Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

I \ Az alkotmánytervezet vitájával folytatódott a Legfelsőbb Tanács ülése I A SZŐJ ülése Kis Csaba és Pék Miklós, 02 MTI tudósítói jelentik: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hetedik, rendkí­vüli ülésszakán szerdán déle­lőtt a két ház külön ülésén folytatták a Leonyii Brezs- nyev, az alkotmánybizottság elnöke által kedden előter­jesztett beszámoló, ,iletve az alkotmánytervezet vitáját. A szövetségi tanács, amely­nek szerda délelőtti ülésén részt vett Leonyid Brezsnyev, Andrej Kirilenko, Mihail Szuszlov és az SZKP KB Politikai Bizottságának több más tagja, elsőként Gejdar Alijevnek, az SZKP KB PB póttagjának, az Azerbajdzsá- ni Kommunista Párt KB első titkárának felszólalásit hall­gatta meg. Leonyid Brezs­nyev előadói beszéde nagy je­lentőségű elméleti és politikai dokumentum, konkrét, hosszú távú program, amely a kom­munista építés vonzó távlatait tárja elénk — mutatott rá Alijev. Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke elmondta, hogy az új szovjet alkotmány­tervezet minden korábbi szovjet alkotmánynál jobban hangsúlyozza a munkáskol- lektiváknak a szovjet társa­dalomban betöltött szerepét, minden előzőnél reálisabb biz­tosítékokat nyújt az állampol­gári jogok érvényesítéséhez. Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt KB első tit­kára a lenini nemzetiségi po­litika győzelmeként értékel­te a soknemzetiségű szovjet allam hatévtizedes fejlődését. Borisz Pasztuhov, a Kom- szomol KB első titkára a 36 millió komszomolista egyetér­téséről és támogatásáról biz­tosította az SZKP Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, hang­súlyozva: a szovjet fiatalok magukénak vallják az új al­kotmányt, jó munkájukkal járulnak hozzá megvalósítá­sához. mert az saját jövőjüket formálja. Anatolij Alekszandvov, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke felszólalá­sában mindenekelőtt azt emel­te ki, hogy az SZKP és a szovjet állam gondoskodása nyomán a szovjet tudomány rendkívül gyors ütemben fej­lődik. Georgij Markov, a Szov­jet Írószövetség titkára rámu­tatott, hogy egyetlenegy pol­gári államban sem foglal el olyan kiemelt helyet az al­kotó értelmiség, mint a Szov­jetunióban. „A fejlett szocia­lista társadalomban teljes az alkotói szabadság a szovjet írók szabadon rendelkeznek műveik kiadásáról.” A szövetségi tanáé" és a nemzetiségi tanács délelőtti ülésén összesen 28-an szólaltak fel. A Legfelsőbb Tanács kél házának délután megtartott ülésén további 15 hozzászó­lás hangzott el az alkotmány- tervezethez, illetve az orszá­gos vita eredményeihez- A felszólalók a szovjet társada­lom szinte valamennyi réte­gét képviselték és az élet leg­különbözőbb területeiről vett példákkal támasztották alá az alkotmánytervezet megál­lapításait. A szovjet képvise­lők tolmácsolták választóik egyöntetű üzenetét: támogat­ják az ország új alaptörvé­nyét, érdemben egyetértenek annak megfogalmazásával. Sok felszólalás emelte ki pél­dául annak fontosságát, hogy az alkotmány rögzíti a kom­munista párt vezető és irányí­tó szerepét a társadalom éle­tében. Erről beszélt többek között Szergej Mihalkov író és a szovjet irodalmi élet egy másik jelentős képviselője, Alekszandr Csakovszkij, a Lityeratumaja Gazeta főszer­kesztője. Számos felszólalás méltatta a szovjet népek és nemzetisé­gek megváltozott életét, gyors fejlődését, felzárkózását, a tár­sadalmi termelés és a kultú­ra élvonalába. Muhamed- nazar Gafurocv, a Türkmén KP Központi Bizottságának első titkára az egykor elma­radott nép világraszólóan gyors gazdasági és kulturális fejlődéséről szólt. Szót kapott a tanácskozá­son számos gazdasági vezető, köztük a Szovjetunió több mi- „nisztere is. Szemléltető pél­dákkal illusztrálták az ország gyors gazdasági fejlődését, ugyanakkor utaltak a még meglevő hiányosságokra is- A neves dagesztáni író. Raszul Gamzatov népe példájával cáfolta az imperialista pro­paganda nevetséges rágalma­it — hangsúlyozva —, hogy a nemzetiségek éppúgy, mint az egyes állampolgárok a legszé­lesebb körű jogok birtokosai a Szovjetunióban. A felszólalók között sok volt a munkás, ß kolhozpa­raszt. ők is egyértelmű támo­gatásukról biztosították a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak Központi Bi­zottságát és személyesen Leo­nyid Brezsnyevet az új al­kotmány tervezetének kidol­gozásával kapcsolatban. El­mondották:-a dolgozók új és újabb munkasikerekkel kí­vánják bizonyítani ezt a szív­ből jövő támogatást. A ne­ves Kuznyeck-medencei bá- nyászbrigád-vezető, Szrnirnov, a Szocialista Munka Hőse pél­dául közölte képviselőtársai­val: brigádja egymillió ton­na szenet kíván adni a nép­gazdaságnak. Thajcuhov adi- gej nemzetiségű kolhozelnök kolhoza eredményeit hozta fel annak példájaként, hogy a Szovjetunióban gyors ütem­ben fejlődik a mezőgazdasági termelés. A Legfelsőbb Tanács két háza csütörtökön, helyi idő szerint délelőtt ti? órakor folytatja az alkotmányterve­zet megvitatását. Berlinguer elutazott Belgrádból Szerdán délelőtt elutazott Belgrádból Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki a JKSZ KB el­nökségének meghívására hétfő óta Jugoszláviában tartózko­dott és megbeszéléseket foly­tatott Joszip Broz Titóval. a JKSZ elnökével a két párt kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a joguszláv—olasz viszony ala­kulásáról. Az OKP főtitkára Belgrád­ból történt elutazása előtt ta­lálkozott Sztane Dolanccal, a JKSZ KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottsága titkárával. (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője kedden megbeszélést folytatott Gonza- lo Facio Segreda Costa Rica-i, Ali Abdesszalam Triki líbiai, Vahid Abdullah afganisztáni külügyminiszterrel kétoldalú kapcsolatokról és az ülésszak napirendjén szereplő nemzet­közi kérdésekről. A magyar külügyminiszter kedden ebé­det adott a közgyűlés üléssza­kán résztvevő küldöttségve­zetők tiszteletére. A közgyűlés 3. sz. bizottsá­gában, a faji megkülönböztetés minden formájának felszámo­lásáról folyó vitában felszó­lalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. (MTI) (Folytatás az 1. oldatról) Juhász Ottó, a SZOT titkára arról a széles körű társadal­mi vitáról számolt be, amit a párt és a kormány felkérésére a szakszervezetek szerveztek és bonyolítottak le a vállalati törvény tervezetéről. A vita résztvevői helyesléssel fogad­ták, hogy ilyen fontos tör­vénytervezet előkészítésében számításba veszik véleményü­ket, s javasolták, hogy a jö­vőben más jelentős politikai és gazdasági intézkedések elő­készítésének szakaszában is szervezzenek a szakszerveze­tek hasonlóan széles körű tár­sadalmi vitát. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet legfontosabb szabályozási elveivel a vitá­ban résztvevők többsége egyetértett. Többek között ki­fejezésre jut benne az az alapvető elv, hogy a vállala­tok a szocialista állam gaz­dasági céljait szolgálják, te­hát a vállalat az állam, nem pedig a kollektíva gazdasági vállalkozása Tervszerű, gaz­daságos és jövedelmező te­vékenységével hozzá kell já­rulnia a társadalom szükség­leteinek kielégítéséhez. Ugyanakkor az állami válla­lat társadalmi feladata a dolr gozók szocialista életformájá­nak és gondolkodásmódjának formálása, ismereteinek bő­vítése, jóléti, kulturális és szociálisjgényeinek kielégítése is. Szükségesnek látták, hogy a törvény tervezet a dolgozó­kat érintő valamennyi lénye­ges szabályozási elvnél kö­vetelje meg az egyeztetést a szakszervezeti vezető testüle­tekkel, esetenként vélemé­nyük előzetes meghallgatását is. A társadalmi vitában ál­talános követelményként hangzott el a vállalati demok­ratizmus erőteljesebb érvé­nyesítése. A társadalmi vitá­ban elhangzott észrevételek, javaslatok túlnyomó többsé­gét hasznosították a törvény- tervezet kidolgozói. Többek között kiegészítették a terve­zetet a szocialista állami vál­lalat fogalmának meghatározá­sával, továbbá a dolgozóknak a vállalat vezetésébe való bevonásával, a szakszervezeti együttműködéssel és még jó néhány más témával összefüg­gésben is újabb tartalmi kö­vetelményeket juttattak ér­vényre a törvény és a végre­hajtási rendelet tervezetében. A hozzászólók, köztük Ko­rom Mihály és Trethon Fe­renc is egybehangzó véle­ményként hangsúlyozták: a törvénytől azt várják, hogy — kielégítve a társadalompo­litikai, a gazdasági és a jogi követelményeket — olyan szabályokat érvényesítsen, amelyek kifejezik az állam vállalatainak rendeltetését a társadalom anyagi alapjainak gyarapításában, a termelőerők, a termelési viszonyok, a szo­cialista életforma fejlesztésé­ben. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a társadalmi vita ta­pasztalatairól készített elő­terjesztést elfogadta, és meg­bízta a SZOT Elnökséget hogy a vállalati törvény ter­vezetéhez tett észrevételek, ja­vaslatok összegezését bocsássa a Minisztertanács rendelke­zésére azzal, hogy a kormány által elfogadott, de nem a vállalati törvénybe tartozó ja­vaslatokat más jogszabályok­ban érvényesítsék. Timmer Józsefnek. ^ SZOT titkárának beszámolója és az elnökség írásos előterjesztése alapján a tanács áttekintette a szakszervezetek testnevelé­si és sporttevékenységének helyzetét, és határozatot ho­zott e munka továbbfejleszté­séről. A határozat felsorolja a tö­megtestneveléssel és a tö­megsporttal összefüggő szak- szervezeti munka továbbfej­lesztésének alapelveit. Ki­mondja, hogy elsősorban a kollektív foglalkoztatási le­hetőségeket kell továbbfejlesz­teni, s emellett népszerűsíteni az egyénileg is űzhető sporto­lási formákat, mint az úszást, a kocogást, a tornát, a termé­szetjárást. A tanács szüksé­gesnek tartja, hogy főként a munkahelyek testnevelési és sporttevékenységének fej­lesztésére az érdekelt állami és társadalmi szervekkel együtt ösztönző, új tömegtest­edzési rendszert dolgozzanak ki, s egy év múlva, 1978 őszé­től kezdjék meg ennek beveze­tését a gyakorlatban is. Ezzel együtt lehetőséget kell adni az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalom követelményeinek teljesítésére is. A szakszervezetek nyújtsa­nak segítséget a természetjá­rás, a hazai turizmus lehető­ségeinek jobb kihasználására, és a szervezett természetjárók igényeinek kielégítésén túl teremtsenek kedvező alkal­mat a dolgozó kollektívák rendszeres hétvégi kirándulá­saira. A tanács szükségesnek tartja, hogy a szakszervezeti és vállalati üdülőkben bővít­sék a pihenésként megvalósít­ható testedzés lehetőségeit, fel­tételeit is. A SZOT és az OTSH már korábban együttműködési irányelveket fogadott el, ame­lyek jó alapot nyújtanak a szakszervezetek, az állami sportirányító szervek és a sportegyesületek kapcsolatá­nak erősítésére. Kezdeményez­ni, segíteni kell az összefogást az anyagi erők célszerű kon­centrálására, a sportlétesítmé­nyek közös építésére, fenntar­tására, használatára, közös programok szervezésére. Fej­leszteni kell az együttműkö­dést a KISZ-szel, a Magyar Honvédelmi Szövetséggel, az Oktatási és az Egészségügyi Minisztériummal egyaránt. Fontos feladat a testnevelés és a sport személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek javítása. Az országos tanács vége­zetül Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének beszá­molója alapján áttekintette a legutóbbi ülés óta végzett szakszervezeti munka tapasz­talatait, majd személyi kér­désekről tárgyalt. Karakas Lászlót, az MSZMP KB tag­ját, a KB osztályvezetőjét, az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének tagját, valamint Drobni Józsefet, a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem taná­rát, a Pedagógusok Szakszer­vezetének, az Egyetemi Szak- szervezeti Tanácsának tagját megválasztották a SZOT tag­jának. (MTI) NDK—NSZK tárgyalások Az NDK és az NSZK kép- newski nyugatnémet állammi- viselői „egészen rövid időn niszter Michael Rohllal, az belül" konkrét tárgyalásodat NDK állandó bonni képvi- kezdenek az államközi kap- seletének vezetőjével szerdán csolatok kérdéseiről — jelen- folytatott tárgyalása után. tette be Hans-Jürgen Wisch- (MTI) Belgrádban szerdán nyilvános plenáris üléssel folytatta munkáját a 35 ország képvise­lőinek találkozója. Képünk: a szovjet küldöttség tanulmányozza a találkozóról írt cikke­ket. Az üléstermen kívül Carter késői aláírása Amióta jegyzik a diplomá* cia történetét, arról is emlí­tést tesznek, hogy a diploma­ták nemcsak hivatalos fóru­mokon folytatnak eszmecseré­ket, két- vagy sokoldalú tár­gyalásokat- Egy-egy nemzet­közi tanácskozás — mint pél­dául az ENSZ közgyűlése — kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy a külpolitika különböző langú irányítói: külügyminisz­terek és nagykövetek a világ- szervezet New York*i szék­helyén külön-külön is talál­kozzanak. Érdemes a közelmúlt napok krónikáját fellapozni, s abból csupán a fontosabb — nem a személyek, hanem a témák adnak alkalmat a rangsoro­lásra! — találkozókat szem­ügyre venni. Ahhoz nem férhet kétség, hogy korunk legfontosabb kérdése a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása. Sok egyéb ennek csupán függvé­nye : nyilvánvaló, hogy a nem­zetközi helyzet kedvező irá­nyú fejlődésére Moszkva és Washington lényegesen na­gyobb befolyást gyakorol, mint más országok egymás közti kapcsolata. Nos, And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter New Yorkba érke­zése óta nemcsak Carter el­nökkel, hanem Vance kül­ügyminiszterrel is tanácsko­zott. Aligha véletlen, hogy a közel-keleti rendezésről ki­adott közös szovjet—amerikai állásfoglalás ezeknek az esz­mecseréknek a végterméke, pontosabban hű tükörképe­Az sem tartozik a véletle­nek körébe, hogy az USA elnöke az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében hangsú­lyozta a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának ten­denciáját. Megfigyelők arra is rámutattak, hogy Carter er­ről a témáról sokkal derűlá­tóbban nyilatkozott, mint azt megelőzően, hogy Gromikóval találkozott. Nem kevésbé fon­tos megállapításokat tett az .elnök a készülő SALT-egyez- ménnyel kapcsolatban, utal­va arra, hogy jelentős fegy­verkorlátozási megállapodás­ra van kilátás. Az ENSZ székhelyén mindenesetre úgy értékelték, hogy az amerikai elnök jóval mértéktartóbban, békülékenyebb hangon mél­tatta a szovjet—amerikai kap­csolatokat a Gromikóval foly­tatott tárgyalások után, mint azt megelőzően. A hírügynökségek híven be­számolnak Púja Frigyes meg­beszéléseiről is. Külügymi­niszterünk is felhasználja az alkalmat a világszervezet székhelyén, hogy hazánk kül­politikai vonalvezetésének megfelelően kicserélje nézete­it más országok diplomáciá­jának vezetőivel- Részt vett azon a tanácskozáson, ame­lyet Gromiko hívott össze, s amelyen a szocialista országok külügyminiszterei egyeztet­ték a közgyűléssel kapcsola­tos álláspontjukat. Felsorol­ni sem könnyű, hány ország külügyminiszterével találko­zott ezt követően. Az azon­ban kitűnik a programból, hogy a hangsúly ezúttal a fejlődő országokra tevődött át, híven hazánk internaciona­lista külpolitikájához és nem utolsósorban gazdasági érdekeihez. Ennek keretében Púja Frigyes találkozott a többi között Líbia, Costa Ri­ca, Afganisztán, Laosz, Mo- zambik és Jamaica külügy­minisztereivel. Kétségtelen, hogy a világ- szervezet közgyűlésén fontos határozatok születnek majd. Ám az sem közömbös, ami a színfalak mögött, az üléster­men kívül történik, a kül­ügyminiszterek közvetlen és kötetlen eszmecseréin kristá­lyosodik ki. A kettő egymás­tól elválaszthatatlan! Gya#ay Dénes Heltai András- az MTI tu­dósítója jelenti: Carter, amerikai elnök szer­dán az ENSZ székházában or­szága nevében — több mint egyévtizedes késéssel — alá­írta az emberi jogokról intéz­kedő ENSZ-egyezményeket. Az okmányok, amelyek az egyének politikai és polgári, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogainak bizto­sításáról intézkednek, 1966- ban születtek. Azóta elfogad­ta és törvénybe iktatta azo­kat a világszervezet tagálla­mainak többsége, a szocialista országok sorában hazánk is. Az amerikai kormány, amely idén kampányt indított az emberi jogok védelme címén, az utol­sók között csatlakozott az ide vonatkozó ENSZ-egvezmé- nyekhez. Aligha véletlen, hogy az ünnepélyes amerikai aláírást a belgrádi találkozó ■időpontjára tették, amelynek nem egy résztvevője ismétel­ten bírálta Washingtont, ami­ért mindeddig nem csatlako­zott az ENSZ-egyezmény ék­hez. Carter elnök az aláírási ün­nepségen mondott beszédében elismerte: jóllehet az ameri­kai alkotmány papíron rögzí­tette az emberi szabadságjo­gokat, voltak jogok, amelyek érvényesülésére „200 évig kel­lett várni” Az amerikai el­nök nem ment tovább annak elemzésében: mennyi tenniva­ló volna még a különböző emberi jogok igazi érvényre juttatásában az Egyesült Ál­lamokban — a 200. évforduló után is. Az ENSZ székhelyén szer­dán is folytak a nem hiva­talos eszmecserék a Közel- Kelettel kapcsolatos legújabb fejleményekről, egyebek kö. zött az amerikai—izraeli Mfc zös nyilatkozatról «£ NÖGRÁD - 1977. október 6., csütörtök I ft

Next

/
Thumbnails
Contents