Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

Elsők lelteit Vetélkedő asszonyod Kérdezem az asszonyokat, izgultak-e nagyon, amikor be­ültek a Bányász Művelődési Házban a hatos számú asztal­hoz. Gombosáé a zenét és a kép- Hajdú Pálné a zőművészeíet tudta. sek „felelőse”. villámkérdé­összenéznek, elnevetlk ma­gukat. — Hajaj. de még mennyire'. Életünkben először mentünk közösen vetélkedőre. Egyikünk sem tizenhat éves már. Adni kell a ..rangra” is, meg akar­tuk mutatni, legények va­gyunk a talpunkon. A nagybátonyi harisnyagyár konEekcióüzemében röpke esz­mecserét tartunk a Ki tud többet a Szovjetunióról? nem­rég megrendezett brigádvetél­kedőről. A nagybátonyi üze­mekből tizenegy brigád mérte össze tudását és 'a harisnya­gyári asszonyok elsők lettek. Gombos Jánosné a brigád­vezető. — Nem akarom elkiabalni, de addig minden olyan sze­rencsésen összejött. Április 4- én alakult meg a brigádunk hét taggal. Ugye, már ez is szerencseszám... Mi vagyunk a Zójá brigád. Hajdú Pálné veszi át a szót: — Odajött egyszer a ver­seny felelős, megkérdezte, „akartok-e indulni a vetélke­dőn?” Mi meg összedugtuk a fejünket, mi is legyen tovább. Végül úgy döntöttünk, meg­próbáljuk. így lett. A Zó ja munkabri­gád négy tagja, Gombosné, Hajdúné, Szomszéd Jánosne és Szeberényi Gyuláné szor­galmasan készülődött a próba­tételre. Megkapták a kérdése­ket, könyveket keresgéltek, lexikonokat böngésztek, iro­dalomból, képzőművészetből, zenéből és politikai ismeretek­ből próbálgatták, hogy való­ban megállják-e a sarat: Szomszédné meséli: — Sok mindent kellett meg­tanulnunk, fejben tartani. Ál­landóan erről folyt a ^ szó. Reggeliidőben, az öltözőben. Még „edzést” is tartottunk. Együtt maradtunk munka után, hogy eldöntsük, gyara­podtunk-e valamit. Aztán elkövetkezett október asszonyok, most szedjük össze eleje, a verseny napja. Meg- magunkat| jelentek a Bányász Művelő- Az „összeszedés” sikerült, dési Házban, leültek az asztal- Hibátlanul beszéltek Doszto­k°z. jevszkijről, a Nagy Októberi lelős, az üzemben a munka' — Az előttünk levő öt bri- Szocialista Forradalomról, társak. Evés közben jön meg gád nagyon remekül válaszol- operákról, világhírű képekről, az étvágy, indulunk a területi gatott a kérdésekre — mond- a BAM építéséről, Nógrád vetélkedőn. Ha nehezebb lesz ta Gombosné. — Oda is súg- testvérmegyéjéről, válaszoltak is, kiderül ki mit tud. Figyel illegné", goodoseág I/áron keresztesek a síküveggyárban- I A salgótarjáni síküveggyár az önzetlen véradókat. A tfz- nemrégiben újjáválasztott Vö- tizenöt-, húszszoros véradókat röskereszt-szervezete a minap összehívják és megjiualmaz- megtartott vezetőségi ülésén zák. Külön dicséretet érdemel megvitatta őszi prog’amjának Bocsi Jánosné, aki több mint munkatervét. Alapvető fel- húszszoros véradó. A 'tgutóbbi _______ a datként a nagyüzem egészség" alkalommal kilencvenhét dől- jg,k”. Még dicstelenebb sorsra Szerénység ? Nagy szerénységről tett ta. núb izonyságot a Nógrádi Szénbányák Vállalat: a vilá­gért sem akarnak képes hira- dójukkal hivalkodni az érdek­telenek előtt. Salgótarjánban, a vásár- csarnok melletti tájékoztató táblájukat ugyanis alaposan eldugták az autóparkoló mögé, s így annak első oldalát az ott sorakozó gépkocsik „olvasgat. kultúrájának javítása' tűzték ki célul. Nagy Nmdorné csúcstitkár elmondta hogy a 1 fontossági sorrendet nehéz meghatározni. Annál is in­kább, mert az egészségügyi felvilágosítástól a véradómoz­galom kiszélesítéséig, a család- védelemtől a Vöröskereszt Szomszédné az irodalmat merte. is­Szeberényiné volt a „tarta­lék”. Bábel László felvételei Mindent összevetve, a Zója brigád első lett a vetélkedőn, — Nagyon örültünk. Gratu­lált a főmérnök, a versenyfe­gozó jelent meg, ak'k ezzel is segítik a kórház gyógyító munkáját. Megkezdődött az üzemi el­sősegélynyújtó-tanfolyam. Kü­lönösen fontos a balesei véde­lem, a bajok megelőzése. Ugyancsak kiemelten kezelik az üzemi rend és tisztaság fo­szervezettségének foltozásáig kozott betartását, a rendszeres semmi sem tekirtthető másod­lagosnak. Az is nagyon fontos, hogy a Vöröskereszt munká­ját mindig a figyelmesség és a gondosság jellemezze. A térítésmentes vécadómoz- galom már eddig is sikert ért el a síküveggyárban. A vörös­keresztesek úgy tervezik, hogy az eddiginél nagyobb társadal­mi megbecsülésben részesítik egészségügyi felvilág'fsító elő­adásokat. A gyesen levő kis­mamákkal külön is törődnek, összehívják őket. A gyár hat alapsze: vezető­ben háromszázhúsz vöröske­resztes tag tevékenykedik.^ Az V. kongresszusra készülődve felajánlották hogy a taglétszá­mot ötven százalékkal bővítik. V. L. jutott a hátsó oldal, mert azt meg csak a patak túlsó part­járól vehetik szemügyre az érdeklődők• — Talán rossz passzban vannak — vélte ismerősöm —, nincs mivel dicsekedniük. Ki tudja? —mól Válaszolf az illetékes Miért nem ellenőrzik? Mikor lebet közlekedni a Sugár úton ? Lehetetlen helyzet alakult Az meg főként nem, hogy a ki Salgótarjánban, a Zagyva- szennyderítőtelepre a kocsik pálfalván levő Sugár úton. A közmű- és mélyépítő válla­lat munkásai csatornát fek­tetnek az utcában- Mindez az­zal jár, hogy egyszerűen meg­bénul a forgalom. Nyilvánvaló, nagy munka A NÖGRÁD szeptember 15-i számában megjelent „Gépi állás­pont” című cikkünkre az alábbi­akat válaszolta a Volán 2. sz. Vállalat személyforgalmi és ke­reskedelmi osztályvezetője, Kurts Sándor. Vállalatunk a várost tanáccsal közösen négy évvel ezelőtt ki­dolgoztatta a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézettel Sal­gótarján város helyt közlekedésé­nek tanulmánytervét. Ezt- több fórum megtárgyalta és az arra illetékes szervek jóváhagyták. E tanulmányterv alapján alakítot­tuk ki a város adottságainak legjobban megfelelő közlekedési rendszert. Elsődleges célunk az utazási feltételek javítása volt, és nem a közlekedés gazdaságossá­ga, mint sokan hiszik. Így értük nem tudnak bejönni, csak el. hogy jelenleg egy átszállással két-három óra várakozás után. Vagy semmikor- A munkáso­kat szállító gépkocsinak már egy, órakor ki kell állnia az utca végére, hogy a dolgozó- hogy ilyen kát haza tudja vinni idejében, sok gonddal, Mindez kész pazarlás, mert a tam a többieknek: — Na, villámkérdésekre. Csatai Erzsébet bajjal jár és bizonyos forga- gépkocsit más munkára is be ”nagy körjárat”, lomelterelésre Is szükség van. lehetne osztani. Már kértük a De nem ilyen módon- Sokszá- városi tanács műszaki osztá- zan laknak erre. Itt van a lyát, hogy intézkedjenek- Azt csatornamű-vállalat szenny- válaszolták, hogy az építési vízderítő üzeme, az ÁFÉSZ engedélyt az osztály úgy adta javítóműhelye és elég sok ma- meg, hogy a forgalmat bizto- gángépkocsi. sítani kell. Csakhogy ezt nem A vállalat képviselői azt tartják be! mondják, hogy a kocsik jár­Az utca lakóinak és az (ize­eljuthatunk a város egvik vég­pontjától a másikig. A rendelőin­tézet felé a járatsűrűség 10 perc, a csatlakozásra várakozás sem haladja meg a 10 percet. Egyéb­ként a déli városrész lakói a ren­delőintézethez átszállás nélkül ak­kor juthatnak el. ha a 21-es út továbbépítése után megindul a Jutalom­kirándulás janak reggel, délben, vagy es­te- Ez semmiként nem meg­oldás. Mennyibe kerül az alkoholizmus? (I.) A szakemberek szerint a hazai szeszesital-fogyasztás mértéke átlépte a népgazda- ságilag veszélyesnek tekint­hető küszöböt. Számításaik szerint napjainkban már a gazdasági kár is több mint a haszon. Az alkoholizmus okozta hiányzásokkal, a bal­esetekkel járó termelési kiesé­seket, gyógykezelési költsé­geket, rokkantsági nyugdíja­kat együttesen 3,5—*4 milli­árd forintra becsülik. Tavaly például 70 ezer dolgozót szá- zalékoltak le, közülük min­den ötödik az alkohol miatt vált munkaképtelenné — át­lagosan 44 éves korban. Vagy: az üzemi vizsgálatok a halálos balesetek a sérüléses balesetek 25—30 százaléka az ital hatásának tulajdonítható. A különböző tételekből összeadódó anyagi veszteségek nagyobbak, mint amennyi az italtermelés és -forgalmazás haszna. Holott a károk nagyobb része, a testi­lelki sérülések, a családi tra­gédiák forintra át nem szá­míthatók. Júl a 10 literen Hazánkban az egy főre jutó lista országot megelőztünk. Egy lakosra átlagosan 1960- ban még 6 liter abszolút al­koholra átszámított szeszes ital jutott, A sörfogyasztás 15 év alatt megkétszereződött, a töfnény italoké két és félszere­sére nőtt. Az abszolút alko­holfogyasztás nemzetközi sor­rendjében hazánk a 11. he­lyet foglalja el, a szocialista országok között pedig az el­sőt. A mai magas fogyasztás­ból átlagosan minden ma­gyar állampolgárra — a cse­csemőket is beleértve — na­ponta több mint egy féldeci tömény szeszes ital jut. S, ezek a hivatalos statisztikai szerint adatok nem tartalmazzák a 30—40, saját termésű szeszes italok fogyasztását, a zugpálinka- főzdék és zugkimérések for­galmát. 150 ezer alkoholista Szeszes italra egy-egy lakos átlagosan évi, mintegy há­romezer forintot költ — töb­bet, mint ruházkodásra, és többet, mint tartós fogyasztá­si cikkekre. E költekezési ará­nyok már önmagukban is torzulásokat jeleznek. De egészségügyi Egészségügyi által alkalmazott számítás szerint Magyarországon je- leneg 150 ezer alkoholista van. Más módszerrel viszont a fizikailag és lelkileg súyo- san veszélyeztetettek körét 400 ezerre becsülik. (Ennek a károkat. Az esetén, /valamikor az igazság­Világszervezet szolgáltatás enyhítő körül­ménynek tekintette az ittassá­got, ma az súlyosbító körül­mény. A vendéglátóipar pré­miumrendszere, ha nem is problémamentes, azért nap­jainkban sokkal inkább az étel-, és kevésbé az italfor­400 ezer embernek a napi, galom növelésére ösztönöz, italfogyasztása abszolút al-‘ A vendéglátóüzletek közt 65 kohóira számítva eléri, vagy százalékról 40 százalékra meghaladja a másfél decili- csökkent az italboltok aránya tért.) 1960. és 1975. között. Rend­Tizenöt év alatt az elme- és szeresen fejlesztik a vendég- speciális alkoholosztályokon látóhelyek ételkiszolgálását. kezelt idült betegek száma 67 százalékkal, az alkoholos ere­detű elmebetegeké pedig több mint 400 százalékkal emelke­dett. Ez utóbbiak közt a nők aránya 9-ről 12 százalékra emelkedett. A kifejlett alko­holos betegek közt a korábbi években szinte kizárólagosan csak idősebb, 40—50 éves em­bereket találtunk, újabban viszont növekszik a fiatalok, a 30—40 évesek száma. Kü­lönösen veszélyeztetettek a falu zárt, erkölcsileg kötőt- tebb világából a városba ke­rülő, jól kereső és többnyire munkásszállásokon lakó szak­képzetlen fiatalok. évi alkoholfogyasztás — ab- az átlagon belüli különbségek Biztató fejlemények szólót alkoholra számítva — — az alkoholfogyasztás ’ J 1975-ben túlhaladta a 10 li- egyenlőtlenségei, túlzásai — Az alkoholizmus ellen az tért. A növekedés ütemét te- különösen meghatványozzák utóbbi években történtek in- kintve sok tőkés- és saocia^ a gazdasági, a szociális, az tézkedések, Bűncseletanények Az ellátás javulásával, a vá­laszték bővülésével megho­nosodott hazánkban az alko­holmentes üdítőital-fogyasz­tás. Az egy lakosra jutó 5 li­terről 33,3 literre nőtt az üdí­tőital-fogyasztás 1960. és 1975. között. Megszüntették a mun­kahelyi büfékben és 11 • „fe­kete vonaton” mindenfajta szeszes ital árusítását. A gyá­rak, az üzemek, az iskolák, közvetlen közelében, pályaud­varokon, forgalmi csomópon­tokon levő vendéglátóüze­mek nem árusíthatnak rövid italt. Szabályozták az élelmi­szerüzletek szeszesital-el­adását, megtiltották reklá­mozását. Mindezek biztató fejlemények. Kovács József Az őrhalml Hazafias Népfront ___ ■______, • , __Termelőszövetkezet az őszi beta­m ek neveben javasoljuk, az karítási munkában élenjáró asz- útszakasz egyik részét hozzák szonyoknak Jutalomkirándulást olyan állapotba, hogy ott ler a*kik hessen közlekedni. Már csak főként a burgonyabetakarltásban , , . . .... serénykedtek. A pesti kirándulás azért is, mert a munka ute- nagyon jól sikerült. Ellátogattak méből ítélve a osatomáTác a Parlamentbe, majd a budai meooa ueive a csatornázás várban jártak. Nem maradt el a még a következő évre is át- programból a színház sem. Jól ,,,, szórakoztak, vidáman nevettek a nyuUK- , gyorsan pergő kabaréműsoron. Az egynapos kirándulás sok él- simonyi Sándor ményben részesítette az őrhalmi . , asszonyokat, telepvezető T L A Nagy Októberre készülve Jubileumi kirakatverseny A Nagy Októberi Szociális- KGST-országokból származó ta Forradalom 60. évfordulója árucikkek is szerepeljenek, tiszteletére a megyében a ke- A versenykirakatokat leg- reskedelml vállalatok és a fo- később október 31-ig kell el- gyasztási szövetkezetek dolgo- készíteni. Az értékelésre no- zói, szocialista brigádjai jelen- vember 1-én és 2-án kerül tős munkaverseny-felaiánláso. kát tettek. Javasolták, hogy ezeket a törekvéseket az üz­letek kívülről is tükrözzék. sor. A zsűrizést szakemberek végzik, külön az állami és külön a szövetkezeti kereske­delemben. Ennek megfelelő lesz a díjazás is. Az e!ső és második helyezettek kategóri­ánként díszserleget, a harma­dik helyezettek elismerő ok- . . . . levelet kapnak. A vá'lalatok kirakatversenyt és a szövetkezetek a kiemelke­dő színvonalú kirakatokat kü­lön is jutalmazzák. Ennek jegyében a KPVDSZ Nógrád megyei bizottsága a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MÉSZÖV elnök­sége Közösen hirdetett. A versenyben — az eddigi hagyományok folytatásaként — olyan kirakatok vehetnek részt, amelyekben árut he­lyeztek el. A kirakatoknak egyúttal' hangsúlyozniok kell az évforduló hangulatát, a Szovjetunió és a szocialista országok társadalmi, gazdasá­gi és kulturális fejlődését A hazai ipar termékei mellett a Várjuk a szép, színes kira­katokat Salgótarjánban. Ba­lassagyarmaton, Pásztón, Szé- csényben és Rétságon. hogy a nagy évfordulót ezzel is mél­tathassuk. Duda« Pál KPVDSZ mb. tag NÓGRÁD = 1977. október 13., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents