Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

Ahol jót tett az átszervezés Zichy Míháiy A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregysé­gében az utóbbi időben meg­élénkült a kulturális munka. Ennek számos oka van. Alap­vető: a gyáregységnek — amely korábban a megyén kí­vüli MEZŐGÉP egyik válla­lata volt — a két évvel ez­előtti SKÜ-höz való csatlako­zása. Ez a pusztán szervezeti kérdésként is felfogható tény azért jelent többet, mert az üzem dolgozói egy olyan nagymúltú gyárhoz tartoznak, amelyik régóta tudatosan szer­vezett, színvonalas művelődési programokkal rendelkezik. Az SKÜ-ben jól bevált hagyomá­nyai vannak a munkásműve­lődésnek — elég ha csak az ismeretterjesztésre, .a színházi előadásokra utalunk —, me­lyeket Kisterenyén is, termé­szetesen a helyi viszonyokhoz, munkásösszetételhez igazítva, eredményesen, hatékonyan le­het megvalósítani. S, voltaképpen ez a szerve­zeti változás eredményezte azokat a belső változásokat is, amelyek a közművelődés szempontjából fontosak. A gyáregység gazdasági és moz­galmi vezetése, látva és is­merve a központ példáját, a korábbinál nagyobb felelősség­gel és lelkiismeretességgel végzi a művelődési munkát. Nemcsak keresik a közműve­lődési intézményekkel való kapcsolatot, hanem a szerve­zésben és a propagandában is együttműködnek, maguk szin­tén vállalkoznak új ötletek megvalósítására. S, amikor a gyáregység munkásművelődéséről szólunk, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nagyközségben milyen lehetőségek kínálkoz­tak, illetve kínálkoznak a je­lenlegi helyzetben. A művelő­dési ház élére a tavasszal új népművelő került, aki kell.'1 hozzáértéssel, sok-sok energi­ával és reális elképzeléssel fogott a kulturális élet meg­szervezéséhez. Munkáját álta­lában dicsérik a gyáriak, s azt mondják, hogy megbízha­tóan és jól lehet együtt dol­gozni az új népművelővel. — Minden műsoráról előre tájékoztat bennünket — mond­ja Kormos Gábor KISZ-tit- kár. — S a nagy rendezvényei­re 90 jegyet mindig félretesz. Ügy ítéljük meg, hogy válto­zatosak a programok kielégí­tik az érdeklődést, legalábbis az utólagos vélemények erről tájékoztatnak. A komolyabb műfajú előadások általában nem nagyon kellenek az em­bereknek, de könnyebbek, például a beat-hangverse- nyek, a vidám műsorok olyan érdeklődést keltenek, hogy előfordult már, hogy kevésnek bizonyult a 90 darab jegy. A művelődési rendezvények propagálását a gyáregységben a KISZ kulturális felelőse vállalta magára. Munkája bő­ven akad. Hiszen nemcsak a kisterenyei előadásokra kell koncentrálnia, hanem a salgó­tarjániakra is, amelyeket az „anyavállalat” művelődési központjában szerveznek. A salgótarjáni művelődési köz­pont ugyanis rendszeresen el­küldi műsorfüzetét a kistere­nyei gyáregységnek. A több mint kétszázötven dolgozónak tehát van miből válogatnia. S a nagyobb rendezvényekre Kisterenyéről mindig elmen­nek a gyáregység küldöttei Salgótarjánba. Az egyesüléssel csak nyer­tek, mondják a kisterenyei vezetők, dolgozók. Letéti könyvállománya azóta csak­nem másfélszeresére nőtt, s gyarapodott — több mint két­szeresével — az olvasók szá­ma is. A politikai irodalom terjesztése évek óta eredmé­nyes. Éves átlagban körülbelül 7 ezer forint értékű könyv talál gazdára. Amit viszont még csak ezután szeretnének elérni: folyamatos legyen a könyvvásárlás, ne kampány- szerű, egy-egy jelesebb ünnep idejére korlátozódó. Az isme­retterjesztésben is sokat ta­nultak a központi gyártól. Például a folyamatos, reggeli időben tartott előadások rend­szerének bevezetését, ami na­gyon kedvező a bejáró dolgo­zóknak is. A közelmúltban két helyi kiállítást rendeztek, részben felhasználva az új kapcsolatokat. A gondot jelenleg a nyolc általános iskola elvégzése iránti érdeklődés csökkenése jelenti. A múlt évben még 21-en, az idei oktatási évben mindössze 9-en járnak a dol­gozók általános iskolájába, összesen 49 dolgozó nem ren­delkezik alapvégzettséggel. Hegyi Mihály, a pártalap- szervezet titkára mondja: A párthatározat után a ta­nulásban gyors eredményeket értünk el, de most valahogy nehezebben megy a szervezés. Kihelyezett tagozatot akar­tunk, a tanárok vállalták is a többletmunkát, de kevés volt a jelentkező. Pedig a kedvez­ményeket megadjuk minden­kinek. És ha már a gondoknál tartunk, szóljunk egy — véle­ményünk szerint — könnyen megoldhatóról is. Kulturális és ifjúsági alappal a gyáregy­ség pillanatnyilag nem rendel­kezik; pontosabban ezeket a központtól kapja. Pedig job­ban szeretnék, ha a pénzösz- szegekkel maguk rendelkezné­nek és saját belátásuk, igé­nyeik szerint hasznosítanák. Ez persze csak kívánság, de úgy véljük, nagyon is valósá­gos, jogos kívánalom. Az SKÜ kisterenyei gyár­egységében a kulturális tevé­kenység mind mennyiségben, mind tartalomban, minőség­ben javuló tendenciát mutat. Az említett objektív tényezők mellett ezt személyes jellegű változások is befolyásolják, el­sősorban azok az átalakulások, amelyek a szellemben, a fel­fogásban mutatkoznak. Ez a fejlődés kapna — remélhető­leg — nagyobb lendületet a kulturális összegek saját el­számolású felhasználásával. Sulyok László Százötven éve, 1827. októ­berében született a Somogy megyei Zala községben Zi­chy Mihály. A reformkor forradalom előtti Pestjére került nyílt- szemú fiú pályája iránti el­hivatottságát hamar felisme­ri, és szívósan ellenszegül a családi tradíciónak, amely be­lőle is megyei hivatalnokot akar faragni. A város telve volt az új értelmiséggel, ha­ladókkal, akik már széliében lázasan tárgyalták az euró­pai polgári demokrácia új eszményeit, s a nemzeti füg­getlenség kivívásának nagy szükségét. A festészet iránt „a pislogó parazsat Marastoni lobbantot- ta lángra bennem” — így emlékezik Zichy első meste­rére, akitől kezdő művészi ön­bizalmát kapta. Művészi fejlődésének útjá­ra bécsi mestere, Waldmüller terelte. Űj mestere az akade- mizmussal szemben vívott harcában az élő természet hű tükrözését vallotta a festé­szet feladatául. Megerősítette Zichyt abban a hajlamában, hogy a képnek gondolatot kell kifejeznie. Zichy Mihály már első képével a „Mentő- csónak”-kal a francia roman­tika bátor hangját üti meg. E kép —, amelyhez rokon tö­rekvést hiába keresünk a ma­gyar festészet történetében — hatalmas sikerét annak kö­szönhette, hogy az átélés ben- sőségét, megrendítő igazságát éreztetni tudta a tömegek­kel. Ezt a Géricault és Dela­croix felé mutató erőteljes kezdetet egy „szerencsés” vé­letlen tereli más irányba: Waldmüller tanácsára elvál­Mai tévéajánlatunk 20.25: Császárlátogatás. A budapesti művészeti he­tek keretében kerül sor Szá­raz György új történelmi té­véjátékának a bemutatására. Győr, 1809. A napóleoni se­regek Bécs bevétele után Győrt is elfoglalják. A város lakosságát nem hagyja érin­tetlenül Napóleon győzelme. Vannak, akik általa & forra­dalmi eszmék megvalósulását várják, vannak, akik előme­netelt, üzletet — vagy éppen szerelmet — várnak a csá­szártól. A város előkelőségei Napóleon fogadására gyűlnek egybe... Vajon a császár me­lyik elképzelésnek tesz majd eleget? A történelmi tényeken ala­puló tévéjáték — az író szán­déka szerint — a tavalyi Veszprémben díjat nyert Ró­kus templom harangainak az ikerdrámája. A Batsányiról szóló akkori tévéjáték „párja” a Császárlátogatás a történe­lem tragikomikus arcát mu­tatja meg. Napóleon: Lukács Sándor. A további szereplők Mensáros László, Szemes Ma­ri, Nagy Gábor, Darvas Iván, Sinkó László. A rendező Haj- dufy Miklós. UllillllllllllllMIIIIHUIi tlllKtlllltlllllltMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIllllllillllllllllllllllllllllllllllt Zó lei Miklós: | Megszólalnak kövek - I és emberek (szovjet útinapló) s '•MiiMiriiiiiMiiitiHimitirrffinfmftffvfiHirtuiiiiinyiriffiiiriiitryiifinKifvmiiiiiifttivimirniiiiiliiiiii X. VERNIJTÖL MEDEÖIG Földrengés sújtotta helytől földrengés sújtotta helyig ér­kezik az utazó. Kazahsztán fővárosát, a mai Alma-Atát, az egykor Vernij (Hűséges) elnevezésű cári erődítményt és a köréje sűrűsödött várost 1910-ben tüntette el a föld­rengés. Néhány faház és egy fából épült katedrális — a gyengék — megmaradtak, áll­nak a mai Alma-Atában is. Mint a többi földmozgások veszélyeztette szovjet köz­társaságban, Kazahsztánban is elkészítették a földrengéstérké­pet. A térkép összeállításához meghatározták azoknak a tek­tonikus repedéseknek a he­lyét, amelyek általában Ösz- szefüggnek a földrengés epi­centrumával. A földrengéstér­képnek rendkívül nagy a gya­korlati jelentősége. Ha az eset­leges földmozgások erejét elő­re felbecsülik, a veszélyes te­rületekre csak olyan épülete­ket terveznek, amelyek kibír­ják a földrengést. Nemrégi­ben kezdték el a földrengés­térkép összeállítását Alma- Atáról és a környező telepü­lésekről. Ezek a térképek egész kis területeken is jel­zik a várható földmozgásokat, s e helyeken a fővárosban csak tereket, parkokat és sportpályákat építenek. A hegyekből nézve a város elmerül a fák tengerében. Fu­ra úgy írni, hogy a „hegyek­ből nézve”, hisz Alma-Ata is 700—900 méter magasban épült fel a Zailijszkij Alatau hegy tövében. A hegy egyik még magasabb völgyében, 1691 méterrel a tenger szint­je fölött épült a világhírű műjégpálya, a Medeo. A Medeo építésének törté­nete még az 1948-as helsinki gyorskorcsolyázó világbajnok­ságig nyúlik vissza. Konsztan- tyin Kudrjavcev szovjet gyors- korcsolyázó aranyérmet szer­zett az ötszáz méteres távon. Csapattársainak kevésbé jól sikerült a szereplés, a skandi­náv országok sportolói maguk mögött hagyták őket. A skan- dinávokat többek között az is nagy előnyhöz juttatta, hogy magashegyi pályán készülhet­tek a versenyre. Kudrjav­cev arra gondolt, hogy valami hasonlót kellene építe­ni a Szovjetunióban is. Né­hány évvel később eljutott Alma-Atába, s a város köze­lében. a Zailijszkij Alatau he­gyeitől körülvett csodálatos szépségű Medeo völgyére buk­kant. A Medeo völgye elkép­zeléseinek megfelelő terep volt. Hamarosan elkészült a műjégpálya, s ott edzhettek a szovjet korcsolyázók. Grandiózus siker és óriási meglepetés volt, amikor 1953- bán Oleg Goncsarenko Helsin­kiben a skandinávokat lekö­rözve elhozta az összetett NÓGRAD - 1977. október 14., péntek verseny aranyérmét. És ettől kezdve a Medeóból érkező szovjet gyorskorcsolyázók egy- re-másra döntik a világrekor­dokat. A Medeón készült fel többek között Tatjána Averi­na, Galina Sztyepanszkaja, Jevgenyij Kulikov, Valerij Muratov, Jurij Kondakov, akik a legutóbbi innsbrucki téli olimpián nyolc érmet sze­reztek. Négy aranyat, két ezüstöt és két bronzot. Pedig az ötvenes, sőt még a hatvanas években is a Medeo völgyében a műjégpálya mel­lett néhány ideiglenes öltözőn kívül nem volt semmi más. A sporttelepet 1970-ben kezdték építeni, s két év múlva, de­cember 28-án adták át. Terve­zőit és építőit azóta állami díjjal tüntették ki. Most van uszodája, szállodája, rádió- és tv-közvetítőfülkéi. Tíz világ­rekordból átlagosan hat szü­letik a Medeo jegén. Sok kül­földi versenyző is itt készül fel a versenyeire. Vasárnap jártam a Medón. amikor — mint a többi ün­nepnapon is — többnyire „a civileké a pálya”., Alma-Atá- ból és a környékbeli telepü­lésekről ezerszámra érkeznek ide a fiatalok. A Medeo je­gén és Alma-Ata utcáin lát­tam eddig a legszebb nőket. A köztársaság lakosainak nemzeti összetétele nagyon kü­lönböző oroszok, kazahok, uk­ránok, tatárok, üzbégek, új- gurok, koreaiak és németek élnek együtt. Mondjuk szem­bekorcsolyázik egy magas sző­ke lány, száz százaléKosan mongol vágású szeme sötét­kék. arcbőre a szőke hajren­geteg .alatt sárgásbarna. A kazahok e terü'eten a tizenötödik században alakí­tották meg első kánságaikat. Ennek előtte a mai Kazahsz­tán déli területein a hatodik— nyolcadik században alakult ki a nyugat-türk kánság. s ennek helyét néhány évszázad múlva egy másik feudális ál­lam, a Karahanidák birodal­ma foglalta el. E birodalmat váltották fel azután a kaza- hoknak a dzsungárokkal ál­landó harcban álló, szétforgá­csolt erejű kánságai. A tizen­nyolc-tizenkilencedik század során a mai Kazahsztán fo­kozatosan olvadt bele a cá­ri birodalomba. 1916-ban nemzeti felkelés tört ki, amit a cár katonái vérbe fojtottak. Két évvel később győzött a szocialista forradalom, s 1920-ban autonóm köztársa­sággá alakult. A köztársaság értelmiségiéi­nek nagy része érthetően első vagy második generációs. Ba­rátom, Muhtar Magauin író, néprajzkutató és az alma-atai pedagógiai főiskola irodalmi intézetének docense elmondta, mikor könyvtárszobájában be­szélgetve az idegen nyelvekre terelődött a szó, hogy az ő ka­maszkorában neki az orosz számított idegen nyelvnek. A hegyek között levő picinyke faluközösségből — aulból — bekerülve a városi iskolába hamar felismerte, hogy későb­bi munkájához mennyire szükséges lesz az orosz nyelv tökéletes elsajátítása. A nép­rajzot választotta hivatásául. A fontos néprajzi folyóiratok oroszul jelennek meg. s a köztársaságok néprajztudósai is orosz nyelven adják ki fon­tos műveiket. Tudományos munkáit jó ideje már" ő is oroszul írja, íróként és főisko­lai oktatóként pedig kazahul szól. A gyerekeinek sokka' köny- nyebb. Amit 6 verejtékkel ta­nult meg. azt a gyerf.kek a játszótéren, óvodában, iskolá­ban játszva tanultók meg. Mindegyik úgy beszél oroszul, ahogy a hasonló korú orosz gyerekek. A legnagyobb pedig az angol tagozatos általános iskolai osztályban már szépen tudogat angolul is. (Folytatjuk) Illusztráció Garay Obsitosához lalja az orosz cár unokahúgá­nak tanítását. Zichy útravalóul magával vitte Szentpétervárra a csa­ládi házban szerzett humanis­ta műveltségét és forradal- miságát. A francia forrada­lomban születő „emberi jo­gok” érvényesítése: ez Zichy zsinórmértéke. Az ember sza­badon és egyenlő jogokkal születik és ilyen is marad. Ezt a felfogását a cári udvar légkörében, az udvari festő robotmunkája közepette is megőrzi, amit ebben az idő­ben készült rajzai, a „Szibé­riai fogoly”, a „Szörnyű vi­szontlátás” és politikai kari­katúrái bizonyítanak. I. Miklós cárnak nyíltan ta­gadja meg 1849-ben a Zichy nevű császári biztossal való bárminemű közösségét, mert az az elnyomók oldalára ál­lott. A börtönben sínylődő Táncsics Mihály megfestésé­vel félreérthetetlenül állt ki 'a magyar nép szabadsághar­ca mellett. Meg nem alkuvó magatartása és az udvari intrikák következtében hosz- szú évekig mint fényképész- retusőr keresi kenyerét — keservesen: „Nappal mester­ember vagyok, estéimet szen­telhetem művészetemnek” — írja ekkor anyjának. Ebben a legnehezebb időszakában erő­södik meg az orosz néppel való kapcsolata: az orosz fes- tőkollégákkal való barátsága és egy orosz orvos lányával kötött házassága révén. Forradalmi eszméket valló műveinek sorozatával Zichy Mihály egyedülálló alakja a magyar festészeti múltnak. Az inkvizíció embertelensé­geit, a parasztháborút, Lu­ther forradalmi fellépését, a főurak képmutató életét, ud­vari szolgalelkűségét; s a despoták háborúinak borzal­mait festi, tántoríthatatlan következetességgel. A „Rom­bolás géniuszának diadala” című képe korában ezt a kritikát kapta: „Meggondolat­lan, lázító, izgat társadalmi rendünk és biztosított joga­ink ellen”. Legmaradandóbb művészi értékét illusztrációi képvise­lik. Az orosz írók közül Ler- montovnak két művét illuszt­rálta : Korunk hősét és a Dé­mont. Felkereste a költő száműzetésének és halálának helyét, bejárta a Kaukázust, hogy népét és táját megis­merje. Itt készítette el „Kau­kázusi jeleneteit”, megörökít­ve az itt élő népek színes viseletét, szokásait és mon­dáit. Gogol, Rustaveli, Gon- csarov műveinek illusztrációi ismertek és kedveltek voltak korában. Lermontov Korunk hősének kiadása a Szovjet, unióban Zichy illusztrációival is megjelent. Az erőteljes Madách-illuszt- rációk után Jókai és Garay egy-egy műve foglalkoztatja, de legérettebb munkáit Arany János balladáihoz készítette. Ezek a balladák a magyar múlt népi életének fonáksá­gait mutatják be, az önmagá­ra, indulataira hagyott nép áldozatait. Ágnes asszonyt, Dalos Esztit, Szőke Pannit a feudális világ társadalmi tör­vényei viszik bűnbe. A tár­sadalom felelőssége elmosó­dik, a problémák megoldatla­nok és így az egyén tragédiá­jához vezetnek. Arany és Zichy az emberábrázolás mély és drámai hangját ütik meg ezekben a témákban, a lélek- ábrázolás igényével és a tár­sadalom kritikájával. Zichynek különös kedve tel­lett a balladák dramatizált történéseiben. Vérbő roman­tikus kedvvel szabadította fel magát ezekben a rajzokban minden illusztrátor! szok­ványtól. Kortársai, orosz festotarsai is nagyra értékelték művésze­tét, és emberi lényét: „Sok külföldi művész látogatott már meg bennünket, sokan évtizedeket töltöttek el kö­zöttünk, de soha velünk ösz- sze nem olvadtak, soha nem tudták magukat megszeret­tetni. Zichy más ember volt. Senki oly hévvel nem védel­mezte pályatársait, mint 6. Állása elég alkalmat nyújtott volna neki, hogy saját céljai felé törekedvén másoknak ártson, befolyását, erejét ve­lők éreztesse. Ilyen árnyfol­tot Zichy életében hiába ke­restünk. A mi művészeink tudnak róla, s illetékesebb ítélőbírák e tekintetben akár­kinél.” — Így írnak az őt búcsúztató pétervári festő­kollégák. Gazdag, sokrétű életművé­nek méltatói egytől egyig rá­mutattak, hogy művészetével a haladás eszméit szolgálta és mint zseniális illusztrátor, virtuóz akvarellista, s a rajz felülmúlhatatlan mestere eredetien és hatalmasan emelkedik ki a magyar fes­tészet történetéből. Művésze­te egyetemes viszonylatban is maradandó értékű. Bényi László Orvosi műszer újdonságok A varsói orvostudományi intézet kísérleti laboratóri­umában egy krioaplikátor el­nevezésű orvosi készülék pro­totípusát készítették el. A ké­szüléket operációk során vér- zéstelenítésre használják, s ma már széles körben alkalmaz­zák. A krioaplikátor hűtő- rendszere — folyékony nitro­gén segítségével — fagyasztja a beteg szöveteket az operáció idejére- A folyékony nitrogént tartalmazó tartály termoszra emlékeztet- s az orvos egy hosszú golyó6tollra hasonlító szerkezettel juttatja a beteg testrészre a nitrogént A Lengyel Tudományos Akadémia egyik kutatóintéze­tében olyan berendezést állí­tottak elő. amely a vércirku" láció elősegítésére szolgál. A berendezés kéttartályos — széndioxiddal töltött — szi­vattyúra hasonlít. A berende­zés minden tekintetben felül­múlja a hasonló külföldi ké­szülékeket. A Lengyel Tudományos Akadémia egy másik intézeté" ben — a FARUM gyárral kö­zösen — egy olyan respirá- tort szerkesztettek, amely automatikusan szabályozza a gyerekek lélegeztetését, A ké­szülék sorozatgyártását rövid*« sen megkezdik. C I

Next

/
Thumbnails
Contents