Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
SCeieB^eic nyomában — az eredmények árnyékéban Nemrégiben fültanúja voltam egy hozzászólásnak, amely azóta is foglalkoztatott Miről is szerezhetünk információt belőle? Van egy gyárából a dolgozók 92—95 százaléka rendelkezik általános iskolai végzettséggel sőt, minden negyedik érettségivel. Ht a műszakiak segítik a továbbtanulókat és azokat is, akik a hiányzó általános iskolai osztályaikat pótolják- Létezik — és rendszeresen kiállítások váltják egymást benne — galéria is a gyárban. A szakmai tanfolyamok. TIT-előadások, a vetélkedők sem ritkák, a könyvtár állandóan hozzáférhető — és így tovább. Már ott, a pásztói értelmiségi klub foglalkozásán felébredt a kétely másokban is. ezért rákér- öezgettek: Nem egyoldalú, főleg csak szakmai a művelődés iránya? Eljut-e a képek üzenete szélesebb rétegekhez is, vagy csak megvannak a tárlatok? Általánosabban: mit tudnak tenni az értelmiségiek a sokoldalú műveltség terjedéséért. a közművelődésért?^ , A válaszok — amelyeket most már áruljuk el végre — Mikuska Miklós, az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának fiatal műszakija (pontosabban: programozó diszpécsere) — adott, nem voltak ugyan kitérőek, de jeleztek az eredmények mögött problémákat isMit jelent, mit nyújt a munkásművelődés egy ilyen adottságú gyárban? Hogyan alakultak az igények, szokások? Milyen gátló tényezőkkel találkoznak a mindennapok során e téren? Először Mikuska Miklóst kerekem, szóljon bővebben minderről^.Örülünk a kívánságoknak P — Menjünk talán a kistanácskozóba beszélgetni. Azt úgyis amolyan „elmélkedő helynek” tartjuk. Ide vonulunk felre gyakran a fontosabb munkákkal, vagy ha ketten-hárman összedugjuk a fejünket egy-egy probléma fölött — invitálA szoba sarkában könyv- szekrények. Ez lenne hát az állandóan hozzáférhető könyvtár, amiről a klubban szólt? — Igen- Tehetünk egy próbát — vajon mennyi időbe kerül egy dolgozónak, ha felugrik könyvért? Üzenek a kulcsok őrzőjének, hogy jöjjön-.. Nem stoppoltuk az időt, de két-három percnél több biztosan nem telt el, már meg is érkezett Juhász Alfonz technológus. Bár kölcsönzésre várakozót nem talált, azért Szívesen előszedi a kartonokat — Az SZMT letéti könyvtára ez a kölcsönzés ugyanúgy megy, mint az igazi könyvtárakban — vannak olvasójegyek és kölcsönzőkártyák- Jelenleg hétszáz kötetünk van — ebből negyedévenként 80—100 kötetet lecserélünk. Amiben azért eltér az „igazitól”: mi nem tartjuk be mereven a kölcsönzési időt. tehát nemcsak ■csütörtökön 2—4 óra között lehet jönni könyvekért. És jönnek? ... — Nyolcvankét beiratkozott olvasónk van. Rendszeresen olvas, bejár 40 fő- Hatvan- hetven. kötet van kint egyszerre általában. — Akkor nem visznek egyszerre sokat.-. — Legtöbbször egyet-kettőt. Ha valamilyen vetélkedő van, ezt nagyon megérezzük a forgalmon, több a kívánságilyenkor feljegyzem, mi kell és soron kívül ezeket elhozom Salgótarjánból, örülünk a kívánságoknak! ... — Milyen az olvasói összetétel? — őszintén . megmondom-: lehetne jobb is!... Az olvasók fele fizikai dolgozó, vagy talán még kevesebb. Pedig sok a szakmunkás, sokan érettségiztek. vagy most tanulnak tovább. (Talán a nagyközségi-járási, vagy a falubeli könyvtárba járnak többen. De az nem zárja ki. hogy ezt a lehetőséget is igénybe vegyék!) Ne csak program, élmény legyen Amikor Juhász Alfonz elköszön. mások jönnek, tanácskozási szándékkal. Mi a személyzeti és oktatási vezető, Juhász József szobáját keressük fel. Öt úgyis mélyen érdekli a téma: hogyan néz ki a közművelődés színe és visz- szája üzemükben. — A tanulásiban nyújtott segítség nemcsak szólam — hiszen a brigádok nemegyszer áldozatot is vállalnak a tanuló brigádtagért Forgácsolóterületen sokszor nehéz biztosítani, hogy ledolgozzák az idejüket, kedvező munka- beosztást kapjanak a ..diákok”, A legtöbb lemorzsolódás az általános iskolát végzők körében van. Az elmúlt tanévben három fő végzőtt. de mégis többen vannak a hiányos végzettségűek, mint korábban, az új felvételes segédmunkások újra növelik az arányt. Persze. a mi helyzetünket nem lehet így sem összehasonlítani a más adottságú üzemekével. — A tanulás „patronálásá- ról” még annyit: ezek általában spontánul jönnek. Műszak után a pártirodán gyakran folyik az „oktatás”, a szakközépiskolába járóknak a korábban tanulók átadják a jegyzeteiket és ha kell, a tapasztalataikat. — Azt hallottam, mostanában Kondor Béla alkotásait láthatták az üzemi galériában. Vajon csak nézegették. vagy látták is? — Mi magunk is azt szeretnénk, hogy ne csak program, élmény legyen egy-egy tárlat — válaszol elgondolkodva Mikuska Miklós. — Persze, nehéz műfaj ez. első látásra keveset tud befogadni az ember- Amikor Csohány Kálmán grafikus személyesen eljött a kiállításának megnyitására, kicsit könnyebb volt — Lehetőségből valóságot Egy-egy színházi estén sok foghíjas széksort látni a pásztói művelődési központban. „Bérletes helyek” — mondják. Önöknél hogyan használják ki az üzem által vásárolt bérleteket? — Ezen a téren is. sajnos a lehetőség és a valóság nem fedi egymást, magyarán, maradnak felhasználatlan bérletek. Van úgy. hogy elkérik, de mégsem találkozunk az előadáson. A bejáróknak nehezebb — de nem csak róluk van szó-.. Most az szb kul- túrfelelőse. Turcsi Pál nagy propagandát fejtett ki a színházbérietek ügyében.' Sokan azt mondják: kinőttük már a Dérynét, csak nagyobb színház érdekes- Vajon most a pódiumszínpadi előadásokra — amelyeken neves színészeket láthatunk, ők eljönnek-e? — Ha nagyobb színházba akarnak menni, erre megvan a lehetőség a gyári autóbusz kihasználásával..— A gyárvezetés messzemenőkig támogatja a kulturális célú kirándulásokat, érdeklődnek a program iránt, a buszt el lehet kérni. De ma még a fürdés és borkóstolás a fő programokJuhász József említ példát — de kénytelen igazat adni abban, kevés még a művelődési haszna ezeknek az utaknak. Sok téma felröppen még — mindegyikkel a fő kérdést járjuk körül: hol állnak a közművelődésben és mit lehetne tenni, hogy az utóbbi években kialakított tucatnyi lehetőségből valóság, gyakorlat legyen. Juhász József —, aki szakmunkásból lett vezető, személy szerint is közel érzi magához a kérdést- így fogalmaz: — A brigádok kulturális vállalásaikba a fentebb említett lehetőségeket építik be. Az kellene, hogy minél több olyan legyen, ami személy szerint is érdekli őket. ne legyenek ■ „ügyeletes vetélkedők”, azaz mindig ugyanazok, több legyen az emberközeli találkozás — írókkal és veterán mozgalmi emberekkel, politikai vezetőkkel. Mindezért nekünk is többet kell tenni — komolyabban venni az egészet- Csak így szélesíthetjük tovább az igényes, a lehetőségekkel élő munkások körét. G. Kiss Magdolna Kezdjük négyéves korban A gyerekek énekléssel is M. G. Szakirka zenepedagógus tanítfoglalkoznak. ványait zenei hangokkal ismerteti A Szovjetunióban a gyermekek — „privilegizált osztály”. A gyerekeket nemcsak szüleik figyelmessége kíséri születésüktől önálló életük megkezdéséig. A bölcsődékben és óvodákban orvosok és óvónők, az iskolákban pedagógusok ügyelnek egészségükre, fizikai és szellemi fejlődésükre. A pedagógusok egyik legfontosabb feladata, hogy már a kora gyermekkorban feltárják, mi iránt érez kedvet a gyerek, mihez van tehetsége, melyik területen tud alkotni. Az odesszai 4. sz. zeneiskola pedagógusai, e feladat egyik lehetséges megoldási módját úgy képzelik el, hogy ismert tanárokkal, zenepedagógusokkal és orvosokkal közösen olyan módszertani eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével már 4 éves korban meg lehet kezdeni a gyermekek zenei nevelését. Három éven keresztül a gyere" kék széles körű zenei és esztétikai nevelésben részesülnek, miközben fokozatosan hozzászoktatják őket a hangszerhez: hegedűhöz, vagy zongorához. E módszer segítségével fei- leszténi lehet a gyermekek alkotó fantáziáját, zenei gondolkodását, be lehet vezetni őket a zene csodálatos világába. myy: Az Akadémiai Kiadó több érdekes munkát jelentetett meg A „Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják” című kötet — Kardos László történésznek, a NÉKOSZ ekkori főtitkárának szerkesztésében és tanulmányával — több mint félezer érdekes dokumentum segítségével ismerteti a népi kollégiumok történetét. a Győrffy kollégium 1939- évi alapításától a kollégiumi mozgalom 1949-ben történt, elhamarkodott felszámolásáig. A dokumentumok többsége először kerül publikálásra; a gazdag anyagot szintén dokumentum értékű 200 fotó egészíti ki. Vörösmarty Mihály összes műveinek sorozatában látott napvilágot a 16- kötet, a költő publicisztikai írásaival (az anyagot Solt Andor és Fehér Géza rendezte sajtó alá), valamint az akadémiai és a Kisfal udy-társasági iratokkal (ezeket Gergely Pál rendezte sajtó alá). A dokumentumkötet meggyőzően bizonyítja, milyen aktív közéleti tevékenységet folytatott Vörösmarty. Az Értekezések a történeti tudományok köréből című sorozatban látott napvilágot Fügedi Erik tanulmánya. a Vár és társadalom a XIII—XIV- századi Magyarországon; ez vázolja a korabeli várak különleges szerepét, politikai, kulturális és köz- igazgatási szempontból egyaránt. Ugyanebben a sorozatban jelent meg a Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. A tudományos értekezés — Engel Pál munkája — az 1387— 1437- közötti fél évszázaddal foglalkozik. A bányászok kimagasló szerepét mutatja be a felszabadulást követő újjáépítésben Erdmann Gyula és Pető István közös munkája, A magyar szénbányászat a felszabadulástól a hároméves tervig. Érdekes szociológiai tanulmány Somlai Péter: Hivatalnoki szervezet és intenzív iparosítás című könyve, amely Max Weber bürokráciaelméletével, a gazdaság és a politika viszonyával foglalkozik a századforduló Németországában. Űjabb. változatlan lenyomatban jelent meg A magyar helyesírás szabályai című kézikönyv, a Terra szerkesztőség gondozásában pedig két sűrűn keresett kisszótár, Országh László Magyar—angol, illetve Halász Előd Német—magyar szótára. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közül első helyen érdemel említést az Ady-év- fordulóhoz méltó kiadásban, s valóban rendkívül olcsó áron megjelentetett Ady Endre összes versei című kötet, melynek anyagát Láng József és Schweitzer Pál rendezte sajtó alá. Mai témájú kisregény a Medúzák; szerzője Fekete János a mai magyar ember magatartásának, helytállásának rugóit kutatja- Most jelent meg Temesi Ferenc novellás- kötete. Látom nekem kell lemennem címmel; Jókai Anna: A feladat című regénye. Bokor Ágnes két kisregénye (egy kötetben), a Nincs felelet és a Hajótöröttek szigete. A Népművelési Propaganda Iroda is több érdekes kiadvánnyal jelentkezett Az Irodalmi Múzeum sorozatban látott napvilágot az 50 éves raT Korunk című összeállítás,' amely a tavaly tartott emlékülés alapján készült. Kabdebó Lóránt szerkesztésében. Ugyanebben a sorozatban jelent meg a két világháború közötti baloldali folyóiratok szerkesztőinek, munkatársainak emlékezéseivel a Búvópatakok című összeállítás: gazdag anyagát M. Pásztor József gyűjtötte össze. Ugyancsak ezt a sorozatot gazdagítja a Kortársak Kassák Lajosról című összeállítás, szerkesztette és sajtó alá rendezte Illés Ilona és Taxner Ernő- A színházművészet alapjairól szóló tanulmányokat tartalmaz a Színházi Mi micsoda,— Székely György munkája. A múzeumok és az ifjúság „Keresd meg! Kutasd fel!” Salgótarjánban — Múzeumbarátok Balassagyarmaton, Szécsényben DVTIÍRFD „hivatalosan” UnlUDLIi a múzeumok és a műemlékek hónapja Nóg- rádban is. A múzeumok és műemlékeink „ünnepelnek” a hosszú idő óta hagyományos eseménysorozat kapcsán. És az érdeklődő közönség is ünnepel, mind nagyobb számban. Elsősorban a közönség! Szélesre tárulnak a múzeumok kapui, amelyek — bár kincseiket, értékeiket egész éven át kínálják mindenkinek — e pár hét alatt koncentráltabban adnak számot egész évben végzett tevékenységük eredményeiről: kiállítások nyílnak, tudományos és ismeretterjesztő előadások hangzanak el a legkülönbözőbb tudományos kutatásokról, publikációk látnak napvilágot, és így tovább. A múzeum és az élet kapcsolata talán kicsit lüktetőbbé válik, ilyenkor, a közművelődési tevékenység — mindenekelőtt a múzeumok közművelődési tevékenysége — megélénkül. Maga a szó — múzeum — görög szóból származik, amely „múzsáknak szentelt sziget”-et jelent. Feladata, prózaibb szavakkal élve, a gyűjtés, a feldolgozás és a kiállítás. S e hármas funkció jegyében munkálkodva e szigetek már nem csupán a múzsáknak szenteltek, inkább valameny- nyiünk számára, akikben él az igény, a vágy, a régmúlt korok értékeinek, tanulságainak megismerése iránt, hogy könnyebben igazodjunk el a mában, biztosabban tervezzük a jövőt, szélesítsük látókörünket, fejlesszük ízlésünket. Fiatalok, diákok. kétkezi munkások, ipari üzemek szocialista brigádjainak tagjai, termelőszövetkezeti dolgozók mind nagyobb számban kopogtatnak a múzeumok kapuin is, s érdeklődésükre mindinkább örömmel számítanak az idei múzeumi és műemléki hónapban is. A múzeumok és az élet, a mindennapi közművelődés kapcsolatainak további erősítését szolgálják a múzeumi intézmények mindinkább bővülő társadalmi kapcsolatai is. Ezúttal az ifjúsággal való kapcsolatok némely formájáról szólunk, a teljesség igénye nélkül. Az ifjúsággal való kapcsolattartás Ismételten bővült a megyében. Minap múzeumi tanácskozás zajlott le Salgótarjánban, a munkásmozgalmi múzeumban, amelyen a város általános iskoláinak igazgatói, történelem- tanárai és úttörővezetői vettek részt. A Salgótarjáni városi Tanács VB művelődés- ügyi osztálya, a salgótarjáni városi úttörőelnökség és a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum a „Barátunk a múzeum” elnevezésű országos mozgalom részeként „Keresd meg! Kutasd fel!” címmel gyűjtőakciót hirdet a történelmi emlékek gyűjtésére a város úttörői számára Az akciót a város általános ö NÓGRAD - 1977. október 9„ vasárnap iskoláiban a november 7-i ságának, munkásmozgalmá- galmi Múzeum például együtt- ünnepségeken hirdetik meg, nak, a lakosság életmódjá- működik a helyi közgazdasági a minapi tanácskozás az ak- nak, kulturális és sporttevé- szakközépiskolával. Itt az ció módszertani előkészítését kenységének tárgyi és széllé- iskolai történelmi szakkört szolgálta. mi hagyományait 1848-tól patronálja. A középiskolások A kiadott dokumentum sze- napjainkig. A továbbiakban a ennek kapcsán megismerked- rint: „Az akció célja, hogy felhívás közli: „A felsorolt nek a muzeológiával, előadá- ezzel is elősegítse a város, il- ajánlott területeken túlmenő- sokat hallgatnak, részben öntetve a Salgótarjánban élő en természetesen más fel- álló kutatótevékenységet foly- emberek életének történeti adatok vállalása is elfogadha- tatnak stb. Balassagyarmaton megismerését, a történeti ér- tó. Például: a patronáló üze- és Szécsényben is a tanulóif- tékű emlékek, tárgyak, .doku- mek munkásainak életét, szó- júság szívesen csoportosul a mentumok, szellemi hagyomá- kásáit, politikai harcaik em- múzeumok köré. Balassagyar- nyok felmutatását, és múzeu- lékét. termelőtevékenységük maton a múzeumbarátkör mi megőrzését. Az akció az múltját, megváltozását és je- ifjúsági tagozata működik. A 1918—1919-es forradalmak és lenét, esetleg már ismert Palóc Múzeum és a Szántó városunk felszabadulása 35. további terveit bemutató tár- Kovács János Szakközépisko- évfordulójának jegyében tör- gyi, vagy írásos anyag ősszé- la között megállapodás van, ténik és egyben elindítója a gyűjtése, továbbá munkásda- hétfőnként az osztályok műmegünneplésükre való felké- lárdák, zenekarok, munkás- zeumlátogatáson vesznek szülésnek. Feladata továbbá otthonok, színjátszókörök, részt. A szécsényi helytörté- a tanulóifjúság szocialista tu- sportkörök, kiváló szocialista neti múzeum és a mezőgaz- datformálásának elősegítése brigádok, gazdasági és moz- dasági szakközépiskola & és és a szülőföld szeretetének el- galmi téren kiemelkedő sze- gimnázium között szintén mélyítése.” Az akció egy évig mélyiségek életének, tévé- együltműködés van érvény- tart, 1978. októberében zárul, kenységének története stb.” ben. A fiatalok a múzeumba- Részt vesz benne a városban A gyűjtött anyagok elbírá- rátkör tagjaiként tevékenyélő valamennyi úttörő és kis- lása négy szakaszban törté- kednek, ismerkednek a múze- dobos. nik, ennek részletezésére nem umi munka különböző fáziA meghirdető szervek tel- térünk ki. Többi között, vá- saival. jes részletességgel összeállí- rosi történelmi vetélkedőre is »....nr tották a gyűjtésre és feldől- sor kerül majd az akcióval —,a teljesség gozásra vonatkozó követel- összefüggésben- A történeti , igénye nélkül ményrendszert, amely rend- szempontból értékes tárgyak szólottunk a kapcsolatokról — kívül sokszínű tevékenységre és dokumentumok egyrészt az-ismételten bizonyítani látnyújt lehetőséget. Kívánatos- iskolákban maradnak, más- sz*h, hogy e közművelődés nak látszik, hogy az akció részt a munkásmozgalmi mu- szempontjából is mind fonto- egész éven át a nevelő-okta- zeumba kerülnek. sahb intézményeink az oktató munkával, az iskolai moz- Ezen az akción túl, a mú- tűs, a közművelődés, az em- galmi tevékenységgel teljes zeumok és ifjúság közötti berek szellemi felemelkedése összhangban folyjék. E munka kapcsolatnak számos más szolgálatában állnak. Nemcsak során az úttörők felkutatják formája is van megyénkben, ebben az ünnepi időszakban. Salgótarján iparának, gazda- A Salgótarjáni Munkás moz- X. H 4i I
