Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
Képünkön H. Gaudi András főorvos Szabó Lászlóné asszisztenssel a fogászati rendelő, ten megjelent egyik kismama kezelését végzi. Megvitatták Terhcsgondozás és egészségnevelés A testápolás és fogászati hónap rendezvénysorozata keretében kedden Salgótarjánban, a megyei rendelőintézetben tanácskozást tartattak az egészségnevelés és terhesgon- dozás kérdéseiről. Dr. Fábián Zoltán főigazgató főorvos megnyitó beszédében szólott az intézeti egészségnevelés, lehetőségeiről, majd dr. Marton Tibor megyei stőmatológus főorvos tartott előadást. — Érzelmileg legjobban befolyásolhatóak a leendő anyák, ezért nélkülözhetetlen a megfelelő gondozásuk, amit a nőgyógyászati szakrendeléseken folyamatosan végieznek. Náluk kell kezdeni a komplex egészségnevelést, aminek megoldása csak csoportmunkával lehetséges. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a belgyógyász, a nőgyógyász, a pszichológus’ a gyógytornász, a fogorvos összehangolt, lelkiismeretes munkájára van szükség. A terhesség ideje alatt különös jelentősége van a fogászati szűrésnek, kezelésnek, ellenőrző vizsgálatoknak, mivel ebben az időszakban fokozottan romlanak a fogak. Feladataink közé tartozik a helytelen életmód és magatartás magváltoztatása is. Erre egyetlen példát említenék, a szoptatást. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a nők kilencven százaléka alkalmas erre a feladatra, és mégsem így táplálják csecsemőiket. 1960-ban a kismamák nyolcvan százaléka, napjainkban pedig csak 34—40 százaléka szoptat, a többiek pedig különböző, nem helytálló érvekre hivatkoznak — hallgattuk a szomorú adatokat. — A gondozásnak, a család- védelemnek és az egészségnevelésnek végső soron nemcsak az egyén és a család, hanem a közösség és a társadalom látja hasznát — fejezte be előadását dr. Marton Tibor főorvos. Dr. Dernarm Edit belgyógyász főorvos hozzászólásában javasolta, hogy az egészségnevelési csoport munkájába a szülésznőket is vonják be. Az ő magatartásuk a szülőnővel teremtett szoros kapcsolatuk révén jelentős, mivel az orvos általában csak a szülés befejezésénél van jelen. Dr. Cseplák György megyei bőrgyógyász szakfőorvos hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a társadalom sokat vár az orvosoktól, akik az egészségügyi törvény szellemében végzik felelősségteljes és fontos gyógyító munkájukat. Szűcs Erzsébet, a megyei egészségnevelési csoport főelőadója a saemélyiségnevelés, a munkahelyi közérzet, a szabad idő és a családmodell ösz- szekapcsolódásáról, valamint az utóbbi megváltoztatásáról szólt. Utána dr. Strasszer Erzsébet főorvos megnyitotta a csecsemőápolási cikkek bemutatóját, és tanácsokkal szolgált a baba-mama kozmetikához. Majd a terhesele fogazatának ápolásáról és a terhestornáról készített diafilmek vetítése következett. Az új fcíaflásban is Bevált Az év elején egyesült a pásztói, a káliói, a jobbágyi szövetkezet, s ennek eredményeként felvette új nevét is: Pásztói Építő Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet lett. Ha egy ilyen egyesülés után — ami sok gonddal, bajjal, kellemetlensétggel jár — nem esik vissza a termelés üteme, akkor már ez is elismerésre méltó dolog. Ebben a szövetkezetben azonban a frigyből sok jó dolog is született. — Már elfelejtettük az egyesüléssel járó kellemetlenségeket, mivel sok időszerű feladatot kellett megoldani. Ha olykorolykor visszanyúlunk a múltba. azért tesszük, mert valamilyen statisztika erre kényszerít bennünket. Egyébként semmit sem hányunk egymás szemére, ami volt, azon mindannyian túltettük magunkat — érzékelteti azokat a kedvező változásokat Bessenyei Sándor, a szövetkezet elnöke, amelyek hozzásegitették a szövetkezetét ahhoz, hogy az új felállásban is bebizonyítsa, nagyobb életképességét. Miből élnek? Négy fő ágazat köré csoportosítható a szövetkezet tevékenysége. Ezek: az építő", a vas-, a faipar és a szolgáltatás. Közülük az építőipar eddig, sőt a jövőben is alig egykét százalékos nyereséget hoz. Holott az ez évre tervezett 78,5 milliós terv 52—53 százalékát, ezen ágazat adja. A faiparból kikerülő termékek után kapott nyereség is csak valamivel több, mint az építőipari munkáké. Itt is elsősorban árproblémák játszanak közre. A szolgáltatások sem tartoznak a jelentős nyereséGázsugárral mukodo kés Gázsugárral működő, kisméretű készüléket szerkesztettek a Szovjetunióban gránit- és építőipari kő darabolására. A harkovi Repülőipari Egyetem hattgiaitói által kialakított készülék késének „pengéjét” a hangsebességnél gyorsabban kilövellő gázsugár képezi. A pisztolyra emlékeztető készülék súlya mindössze 3,5 kilogramm. Az eddig alkalmazott pneumatikus kődaraboló géphez viszonyítva az új készülék 5—10 szeresére növeli a termelékenységet, és nagymértékben javítja a kőfaragók munkáját. • Gazdálkodás „zsebből” Kevés a felújítási alap Miért előnyős á lakásfenntartó szövetkezet? A többlakásos házakban a közüzemekkel való kapcsolat, a kisebb hibák kijavítása, a közös költségek kezelése, a tervszerű, megelőző karbantartás, az olcsóbb anyagbeszerzés is ott szerepel az érvek között. Nógrád megyében 25 lakásfenntartó szövetkezet 1942 lakást gondoz. Tevékenységi körük széles, s rögtön hozzá kell tenni: rém kifogástalan. A közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata is ezt támasztotta alá. — A NEB-ülésen is elmondtam: a szövetkezetei? alapvető rendeltetésüknek eleget tesznek. Ha valaki ránéz egy épületre. nem tudja eldönteni, ki kezeli. Legfeljebb a módszerben akad kifogásolnivaló — mondja Varga Lajos, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője. — Tiszteletdíjas kisegítők végzik a munkát, még a számonkérésre sincs módunk... A lakásfenntartó szövetkezeteknek kétévenként kötelességük vizsgálatot kérni a MÉSZÖV revizori irodájától. Legutóbb a ..Napsugár”, ..Haladás” szövetkezet vezetői és a Schuyer Ferenc útiak ettől eltekintettek, s önszántukból az ellenőrök nem mehettek. (A helyzet e téren változik majd a közeljövőben. Nem kell ..meghívót” küldeni a revizoroknak!). Másutt sor került a tapasztalatok összegzésére. Gáspár Vilmos, a revizori iroda vezetője csokorba foglalta a tanulságokat:, — A lakásfenntartó szövetkezetek vezetői még nem ismerték fel, hogy csak úgy lehet helyesen gazdálkodni, ha a tényeket, számokat pontosan és folyamatosan ismerik. Nem érzik a számbavétel szükségességét, még „zsebből” gazdálkodással is találkozni. A másik szembetűnő hiányosság: túlságosan nagyvonalúak, rém keresik az olcsóbb megoldásokat — magyarázza. Példának a salgótarjáni gondnokságot hozza fel. Több szövetkezet ügyes-bajos dolgait intézik, de a végrehajtó es ellenőrző szerv ugvanaz, nincs érdekkülönbség. Bonyolítja a helyzetet, hogy a számvitel és a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott bizottságba a tagszövetkezetek nem jelöltek képviselőket, s így a felügyelő bizottság meg sem alakult. Találtak a népi ellenőrök is hiányosságokat bőven. A vizsgált lakásfenntartó szövetkezetek nem rendelkeznek szervezeti, működési szabályzattal, elfeledkezne», a lakóházakról szóló nyilvántartások vezetéséről. A salgótarjáni „Kissomlyó” szövetkezetben még házi pénztárkönyvet sem találni, elnök híján megszűnt a felelős ügyintézés. — Jogszabály írja elő. hogy a lakásfenntartó szövetkezet tagjainak felújítási alapot kell képezniük. Találkoztunk tizennyolc hónapos tartozással, de a negyedéves késedelem szinte természetes — jegyzi meg a revizori iroda vezetője. Az ellenőrzött szövetkezetek zöme komoly munka előtt áll. Most érkeztek abba az időszakba, amikor az általuk kezelt ingatlanok felújításra szorulnak. Az ilyen munkák szervezésére, ellenőrzésére a kis szövetkezetek nem képesek. S van egy másik probléma is: az évenként befizetett felújítási hozzájárulások a várható korszerűsítések költségeit szinte egyetlen esetben sem fedezik. S még ha hitelt vesznek is igénybe a szövetkezetek, úgy is jelentős anyagi terhekkel számolhatnak. — A lakásfenntartó szövetkezetek általában szegények. A revizori vizsgálatok költségeit is nehezen tudják kifizetni — mondja Gáspár Vilmos. (Tavaly a MÉSZÖV elengedte az ellenőrzésekért járó díjakat.) — Mi vár e szövetkezetekre? — Létükre szükség van. A MÉSZÖV elnökségének ailás- foglalása szellemében a kis lakásfenntartó szövetkezetek társulása a jövő útja. Az optimális lakásszám 600—1000 körüli. Ilyen körülmények között függetlenített apparátus intézhetné az ügyeket, az érdekvédelem ellátása köny- nyebb lenne — válaszol Varga Lajos. A népi ellenőrök is ezt javasolták. Indokolt a salgótarjáni gondnokság bővítése, s újabb szövetkezetek csatlakozhatnának hozzá. így a felújítások mellett a javító-karbantartó részleg kihasználtsága 'is jobb lenne, mert manapság még tetemes a külső megrendelőknek végzett munka. Balassagyarmaton a városgazdálkodási vállalattá1 vagy az ingatlankezelővel kínálkozik együttműködési lehetőség a karbantartási feladatok ellátására. Várhatóan a közeljövőben újabb lakásfenntartó szövetkezetek alakulnak vagy csatlakoznak a meglevőkhöz. A jelenlegiek működésében sok a formális elem. a hiányossá?. A revizorok megállapításait is rPkán követi hathatós intézkedés. Bizonyára a NEB-vizsgálat megmozgatja majd az állóvizeket. .. Szabó Gyula az egyesülés get biztosító tevékenységek közé. Hát akkor miből él meg a szövetkezet? — A vasipar az az ágazat, amely garantálja a szövetkezet jelenlegi és jövőbeni nagyobb életlehetőségét. Az innen származó nyereség alapozza , meg a jövő fejlődését — vallja mély meggyőződéssel hangjában az elnök. \ Részben ellensúlyozták A szövetkezet említett éves tervét előreláthatólag csak 71 millió forintra teljesíti, mivel a termelőlétszám 40 fővel, azaz 10 százalékkal kevesebb az engedélyezettnél, illetve, ahogy 1976. végén tervezték. Ennek ellenére az árbevétel az év első 9 hónapjában csupán 3,9 százalékkal maradt el a tavalyi időszakétól. Azért alakult így, mert az egy főre eső termelékenység az előbb említett időszakban 6,6 százalékkal több mint egy évvel korábban. Jól tanúsítja: a hiányzó munkáskezeket csak részben tudták ellensúlyozni a termelékenység növekedésével. Kiemelt féladataik közül a lakásépítési előirányzatot valamelyest túlszárnyalják. Amikor a nyereség alakulása kerül szóba, az elnök pár pillanatig gondolkodik, végül ígv válaszol: — Az 1977. évi tervezett nyereséget az első kilenc hónapban majdnem elértük. Ebben része van annak a műszaki, technikai fejlesztésnek is. amit elsősorban az építőipari és faipar; ágazatban végrehajtottak. A beruházásokra szánt hárommillió forintból eddig 2 millió 300 ezer forintot költöttek a nehéz fizikai munkát helyettesítő, a termelést gyorsító, termelékenységet növelő gépek, berendezések beszerzésére. Épületekre 820 ezer forintot áldoztak. Jelentős összeget, 7—800 ezer forintot költöttek a személyi szolgáltatást nyújtó egységek korszerűbbé és kellemesebbé tételére. Az elmondottakon kívül még miben látja az elnök az egyesülés előnyét? — Jobban érzékeljük a központi igényeket, valamelyest javult a munka szervezettsége, a középvezetők is egyre nagyobb előrelátással és felelősségigei tevékenykednek. Talán nem túlzók, ha állítom: hatékonyabbá vált a vezetés, irányítás és az ellenőrzés is. Szolgáltatás nélkül A szövetkezet életéből január 1-el kiválik a szolgáltató ágazat, átkerül a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezethez. Üj feladatként kanták meg a lakáskarbantartási feladat : megyei szintű megvalósítását, illetve e tevékenység koordinálását. Ez utóbbival kapcsolatos szervező munka már megkezdődött. Jövőre négy és fél százalékkal növelik a termelési értéktervet, 7 százalékkal az egy főre jutó termelékenységet* mivel csak a meglevő létszámra alapozhatnak. Céljaik elérése érdekében a többi között 3 millió 150 ezer forintot költenek a műszaki, technikai színvonal növelésére. Továbbra sem mondanak le az árbevétellel drányos, 12 százalékos nyereséghányad eléréséről sem. V. K. Gondolatok a környezetről Rózsa és bojtorján Belépek a tehenészeti telep kapuján, s azonnal feltűnik,' hogy az öreg portás arca tükörsima. Mint mindennap, ma reggel is borotválkozott. Inge, nadrágja hétköznapi, de tiszta, mint az arany... Túl a kapun, az istállók között, a majori utak mentén gondosan nyírt pázsitágyások.... Imitt-amott ezüstfenyők, vagy csak egyszerű karácsonyfenyők. Odább régről ittmaradt, de a betegségükből kigyógyított öreg barackfák. Az útmenti csatornákban sincs szemét, bojtorján, útilapu meg „cigányparé”. Jószerével még senkivel sem beszéltem, de akár vissza is fordulhatok, mert a riport már kész van. Pontosan tudom, mit írhatok. Bemegyek az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet gépterére, s látom, hogy a használaton kívüli gépek nem leeresztett gumiabroncsaikon állnak (mert kilopta valaki a kerekekből a szelepeket), hanem állványokon pihennek. Nincsenek kibelezett öreg cséplőgépek, kombájnok, meg széítúrt vetőgépek. Nyugodtan visszatérhetek szó nélkül a szerkesztőségbe, s megírhatom, hogy ebben a gazdaságban nincsenek alkatrészgondok, rég nem panaszkodnak az ékszíjakra sem, s a vetést biztosan az elsők között fejezik be. Bemegyek a nagy termelőszövetkezeti raktárüzem területére. Látom, hogy mennyi termény van az óriási tárolókban. de díszéire esett szemet egyet sem találok. A közlekedési utakat menetrendszerűen ma is felseperték. A raktárak között fiatal jegenyék. Feltűnik, hogy a kérge mindnek kivétel nélkül ép, egyet sem sebzett meg mostanáig egy rosszul kanyarodó vontató vagy teherautó.... Nyugodtan visz- szafordulhatok, és tévedhetetlenül megírhatom, például azt, hogy itt az országosnál jóval magasabbak a termésátlagok. Ugyanígy kimehetek a határba is és látom, hogy a dű- lőutak mentén nincsenek, nyáron sem voltak, ember magasságú gyomok. Elhagyott rozsdás ekék, lakopasztott régi traktorok sincsenek... Azután bemegyek más helyen a sertéstelepre, s látom, hogy tengelyakasztóan nagy a sár. Vagy már kőkeményre száradtak a kátyúk. Amott lyukas az egyik istálló teteje. Valamikor egy vihar bonthatta meg. Emitt hullik a vakolat. A falból kilógnak a téglák, mert az esőcsatornát leszakította a falról a náhéz jármű... Fenyő persze, sehol. De a trágyatelepek környékén, mgg a kerítések mentén — ha egyáltalán vannak kerítések — oűzlik a beléndek, s burjánzik a bojtorján. Ismét mehetek haza és nyugodtan megírhatom, hogy itt bizony még mindig igen magas a malacelhuilás, és tűrhetetlenül sok takarmányt fogyasztának egy kilónyi súlygyarapodás eléréséhez. Még azt is csaknem biztosra vehetem, hogy ennek a gazdaságnak a banknál „sorban állnak” a hitelezői. Szégyelljem megmondani, hogy mit gondolok? Hogy minden embernek egyetlen nagy nyitott könyv a környezete. Benne van a tehetsége, minden képessége. Persze, ezen is lehet vitatkozni. De azon nem. hogy ahol rend honol a majorudvarban, ott öröm a munka is. Nincs helye a kényszerűségnek. a parancsuralomnak, mert ahol a bojtorján megterem, megél ott a rózsa is. Csépi József NOGRAD - 1977. november 16., szerda ó
