Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

Nem mostohagyermekek Dinamikus fejlődés előtt áll az SKÜ kistereryei gyáregy­sége. A néhány évvel ezelőtt még kezdetlegesen munkálko­dó kisüzem új termelési pro­fil kialakítására készül. Köny- nyűszerkezetes dák tár i áll­ványrendszereket gyártanak, melynek első lépcsőjében már készülnek az úgynevezett Heck elnevezésű variálható állványsorok. Az idén 55 mil­lió forint árbevételt terveznek ebből a termékükből. Megkez­dődött egy új gyártelep épí- \ tése is, mejynek átadása — véx'hatóan 1979 első hónapja — után a vékonyfalúcső-gyár- táson túl az úgynevezett gör­gős szállítórendszer készítése is megoldódik. E rendszer a raktári anyagmozgatást kí­vánja megoldani, ezzel is csökkentve az ily munkához szükséges élőmunkaigényt. Az SKÜ tehát nem kezeli mostohaként nemrégen hozzá­csatlakozott üzemét, hanem gazdaságosan termelő, 1985- ban már évi egymilliárd fo­rint termelési értéket előállí­tó gyáregységet kíván létre­hozni. A Reck-állványok készítésében vesz részt Tóth Cs. Fercnc- Bé és Telegdi Sándorné. wmarmmm 'n iifc in i uh lídiiiiiiiHi Bélák Mihályné is várja az új üzem felépülését. A raktári állványrendszercketföleg belföldön értékesítik. Gyermekélelmezési irányelvek A tervidőszak végéig a hap- közis ellátásban részesülő ál­talános iskolai tanulók ará­nyát 37—38 százalékra, az intézményekben és a ven­déglátóhelyeken szervezett ét­kezésben részesülők együttes arányát 45—50 százalékra, az ellátottak számát ennek meg­felelően legalább 150 ezer fővel kell növelni — mond­ja ki az a kormányhatározat, amelynek végrehajtásáról most együttes irányelvben rendel­kezik a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, az Oktatási Mi­nisztérium és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala Az irányelv hangsúlyozza, hogy a központilag előirány­zott arány elérése érdekében a gyermekélelmezés fejleszté­sére megjelölt feladatok követ­kezetes végrehajtását az érde­kelt tanácsi szakigazgatási szervek segítsék elő. Azokban az általános isko­lákban, ahol kevés az étke­zőhely, s bővítésükre nincs lehetőség a vendéglátó háló­zat maximális kihasználásával tegyék lehetővé a gyermekek szervezett étkeztetését­Azokban az iskolákban ahol a napközi otthonos tanulók lét­számát meghaladó étkezőhely- lyel rendelkeznek. lehetővé kell tenni a menzarendszerű (csak ebéd) ellátást is a he­lyileg kialakított feltételek alapján­A belkereskedelmi ágazat­ban központi támogatással előirányzott fejlesztési célok között a gyermekélelmezést is szolgáló területi bázisüzemek, nagy alapterületű önkiszolgá­ló éttermek, mélyhűtött éte­leket előállító üzemek megva­lósulásához és rendeltetés sze­rinti hasznosításához is nyújt­sanak segítséget a tanácsok. Az irányelv felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy az ok­tatási intézmények és a ven­déglátó-szervezetek közös fe- adatként határozzák meg a gyermekek étkeztetésének megszervezését. Tarjűntól Gyarmatig érne.. Nagy tesznek a kőbányászok Azzal fogad Sajgó Sándor, az ÉSZAKKÖ Pestvidéki Kőbá­nyák Vállalat főmérnöke Nóg- rádkövesden, hogy végre tud valami biztatót is mondani. Mégpedig azt, hogy augusz­tusban már, ndgy erőfeszíté­sekkel, sikerült elérni a ha­vi terv szintjét. Hiszen az előzetes számítások szerint erre az időszakra 189 ezer 430 tonna kő kibányászását tűz­ték ki célul, s — miként fo­galmazza — realizálódott be­lőle 430 tonna híján a többi. Jelentős eredmény ez, bi­zonygatta, hiszen álomnak is szép lenne már, emberileg meg egyszerűen lehetetlen az éves terv teljesítése. Ezért a havi eredmények szinten tartását határozták el. Leg­alább azt tudjuk teljesíteni — mondta, ami az év még hátralevő hónapjait „terheli”. Gondterhelt a főmérnök, miként minden vezető, hiszen még az első negyedévben is „rózsaszínűbbnek látták a vi­lágot”. Vélték, a nagyarányú rekontsrukció meghozza gyü­mölcsét, s ha teljes egészé­ben nem is, de nyolcvan szá­zalékot meghaladóan ele­get tudnak tenni az útépítési programban, a lakásépítések­nél, a cement- és aszfaltgyár­tás segítésére vállalt kötele­zettségeiknek. Mondjuk: vélték. Ám azóta — miként írásunk elején is említettük — semmilyen reá­lis alap nem látszik a tervek teljesítésére. Az idén kétmil­lió-húszezer tonna követ kel­lett volna a vállalatnak eljut­tatni a megrendelőkhöz, de ebből még augusztus végéig mindössze egymillió 187 ezer tonnányi terméket sikerült a „vállalat területét elhagyta” címszó alá elkönyvelni. Az év első nyolc hónapja alatt 165 ezer tonna a lemaradásuk. Igaz, ha a múlt év hasonló időszaki termeléséhez viszo­nyítunk, akkor ez mindössze 39 ezer tonna, dehát — mi­ként beszélgetőpartnereim mondják — az idén sokkal nagyobb tervszámokkal „dol­goznak”. Reális számítások szerint is, december végén több mint 180 ezer tonnás lemaradással kell számolni. Ami igen-igen jelentős, hi­szen — számolgattuk, hogy valamiképpen vizuálisabban váljon érzékelhetővé ez a ha­talmas mennyiség — ezzel az összsúllyal hatezer, egyenként harminctonnás vasúti kocsit lehetne megrakni. Ha egy­más után kapcsolnák vala­mennyit, ötvenegy kilométer hosszúságban kanyarognának. Mondjuk, Salgótarjántól Ba­lassagyarmatig érne el a „monumentális szerelvény”. Nem, ezzel a számolgatás­sal sem tévesztettük el a be­szélgetés fonalát. Már csak azért sem, mert maga a fő­mérnök kezdte el kérés nél­kül ecsetelni vállalatuk je­lenlegi helyzetét. (Azét a ter­melőegységét, amelyhez Pest megyei bányák is tartoznak; az öt közül három, s amely­nek központja január elsejé­től a Borsod-Abaúj megyei Tárcái.) Mondom, szépítgetés nélkül ecsetelte Sajgó Sándor a náluk uralkodó állapotokat, melyek sem termelési, sem fegyelmi szempontból nem mondhatók még csak kielégí­tőnek sem. Persze a vállalat­nál végbement, s jelenleg is folyamatban levő rekonst­rukciók s közrejátszottak a lemaradásban, hiszen... Az üzemgazdasági osztály vezető­helyettese és a főmérnök is részletesen elemezték; a nóg- rádkövesdi bánya kötélpályá­jának felújítása, automatizá­lása, a szobi üzemben történt új termelőszint nyitása, vala­Szomszéd Sándor és Magdus Gábor állványszerelö a meg­rendelők kívánsága szerint állítja össze az elemeket. (Kulcsár József képbeszámolója) Keresik a piacon S=é8miiií«i R*i5»E»eBi Jó minőségű termékeket bo­csát útjára a „Favorit” Cipő Szövetkezet nagyoroszi telepe. Mint Lődi Jánosné tervező elmondta: női házicipőket gyártanak javarészt szovjet exportra, kisebb mennyiséget belföldre. A tízféle modellt betanított munkásnők készítik, a kismamákat leszámítva kö­rülbelül 140-en. Az idén 480 ezer pár lábbelit adnak piac- fa. Mivel házi viselésre szán­ják, nem osztályos áru. Bár hibamentes munkára sarka­ló bérrendszert nem alkalmaz­nak, mégis elenyésző a rekla­máció; mindössze 5—6 eset­ben fordult elő apróbb hiba. Kidobnivaló selejtjük úgyszól­ván nem keletkezik, mivel roppant egyszerű a termék- Ám annál tartósabb. ezért keresett a szovjet piacon. Lődi Jánosné szerint minden bör­zén nagy az érdeklődés irán­ta. Az igényekhez viszont ki­csi a kapacitás- Jövőre — a tervek szerint — 20 ezer pár­ral több cipőt készítenek. A termelés fokozását modern gépek beállítása teszi lehető­vé. Látogatásunkkor a telep­vezető járt új gépsor után Csehszlovákiában. Gondot fordítanak a szak­emberképzésre is: januártól 20 fiatal dolgozó kezdi elsajátíta­ni a cipőfelsőrész-készítő szak­mát. mint ami még inkább tetézte a gondokat: az üzem vezető­ségének lecserélése is jelentő­sen hátráltatta a munkát.1 S azok a termelőberendezések is mint a már fentebb emlí­tett új nógrádkövesdi automa­tizált szállítórendszer, vala­mint a szobi előtörőmű, amelynek értéke a járulékos berendezésekkel együtt töbo mint harmincmillióba került, eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Sok gond adódott, s van még ma is folyamatos üzemelésük- kell; meglehetős gyakoriság­gal vonulnak ki hibaelhárí­tásra a kőbányák műszaki brigádjai. És náluk minden percnyi leállás tetemes meny. nyiségű hátrányt okoz. Persze — teszi hozzá a fő­mérnök, nem mentegetőzés­képpen, hiszen ő az, aki a hozzá hasonló beosztású is­merőseim közül örömben- gondban mindig a legőszin­tébb — az időjárás is közre­játszott abban, hogy... Hogy itt tartanak —, ahol nem kel­lene! Csupán szeptemberben is jó néhány teljes műszakon át nem lehetett üzemeltetni a kötélpályákat, és esett, zuho­gott az eső. Mostanában már egy kicsit könnyebb a dolgo­zók helyzete, miként az au­gusztusi eredmények is hí­ven érzékeltetik, de sajna, kö­zeledik a tél, az év vége... És egyre több fegyelmit kénytelenek kiadni! Felső- és középszintű vezetőknek is. Talán ez okozza a legnagyobb gondot, fogalmazott a főmér­nök — és a munkaerő hiá­nya. A szobi üzemben húsz fegyelmit érvényesítettek ed- dik, túlnyomó részben a tech­nológiai, s kisebb hányadá­ban a munkafegyelem meg­sértése miatt. Keszegen a ve­zetőség tagjai közül négyen, Nógrádkövesden is hasonló számban —, az üzemvezetőt kivéve — részesültek különfé­le fokozatú elmarasztalásban. Mert ezt is meg kell tenni — bizonygatta Sajgó Sándor, hi- I szén a fegyelem mindennek az alapja. Mindenképpen meg kell említeni: nem éppen a leg­jobb a hangulat mostanság a kőbányáknál. Mert —, miként mondják — se terv, se jó be­rendezés, s ráadásul még jó néhány fegyelmi is. Nemigen verődnek össze mostanában tapsra a tenyerek se Nógrádkövesden, se Leány­váron, se Szobon, se Sóskú- ton, se Keszegen. Mert hiába az erőfeszítés: a mulasztások pótlására már nincs lehetőség. Karácsony György Megyénk termelő-gazdálko­dó egységei előtt ebben az esztendőben a hatékonyság to­vábbi növelése, a gazdálkodás színvonalának emelése, vagyis még körültekintőbb, felelős* ségteljesebb megalapozása áll. Erre azért van szükség, mert a mostani tervidőszak első évében egyes' területeken le­maradtunk. Ezt a lemaradást úgy'kell pótolni, hogy az idei feladatokat is maradéktalanul teljesítsük. E gondolatok jegyében ke­restük fej Tóth Istvánt, a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága Nógrád megyei hivatalának vezetőjét, s meg­kértük, válaszoljon kérdése* inkre. — Miként alakult a megye önálló vállalatainak és szövet­kezeteinek első félévi gazdál­kodása? — Az elmúlt évet. jellemző, mérsékelt növekedési ütem ezt az esztendőt is jellemezte. A fejlődés a hatékonyabb gaz­dálkodás eredménye. A terme­lési érték 10,7, a nettó árbe­vétel pedig 11,7 százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Az utóbbi kismértékben meghaladja a népgazdasági átlagot, ami csak 10,5 százalék.- A növekedés döntően az iparban, az építő­iparban és a szállításban kö­vetkezett be. A kohászat ár­bevételének növekedése mind a megyei, mind pedig az or­szágos átlagtól elmaradt. Ugyanezt mondhatom a kis­kereskedelmi ágazat tevékeny­ségére is. — Sikerült-e a módosított Az önálló vállalatok cs szövetkezetek gazdálkodásáról Interjú a bevételi főigazgatóság megyei vezetőjével Ebből is látszik, hogy a gaz­dálkodó szervek fokozott fi­gyelmet fordítanak a szabá­lyozókból adódó követelmé­nyek érvényesítésére, az előí­rások betartására. Ennek el­lenére előfordulnak kisebb mulasztások a számviteli rend betartásánál, a bizonylati és okmányfegyelemnél. Mind­közgazdasági szabályozók nye- gyei vállalatoknál és a sző- ezelí „a színvonalasabb belső reségcsökkentő hatását vala- vetkezeteknél a készletállo- ellenőrzéssel, valamint az ezt milyen formában ellensúlyoz- many a népgazdasági szinthez követő gyors intézkedésekkel ni? közel azonos mértékben emel- felszámolhatók. — Igen. A vállalatok nyere- kedett. Befejezésül kérem, is­sége a múlt év azonos idő* — Kérem, mondjon néhány mertesse a tízéves fennállását szakát figyelembe véve 14.6 szót a befizetésekről, a szám- ünneplő bevételi főigazgatóság százalékkal növekedett. Ennek viteli, pénzügyi és elszámolási és a vele kapcsolatban álló mértéke azonban ágazatonként fegyelem alakulásáról. vállalatok közötti együttműkö­eltérő. Jó az iparban és az — A költségvetési kapcsola- ües alakulását. ^ építőiparban. Ezzel ellentétes tok közül a befizetések össze- Valóban tíz éve műkö­helyzet alakult ki az ÁFÉSZ- ge 7.9 százalékkal több mint bünk az állami ellenőrzés éknél, melyek forgalmukat egy évvel korábban. Ennek rendszerében. A jubileum al- ugyan jelentősen növelték, lényege nem módosult, csupán kaiméból elkészítettük szám­nyereségük viszont a bázishoz minimális eltérés következett vetésünket. Ez azt mutatja, képest csökkent. Az igazság be a járulékok és a termelési üogv gazdasági, pénzügyi el" kedvéért szólni kell arról is, adók irányában. Ezek a váltó- lenorzéseink, azok megállapí- hogy az iparban bekövetke- zások egybeesnek a népgazda- zett eredményjavulást elősegi* ság ez irányú kívánságaival, tették a növekvő költségveté- Ez alól kivétel a nyereségadó, si támogatások is. amely a növekedés ellenére is — Mi a helyzet a beruházá- csökkent. A csökkenés a ko­soknál? hászatban és a kiskereskedel­— Sajnos a befejezetlen ál* mi áeazatban következett be. ... lomány úiabb 12,2 százalékkal Ami a számviteli, pénzügyi lenorzési rendszerünket, mód- növekedett, ami 1,1 százalék- és elszámolási fegyelmet ille- szerünket tovább fejlesszük,- kai haladja meg a népgazda- ti, az az új szabályozókból mélyítsük és kiterjesszük a sági átlagot. Ugyanez vonat- eredő átmeneti nehézségeket gazdálkodás értékelésére. Mert kdzik az állóeszköz-állomány is figyelembe véve, — nem csak az előbbiek birtokában gyarapodására is az ipari, épí- esett vissza. Vonatkozik ez a vagyunk képesek az aktuális tőipari és a szállítási ágazat- mérlegekben kimutatott ered- kérdésekről az adott időpont­ban. A növekedés — az építő- mények helyesbítésére. Ez kan számot adni — fejezte be ipar kivételével — csaknem sem több, sem kevesebb, mint nyilatkozatát Tóti) István, teljes egészében a miniszté- 1976. január előtt és utána. T. I. riumi szektorban jelentkezik. . Itt is elsősorban a bányászat- T _ ____ , .. ~ \ “ o " b an és a kohászatban. A me- ( NÓGRÁD — 1977. október 11., kedd ___ m t ásai nagy segítséget adtak a vállalati gazdálkodás helyes irányú népgazdasági megva­lósításához. Az elmúlt tíz év alatt segítő jellegű eaviittmű- ködés alakult ki köztünk, ami lehetőséget ad arra, hogy el­\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents