Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

Dobozy Imre hatvanéves Most október 30-án hatvan­éves a Magyar írók Szövet­ségének elnöke. Négy évtize­des irodalmi pályafutásra te­kinthet vissza. Mint annyian, sokan a magyar irodalomban ő is versekkel kezdte, a kor legjelentősebb folyóiratai kö­zölték munkáit. A történelem, a második világháború, a fel- szabadulás a politikai életbe sodorta, kommunista járási titkár, majd a Szabad Nép munkatársa, a népi demok­rácia első tíz évének egyik legjelentősebb riportere, a valóság, az emberi szenvedé­lyek, a társadalmi mozgások pontos, érzékeny regisztráló­ja. Ez a valóságérzékenység a drámaíró és a novellista Do­bozy. íróművészetének meg­határozója. Minden témája mai életünk valóságából táp­lálkozik, akár mindennapi esemény a tárgya, akár rend­kívüli sorsforduló. Izig-vérig korunk írója, aki jó szem­mel, felelős társadalmi igaz­ságérzettel ábrázolja hőseit, kortársainkat. Először riportre­gényéért, „Az új Túrkevé”- éít kapott társadalmi elisme­rést, a József Attila-díjat 1952-ben, majd a falu életé­nek ábrázolásáért, a „Felhő és napsütés” című regényéért. Ezek a művek az emberek sorsának magas művészi hő­fokú ábrázolásán túl, már sejtetik azt a szépirodalom­ban szinte egyedül nála je­lentkező új közéleti felelps­Dobozy Imre portréja séget, amely ma már Dobozy írásainak legfontosabb sajá­tossága. S itt nem holmi ko­moly, akadémikus, a művészi prózától idegen vonásra kell gondolni, hanem arra, hogy képes — sokszor megragadó humorral — ábrázolni azt a történelmi folyamatot, amin a ma felnőtt embere keresztül­ment. Drámái a Horthy-kor- szakbeli jellemek mozgásfor­máit írják le egészen a szo­cializmusig, illetve azt, ho­gyan tudnak ezek a jellemek helytállni a szocializmusban, a kialakuló új életszituági- ókban. Drámák, filmforgató­könyvek alapozzák meg egyre jobban kialakuló népszerűsé­gét, a „Szélvihar” című szín­mű, a „Tegnap”, a „Zápor” és „A tizedes és a többiek” című filmek, a „Mindennapi történetek” elbeszélésgyűjte­mény talán a legfontosabb állomások. A „Holnap foly­tatjuk” drámája és a „Hegy­oldal”' című regénye is mai életünk konfliktusforrásai­ból itatja nézőit, olvasóit, meggondolkoztatva, meg­döbbentve, saját magukkal való szembenézésre ösztökél­Dobozy Imre művei az el­múlt négy évtized eseménye­it a „kis-nagy emberek” lé­tezésén keresztül ragadják meg, hitelességük forrása, társadalmunk pontos ismere­te! S ez — a természetesség — népszerűségük forrásá. Mert Dobozy népszerű író, olvasók százezrei várják új műveit, az életmű folytatását, mely­hez most egy pillanatra, az ünnepélyes napon hozzáadó­dik sok jó kívánság. Mind­nyájunk örömére és hasznára kívánunk Dobozy Imrének még sok, alkotásban gazdag, termékeny évet. (sz. m.) KÖNYVEK A FORRADALOM iÉVFORDULÓJÁRA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára ad­ta ki a Kossuth Könyvkiadó LENIN AZ OKTÓBERI FORRADALOMRÓL című kötetét, amelyben a ki­adó Leninnek azon munkáit gyűjtötte egybe (beszédek, be­számolók, cikkek stb.), amelyek az Októberi Forradalom első öt évfordulójával kapcsolatban hangzottak el, illetve jelentek meg. E művek egyúttal összege­ző jellegűek is, visszatekintések az addig megtett útra, valamint utalás történik bennük a to­vábbi teendőkre. Izgalmasabb to­vábbá Lenin általános érvényű következtetései, melyekből itt csupán ízelítőül idézünk: ,»Forra­dalmunk nem egyes, hanem va­lamennyi alapvető vonása nem­zetközi jelentőségű abban az ér­telemben, hogy ez a forradalom hatással van a világ minden or­szágára. . E kötet alapjául a moszkvai Politizdatnál 1976-ban napvilágot látott gyűjtemény szolgált. A Lenin által is hangoztatott nemzetközi jelentőség felisme­rését jelzik a korabeli, nagy számban születő művészi alko­tások, irodalmi művek, hírlapi közlemények, publicisztikai meg­nyilatkozások és így tovább. A forradalom ihletésére született gazdag nemzetközi verstermésből ad kitűnő válogatást Szily Er­nő, a Kossuth Könyvkiadó OKTÓBER FÉNYEI című antológiájában. „ Az antoló­gia több nyelvű, a magyaron ki­Október vül orosz, német, angol, fran­cia, arab stb. nyelven is közöl költeményeket, illetve fordításai­kat. Alekszandr Vermiscv, G. Mikaj, Hriszto Jaszenov, Vla­gyimir Majakovszkij, Ady Endre, Szeszpel Missi (Mihail Szesz- pelj), Tóth Árpád, Alekszandr Biok, Juhász Gyula, Vaszil Csu- mak, Carl Sandburg, Valerij Bruszov, Vaszilij Kazin, Antun Branko Simic, Szergej Jaszenyij, Vitezslav Nezval, Erich Weinert, Frantisek Halas, Bertolt Brecht, Janka Kupala, Pablo Neruda, Georg Maurer, Paul Eluard, Ju­lian Przybos, Uwe Berger, Ar­tur Lundkvist, Mihail Iszakovsz- kij, Salvatore Quasimodo, Sztye- pän Scsipacsov, Hidas Antal, Joszif Nonésvili, Garai Gábor, Benjámin László, Ehszan Taba­ri, Maria Banus, Székely Dezső, Hando Runnel verseit olvashat­juk kiváló fordítók tolmácsolásá­ban. A rangos névsor csak jelzi a gazdag tartalmat és változatos hangvételt. A kötetet Kasa Já­nos illusztrálta. Itt említjük meg a Magyar Helikon kétnyelvű sorozatának egyik tavaly kiadott, napjaink­ban is kapható kötetét ALEKSZANDR BLOK: TIZENKETTEN című hatalmas költői művét, amely orosz—magyar nyelven olvasható. A népszerű sorozat ízléses kivitelben nyújtja át a magyar olvasóknak a világiroda­fényei lom egy-egy kitűnő alkotását eredeti nyelven és fordításban. Biok költeményét Bognár Ár­pád illusztrálta. Második átdolgozott és bővített kiadásban adta ki a Kossuth Könyvkiadó ÍGY LÁTTAK A KORTÁRSAK (1917—1919) című dokumentumgyűjteményét. A gyűjteményt dr. Remete Lász­ló állította össze a korabeli ma­gyar sajtóból, publicisztikai írá­sokból, szépirodalmi művekből1. Az írások 1917 márciusától a magyar proletárforradalomig ter­jednek, s találhatunk publiká­ciókat a Tanácsköztársaság gaz­dag irodalmi és hírlapi termésé­ből is. A Képes Történelem sorozat­ban a Móra Ferenc Könyvkiadó jelentette meg A NAGY OKTÓBER című könyvet, negyedik kiadás­ban, melléklettel. Földes Péter műve az 1917-es szocialista for­radalom történetét mondja el az ifjúság számára közérthető nyelven, időrendi táblázattal ki­egészítve, képekkel gazdagon il­lusztrálva. A melléklet pedig a kötet legfontosabb képeinek gyűjteménye. Kivágásra, felra­gasztásra és tablókészítésre egy­aránt felhasználható. (te) Oroszország mindent kimondott (VI.) „Most majd meglátjuk...” Júniusban a kettősség szin­te kiáltott: óvatoskodás a szovjetek első összoroszorszá- gi kongresszusán, radikalizá- lódó követelések az utcán. A bolsevikok szerették volna ér­zékeltetni a szendergő kong­resszussal ezt a kettősséget és június 10-re békés tüntetést hívtak össze. Az eszer-mense- vik többség erre megtette azt, amit a februári forradalom győzelme óta egyetlen hatal­mi szerv sem merészelt: be­tiltotta a tüntetést és június 18-ra meghirdette a Mars me­zőn a saját demonstrációját. Mars, a háború istene, de június 18-án a Mars mező — a béke mezejévé vált: csak­nem félmillió ember harsogta a kongresszusi vezetők fülébe — a bolsevikok álláspontját. Cereteli, a kongresszusi több­ség egyik vezére a nagy nap reggelén gúnyosan odaszólt a bolsevikoknak: „Most majd mindannyian meglátjuk, kivel van a többség. Önökkel vagy velünk.” Hat meglátták. Mindannyi­an. Csak éppen a Bourbonok példáját követték. Nem von­4 NÓGRAD - 1977. ták le a következtetéseket, nem tanultak abból, amit lát­tak. „NEM AKAROK HINNI A SZEMEMNEK...” A hatalmi szervek mozdu­latlansága és a tömegek bal- ratolódása volt az a két el­lenpólus, amelyeken átszikrá­zott a növekvő feszültség. Egyetlen következménye volt annak a felismerésnek, hogy az utca a bolsevikokra kezd hallgatni: koncentrált rága­lom-hadjárat. Nyikolaj Lob- kov, a Moszkva—Kazány vas­útvonal javítóműhelyének munkása 1917. június 21-én a következő levelet küldte a Szocial-Demokrat című lap­nak: „Internacionalista elvtársak! Eddig a mensevikek frakció­jához tartoztam. Ámde most, a Vperjodot (a mensevikek lapját, — a szerk.) olvasva, nem akarok hinni a szemem­nek és azt kérdezem magam­tól, vajon ki írja ezt... Nincs olyan nap hogy a lap ne rá­galmazná a bolsevikokat. A október 30. vasárnap polgári sajtótól kezdve a pro,- fesszorokon mindenféle sö­tét erőkön át, egészen a men- sevikekig, az egész sárga sajtó éppúgy üldözi ma a bolsevi­kokat, ahogy a cári kormány azelőtt a zsidógyűlöletet szí­totta a népben... Éppen ezért kötelességemnek érzem, hogy kilépjek a mensevikek frak­ciójából.” FEL A TÄMADÄSRA Az 1917-es nyár rendkívül vegyes kórusában a nemzeti kérdést illetően is kizárólag Lenin pártja képviselte a vox humanát, az emberi hangot Csak a bolsevikok hirdették egyértelműen és a nehézsé­gekre való tekintet nélkül a nemzeti önrendelkezés jogát, beleértve az elszakadás jogát is. A nem orosz népek elnyo­másával kapcsolatos kulcskér­désben1 az Ideiglenes Kormány éppoly értetlennek bizonyult, mint a föld és a béke kérdé­sében. Amikor Kerenszkij és né­hány társa megérzett valamit abból, hogy a rezzenetlen el­utasítás nem vezet jóra és legalább némi taktikai enged­ményekre szánta el magát — Kottégiumi napok *77 Háromszáz kollégista Gazdag rendezvénysorozat Sok még a tennivaló A múlt hét végén tartották Balassagyarmaton a megyei kollégiumi napokat. A kétna­pos rendezvénysorozaton több mint háromszáz fiatal vett részt, csaknem még egyszer annyian, mint a két évvel ezelőttin. A számszerű növe­kedés azonban nem jelent hasonló minőségi változást is. bár bizonyos területeken tör­tént előrelépés. De ne vág­junk a dolgok elébe, halad­junk a műsor kronológiájá­nak megfelelően, ahogyan az a hangulatban, izgalmakban bővelkedő „fesztiválon” tör­tént. A szekcióülésekről Az ünnepélyes megnyitó után Batta István, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának osztályvezetője tartott igen tartalmas előadást a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom világtörténeti jelentősé­géről. A kora délutáni órákban került sor a szekcióülésekre, ahol az előzőén megválasztott kollégiumi küldöttek ültek asztalhoz, hogy megbeszéljék szűkebb közösségük gondjait, bajait, megismerjék a hasonló körülmények között élő diá­kok helyzetét. Nehezen indult ez a beszélgetés, de a kezdeti tájékozódó tapogatózás után felszínre kerültek' a kollégis­tákat foglalkoztató lényeges kérdések. (A két évvel ezelőt­ti hasonló jellegű ülésre a kollégisták előre megírt, eset­leg m^giratott ..összefoglaló­kat” hoztak magukkal, ami nyilván álvitát eredménye­zett). Az egyes szekcióülésen a kollégiumi élet általános kér­dései kerültek napirendre Ka­pás József vitavezetésével: a diáktanács irányító munkája, kezdeményező lehetősége, be­leszólási joga a gazdasági ügyekbe, valamint kapcsolata a KISZ-szervezetekkeL A di­ákküldöttek közül jó néhány előtt a vita során vált ismert­té, hogy tulajdonképpen mi­lyen jogok és kötelességek il­letik a diáktanácsot; létezik döntési, egyetértési, vélemé­nyezési jogkörük is. amivel „csak” élni kellene Az el­hangzottakból kitűnt: sok he­lyütt a, diáktanács működése formális. Ugyanez tapasztal­ható a kollégium és a KISZ- szervezet kapcsolatánál is. A nagybátonyi küldött elmondá­sa szerint például az iskolai titkár „még nem járt a kollé­giumban”. Sok tennivaló fo­galmazódott meg a vita során, melynek megválósítása igaz, csak részben a diákok felada­ta. Egy helyiséggel arrébb Vin- cze János vezetésével a kollé­giumi fiatalok kulturális te­vékenységéről folyt beszélge­például az ukrán követelések­kel szemben —, három kadét miniszter kivált a kabinetből. Nem azért, mert valóban meg akartak válni a hatalomtól, hanem azért, hogy mintegy megadják a jelet a jobboldal támadására. A Petrográdban — és egész Oroszországban — felhalmo­zódott társadalmi-politikai feszültség ekkor már olyan volt, hogy valóban minden szikrára robbant. Ráadásul július első napjaiban már be­következett a júniusi offen- zíva kudarcának visszahatása. Űjabb milliók értették meg, milyen cinikus játékot játszik az Ideiglenes Kormány a ka­tonák életével, az ország jö­vőjével. űjabb mészárszék Az emberiség története nem szűkölködik őrültségekben és gaztettekben. Mégsem túlzás kijelenteni, hogy az Ideigle­nes Kormány által a fronto­kon indított júniusi offenzíva szinte példátlan őrültség — és gaztett volt. Kerenszkijék két alapvető okból szánták rá magukat erre a katonai-embe­ri képtelenségre: 1. Azt re­mélték, hogy ezzel maradék­talanul biztosítják maguk­nak minden rendű és rangú orosz „honvédő” valamint a nyugati imperialista hatalmak támogatását és 2. mivel régi tés. Bár a színvonalt tekintve eltérő eredményekről hallhat­tunk, de egészében megálla­pítható: a kollégiumi élet legkialakultabb és legeredmé­nyesebb területe ez, amit né­hány óra múlva bizonyított is a kulturális bemutató nívó­ja. A tömegsport helyzetéről tartott vitát Bállá Árpád ve­zette. Talán itt volt a legköz­vetlenebb a légkör, bár jócs­kán vetődtek fel gondok is. Ezek között is a legsúlyosabb: a kollégiumok sportfelszere­lése hiányos és az Edzett ifjú­ságért tömegsportmozgalom területén is jócskán van még tennivaló. Két javaslat is megfogalmazódott: be kell vezetni valamennyi kollégi­umban a reggeli tornát és rendszeresen tartani kell sportnapokat. De van, ahol már most is megfelelő rangja van a sportversenyeknek. Gu- bó Erika, a Geisler Eta kollé­gium képviseletében elmond­ta. hogy náluk nem lehet pa­nasz ezt illetően. Példa rá, hogy a vasárnapi sportvetél­kedőt megelőző héten is tel­jes szabadságot és minden kedvezményt megkaptak a lá­nyok, hogy eredményesen sze­repeljenek. (Hogy másodikok lettek, az csupán az ügyesebb első helyezetten múlott...) Kulturális bemutató és sportnap i Szombat délután a Szántó Kovács János Szakközépiskola dísztermében került sor a kulturális bemutatóra, ahol nyolc produkciót tekinthetett meg a zsűri és a közönség. Lelkesen és nagy igyekezettel adták elő műsorukat a diák­fiatalok. és a siker sem ma­radt el, aminek hiteles fok­mérője volt a hosszan tartó tapsvihar. Az első díjat és a vele já­ró 1500 forintos pénzjutalmat a Geisler Eta kollégiuma, az 1000 forintos második díjat a 211. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet fiúkollégiuma kapta. Ezeken kívül három 500-500 forintos utalvány, il­lette a jó produkciót nyújtó kollégiumokat. Ez után disco- bálon „pihenhették” ki a fia­talok a versenyzés fáradal­mait. Másnap délelőtt a sport­csarnokban került sor a játé­kos sportvetélkedőre, a kü­lönböző ügyességi játékok megrendezésére. Ismét volt a versenyzésnek anyagi tétje is. A helyezésnek megfelelően sportfelszereléseket, sport­eszközöket kaptak a legjobb eredményt etérő csapatok. Lá­nyoknál a Furák Teréz, fiúk­nál a Nógrádi Sándor kollé­gisták bizonyultak legügye­sebbeknek. De a gyengébb normák szerint működő agyukban vissza-visszatért a séma, amely szerint a tétlen­ség bomlasztja a hadsereget, megpróbálta hátha az ellen­kezője is igaz — talán a tá­madás megállítja a bomlást, > Az ellentétel — a bizo­nyosság —, hogy ebből az adott körülmények között csak újabb orosz- tömegek újabb mészárszéke lehet, nem érdekelte az Ideiglenes Kor­mányt. Az orosz elitcsapatok három hét alatt hatvanezer embert vesztettek, nem szá­mítva a szökevényeket. A kadét miniszterek le­mondása által kirobbantott újabb belpolitikai válság elég volt az új áldozatok felett ér­zett keserűség robbanásához. Július 3-án Polovcev ve­zérőrnagy, a petrográdi kato­nai körzet parancsnoka — Kornyilov utódja — így kez­di Kerenszkij hadügyminisz­ternek címzett jelentését: „Je­lentem, hogy ma este hét óra körül az 1. géppuskásezred fegyveresen kivonult a lakta­nyából és felkereste a moszk­vai ezredet, majd a gránátos­ezredet, hogy az Ideiglenes Kormány megdöntése céljából fegyveres megmozdulásra biz­tassa őket.” Megkezdődött a nagy tör­ténelmi dráma új felvonása. Harmat Endre (Következik: Lenin nemet mond) helyezést elérő csapatok is részesültek jutalomban, Így tehát jóleső fáradtság­gal mentek vesztesek és győz­tesek egyaránt a kollégiumi napok záróünnepségére, ahol még ígérkezett egy csemege: itt került kihirdetésre a kol­légiumok közötti éves verseny eredménye. Nem voltak legjobbak A középfokú kollégiumok' versenyének tartalmi követel­ményei között szerepel: „...a kollégium pedagógiai és ifjú­sági vezetése, a kapcsolatos iskola (vagy iskolák) állami és mozgalmi vezetékével min­den szinten szerves egységben dolgozzék... Legyen a kollégi­umi közösségeknek és az egyéneknek megbízatásuk... Értelmezzék és gyakorolják helyesen a kollégiumi életben a demokráciát... öntevékeny, társadalmi munkájukkal gaz­dagítsák közösségi életüket...’ Fordítsanak gondot az önkép­zés mind szélesebb körű elter­jesztésére, fejlesszék tanulmá­nyi módszereiket.» Működje­nek a kollégiumban szakmai, politikai és kulturális neve­lést segítő körök, klubok...” És még hasonló követelmények álltak a kollégiumok előtt, mind a pedagógusokkal, mind á diákokkal szemben. A verseny eredménye ön­magáért beszél: első és máso­dik díjat nem adtak ki. A há­rom harmadik helyezett a Furák Teréz és a Geisler Eta leánykollégium, valamint a Stromfeld Aurél fiúkollégium, egyenként háromezer forintos utalványt, kapott. A verseny színvonaláról Győrffy Saroltát, a KISZ Nógrád megyei bizottságának nevelési felelősét kérdeztem. — A kollégiumi versenyt komplex formában értékel­tük — mondotta — a diákok és nevelőik teljesítményét egyformán vettük számításba, A díjazott három kollégiumot kivéve, a legminimálisabb kö­vetelményeknek sem felelteik meg a többiek. Fejlődés csu­pán a kulturális élet terüle­tén érezhető, enyhe javulás mutatkozott a sport területén is. — A gondokról, a teendők­ről hogyan értesülnek a neve­lők? — A szekcióülések után tu­dattuk velük az ott elhang­zottakat. Sajnos nem minden­ben értettünk egyet, bár azzal mindenki tisztában van, akad javítanivaló. — Melyek a legfontosab­bak? — A diáktanácsok, illetve a kollégisták demokratikus jo­gainak érvényesítése, a kap­csolatok fenntartása az isko­lai szervekkel. Vagyis a szek- . -üdüléseken ’ elhangzott prob­lémák megoldása. Egyébként még ez év folyamán sor ke­rül egy gyűlésre, amelyen a KISZ-titkárok és a diákta­nácstitkárok vesznek részt, beszélik meg együttműködé­sük, kapcsolatuk teendőit.. » Mindent egybevetve: han­gulatos. gazdag programon mélyíthették kapcsolataikat a koliégiumi küldöttek. És a problémák is élesebben, őszintébben vetődtek fel, mint az előző kollégiumi na­pokon. De nem szabad, ' hogy ezek csupán e rendezvényso­rozatok aktualitásai legvenek. Két év múlva mindez kiderül. Tanka László Mai tv-aj árt tatunk 17.40: ADYRA EMLEKEZVE. .. Az Ady-centenárium egyik mű­sora ez az összeállítás, amely­ben Ady Endre megzenésített versei szólalnak: ismert és ke­vésbé ismert feldolgozások. Bartók Béla Ady dalai például a kevésbé ismertek közé tartoz­nak. Csengery Adrienne tolmá­csolásában hallják az öt dal Ady versekre című művet, amelyben a Három őszi könnycsepp, Az őszi lárma, Az ágyam hívogat. Egyedül a tengerrel és a Nem mehetek hozzád című versek szerepelnek. De hallható lesz a Párizsban járt az ősz — Nagy Olivér meg­zenésítésében — és Kodály Ady dalai is: Akik mindig elkésnek, Adám, hol vagy? és Felszállott a páva. Csengery Adriennen kívül Só­lyom Nagy Sándor, a székesfe­hérvári Vasvári kamarakórus és a váci Vox Humana vegyeskar énekel. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents