és végül is megragadhassák a kormányrudat. Ami az ellenzék pártjait illeti- az ő táborukban gyakorlatilag két fő irányzatot lehet megkülönböztetni. Az egyik irányzat abban bízik, hogy lehetségessé válhat a kormánytöbbség megszerzése és ezért szorosabbra kell vonni a sokszor egymással is vi- szálykodó két uniópárt sorait. Ez az irányzat a frontális választási összecsapás híve a szociáldemokratákkal szemben. A második irányzatot két elgondolás mozgatja. Az egyik a pesszimizmus. Nevezetesen az. hogy a CDU—CSU a választásokon nem tud majd íc- lülkerekedni. A másik mozgatóerő az az ellentét, amely a rendkívüli becsvágyó CíU- pnrtvezért Strausst Kohllal szembeállítja. Ez a két tényező szülte azt a kombinációt, hogy esetleg meg lehet kísérelni a régi „nagy- koalíció” visszaállítását. Azzal a különbséggel, hogy ezúttal a szociáldemokraták lennének a nagykoalíció uralkodó pártja és az uniópártok elfogadnák az „ifjabb partner” szerepét. (Ez Strauss számára azt jelentené, hogy minden bizonnyal miniszteri tárcához juthatna Bonnban — ugyanakkor lehetetlenné tenné Kohl számára, n Dgy a kancellári tisztségre pályázhasson.) Ezekből a kombinációkból is kitűnik, hogy az. utóbbi néhány hónapban a terrorizmus problémájánaK politikai visz- szahatásaképpen megváltozott a nyugatnémet politikai atmoszféra. Az igazi, elsősori -.n gazdasági jellegű kérdések a második vonalban szorultak. Holott valójában a tőkés Nyu- gat-Európa legerősebb országában is számos gazdasági probléma megoldatlan. A gazdasági növekedés üteme idén a várt és a kormány által előre jelzett 5—5,5 százalék helyett előreláthatóan mindössze 3 százalék lesz. A munkanélküliek száma makacsul egymillió fölött van és az energiapolitika (tehát az atomerőművek létesítése) ügyében az egyes pártokon belül is óriási ellentétek vannak. Az új helyzetben mindez a politikai színpad kulisz- szái mögé szorult. A színpad előterében pártpolitikaihatalmi küzdelem folyik. A szembenálló erők már a jövó évben és 1980-ban esedékes választások felé tekintenek. — i — e ü NOGRAD - 1977. november 16., szerda Nov. 21.—Dec. 10. ILYEN MÉG NEM VOLT! ELSŐ engedményes bútorvásár az-ban (autóbusz-pályaudvar mellett) Több millió forintos készletből — 20, 30, 40 százalékos árengedmény — Egye.s szólóbútorok és szobagarnitúrák VÉGLEGES LEÉRTÉKELÉSE Nyitva: 9—18 óráig Szombaton 9—13 óráig
