Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

Nemrégen új galvanizáló csarnokot avattak Szécsényben. az ELZETT Zár- és Lakatgyár gyáregységében. Az itt készülő lakatok alkatrészeit felületkezclik az új berendezések segít­ségével. Lúgos és savas fürdőkben teszik ellenállóvá a fémeket a korrózióval szemben. Tóth Pál csoportvezető irányítja a munkát — képünkön —, aki szakmai tapasztalatait a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben szerezte, s másfél évtizedes gyakorlata alapján vég­zi teendőit. Munkatársaival, Bárány Ferencnével és Rásztoka Jánosnéval korszerű körül­mények között teljesitik feladataikat. — kj — Az erőszak terméke és fegyvere Az alapszervezeti határozatok érvényesülése Idén tavasszal megölték az NSZK főállamügyészét, Bu- backot, nyáron a Dresdner Bank elnökét, J. Pontót, majd elrabolták a nyugatnémet Gyáriparosok Szövetségének fejét, H. M. Schleyert. Az NSZK-ban ez az év azzal fe­nyeget, hogy a terror évévé válik. A terrorista akciók nemcsak az NSZK-ban, de más országokban is nyugtala­nítják a lakosságot, hiszen a terrorizmus több nyugat­európai városban „a levegő­ben lóg.” A páncélozott ajtókat és tit­kos zárakat gyártó iparban ha­talmas a fellendülés. Növek­szik a detektívek és a házőr­ző kutyák iránti kereslet. Az emberek fegyvereket vásárol­nak és önvédelmi sportokkal foglalkoznak. A legellentmondóbb vála­szok születnek arra a kérdés­re. hogy mi az erőszak gyö­kere és hogyan lehetne fel­számolni a terrorizmust. A Német Kommunista Párt Törölné a kezét, hojgy az üdvözlésnél kevesebb olaj rakódjon át tenyeremre, de mondom, hagyja! Úgyis annyi a munkája — kicsire szabott műhelyükben szinte egymás hegyén állnak a javításra vá­ró motorok, 'fődarabok ■—, hogy ha valamennyi újonnan érkezőt tiszta kézzel akarna fogadni, tán mást sem csi­nálhatna, mint minduntalan a rongycsomóért nyúlni. Mert — mások, ottaniak fogalmaz­nak így: kapós ember a Vo- llán 2. számú Vállalat balas­sagyarmati üzemegységének szerelője, Lábát Pál. Lehet is az, hiszen — saj­nos — meglehetős gyakori­sággal kerülnek a „keze kö­zé” olyan alkatrészek, amik nehány órával azelőtt még működőképesek voltak, s amelyeket rettentő gyorsa­sággal kellene megjavítáni, hogy újabb fuvarba kezdhes­sen a busz, a tehergépkocsi. — Igen, mindenki ezt akar­ja: minél gyorsabban végezni a munkával. De hát hiába a türelmetlenség, ha ezt nem tudjuk csak úgy ripsz-ropszra bevégezni. Tudja, lelke van a motornak. Szinte babusgatni kell, körültekintően bánni vele. minden egyes porcikáját kezelés alá venni, hogy egész­ségesen kerüljön vissza. Mert egyébként nem ér az egész semmit. — Szereti a motorokat? — .. .És az embereket is. yan valami hasonlóság kö­elítéli a kalandor elemek ter­rorista cseleketeit, a nyugat­német jobboldal erői mégis a kommunistákat és minden baloldali erőt lejárató kam­pányba kezdtek. A jobboldal nem elégszik meg a megtor­ló apparátus erősítésével és az állampolgári jogok csorbításá­val : a CSU és a CDU veze­tői a kommunista párt betil­tását követelik! Az NSZK jelenlegi politi­kai légköre a szomszéd orszá­gokban is nagy nyugtalansá­got kelt. Ha komolyan végezni akar­nak a terrorizmussal, akkor először a terrorista erőszak filozófiáját és szellemét kell megsemmisíteni. Nem lehet újjongani Kappler elrablása miatt és ugyanakkor felhábo­rodni Schleyer eltűnésén, mint ahogy nem lehet a terroris­ták kivégzését követelni, ha ugyanakkor szolidárisak a terrorista robbantásokat vég­rehajtó olasz és dél-tiroli neo­nácik iránt. ELESTEM: \ EMBEREK ÉS zöttük. Persze, hogy minder­re rájöjjön, ráérezzen az em­ber, hosszú időt kell a szak­mában eltölteni. Nem minden alap nélkül hivatkozik Lábát Pál az idő­re: huszonhat éve szerelő. Igaz, géplakatosként kezdte Érsekvadkerten, az akkori gépállomáson, és kormos trak­torokat, meg sztalinyeceket javítgatott évszámra, de az­tán — bevallja — egy idő után unalmassá vált az örö­kös ismétlődgetés, meg sze­rette volna, ha máshoz is ért. — Elmentem a gyarmati Ve­gyesipari Javító Vállalathoz — új munkahely, új gépek, új tapasztalatok, újabb is­meretek... Jó volt. Csak me­gint hajtott valami tovább. Ne könyveljen el rettentő na­gyot akarónak, de... Szóval, mindig, a mai napig is a meg­ismerés hajt. Mennél többet — és jobban tudni. Mert an­nál nincs jobb dolog a vilá­gon, minthogy odaállok egy sosem látott berendezéshez és kispekulélom a lelkét, ma­gamtól jövök rá, mi lehet a baja... hogyan működik. A terrorizmust a nyilvános erőszak szüli, amely áthatja a társadalom egész szövevé­nyét. Az álbaloldali anarchis­ták azért folyamodnak a ter­rorhoz, mint céljaik elérésé­nek eszközéhez, mert az erő­szak az őket körülvevő világ része. Ki lehet venni a fegy­vert kezükből, de nincs rá biztosíték, hogy nem nyúl­nak-e hozzá mások. A kommunisták elítélik a terrorizmust, mint értelmet­len erőszakot. Elutasítják a reakció kísérleteit, hogy az anarchisták terrorját a balol­dali erők számlájára írják. Épp a baloldaliak elnyomása és a kegyetlen náci múlt di­csőítése táplálja a terroriz­must, az erőszak szellemét. A jobboldal nem magát a beteg­séget akarja gyógyítani, ha­nem a/régi sebek felszaggatá­sával diktátort akar a nemzet nyakába ültetni. MOTOROK — Okosan következtet? —.. .Tudja, ennyi tapaszta­lattal már könnyű. Hiszen ez sem ördöngösség dolga. — Hanem mié? — Mondjam, hogy szeretető? Mert, tudja mindenem ez a szakma. És aki már így van vele, esetenként a lelkét is kiteszi ,hogy oly’ olajozottan- könnyedén hallja az alkatré­szek hangját, miként az em­ber szíve dobbanását... Nagy szó ez. Igen, gondolom magamban, azNehet. S az jut az eszembe: mily szépen is tudnak előto­lulni a szavak, az előre nem megíontolt-meggondoltak so­kak szájából. Pedig Lábát Pál tényleg nem a szavak embere. A ke­ze jár inkább, s — hogy a szakmánál maradjunk — szinte fogóval kell kihúzni belőle a mondatokat. — 1955.' február tizédikétől dolgozom jelenlegi munka­helyemen. AKÖV volt még a Volán, és korszerű Ikaruszok helyett ott voltak a mi kor­osztályunk által soha el nem felejthető „fakaruszok”, a A pártban a politika tar­talmát és végrehajtását je­lentő konkrét feladatok a ha­tározatokban nyernek meg­fogalmazást. Végrehajtásuk a pártszervek, pártszervezetek és az egyes párttagok számára kötelezőek. Ez biztosítja a pártban az egységes cselekvés alapját, mozgósítja a párttag­ságot a különböző célok el­érésére. Ezért is van nagy Je­lentősége az alapszervezeti taggyűlések határozathozata­li tevékenységének. Ahhoz, hogy egy alapszer­vezet megfeleljen a szervezeti szabályzatban megfogalmazott követelményeknek, rendkívül fontos, hogy az alapszervezet vezetősége képes legyen a je­lentkező problémákat, felada­tokat időben felismerni és megoldásukra megfelelő in­tézkedéseket kidolgozni. Időben, a legfontosabbakat Az alapszervezeti vezetősé­gek többségének ez irányú te­vékenységében céltudatos és körültekintő a döntésre érett kérdések kiválasztása, napi­rendre tűzése. Egyre tudato­sabb a politikai munka ter­vezése. A vezetőségek igénye­sebbek a saját és az alapszer­vezet tagságának munkája iránt. Jellemző az is, hogy a vezetőségek munkájában a kollektivitásnak nagyobb sze­repe van a taggyűlések elő­készítésében, a feladatok meg­oldásában. A kedvező tapasztalatok mellett azonban ma még elég gyakran előfordul, hogy nem mindig a legfontosabb. iga­zán döntésre érett kérdések kerülnek a taggyűlések napi­rendjére, ráadásul nem is ak­kor, amikor a kérdés felve­tése időszerű lenne. A terv- szerűség ürügyén egyes helye­ken csak azért tárgyalnak meg kérdéseket, mert már hosz- szabb ideje nem szerepeltek napirenden. Helyi sajátosságok Az alapszervezeti taggyűlés döntésre hivatott fórum. Ez más vonatkozásban is felveti az alapszervezeti vezetőségek gondos előkészítő munkájának fontosságát. Nekik kell ugya­nis biztosítani, hogy a felsőbb szervek által hozott határoza­tok feldolgozása úgy szerepel­jen a napirenden, hogy az megfeleljen az alapszervezet jellegének, működési területe Csepelek, s más egyéb gyárt­mányú gépek. — Amikre azóta is emlék­szik... — Hogyne. Annyi géptípust javítottam már, hogy ha fel­sorolná, fél oldalt is megtöl­tene... Amelyik motor egy­szer az ember kezébe került, dehogy is megy ki az eszéből. Mintha egy, bármikor vissza­pergethető filmre vette volna fel az agyam őket... — Negyvenkét éves, ha jól emlékszem. Családjában követte-e valaki a szakmá­ban? — .. .Két lányom van. — Szóval nem! — Nem. De ha fiaim lenné­nek, sem kényszeríteném őket erre a pályára. Enged­ném őket szabadon. — Vezet is, vagy csak sze­rel — a szerelő? — Hogyne: gyakran ülök a volán mögött. Van egy Fiatunk, azzal szoktunk ide- oda kiruccanni. — Álltak-e már műszaki hiba miatt az út szélén? — Mit képzeli — vonja fel szemöldökét Lábát Pál. — Nem csak rám: a Volánra is szégyen lenne — mondja, és elmosolyodik. Csavarkulcsot vesz kezébe és még egyet húz a Skoda-motor hidraulikája egyik anyáján. — Biztos, ami biztos, néz rám, s a búcsú- záskor megint csak megtöröl­né a kezét... — karácsony — sajátosságainak és fényleges feladatkörének. Elmondható, hogy e téren is javult a ve­zetőségek, az alapszervezetek munkája. A határozatok meg­valósítását biztosító feladat- és intézkedési tervek, cselekvési programok konkrétabbak, job­ban tükrözik a helyi sajátos­ságokat. A reális, megalapozott dön­téseket segíti, hogy az alap­szervezeti vezetőségek egyes kérdések napirendre tűzése előtt információt kérnek az adott terület állami, gazdasá­gi, társadalmi szerveinek ve­zetőitől, a partcsoportbizalmi- aktól. Beszámoltatáshoz, egy- egy határozat végrehajtásának ellenőrzéséhez előzetesen ösz- szegyűjtik a párttagság véle­ményét, javaslatait. Figyelem­mel kísérik azt is, hogy a taggyűlésnek az adott kér- désbeft korábban milyen ha­tározata, állásfoglalása volt. Azokban az alapszervezetek­ben, melyekben a vezetőség az előkészítő munka során kö­rültekintően jár el, az egyes napirendek tárgyalása a vita érdemeivé válik, a hozandó döntés célravezető lesz. Általános igény az előter­jesztések, beszámolók tartalmi színvonalának további javítá­sa. A taggyűlések elé kerülő előterjesztések egyik gyenge­sége, hogy nem mindig ve­szik figyelembe a különböző döntési lehetőségek várható hatását, következményeit. Ta­pasztalható, hogy esetenként az előterjesztések jó helyzet- elemzés mellett nem fogal­mazzák meg világosan, egy­értelműen a feladatokat. Ez rendszerint előidézője annak, hogy gyenge a konkrét, az alapszervezet tagságára vo­natkozó feladatmegnatározás — néha el is marad. Érdemi vita — egységes értelmezés Az alapszervezeti taggyűlé­sek többségében a határozat- hozatalt megelőzően alkotó, tartalmas vita folyik. Mind Arra kértük Molnár Lász­ló szb-titkárt, az . „ÉSZAK- KÖ” Pestvidéki Kőbányák nógrádkövesdi üzemében, mondjon néhány szót a Ság- vári Endre ifjúsági karban­tartó szocialista brigádról. — Fiatalok, 28—29 év az átlagkoruk. Talán ez az indo­ka, hogy az átlagosnál sokkal­ta jobban összetartanak. Együttesen sikerrel kamatoz­tatják tudásukat. Régebben számos fennakadás volt gép­hiba miatt. ök elvállalták, hogy munkaidő után, ellen­szolgáltatás nélkül kijavítják a váratlan meghibásodásokat; azóta nincs is emiatt jelen­tős termeléskiesés. Valameny- nyien KISZ-tagok, sőt hár­mójuk a pártnak is tagja­idképpen a mozgalmi te­vékenység hatékonyan ösz- szekapcsolható a termeléssel. — Felmerülnek-e fegyelmi gondok? — A megalakulás — 1973 — óta nem fordult elő. Sem késés, sem baleset nem adó­dott. Arra viszont volt példa, hogy ünnepnap is bejöttek — mert így hozta a szükség. A folyamatos kiküldetéseket is zokszó nélkül • vállalják. Ugyanakkor más kollektívák­nál ilyen esetben a meggyő­ze . eszközéhez kell folyamod­nunk. Látogatásunkkor a brigád­vezető (lévén tmk-brigád — nem Csoda) üzemen kívüli munkát végzett- Demeter László esztergályostól, a bri­gád idősebbjeinek egyiké­től Icérdeztük: — Miként kovácsolódott, aránylag gyorsan, össze ilyen öntudatos kollektíva? — Nincsen semmiféle re­ceptünk. Talán a szerencsén múlott, de magától, spontán jobban érvényesül a taggyű­lési viták alapvető követel­ménye, az érdemi viták alap­vető követelménye, az érdemi viták kialakítása a döntésre kerülő kérdésekben, Kerülve a szócséplést, a semmitmon- dást. Ennek fontos feltétele — a jó előterjesztés mellett —, hogy a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag a téma jó ismerője legyen. Szükséges, hogy külön is ala­posan készüljön fel a kérdés tárgyalására és engedjen le­hetőséget az érdemi vélemény nyilvánítására. Sok helyen azonban az ér­demi viták után sem megfe­lelő a vita összefoglalása, a feladatok - megfogalmazása. Ilyen esetekben nem sikerül a párttagság egységes felfo­gását -'kialakítani az adott kérdésről és ez az alapja a határozathozatal utáni ese­tenkénti vitáknak és a cse­lekvési bizonytalanságoknak is. Ezért is fontos, hogy a ve­zetőség és a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag / nagy gondot fordítson arra, hogy az alapszervezet minden tagja tisztán lássa, mi a konk­rét teendője, mi függ tőle és miért felelős. A beszámoló taggyűlések jelentősége Különös jelentősége van az év végi beszámoló taggyűlé­seknek, amelyeken rendszere­sen értékelik a vezetőség és a tagság munkáját. Ezek elő­készítése még kiemeltebb fi­gyelmet igényel. Fontos, hogy a beszámoló taggyűlések elő­készítésekor a vezetőségek fi­gyelme az aktuális politikai témákon túl, kiterjedjen mind­azon kérdések körére, amelye­ket az előző beszámoló tag­gyűlésen a tagság határozat­ként elfogadott. Így biztosít­ják a munka folyamatos ér­tékelését, a következő évi fel­adatok konkrét végrehajtása­ra történő mozgósítást. módon „összeverődött” a brr gád. Mi is csodálkoztunk raj­ta, hogy milyen hamar kifor­rott közösség lettünk. — Miben mutatkozik meg leginkább, hogy a brigád kö-| zösség? — Nemcsak munkatársak vagyunk, barátok is. „Oda­kint” is segítünk egymáson, amiben lehet. Példának oká­ért az építkezésben. De gon­dolunk a most katona tagunk­ra is- Együttesen ugyan nem, de küiön-külön már néhányan meglátogatták. Gyurcs György művezető tagja a brigádnak. — Azt mondják, a tmk-sok — mint órabéresek — sokat lóghatnak... — Nézze, egy tmk'csoport akkor jó, ha ülnek a munká­sai. Mert akkor rendben mennek a gépek- Itt heten­ként egyszer van előirányzott javítás. Akkor viszont min­denki a maximumot nyújtja. Közben sem tétlenkedünk: előkészítés folyik. A brigád minden évben egy újítást vállal. De idén már a második áll elfogadás előtt. — A kötélpályához készí­tünk csille-visszabillentő be­rendezést — így Demeter László, — Az előre tervezett nem vált be, ahelyett ttlaki- tottunk ki egy másikat, amely­nek kivitelezése folyik­— Jelenleg mi billenti visz- sza a csilléket? — A nehéz fizikai munka, Ketten végzik két műszakban, Ök puszta kézzel oldják meg a feladatot. Ha beválik az újí­tásunk, kiküszöbölünk egy ne­héz fizikai munkát, és lehető-' vé válik a munkaerő átcso­portosítása egyéb fontos terű* letre. —r —1 NÓGRÁD — 1977, október 6., csütörtök ü Vlagyimir Lomajko Akinek nem kell szerelő Czank János Akkor jó, ha ül i

Next

/
Thumbnails
Contents