Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-14 / 242. szám
Ahol jót tett az átszervezés Zichy Míháiy A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregységében az utóbbi időben megélénkült a kulturális munka. Ennek számos oka van. Alapvető: a gyáregységnek — amely korábban a megyén kívüli MEZŐGÉP egyik vállalata volt — a két évvel ezelőtti SKÜ-höz való csatlakozása. Ez a pusztán szervezeti kérdésként is felfogható tény azért jelent többet, mert az üzem dolgozói egy olyan nagymúltú gyárhoz tartoznak, amelyik régóta tudatosan szervezett, színvonalas művelődési programokkal rendelkezik. Az SKÜ-ben jól bevált hagyományai vannak a munkásművelődésnek — elég ha csak az ismeretterjesztésre, .a színházi előadásokra utalunk —, melyeket Kisterenyén is, természetesen a helyi viszonyokhoz, munkásösszetételhez igazítva, eredményesen, hatékonyan lehet megvalósítani. S, voltaképpen ez a szervezeti változás eredményezte azokat a belső változásokat is, amelyek a közművelődés szempontjából fontosak. A gyáregység gazdasági és mozgalmi vezetése, látva és ismerve a központ példáját, a korábbinál nagyobb felelősséggel és lelkiismeretességgel végzi a művelődési munkát. Nemcsak keresik a közművelődési intézményekkel való kapcsolatot, hanem a szervezésben és a propagandában is együttműködnek, maguk szintén vállalkoznak új ötletek megvalósítására. S, amikor a gyáregység munkásművelődéséről szólunk, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nagyközségben milyen lehetőségek kínálkoztak, illetve kínálkoznak a jelenlegi helyzetben. A művelődési ház élére a tavasszal új népművelő került, aki kell.'1 hozzáértéssel, sok-sok energiával és reális elképzeléssel fogott a kulturális élet megszervezéséhez. Munkáját általában dicsérik a gyáriak, s azt mondják, hogy megbízhatóan és jól lehet együtt dolgozni az új népművelővel. — Minden műsoráról előre tájékoztat bennünket — mondja Kormos Gábor KISZ-tit- kár. — S a nagy rendezvényeire 90 jegyet mindig félretesz. Ügy ítéljük meg, hogy változatosak a programok kielégítik az érdeklődést, legalábbis az utólagos vélemények erről tájékoztatnak. A komolyabb műfajú előadások általában nem nagyon kellenek az embereknek, de könnyebbek, például a beat-hangverse- nyek, a vidám műsorok olyan érdeklődést keltenek, hogy előfordult már, hogy kevésnek bizonyult a 90 darab jegy. A művelődési rendezvények propagálását a gyáregységben a KISZ kulturális felelőse vállalta magára. Munkája bőven akad. Hiszen nemcsak a kisterenyei előadásokra kell koncentrálnia, hanem a salgótarjániakra is, amelyeket az „anyavállalat” művelődési központjában szerveznek. A salgótarjáni művelődési központ ugyanis rendszeresen elküldi műsorfüzetét a kisterenyei gyáregységnek. A több mint kétszázötven dolgozónak tehát van miből válogatnia. S a nagyobb rendezvényekre Kisterenyéről mindig elmennek a gyáregység küldöttei Salgótarjánba. Az egyesüléssel csak nyertek, mondják a kisterenyei vezetők, dolgozók. Letéti könyvállománya azóta csaknem másfélszeresére nőtt, s gyarapodott — több mint kétszeresével — az olvasók száma is. A politikai irodalom terjesztése évek óta eredményes. Éves átlagban körülbelül 7 ezer forint értékű könyv talál gazdára. Amit viszont még csak ezután szeretnének elérni: folyamatos legyen a könyvvásárlás, ne kampány- szerű, egy-egy jelesebb ünnep idejére korlátozódó. Az ismeretterjesztésben is sokat tanultak a központi gyártól. Például a folyamatos, reggeli időben tartott előadások rendszerének bevezetését, ami nagyon kedvező a bejáró dolgozóknak is. A közelmúltban két helyi kiállítást rendeztek, részben felhasználva az új kapcsolatokat. A gondot jelenleg a nyolc általános iskola elvégzése iránti érdeklődés csökkenése jelenti. A múlt évben még 21-en, az idei oktatási évben mindössze 9-en járnak a dolgozók általános iskolájába, összesen 49 dolgozó nem rendelkezik alapvégzettséggel. Hegyi Mihály, a pártalap- szervezet titkára mondja: A párthatározat után a tanulásban gyors eredményeket értünk el, de most valahogy nehezebben megy a szervezés. Kihelyezett tagozatot akartunk, a tanárok vállalták is a többletmunkát, de kevés volt a jelentkező. Pedig a kedvezményeket megadjuk mindenkinek. És ha már a gondoknál tartunk, szóljunk egy — véleményünk szerint — könnyen megoldhatóról is. Kulturális és ifjúsági alappal a gyáregység pillanatnyilag nem rendelkezik; pontosabban ezeket a központtól kapja. Pedig jobban szeretnék, ha a pénzösz- szegekkel maguk rendelkeznének és saját belátásuk, igényeik szerint hasznosítanák. Ez persze csak kívánság, de úgy véljük, nagyon is valóságos, jogos kívánalom. Az SKÜ kisterenyei gyáregységében a kulturális tevékenység mind mennyiségben, mind tartalomban, minőségben javuló tendenciát mutat. Az említett objektív tényezők mellett ezt személyes jellegű változások is befolyásolják, elsősorban azok az átalakulások, amelyek a szellemben, a felfogásban mutatkoznak. Ez a fejlődés kapna — remélhetőleg — nagyobb lendületet a kulturális összegek saját elszámolású felhasználásával. Sulyok László Százötven éve, 1827. októberében született a Somogy megyei Zala községben Zichy Mihály. A reformkor forradalom előtti Pestjére került nyílt- szemú fiú pályája iránti elhivatottságát hamar felismeri, és szívósan ellenszegül a családi tradíciónak, amely belőle is megyei hivatalnokot akar faragni. A város telve volt az új értelmiséggel, haladókkal, akik már széliében lázasan tárgyalták az európai polgári demokrácia új eszményeit, s a nemzeti függetlenség kivívásának nagy szükségét. A festészet iránt „a pislogó parazsat Marastoni lobbantot- ta lángra bennem” — így emlékezik Zichy első mesterére, akitől kezdő művészi önbizalmát kapta. Művészi fejlődésének útjára bécsi mestere, Waldmüller terelte. Űj mestere az akade- mizmussal szemben vívott harcában az élő természet hű tükrözését vallotta a festészet feladatául. Megerősítette Zichyt abban a hajlamában, hogy a képnek gondolatot kell kifejeznie. Zichy Mihály már első képével a „Mentő- csónak”-kal a francia romantika bátor hangját üti meg. E kép —, amelyhez rokon törekvést hiába keresünk a magyar festészet történetében — hatalmas sikerét annak köszönhette, hogy az átélés ben- sőségét, megrendítő igazságát éreztetni tudta a tömegekkel. Ezt a Géricault és Delacroix felé mutató erőteljes kezdetet egy „szerencsés” véletlen tereli más irányba: Waldmüller tanácsára elválMai tévéajánlatunk 20.25: Császárlátogatás. A budapesti művészeti hetek keretében kerül sor Száraz György új történelmi tévéjátékának a bemutatására. Győr, 1809. A napóleoni seregek Bécs bevétele után Győrt is elfoglalják. A város lakosságát nem hagyja érintetlenül Napóleon győzelme. Vannak, akik általa & forradalmi eszmék megvalósulását várják, vannak, akik előmenetelt, üzletet — vagy éppen szerelmet — várnak a császártól. A város előkelőségei Napóleon fogadására gyűlnek egybe... Vajon a császár melyik elképzelésnek tesz majd eleget? A történelmi tényeken alapuló tévéjáték — az író szándéka szerint — a tavalyi Veszprémben díjat nyert Rókus templom harangainak az ikerdrámája. A Batsányiról szóló akkori tévéjáték „párja” a Császárlátogatás a történelem tragikomikus arcát mutatja meg. Napóleon: Lukács Sándor. A további szereplők Mensáros László, Szemes Mari, Nagy Gábor, Darvas Iván, Sinkó László. A rendező Haj- dufy Miklós. UllillllllllllllMIIIIHUIi tlllKtlllltlllllltMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIllllllillllllllllllllllllllllllllllt Zó lei Miklós: | Megszólalnak kövek - I és emberek (szovjet útinapló) s '•MiiMiriiiiiMiiitiHimitirrffinfmftffvfiHirtuiiiiinyiriffiiiriiitryiifinKifvmiiiiiifttivimirniiiiiliiiiii X. VERNIJTÖL MEDEÖIG Földrengés sújtotta helytől földrengés sújtotta helyig érkezik az utazó. Kazahsztán fővárosát, a mai Alma-Atát, az egykor Vernij (Hűséges) elnevezésű cári erődítményt és a köréje sűrűsödött várost 1910-ben tüntette el a földrengés. Néhány faház és egy fából épült katedrális — a gyengék — megmaradtak, állnak a mai Alma-Atában is. Mint a többi földmozgások veszélyeztette szovjet köztársaságban, Kazahsztánban is elkészítették a földrengéstérképet. A térkép összeállításához meghatározták azoknak a tektonikus repedéseknek a helyét, amelyek általában Ösz- szefüggnek a földrengés epicentrumával. A földrengéstérképnek rendkívül nagy a gyakorlati jelentősége. Ha az esetleges földmozgások erejét előre felbecsülik, a veszélyes területekre csak olyan épületeket terveznek, amelyek kibírják a földrengést. Nemrégiben kezdték el a földrengéstérkép összeállítását Alma- Atáról és a környező településekről. Ezek a térképek egész kis területeken is jelzik a várható földmozgásokat, s e helyeken a fővárosban csak tereket, parkokat és sportpályákat építenek. A hegyekből nézve a város elmerül a fák tengerében. Fura úgy írni, hogy a „hegyekből nézve”, hisz Alma-Ata is 700—900 méter magasban épült fel a Zailijszkij Alatau hegy tövében. A hegy egyik még magasabb völgyében, 1691 méterrel a tenger szintje fölött épült a világhírű műjégpálya, a Medeo. A Medeo építésének története még az 1948-as helsinki gyorskorcsolyázó világbajnokságig nyúlik vissza. Konsztan- tyin Kudrjavcev szovjet gyors- korcsolyázó aranyérmet szerzett az ötszáz méteres távon. Csapattársainak kevésbé jól sikerült a szereplés, a skandináv országok sportolói maguk mögött hagyták őket. A skan- dinávokat többek között az is nagy előnyhöz juttatta, hogy magashegyi pályán készülhettek a versenyre. Kudrjavcev arra gondolt, hogy valami hasonlót kellene építeni a Szovjetunióban is. Néhány évvel később eljutott Alma-Atába, s a város közelében. a Zailijszkij Alatau hegyeitől körülvett csodálatos szépségű Medeo völgyére bukkant. A Medeo völgye elképzeléseinek megfelelő terep volt. Hamarosan elkészült a műjégpálya, s ott edzhettek a szovjet korcsolyázók. Grandiózus siker és óriási meglepetés volt, amikor 1953- bán Oleg Goncsarenko Helsinkiben a skandinávokat lekörözve elhozta az összetett NÓGRAD - 1977. október 14., péntek verseny aranyérmét. És ettől kezdve a Medeóból érkező szovjet gyorskorcsolyázók egy- re-másra döntik a világrekordokat. A Medeón készült fel többek között Tatjána Averina, Galina Sztyepanszkaja, Jevgenyij Kulikov, Valerij Muratov, Jurij Kondakov, akik a legutóbbi innsbrucki téli olimpián nyolc érmet szereztek. Négy aranyat, két ezüstöt és két bronzot. Pedig az ötvenes, sőt még a hatvanas években is a Medeo völgyében a műjégpálya mellett néhány ideiglenes öltözőn kívül nem volt semmi más. A sporttelepet 1970-ben kezdték építeni, s két év múlva, december 28-án adták át. Tervezőit és építőit azóta állami díjjal tüntették ki. Most van uszodája, szállodája, rádió- és tv-közvetítőfülkéi. Tíz világrekordból átlagosan hat születik a Medeo jegén. Sok külföldi versenyző is itt készül fel a versenyeire. Vasárnap jártam a Medón. amikor — mint a többi ünnepnapon is — többnyire „a civileké a pálya”., Alma-Atá- ból és a környékbeli településekről ezerszámra érkeznek ide a fiatalok. A Medeo jegén és Alma-Ata utcáin láttam eddig a legszebb nőket. A köztársaság lakosainak nemzeti összetétele nagyon különböző oroszok, kazahok, ukránok, tatárok, üzbégek, új- gurok, koreaiak és németek élnek együtt. Mondjuk szembekorcsolyázik egy magas szőke lány, száz százaléKosan mongol vágású szeme sötétkék. arcbőre a szőke hajrengeteg .alatt sárgásbarna. A kazahok e terü'eten a tizenötödik században alakították meg első kánságaikat. Ennek előtte a mai Kazahsztán déli területein a hatodik— nyolcadik században alakult ki a nyugat-türk kánság. s ennek helyét néhány évszázad múlva egy másik feudális állam, a Karahanidák birodalma foglalta el. E birodalmat váltották fel azután a kaza- hoknak a dzsungárokkal állandó harcban álló, szétforgácsolt erejű kánságai. A tizennyolc-tizenkilencedik század során a mai Kazahsztán fokozatosan olvadt bele a cári birodalomba. 1916-ban nemzeti felkelés tört ki, amit a cár katonái vérbe fojtottak. Két évvel később győzött a szocialista forradalom, s 1920-ban autonóm köztársasággá alakult. A köztársaság értelmiségiéinek nagy része érthetően első vagy második generációs. Barátom, Muhtar Magauin író, néprajzkutató és az alma-atai pedagógiai főiskola irodalmi intézetének docense elmondta, mikor könyvtárszobájában beszélgetve az idegen nyelvekre terelődött a szó, hogy az ő kamaszkorában neki az orosz számított idegen nyelvnek. A hegyek között levő picinyke faluközösségből — aulból — bekerülve a városi iskolába hamar felismerte, hogy későbbi munkájához mennyire szükséges lesz az orosz nyelv tökéletes elsajátítása. A néprajzot választotta hivatásául. A fontos néprajzi folyóiratok oroszul jelennek meg. s a köztársaságok néprajztudósai is orosz nyelven adják ki fontos műveiket. Tudományos munkáit jó ideje már" ő is oroszul írja, íróként és főiskolai oktatóként pedig kazahul szól. A gyerekeinek sokka' köny- nyebb. Amit 6 verejtékkel tanult meg. azt a gyerf.kek a játszótéren, óvodában, iskolában játszva tanultók meg. Mindegyik úgy beszél oroszul, ahogy a hasonló korú orosz gyerekek. A legnagyobb pedig az angol tagozatos általános iskolai osztályban már szépen tudogat angolul is. (Folytatjuk) Illusztráció Garay Obsitosához lalja az orosz cár unokahúgának tanítását. Zichy útravalóul magával vitte Szentpétervárra a családi házban szerzett humanista műveltségét és forradal- miságát. A francia forradalomban születő „emberi jogok” érvényesítése: ez Zichy zsinórmértéke. Az ember szabadon és egyenlő jogokkal születik és ilyen is marad. Ezt a felfogását a cári udvar légkörében, az udvari festő robotmunkája közepette is megőrzi, amit ebben az időben készült rajzai, a „Szibériai fogoly”, a „Szörnyű viszontlátás” és politikai karikatúrái bizonyítanak. I. Miklós cárnak nyíltan tagadja meg 1849-ben a Zichy nevű császári biztossal való bárminemű közösségét, mert az az elnyomók oldalára állott. A börtönben sínylődő Táncsics Mihály megfestésével félreérthetetlenül állt ki 'a magyar nép szabadságharca mellett. Meg nem alkuvó magatartása és az udvari intrikák következtében hosz- szú évekig mint fényképész- retusőr keresi kenyerét — keservesen: „Nappal mesterember vagyok, estéimet szentelhetem művészetemnek” — írja ekkor anyjának. Ebben a legnehezebb időszakában erősödik meg az orosz néppel való kapcsolata: az orosz fes- tőkollégákkal való barátsága és egy orosz orvos lányával kötött házassága révén. Forradalmi eszméket valló műveinek sorozatával Zichy Mihály egyedülálló alakja a magyar festészeti múltnak. Az inkvizíció embertelenségeit, a parasztháborút, Luther forradalmi fellépését, a főurak képmutató életét, udvari szolgalelkűségét; s a despoták háborúinak borzalmait festi, tántoríthatatlan következetességgel. A „Rombolás géniuszának diadala” című képe korában ezt a kritikát kapta: „Meggondolatlan, lázító, izgat társadalmi rendünk és biztosított jogaink ellen”. Legmaradandóbb művészi értékét illusztrációi képviselik. Az orosz írók közül Ler- montovnak két művét illusztrálta : Korunk hősét és a Démont. Felkereste a költő száműzetésének és halálának helyét, bejárta a Kaukázust, hogy népét és táját megismerje. Itt készítette el „Kaukázusi jeleneteit”, megörökítve az itt élő népek színes viseletét, szokásait és mondáit. Gogol, Rustaveli, Gon- csarov műveinek illusztrációi ismertek és kedveltek voltak korában. Lermontov Korunk hősének kiadása a Szovjet, unióban Zichy illusztrációival is megjelent. Az erőteljes Madách-illuszt- rációk után Jókai és Garay egy-egy műve foglalkoztatja, de legérettebb munkáit Arany János balladáihoz készítette. Ezek a balladák a magyar múlt népi életének fonákságait mutatják be, az önmagára, indulataira hagyott nép áldozatait. Ágnes asszonyt, Dalos Esztit, Szőke Pannit a feudális világ társadalmi törvényei viszik bűnbe. A társadalom felelőssége elmosódik, a problémák megoldatlanok és így az egyén tragédiájához vezetnek. Arany és Zichy az emberábrázolás mély és drámai hangját ütik meg ezekben a témákban, a lélek- ábrázolás igényével és a társadalom kritikájával. Zichynek különös kedve tellett a balladák dramatizált történéseiben. Vérbő romantikus kedvvel szabadította fel magát ezekben a rajzokban minden illusztrátor! szokványtól. Kortársai, orosz festotarsai is nagyra értékelték művészetét, és emberi lényét: „Sok külföldi művész látogatott már meg bennünket, sokan évtizedeket töltöttek el közöttünk, de soha velünk ösz- sze nem olvadtak, soha nem tudták magukat megszerettetni. Zichy más ember volt. Senki oly hévvel nem védelmezte pályatársait, mint 6. Állása elég alkalmat nyújtott volna neki, hogy saját céljai felé törekedvén másoknak ártson, befolyását, erejét velők éreztesse. Ilyen árnyfoltot Zichy életében hiába kerestünk. A mi művészeink tudnak róla, s illetékesebb ítélőbírák e tekintetben akárkinél.” — Így írnak az őt búcsúztató pétervári festőkollégák. Gazdag, sokrétű életművének méltatói egytől egyig rámutattak, hogy művészetével a haladás eszméit szolgálta és mint zseniális illusztrátor, virtuóz akvarellista, s a rajz felülmúlhatatlan mestere eredetien és hatalmasan emelkedik ki a magyar festészet történetéből. Művészete egyetemes viszonylatban is maradandó értékű. Bényi László Orvosi műszer újdonságok A varsói orvostudományi intézet kísérleti laboratóriumában egy krioaplikátor elnevezésű orvosi készülék prototípusát készítették el. A készüléket operációk során vér- zéstelenítésre használják, s ma már széles körben alkalmazzák. A krioaplikátor hűtő- rendszere — folyékony nitrogén segítségével — fagyasztja a beteg szöveteket az operáció idejére- A folyékony nitrogént tartalmazó tartály termoszra emlékeztet- s az orvos egy hosszú golyó6tollra hasonlító szerkezettel juttatja a beteg testrészre a nitrogént A Lengyel Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében olyan berendezést állítottak elő. amely a vércirku" láció elősegítésére szolgál. A berendezés kéttartályos — széndioxiddal töltött — szivattyúra hasonlít. A berendezés minden tekintetben felülmúlja a hasonló külföldi készülékeket. A Lengyel Tudományos Akadémia egy másik intézeté" ben — a FARUM gyárral közösen — egy olyan respirá- tort szerkesztettek, amely automatikusan szabályozza a gyerekek lélegeztetését, A készülék sorozatgyártását rövid*« sen megkezdik. C I
