Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

Staftrrmgra, tictkäsra, fiocstm Slfiegert egy reggeBit A világtakarékossági nap megyei eseménysorozata ke­retében a nógrádmegyeri Vas­tömegcikk Ipari Szövetkezet Április 4. bádogos szocialista brigádját ötezer forinttal ju­talmazta az OTP, sikeres if- júságibetét-szervező akciójá­ért. — Majdnem a teljes brigád betétes lett — mondja büsz­kén Görcsi Ágoston, a brigád­vezető — Csak azok marad­tak ki, akik túl vannak a kor­határon, és nincs számításba jövő gyerekük sem. A tizen­négyből kettő van ilyen... — Tulajdonképpen hogyan történt ez a szervezés? — Mit mondjak? Nem volt nagy dolog. Jött a szövetke­zethez ismertető, meg szerző­dési nyomtatvány. Kértem egyet, hazavittem, elkezdtem nézegetni... Hát csupa előnyö­ket ígérnek. No, mondom, ez jó dolog. Mutatom az asszony­nak, neki is tetszik... Másnap azután reggeli szünetben elő­vettem a brigádot. Ezzel ment el a reggeli szünet, hogy el­mondtam a lehetőségeket. Dél­után mindnyájan megkötöt­tük a szerződést, ki száz fo­rintra, ki háromszázra. — Személy szerint ön mire gyűjt? Szélesen elmosolyodik Gör­csi Ágoston, barna arcából vi­lágítanak fehér fogai. —* Tudja, t van két lányom. Az egyik tízéves, a másik ti­Mai kommentárunk Törvény! álltunk a keikereskedelemről A kiszélesedő demokratizmus egyik jeleként mind gyak­rabban kérik az állampolgárok észrevételeit, javaslatait, egy- egy fontos jogszabály megalkotásához. „Törvényalkotói” le­hetőségünket végső soron a legfelsőbb államhatalmi szervbe, az országgyűlésbe delegált képviselőink útján gyakoroljuk. A tervezet azonban az országos társadalmi vitákon csiszolódik, széles körű véleménycsere után kerül a törvényhozók plénu­ma elé. így volt ez legutóbb a közérdekű bejelentésekkel, ja­vaslatokkal és panaszokkal foglalkozó törvény esetében, az elkövetkező hetekben pedig a belkereskedelemről szóló tör­vény tervezete kerül a dolgozók vitafórumai elé. A kodifikációs program keretében megalkotandó tör­vény a szó szoros értelmében mindannyiunkat érint. Az or­szággyűlés kereskedelmi -bizottsága a hét elején vitatta meg a törvény előkészítését és tervezetét, s itt hangzott el: a la­kosság pénzbevételeiből minden 100 forintból 78-at a bel­kereskedelemben költ el. Hogyan, milyen körülmények kö­zött, milyen garanciákkal — ez korántsem egyszerű „bevá­sárlási” ügy. Sokkal több annál! A kereskedelem közvetí­tésével realizálódik az életszínvonal-politika, ebből eredő­en a kereskedelmi munka a közhangulatot jelentősen be­folyásoló politikai kérdés. A többi között ezért vált szük­ségessé a magas szintű jogszabály megalkotása is. A maga­sabb követelmények hangot kaptak az MSZMP XI. kong­resszusának határozatában is: „A lakosságot a jövedelmek­kel arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel kell ellátni. Gondoskodni kell arról, hogy elegendő olcsó, megfelelő minőségű és választékú fogyasztási cikk álljon a vásárlók rendelkezésére. Fejlesztenrkell az állami és szövetkezeti kereskedelmet, javítani kulturáltságát, szé­lesíteni az üzlethálózatot”. Az ellátási felelősséget szabályozó törvény — amely vár­hatóan a jövő év tavaszán kerül az országgyűlés elé — hiányt pótol. Eddig nem volt magas szintű jogszabály a bel­kereskedelem szervezetéről, működéséről és irányításáról, a megalkotandó új törvény „elődje” az 1875. évi kereskedel­mi törvény, A most társadalmi vitára bocsátott tervezetet a Belke­reskedelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium kö­zösen készítette el. Felhasználva a szocialista belkereske­delem harminc év alatt szerzett tapasztalatait, de figyelem­mel voltak a törvénytervezet-szerkesztők a környező szocia­lista országokban már elfogadott hasonló törvényekre is. A törvénytervezethez elvi észrevételeket tett az MSZMP gaz­daság-politikai bizottsága, elnökségi ülésen vitatja majd meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Kereskedelmi Kamara. A korábbi jó tapasztalatok alapján a törvénytervezet társadalmi vitára kerül, a fővárosban és valamennyi megyé­ben megrendezendő fórumok házigazdája ezúttal is a Haza­fias Népfront Felelősséggel szólókban, megfontoltan javas­latot tevőkben bizonyára nem lesz hiány, hiszen kereskede­lem-ügyben szinte valamennyien „szakértők” vagyunk. A kiegészítésnek, módosításnak szánt véleményeket, az eszme­cserék tapasztalatait a Hazafias Népfront összegezi, s eljut­tatja a Belkereskedelmi Minisztériumnak, valamint az Igaz­ságügyi Minisztériumnak. A széles körű viták eredményeként így lesz, így lehet jobb a megalkotandó jogszabály. Felelősséggel éljünk hát a társadalmi viták, fórumok adta lehetőséggel! Nemcsak ma és holnap ható, hanem hosszú időre szóló törvényt alkotunk. K. O. zenkettő. Nálunk még hamar férjhez mennek a lányok... Mire letelik az öt esztendő, éppe/i eladósorban lesznek. Gondoltuk, egy szobabútor meg valami kis pénz a kez­déshez kijön belőle. — Melyiküknek? — Mind a kettőnek! Mert, hogy a feleségem is kötött szerződést, ő is rakja... A takarékos brigád néhány más tagjától is megkérdez­tem, milyen céllal gyűjt? íme a válaszok: — Lakásra gondoltam mondja Bangó Péter. — Most a szülőknél lakunk. Ilyenkor minden fiatal házaspár külön lakásra vágyik. Lassan-lassan összejön rá a pénz. Görcsi Nándor, a brigádve­zető öccse is a kislányaira gon­dolt, mikor a szerződést alá­írta: — Néhány év és iskolába mennek a gyerekek. Majd akkor kiöltöztetjük őket, jut egy kis ajándékra is... Rácz László maga már nem köthetett szerződést, ő tehát az egyik lánya nevében kötött megállapodást. — A lakásom megvan — mondja névrokona és brigád­társa Rácz Jenő — bútor is benne, én egy kocsit szeret­nék, ha sikerülne. A bútor a feleségem ifjúsági betétjéből van. Nekünk ez már nem új­ság, tisztába vagyunk az előnyeivel. — Hogyan fogadta a kör­nyezetük, hogy testületileg alá­írták a szerződést? — Nézze — mondja a bri­gádvezető, — aki ismeri ennek az előnyeit, az biztos nem mond rosszat róla. Aki meg nem, annak nem sokat ér a véleménye. „ — Mikor tudták meg, hogy jutalmat kapnak? — Csak tegnap. Először el sem akartuk hinni, azt hittük, ugratás. — Mire fordítják a pénzt? — Ügy gondoltuk, még gyűj­tünk hozzá, azután a brigád a családtagokkal fellátogat Bu­dapestre... A „hozzá pótlást” társadal­mi munkából kívánják fedez­ni, a brigád ugyanis nemcsak a takarékosságban kiváló. AU tálában minden hónapban 120 százalékos a teljesítményük, a szövetkezet bármikor számít­hat rájuk. Kiveszik részüket a munkából, csakúgy mint a kulturális és sportrendezvé­nyekből. Az ötezer forintos takarék- betétkönyvet kis ünnepség ke­retében adták át Jelen vol­tak az OTP országos, megyei és Járási szerveinek, járási, községi tanácsi és mozgalmi szerveinek képviselői. Görcsi Ágoston mikor átvette a ju­talmat, többek között ezt mondta: — Igyekszünk, hogy ne csak a takarékossággal, de a mun­kánkkal is élre kerüljünk, s a szervező munkát ezentúl a brigádon kívül szeretnénk folytatni. Ügy érezzük, ennek is része van abban, hogy meg­változik, szebb lesz az életünk. — g. — Akik naponta eljárnak ás akik ott rekeditek Az Egyesült Izzó váci gyá­rának B—4-es során egy mű­szakban 6 ezer 20 wattos fény­csövet gyártanak. Ahhoz, hogy ez a félautomata sor zavar­talanul működjön, műszakon­ként 33 asszonynak kell mun­kába állnia. Ez a technológiai létszám, de többször előfordult már, hogy kevesebben is el­látták ugyanezt a feladatot. Kötelességből, meg jó köz­érzetből. Fiatalon, fiatalok között Pápai József a művezető, 29 éves, szakállas’ fiatalember. Eredetileg lakatos a szakmá­ja. — Ahogy felszabadultam, ide kerültem a gyárba. Dol­goztam én már minden mű­helyben. Ezt a feladatot feb­ruárban kaptam meg. Nem volt valami könnyű a kezdet. Ügy válogattuk össze gz em­bereket a műhelyekből, a be­tanítás több hétig tartott. — Hat hónap után elége­dett a munkájukkal? — Nem szólhatok semmit A tervet eddig sikerült havon­ta is teljesíteni. Nehézségem akkor van, amikor egy-egy nagyobb feladatot akarok ve­lük megértetni. Sok itt a fi­atal, hevesek a vitákban, de kitartóak a munkában. Azt szoktam nekik mondani, dol­gozzunk, mert a borítékosz­tásnál együtt sírunk, vagy nevetünk. — És ennek van eredmé­nye. — Legtöbbször. A kéthe­tenkénti túlórázást is sikerült velük elfogadtatni. Sajnos, a tervünk egy kicsit feszített, láthatja, itt nincs megállás. Valóban nincs, sokször még egy szusszanásnyi idő sem. A fénycsöveket szállító szalag, az állványgyártó gép, nyolc órán keresztül megy, szüntelen kör­forgással. . Tizenhat évesen, rendszeres munkában Rojkovics Katalin a szere­lőgépnél áll és a lefutó csúsz­dáról ügyes mozdulatokkal szedi le az összeszerelt alkat­részeket — Ahogy elvégeztem az ál­talános iskolát ide kerültem. Nem erre a szalagra, mert ez akkor még nem működött Egy másik műhelyben kezd­tem. Nem valami érdekes ez a munka, de megcsinálom. Ke­szegről járok be, a gyárnak az autóbusza szállít minket, mert többen is jönnek a falumból. A délutános műszakot szere­tem igazán, akkor legalább reggel kialhatom magam. fl rendes munkást megbecsülik Szigeti József és Kiss Jó­zsef beállító lakatosok. Ha jól dolgoznak, akkor nincs semmi baj, mert a fénycső iz­zószálát gyártó gép automati­kusan megy, szünet nélkül. — Lassan tíz éve, hogy itt vagyok — mondja Szigeti Jó­zsef. — Szendehelyről járok be a feleségemmel, ő is ezen a soron dolgozik. Nagyon sze­retem a gépeket, nekem az a legnagyobb öröm, ha látom, hogy zavartalanul működnek és nincs semmi hiba. Jól ér­zem itt magam, a fizetésre sem panaszkodhatom. A jó munkát megbecsülik. — Három éve jöttem ide — válaszol kérdésemre Kiss József, aki ugyancsak egy gépre ügyel, mióta belépett a gyárba. Egy műszakba!? dol­gozik Szigeti Józseffel egy másik soron. — Ez most az elit gyártósor, Igazán jó kö­rülmények között dolgozunk. A most épülő 5-ös még jobb lesz. Jól érzem magam, sok a fiatal, még magam is az va­gyok, könnyen megértjük egy­mást. . Naponta ingázva Kővári Mária három itt töl­tött évével már régebbi iz- zósnak számít. Vidáman, könnyű mozdulatokkal végzi munkáját. —• Berkenyén Is, ahol la­kom, van egy üzem. Azt sze­rették volna otthon, hogy helyben dolgozzam. Nem volt ehhez kedvem. A többi lány mondta, jöjjek velük az Izzó­ba. Itt jó a társaság, jól is lehet keresni. — Most mennyi a fizetése? — Azzal a havi tíz-tizenkét túlórával háromezer felett ka­pok. A törpeizzókat gyártó műhelyből kerültem ide két hónapja. Ennek nagyon örül­tem, mert ott ezerrel keve­sebb volt a pénzem. Persze reggel korán kelek, meg ha délutános műszakból megyek haza, éjjel tizenegy utón ke­rülök ágyba. Fárasztó ez egy kicsit, de még fiatal az em­ber, könnyebben elviseli. Az utazás oda-Vissza legalább másfél óra. Kézimunkázom, meg beszélgetünk a többiek­kel. Jó társaság gyűlt össze, hatan-nyolcan rendszeresen egv időben járunk, és ez min­den percet vidámmá tesz. NDK-ban tanulták a szakmát Kóczi Lászlóné a férjével együtt dolgozik ezen a gyár­tósoron. Mindig azonos mű­szakban. A feleség a fény­csőszivattyúnál, a férje pedig az egyik nagy gépre ügyel. — Nem gondoltuk, hogy Vácra kerülünk. Tudom, hogy csodálkozik ezen. de így van. Én Békés megyéből indultam el az NDK-ba, a férjem Szol­nokról. Kint ismerkedtünk meg, ott is egy fénycsöveket gyártó üzemben dolgoztunk. A végén szakmunkás-bizonyít­ványt kaptunk. Aztán amikor letelt a szerződés és hazajöt­tünk, az ott tanult szakmát akartuk folytatni. — Most milyen a közérze­tük? Itt a gyárban és a vá­rosban? — Őszinte legyek? A mun­ka megfelelő, nem rossz ez a szalag sem, keresni is lehet, de a lakáskörülményünkről jobb, ha nem beszélünk. A gyár bérelt itt nekünk IBUSZ-szobát, de rosszabb volt mint az albérlet, mert most abban lakunk. — Lakásvásárlásra nincs lehetőség? — Volna, az üzem támogat­na is bennünket, ha egy ti­zenöt éves szerződést aláír­nánk. De mi vissza akarunk menni az Alföldre. Nem tu­dom miért, de talán ott jobb lesz... II műszerész elégedellen Csiri Magdolna műszerész,’ Most lett szakmuífkás és mindjárt erre a gyártósorra osztották be. Keszegről jár be naponta. — Dunakeszin a Mechanikai Laborban voltam szakmai gya­korlaton. Az a munka teljesen más, sokkal könnyebb és tisztább. Ez is nagyon érde­kes, de én nem akarok itt megállni. Most teszem le a technikumi különbözeti vizs­gát és érettségi után a hír­adóstechnikai szakmában to­vább akarok tanulni, üzem­mérnök leszek. Van ezen a gyártósoron több olyan lány, aki megelégszik a mostani helyzetével. Az igaz, hogy egyes részeit bárki megcsi­nálja, ha behozzák a ut­cáról. Kicsit tanul, megmu­tatják neki mit kell tenni, és megy minden folyamatosan. Én azt mondom, tanuljon aki csak teheti, mert pár év múl­va már olyan gépek lesznek, amit nem lehet nyolcosztályo­sán kezdeni. Kirándulni — közösen Tóth Istvánná hasonló utat járt be, mint Kóczi Lászlóné. ö is elutazott a Békés megyei Sarkadkeresztúrról az NDK- ba dolgozni. Becsülettel le­töltötte a vállalt három évet. Ez idő alatt megtanulta a íénycsőgyártást és most itt dolgozik a*B—4-es soron. — Együtt jöttünk ide Kó- czinéval. Elfogadható itt min­den, csak a lakást nem olyan egyszerű megoldani. Hiányzik az a közösségi élet is amiben ott, az NDK-ban részünk volt. Bejártuk egész Németorszá­got. Itt még nem szerveztek ilyen utat, pedig szívesen el­mennénk. Az ember dolgozik becsülettel, jó lenne eltölteni a vasárnapot valami érdekes kirándulással, összejövetellel. ők csak néhányak azok közül, akik ezen a gyártósoron dolgoznak. Tele mindennapja-, ik örömmel, gonddal, .megol­datlan kérdésekkel mint a többieknek, de egyben közö­sek; dolgoznak naponta, be­csülettel. Kő-Szabó Imre Mi­nt naperőmű A Malinovszkij úton Salgótarjánban, az Agrofil Építőipa­ri Szövetkezeti Vállalat kivitelezésében szolgáltató létesít­mény épül. melyben élelmiszerbolt, szolgálati lakással ren­delkező gyógyszertár, Patyolat- és GELKA-felvevő, vala­mint orvosi rendelő kap helyet. A létesítmény régi hiányt pótol a kohászati üzemek dolgozói, illetve a környékbeli lakosság számára. A múlt év elején megkezdett munkála­tok előreláthatólag december végén fejeződnek be. Az épí­tési költségekhez a kohászati üzemek több mint hatmillió forinttal járult hozzá \ A mini naperőművet az NSZK légi közlekedési és aszt­ronautikai kutató központjá­nak szakemberei tervezték. A berendezés alapja — víz, ami lehetővé teszi a gőzturbinák használatát Az automatiku­san forgó parabolikus tükrök a napenergia maximumé fogják fel, ami a vizet gőzz alakítja. Megfelelő napsüté esetén mindössze 150 négyzet méternyi felülettel ez a min erőmű 10 kilowattos teljesít ményt tud elérni. { NÓGRAD — 1977. október 30. vasárnap 5~ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents