Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
V Zománc művészeti kiállítás Szécsén\fbcn Hazánk kulturális értékei belső körforgalmának, az értékek itthoni cseréjének segítésébe mind aktívabban kapcsolódik be a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. Ennek egyik jele a Bács-Kis- kun megyei múzeumok nóga törekvés az emberi épített környezet esetleges szerkezeti sivárságának feloldásához, az új városrészek meghittebbé, otthonosabbá tételéhez. Ezáltal mintegy érzelmi kapcsolódási lehetőséget is nyújt az itt élőknek. Egy torádi bemutatkozása, amelyről vábbi funkciót is megemlítkorábban márt hírt adtunk. Ebben az évben Kalocsa népi díszítőművészetével, s a dunai halászat eszközeivel találkozhattunk Nógrádban. Most pedig a szécsényi hely- történeti múzeum ad otthont a kecskeméti zománcművészeti alkotótelep kiállításának. A „csere” e műfajban Nógrád megye számára különb-, sen hasznosnak bizonyulhat. hetünk. Különösen érdekes, figyelmünkre méltó kezdeményezésnek véljük mi is Deim Pál tájékozódási plasztikáit, amellyel a lakótelepi monotónia oldására törekszik, s a könnyebb tájékozódás, közlekedés érdekében az esztétikum erejét is igénybe veszi. Egy ilyen plasztikát látunk Szécsényben is. E plasztikák egyébként különösen a hiszen Salgótarján ad otthont gyermekek számára jelentheta zománcművészeti bienná- léknak. E biennálé a jövőben új koncepció jegyében szerveződik, különös tekintettel a zománc hazai alkalmazásának jelen feltételeire, többi között az ipari, építészeti fel- használásra, környezetalakító lehetőségeire. Mint tudjuk, a kecskeméti müvésztelep tavalyi programja éppen e gondolatkör jegyében szerveződött. Nevezetesen a már korábban épült, vagy ezután épülő épületek külső és belső díszítését tűzte ki célul. A szécsényi kiállításon is érzékeljük, e célnak megfelelően eredményes munkát végzett már eddig is a kecskeméti zomárcművészeti alkotótelep. A Szécsényben látható tervek jelentős része népművészeti ihletettségű, a helyi népművészeti hagyományok újjáélesztésére törekszik. Ugyanakkor részben folytatja a helyi épületdíszítési törekvéseket, amelyekre itt a századforduló táján több példa adódott. Ugyanakkor hasznosan járulhat hozzá ez nek kedves és hasznos színfoltot, mini egy társat a rohanó közlekedésben, a lakótelepek egvforma épületei között. Mindezen törekvések szoros összefüggésben vannak a köz- művelődési határozat azon szakaszával, amely a művégeivel azt a kapcsolatot, amely közelebb hozza a művészetet a társadalomhoz és a társadalmat a művészethez”. A kecskeméti zománcművészeti alkotótelep ilyen műhely kíván lenni. Jelentős társadalmi összefogással jött létre, s működik jelenleg is. Eddig két alkalommal (1975. és 1970. nyarán) szovjet és magyar művészek dolgoztak a telepen, így már nemzetközi tapasztalatokkal bír. A szécsényi tárlaton, természetesen, együtt látunk táblaképeket és terveket, azok részleteit stb. is. Az átfogó képet nyújtó kiállításon Ász- tai Csaba, Blaski János. Jávor Piroska. Bardócz Barna, Deim Pál. Lantos Ferenc, j Bednav Dezső. Dohnál Tibor, Petrilla István, ifj. Koffán Károly, Kátai Mihály, Komáromi Györgyi, Kótai József, F.encze Lilla. Túri Endre, Bokros László. Fábián Gyöngyvér. Zidarcsik Ilona. Lőrinc Vitus, Morelli Edit, szeti alkotóműhelyek munka- illetőleg Szvetlána Berezovszjának további gazdagításán túl, ezen telepek feladatát is meghatározza. Eszerint ezek „feladata megteremteni a társadalom különböző rétekaia. Lilian Linnaks. Georg Telbjanski, Ede Kurrel, Jurij Kafengauz művei szerepelnek. T. E. bosszúságok Mai tévéajánlatunk 21.35: Tanárnak születtem, órák és tantárgyak szerint kö- Németh László, a nemrég telesek megtanulni, .vonzó, elhunyt író és esszéi ró vallót- embernevelő, szemléletet adó ta ezt magáról, s bizonyította egyéniséggé avatta a tanítvá- nemcsak azzal, hogy a felsza- nyai, kollégái szemében- badulást követő években — A doikumentumfilmiben volt orvos létére — Hódmezővá- tanártársai vallanak Németh sárhelyen tanárként dolgozott, László pedagógiai érzékéről, hanem számos művével Is. arról a szenvedélyről, amely- Hatalmas műveltsége, amely lyel tudását átadta. És meg- egyetlen folyammá ötvözte azt szólal a pályatárs, Illyés Gyu- a tudást, amelyet a diákok la is. Különös dolgokat tud pro- Miért nem küldik vissza a dukálni a kereskedelem• Pél- gyártó vállalatnak, hogy ad- dául, ha a vásárló bemegy a ják el ők. salgótarjáni lakberendezési Más• A zenekedvelők igé- Áruház műszaki osztályára és nyeit figyelembe véve alaki- zsebrádiót kíván venni. Kitet- tották ki a salgótarjáni köny ték a polcra, tehát kéri. Ám vesboltban a hanglemezrész- az eladó udvariasan közli, a leget. készülék hibás és csak ez az A gyanútlan vásárló ko- egy van belőle■ Ha jó lenne, moly zenétakar, ami lemezen már rég eladták volna. kényes portélen. A kellemetDe akkor miért teszik ki? len mellékzörejeket nem nyomja el a rockmuzsika har. 'sány zaja■ A lemezek sisteregnek, sőt ropognak, mint a tűzre vetett száraz gally. Olykor még a márkás Decca is. Ma érkezett — mondják — mégis ujjlenyomatok, porszélnek szennyezik a lemezeket• Egyik-másik súlyosan gyári hibás. A vevő persze a selei- tet nem viszi el. Az eladó viszont nyugodtan visszateszi a hibás lertiezt korábbi helyére• A Pannónia Filmstúdió bábfilmmütermében megkezdték az esti tévémese új bevezető képsorának forgatását. A rendező Foki Ottó, a bábfigura tervezője Koős Iván, operatőr Bajer Ottmar. Újdonság, hogy a hét minden napján mindig mást csinál a tévémaci. A bemutatót 1979 elejére tervezik. Képünkön: Zoltán Annamária animátor az új „sztárt” beállítja. Film jegyzet Bacsó Péter új filmjében — a címből és az alaphelyzetből ítélve — krimielemek játsszák a főszerepet. Egy lány — apja szolgálati pisztolyát „kölcsönvéve” — rálő a szerelmére. A fiú szerencsére életben marad. A rejtélyt a lány apja és a nyomozó bogozza. És ahogy összeállnak a mozaikok, kiderül, hogy a koznak egymás mellett, hanem a „nemzedékek közérzete” a főszereplő. Ott látható másnap, sőt egy bűnügynek —, mert voltakép hét múlva is. Talán mégis ’ rásózzuk valakire — gondolják. Vagy csupán hanyagságról van szó? (kemény) pen arról van szó — társa dalmi-közösségi motívumai vannak. A ilyenformán nem detektívsztori elemei sora«HiiiutiiiiiiiHiiiitiiuutitiiiiit.tiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiuiiiiiiiiuiniimiiiiuiiiiii'viuiiiiuiiuiiiuiiitiiiiiiiiiiiuiiiiiititimtiiiiiiiitiiiiitiiiiiiiiiitiiiiuiiiiiiiiiiiiiHuitiiiiiiiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii, Zelei Miklóst I Megszólalnak kövek és emberek £ s (szovjet útinapló) = s s 5 animiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiniiiimiMiiiiiiiiiiHiiiimmimiiiiimimmniimmimmiiimiiiiiiiHiiii riumát lerombolják, s a terem van, az épület sarkain „negyven ártó szellem teme- pedig négy nagy mináré. A tőjének” nyilvánítják. Műveit medresze díszítése egyetlen barátja menti ki a városból, nagy keleti szőnyeg. Mindent Száz esztendeje sincs annak, elborító geometrikus, növényi hogy egy Vjatkin nevű orosz és feliratos ornamentika. Élőrégész a Szamarkand határá- lényt, sem embert, sem állaIX. ISZLÁM ÉS CSILLAGÁSZAT „Minden, amit a város szépségéről hallottam, való igaz, kivéve azt, hogy sokkal szebb, mint ahogyan elképzeltem.” — Ezeket a szavakat Nagy Sándor, a hódító mondmunkája örökre fennmarad.” — Ulugh Bég, csillagász és filozófus mondta ezt. Ulugh Bég 1409-től negyven éven át uralkodott a városban, s nem a városon, mert uralkodása békében és kultúrában folyt; Ulugh Bég meggyilkolásáig a ban levő Kuhak dombon kiásta a csillagdát. Falait egykor az égitestek mitológiai ábrázolásai díszítették. E freskók sajnos, megsemmisültek. A mohamedán időszámítás 832. évében — 1428-ban vagy 1429-ben — épült obszervatórium valaha majdnem harminc méter magas volt. Az égitestek mozgásának megfi- élőlények ábrázolását is, amit gyclesét szolgáló márvány azóta is tilt az iszlám. Előző szextánsa pedig ötvenöt méter napon, a Khivában szamara- magas. Tizenegy méteres da- goló öreg emiatt takarta el az ta Szamarkandról, miután a tudományokkal törődött. ledöntött falakon át bevonult az akkori Szogdiana fővárosába. Nagy Sándor az időszámításunk előtti negyedik században vette be a szogdok fővárosát. A mai élet át meg átszövi Bölcselő, matematikus, csillagász,- teológus és költő volt. És pedagógus is, csak ezután uralkodó. — A tudásra való törekvés minden muzulmán és muzulmán nő szent kötelessége — a régi Szamarkandot. Az ó és mondja Ulugh Bég. az új nem különül el egymástól annyira élesen mint Khivában. Jó száz esztendőMeg akarja semmisíteni az iszlámot — suttogják róla városszerte, s a sejkek titkos vei ezelőtt Vámbéry Ármin, a bírósága halálra ítéli. keleti tudományok világhírű magyar kutatója hihetetlen nélkülözések és szenvedések árán, álruhás dervisként jut be a városba — még álmában Is attól rettegve, dezik kilétét. A hitetlent halállal büntették az igazhitűek. S nemcsak a betolakodót, nemcsak a hitetlent, hanem á kételkedő gondolkodót is. Mekkába küldik, hogy bűneit zarándoklással váltsa meg, s az út mellett már várja az orgyilkos, egy kegy- vesztett és kivégzett főúr új- hogy felfe- ra rangot akaró fia. 1449. okbetolakodó tóber 27-én a sivatagi hideg rabja ma is látható. A csontsorvadásban szenvedő hódító, s ezért Sántítónak nevezett Timur — azaz Timur Lenk, vagy ahogy az orosz krónikások jegyezték: Tamer- lán — unokája volt Ulugh Bég, Szamarkand felvilágosult, tudós uralkodója. Obszervatóriumon kívül medreszét, főiskolát is épített a városban. E medresze a központi Re- gisztán téren áll. E tér a muzulmán Kelet egyik legszebb, lenyűgöző tere. Itt áll a tiA történet végén Izgalmas bizonyítási eljárásra kerül sor. Ebben a jelenetben — alkalmasint a Riasztólövés drama turgiailag legérettebb képsorában — fény derül bizonyos ok-okozati összefüggésekre. Éva azért emelt fegyvert Ivánra, azaz Csipeszre, mert a fiatalember cserbenRiasztólövésben ha^ta . a, .. jólx összeszokott szabvány egyetemi közösséget. Egyem y boldogulási érdekében külön utakat választott és hátat fordított annak a csapatnak, mely világmegváltó tervek végrehajtása érdekében szövetkezett. A csupa-vibrálás, csupa-ideg lány a „hitszegést” — Csipesz lépését egyértelműen árulásnak tartja — nem képes elviselni. Igazságot szolgáltat. Vagy legalábbis azt hiszi, hogy joga és kötelessége erre a lépésre elszánni magát. „Vagy lefekszem vele, vagy lelövöm” — ezekkel a szavakkal jellemzi a harcias amazon a helyzet drámaiságát. Ami az előbbi alternatívát illeti, Éva már élt vele: Csipesz gyerekét a riasztólövés után elvététi. De hogy miért kell lelőni azt, aki tehetségét és önmagát kamatoztatni szeretné, rejtély. Eszmeileg, ‘gondolatilag, pszichológiailag egyaránt. tot nem ábrázolnak a díszí tések. Más muzulmán díszítések sem. Ezer évvel ezelőtt hódító arabok hozták ide is az iszlámot, az új hitet. Az új hit fegyveres terjesztői az ókori vallásos képzeletekkel kapcsolatos minden művészi ábrázolást igyekeztek megsemmisíteni. Ezért száműzték az arcát a fényképezőgép lencséje előtt. De a mértani formájú díszítő elemek alkalmazásánál a keleti művészek szabadjára engedték fantáziájukat. Csillag, téglalap, sokszög megszámlálhatatlan variánsát hozták létre. A díszítést és az épület különböző részeit több helyen restaurálták. Majd hetven éve tart a hatalmas épület restaurálása. Leginkább a mi íagylaltos kocsijainkhoz hasonló, fehér, zenötödik század első felében kézzel tolt, kerekes alkotmány hajnalban Ulugh Bég fejétől megfosztva hever a városkapun túl. A kegyvesztett család sarja pedig elindul„A vallás szétfoszlik minta göröngyös útján, köd, királyságok összeomolhat- Világhírű, kora tudományának, de a tudósok alkotó nak csúcsán álló obszervatóNÖGRÁD - 1977. október 13., csütörtök ] hat a társadalmi felemelkedés szárnyainak főtengelyében négy nagyméretű boltív emeljelenik meg a Regisztánon. Azonnal körülveszik, de az árus azért elkezd kiabálni: — Szamsza! Szamsza! Szam- szaa! Szamszaá! Mindenki vásárolja a forró, gőzölgő eledelt, a tésztába csomagolt sült húst. A szamsza az üzbégek egyik legnépszerűbb étele. Büfékben, étkedik, az ötven takófülke termekben, vendéglőKben is köztük vonul végig az épület- árulják, de leggyakrabban az szárnyakba építve. utcasarkokon, tereken a hőMindegyik épületszárnvban szißetelt kerekes kocsikban, egy-egy kupolás, nagy előadó- (Folytatjuk) épült medresze. ötven fülkéjében egyesek szerint száz, mások szerint kétszáz hallgató élt, akiket maga az uralkodó is tanított. A zártság kolostorhangulatot idéz. A négyzetes udvart körülfogó egyemeletes épület Vannak a filmben más talányok is. Bacsó Péter újra szóvá teszi a nemzedékek közötti kapcsolat felszínességét (több filmjében beszélt már ex'ről), s az elveket-érdekeket egymástól elválasztó távolságot. A riasztólövés nemcsak a kollektívától elszakadni akaró ifjú ember ellen irányul, hanem a papa, a strapakáder ellen is. Szegényen lük. Éva hálás apjának, amiért istápolja. Aztán egyszer- csak lázadni kezd, s kikéri magának a folytonos istápo- lást. Nem tudni, mit akar ez a jó körülmények között felnőtt —, s mégis kicsit gyerekesen gondolkodó — modern hölgy. Dolgozni? Szenvedni? Megdicsőülni ? Visszavonulni? A termékenységéről híres Bacsó nyitott szemmel jár a világban. Friss jelenségeket vesz észre, fontos dokumentumokat rögzít, hősei és helyzetei szoros szálakkal kapcsolódnak a mához. A maiság persze önmagában nem jelent művésziséget. A Bacsófilmek — akárcsak a Riasztólövés is — nagyon nyersek és kiérleletlenek. A részletek „élnek” bennük, az egész azonban széteső. Esetleg té- zisszerü. Ezt az utóbbi vádpontot is a rendező mellének szegezhetjük, hiszen a Riasztólövésben ugyancsak árulkodik a didaktika lólába. „Generációk, közeledjetek egymáshoz!” — ez az egyik tétel. A másik: „Aki nem hajlandó a közösség céljaiért lelkesedni, kiközösíttetik”. A film előterében álló családi drámák társadalmi háttere lehetne alaposabb. Kicsit elmosódott a cselekvések rajza és nem nagyon lép túl a közhelyeken. Olyasmikről tudósít a példázat, hogy a vezetők fáradtak. Hogy a házasságok romlanak. Hogy a korosztályok tagjai széthúznak. Hogy ritka a szerelmi kapcsolatokban a harmónia. És így tovább... A színészek közül Kútvölgyi Erzsébet és Andorai Péter (mindketten nagyon tehetségesek) teszik, amit tehetnek: mindketten megpróbálják átélni az indulatokat. Van, amikor sikerül nekik. többször csattan az ostor, Simon Ágostonnak azért nemintha mindennek ő lenne az oka. Elvált felesége hosszú évek múltán is leckézteti, lánya pedig, noha az apa minden elképzelhetőt és elképzelhetetlent megtesz érte, majd- hogy nem „szűnj meg”-szerű szöveggel fordul el tőle. Szóval baj van a konfrontációval. Tényleg baj van, s nem kellene ironizálni a problémán. Az adott esetben — sajnos — kevés a hitele a konfliktusnak. Bizonyos lélektani láncszemek hiányoznak —, vagy eggyel több van belő- j hezebb a dolga, mert móst — a Jelenidőtől eltérően — nem önmagát kell adnia. A barázdált arc önmagában kevés. A jellemteremtés skálája szűk. Bacsó Péter riasztólövése ezúttal célt tévesztett. De azért hagyni kell őt továbbra is a társadalmi jelenségek lőterén. És figyelmeztetni arra, hogy nem szabad sietnie —. mert tízesek helyett ötösöket fog lőni. Mint ezúttal isi <-s -Ü /
