Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

Őszi szolitlaritfási akciók frósr ráfiban A Magyar Szolidaritási Bi_ íeottság ebben az évben is meghirdette az őszi szolidari­tási akciót- Az akcióhoz — más társadalmi szervekhez hasonlóan — a Hazafias Nép­front is csatlakozott. Az akció célja, hogy ismé­telten kifejezésre juttassuk né­pünk szolidaritását, támoga­tását azokkal a társadalmi erőkkel és mozgalmakkal, me­lyek az imperializmus ellen, a nemzeti és társadalmi felsza­badításért küzdenek Európá­ban, Afrikában, Ázsiában és t<atin-Amerikában. Az akció politikai tartalma' sokrétű, és elválaszthatalan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60- évfordulójá­nak megünneplésétől. A világon elsőnek a mun­kások és parasztok állama állt ki a gyarmati és elnyo­mott népek szabadsága mel­lett. és azóta is ez az elvi. következetes álláspont vezérli a Szovjetunió politikáját. A nemzeti felszabadító mozgal­mak ma már átfogják az ösz- szes kontinenst- A második világháborúban az imperia­lizmus erői felett aratott győ­zelem eredményeként viharos erővel bontakozott ki a nem­zeti felszabadító mozgalom, különösen Afrikában és Ázsi­ában. A hitleri fasizmussal együtt a faji felsőbbrendűség­ről szóló koncepciót is szét­zúzták, amely indokolni igye­kezett egyes népeknek a má­sok feletti uralmát. A Szovjetunió és a szocia­lista országok kormányai, né­pei a háború utáni években következetesen védelmezték a szabadságukért, függetlensé­gükért küzdő népek érdekeit­Gondoljunk Marokkó, Tu­nisz. Egyiptom, Kongó, Korea, Kuba, Chile, Angola népei harcának támogatására. Októ­ber diadalmas eszméi napja­ink felszabadító mozgalmai­nak minden mozzanatában fellelhetők- A Hazafias Nép­front megyei titkársága ezek­nek az eszméknek a szellemé­ben dolgozta ki az őszi szoli­daritási akcióprogramját, a Hazafias .Népfront Országos Tanácsa ’titkársága javaslata alapján. A chilei néppel való szoli­daritásunk, harcuk aktív tá­mogatásának kifejezésére ke­rült a Nógrád megyei Mozi, üzemi Vállalat műsorára a „Santiago felett esik az eső” című film. A Hazafias Nép­front és a moziüzemi vállalat közös akciójaként a film ve­títése előtt szolidaritási gyű­lést tartottak Homokterenyén és Széceényben­Októberben az apartheid el­leni tiltakozásra kerül sor ha­marosan Pásztón. Angola mel­letti szolidaritást rendez Ba­lassagyarmat népfrontbizott­sága, a nők» fiatalok és szö­vetkezeti dolgozók körében. Szolidaritási akciót tartottak Nagybátonyban a Kiáltások című tunéziai 'film vetítésével egybekötve- Az etióp nép igazságos harca melletti kiál­lásunkról biztosítják a Ma­gyar Szolidaritási Bizottságot Rétság nődolgozói. . A szolidaritási eszme szel­lemében hívjuk össze október 19-én a megye összes feleke­zetű papságát papi gyűlésre, ahol központi előadó tart tá­jékoztató előadást a nemzeti felszabadító, függetlenségi harc időszerű kérdéseiről. Egyúttal felhívjuk a Haza­fias Népfrontbizottságainkat a szolidaritási számlára történő befizetések szervezésére- A latin-amerikai népekkel való szolidaritás jegyében rendezzük meg október 17_én Salgótarjánban Dean Reed- a fiatal amerikai békeharcos sportcsarnokbeli fellépését. A rendezvény bevételét a szoli­daritási számlára fizetjük be- Kósy Zoltán , HNF megyei munkatárs Együttműködési szerződés A VEGYÉPSZER salgótarjá­ni gyára szakszervezeti bizott­ságának kezdeményezésére együttműködési szerződés jött létre a karancsvölgyi terület községi tanácsai, pártbizottsá­gai és a gyár között. A szer­ződés magába foglalja a mun' kásművelődéssel, a politikai neveléssel kapcsolatos felada­tokat, a sport fejlesztését, a szakmunkás-utánpótlás bizto­sítását. Az együttműködés első lépé­seként a gyár sportfelszerelést vásárolt a karancslapujtői lab­darúgócsapatnak. A népvagyon védelmében A gazdaságirányítás mai rendszere növelte a gazdái^ kodó szervek önállóságát, a vállalati és szövetkezeti veze­tők, kollektívák felelősségét a gazdálkodás rendjéért, a tár­sadalmi tulajdon, a nép va­gyonának őrzéséért és gyara­pításáért. A gazdaságvezetők irányí­tó- és ellenőrzőtevékenysé­gében mindezek a feladatok a gazdaságpolitikai határo­zatok figyelembevételével ér­vényesülnek. Intézkedéseik az eredmények állandó növe­lését, a közös vagyon védel­mét tükrözik. Számos intéz­kedést tesznek az ellenőrzés hatékonyságának növelésére, a közös vagyon őrzésének jobb megszervezésére, a bűn- cselekmények elkövetését elősegítő okok megszüntetésé­re. Mozgósítják a dolgozókat, a kollektívákat a közös va­gyon védelmére. Egynéhány helyen azonban mégis előfor­dult, hogy a gazdaságvezetők a veszteséges gazdálkodás, a nyereség elmaradásának ki­kerülése érdekében különbö­ző manipulációkhoz folya­modtak. Általában a gazda­sági mérleg meghamisításával kedvezőbbnek igyekeztek fel­tüntetni az eredményeket, mint amilyenek ténylegesen voltak. Ezzel olyan előnyök­höz kívántak jutni és jutottak is, amelyek egyébként sem a személyt, sem az adott szer­vet nem illették volna meg. Megyénkben 1975-höz vi­szonyítva a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyek száma 26,6 százalékkal, a népgazdaság ellen elköve­tett bűncselekmények pedig 2,9 százalékkal emelkedtek és mintegy 10 millió forint kárt okoztak. A gazdálkodás rendjét sér­tő bűncselekmények azért ve­szélyesek, mert a kimutatott eredmények mögött tényle­ges teljesítés nincs. Olyan produktumok Után vesznek fel nyereséget, igényelnek ál­lami támogatást, amelyek a valóságban nem léteznek. A csalást, sikkasztást, hűt­len kezelést elkövetők az egyéni és csoportérdeket he­lyezik a népgazdaság érdekei elé. Az ügyeskedést, a spe­kulációt nemegyszer hasz­nossággal magyarázzák. Megyénkben az elkövetés leggyakoribb módja, hogy fiktív teljesítményeket szá­moltak gl és szerepeltettek a gazdasági mérlegben. Megha­misították az év végi készlet- leltárak adatait. Beruházási hiteleket, állami dotációkat másra használtak fel, mint amire kapták. Meg nem en­gedett ipari, kereskedelmi te­vékenységet gyakoroltak, üzérkedtek. Valótlan tárolási szerződéseket kötöttek. Ok­irat-hamisítással ■ csökkentet­ték adókötelezettségeiket. Mindezekre néhány példát említek. ‘ A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari . Vállalat volt ve­zetője ellen csalás miatt folyt büntetőeljárás, mert valótlan teljesítményeket szerepelte­tett, a gazdasági mérlegükben és ezzel különösen nagy kárt okozott a népgazdaságnak. Az egyházasdengelegi ter­melőszövetkezetben azért, hogy terményhiányukat eltün­tessék, gazdálkodásuk ne le­gyen veszteséges, a prémiu­mot megkaphassák, több százezer forint értékű tárolá­si szerződéssel a tsz-ben tá­rolt, de a gabonafelvásárló vállalat tulajdonában levő terményt építettek be a mér­legbe. Csalás és hűtlen kezelés miatt folyt büntetőeljárás a balassagyarmati finomkötött­árugyár több dolgozója ellen, akik az áruszállításnál szán­dékosan többletsúlyt számol­tak el, melynek következté­ben jelentős kárt okoztak. A Pest—Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat balassagyarmati üzemé­nek sérelmére huzamosabb időn keresztül bűnszövetség­ben, az ellenőrzés lazaságát kihasználva lopást és sikkasz­tást követtek el néhányon és szintén jelentős kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A karancskeszi termelőszö­vetkezet néhány vezető be­osztású dolgozója hamis szám­lákkal, elszámolásokkal több százezer forintot szerzett meg jogtalanul, ök sem kerülték el a büntetőjogi felelősségre- vonást. Ez a néhány példa is mu­tatja, mennyire különböző módon és módszerrel károsít­ják meg a népgazdaságot, a társadalmi tulajdont. Jellem­ző azért, hogy úgy a gazda­ságvezetők többsége, mint a becsületes állampolgárok, vé­dik a nép vagyonát, elítélik az ilyen és hasonló cselekmé­nyeket, támogatják a bűnül­döző hatóságokat a jogsérté­sek felderítésében, bizonyí­tékok összegyűjtésében, de a bűnelkövetésre lehetőséget adó okok és körülmények fel­tárásában is. A büntetőeljárások bizo­nyítják, hogy a még jól szer­vezett, leplezett módon elkö­vetett bűncselekményekre is előbb-utóbb fény derül. Raj­tunk, mindannyiunkon mú­lik, hogy a közös tulajdont mind kevesebben és rövidebb ideig tudják károsítani. Olyan légkört kell teremteni a nép­gazdaság minden területén, hogy a harácsolok és foszto­gatók ne érvényesülhessenek. Sebők Mihály rendőr őrnagy iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitniuiiiiiiniiuiiiriiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiink Műszak után is a közösségért Sok százan dolgoznak Szé- munkaidejükben, hanem azon csényben, az ELZETT Zár- és túl, pihenésüket feláldozva is Lakatgyár gyáregységében, s sokat tesznek a közösségért. közülük számosán nemcsak Keviczki Sándorné (aki 1972-töl az üzem dolgozója) a KISZ-alapszervezetben fejti ki aktivitását. Munkahelyén a legjobbak között tartják számon, ezért is kapta megbízatá­sul az ifjúkommunistáktól, hogy legyen a vezetőségben a termelésfelelős. Néhány hónappal ezelőtt a KISZ megyei bi­zottságának tagjává is megválasztották, képviselve nemcsak az üzem, hanem a járás fiataljait is. Tóth József csoportvezető négy venfős kollektíva munkáját irányítja. A szereidében az alkatrészeket biztosítják a la­katok összeállításához. Minőséget ellenőriz, a készárut veszi át a dolgozóktól. Mikula Istvánná szocialista brigádja is az irányítása alá tartozik. Gyakorta megbeszélik a kollek­tíva gondjait. Meós munkatársaival pedig a gyár klubjá­nak programját szervezik. Mennyibe kerül az alkoholizmus? (II.) Az eddig megtett intézkedé­seket, az erőfeszítéseket hosz- szan sorolhatnánk, de nyom­ban hozzátehetjük, hogy azok nem bizonyultak elég hatá­sosnak,' nen) sikerült az alko­holizmus terjedésének útját állni. A negatív jelenségek a kilengések kapcsán mind ha­tározottabb a felháborodás, gyarapszik az alkoholizmus elleni harc tábora. A harc azonban csak részben szerve­zett és tudatos. Némelyek drá­kói szigort követelnek, s a kormányzatot liberálisnak tartják, a belkereskedelmet pedig haszonleső cinkossággal vádolják. Sokan úgy gondol­ják, hogy ha több a kár. mint a haszon, akkor a döntés ma­gától adódik: korlátozzák a szeszes italok termelését és kiszolgálását. De hogyan? Korlátozzák az eladást né­hány kijelölt üzletre? Emel­jék fel a jelenlegi árakat többszörösére? Vezessenek be jegyrendszert? Vagy tiltsák meg — a narkotikumokhoz hasonlóan — a szeszes italok mindennemű terjesztését, fo­gyasztását? A CSALÁD FIZETNÉ MEG A tapasztalatok félreérthe­tetlenül bizonyítják, hogy kényszerítő eszközökkel, ad­minisztratív nyomással nem jutunk messzire. Az áremelés például nem csökkenti a sze­szes italok fogyasztását, az al­koholistákét pedig még átme­netileg sem. Legfeljebb a csa­lád, a környezet fizet nagyobb árat a szenvedélyért. A legális' termelés és forgalom minden­féle korlátozásával a józanéle- tűek ellátását is nehezítenénk és növelnénk az egyébként is tiltott zugpálinkafőzés- és ki­mérés konjunktúráját. Az al­koholisták mértéktelensége nem vezethet a másik véglet­hez: a szeszes italok árulistá­ról való törléséhez. Gyors javulás nem várható, mert nincs csodaszer, nincs radikális és hatásos megoldás. Az alkoholizmus összetett tár­sadalmi és gazdasági jelenség, terjedésének megfékezése, visszaszorítása a társadalom és a gazdasági vezetők közös ügye. De az egymásra muto­gatás, a fellépés, az intézke­dés másoktól, fentről való vá- rása ezúttal sem célravezető. A kormányzat, a belkereske­delem, illetve a vendéglátás, az üzlethálózat dolgozói sok mindent tehetnek még. hogy kedvezőbb feltételeket teremt­senek az alkoholizmus elleni harchoz. A nagyobb szigor és következetesség, a céltudato­san szabai# ozott és kulturált eladás, kiszolgálás, az egész­ségügyi ellátás, az utógondo­zás fejlesztése még sokféle le­hetőséget kínál, nem mondha­tunk le róluk. SZESZMENTESlTENI A MUNKAHELYEKET A legnagyobb tartalékok azonban a társadalom, a la­kosság és mindenekelőtt a munkahelyi kollektíva és ve­zetés szervezettebb, tudato­sabb fellépésében rejlenek. Legfőbb ideje például, hogy érvényesítsék a vezetők sze­mélyes felelősségét a munka­helyek szeszmentessé tételé­ben is. Az ellenőrzés, a patro- nálás megszervezése és szük­ség esetén a büntetés, vagy a munkahely-, a munkakörcsere biztosítása vezetői feladat. De ahhoz, hogy munka előtt és munkaidőben minden dolgozó sértődés nélkül elutasíthassa az italra invitálást — aho­gyan ezt a gépkocsivezetők többnyire már megteszik és megtehetik — a kollektíva egyetértő támogatása szüksé­ges. A dolgozók, a lakosság kellő aktivitása nélkül nem, *vagy nehezen leplezhetők le az alkoholizmus törvényen kívüli vámszedői: a zugpálin­kafőzők és munkahelyi bizo­mányosaik. Társadalmi ellen­őrzés híján sok más, szigorú intézkedés szintén hatástalan marad. A LEGHUMÁNUSABB FELADATOK EGYIKE A brigádmozgalom 2 milliós tagságán túl a fejlett szocia­lista társadalom építésén munkálkodó népünk mind szélesebh köre is azon van, hogy szocialista módon dol­gozzon, tanuljon, éljen. A szocialista embertől, a szocia­lista 1 életmódtól idegen az aszkétizmus. de idegen min­denfajta gátlástalanság, mér- téktelenség. A mi életideá­lunk, hogy az ember fesztele­nül saját örömére, kiteljese­désére éljen a természet, a társadalom, a gazdaság, a kul­túra értékeivel, lehetőségeivel. Az emberi szabadság nélkü­lözhetetlen feltétele, hogy uraljuk ezeket az eszközöket, lehetőségeket és ne váljunk rabjaivá. Az alkoholizmus megelőzése, testet-lelket, csa­ládot pusztító hatásának visz- szaszorítása. felszámolása, ezért a leghumánusabb — és ha egyáltalán lehet ezt fokoz­ni — a legszocialistább fel­adatok egyike. Kovács József Szita Mária az egyik legeredményesebben dolgozó szocia­lista brigád, a Martos Flóráról elnevezett kollektíva tagja. Megvalósították már az önmeózást a brigádban. így hibás termék nem kerül ki a kezük alól. A 17 esztendős leány már a gimnázium harmadik osztályát végzi Szécsényben, de nem kíván megválni munkatársaitól. (Kulcsár József képbeszámolója) NÓGRÁD — 1977. október 14., péntek 5 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents