Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

MADRID MESSZE VAN... Az emlékek nem fakulnak. Ha behunyja szemét, ma is élesen idéződnek fel az ese­mények. Peregnek a képek. Több évtizeddel ezelőtt meg" történt találkozások, titkos beszélgetések, örömök natok. Savének oly ni nyolc esztendeig az egyik mérnöknél takarított, cserébe egy szobát kaptak, legyen hol lakniok. A gazdasági válság, a munkanélküliség Kosztelnik Károlyt az elsők között érin- és bá- tette. Elbocsátották. Mit volt kedves mit tennie, 1928 tavaszán Bel­emberek, régi harcostársak giumba vándorolt. Ügy hírlett képe tűnik fel. Közülük so­kan már sajnos nincsenek az élők sorában... Mozaikként ra­kódnak össze távoli utak, messzi városok. Idegen or­szágbeli, ám mégis a közös ügyet szolgáló jó barátok. Igaz, az évek múlásával haj­dan gesztenyebama haja ott kicsit könnyebben élnek a munkások.. A felesége néhány hónap múlva követte. Az éle­tük kezdetben kint sem vál­tozott sokat I^osztelnik Ká­roly munkásként dolgozott az egyik brüsszeli gyárban, Vil-' ma néni továbbra is mosott, vasalt. Megbecsülték a mun­ezüstös fehérré vált. Nehezek- káját, mert a keze alól kiké­ben mozog, szemét hamar ki­fárassza a betű. Ä Salgótarján melletti . kis bányatelepen, Inászón gyako­ri volt a családokban a gyer­mekáldás. Így aztán senki nem csodálkozott azon, hogy Zupkó János, a bányai kisva­rült ruha mindig olyan volt, mint a patyolat, olyan még ma is, pedig karácsonykor tölti a nyolcvanadik évét. * Kosztelnik Károlyné hu­szonhárom évet élt Belgium­ban. Férjével együtt megis­merkedtek a munkásmozga­sút mozdonyfűtője tizenkét lommal, titkos találkozókon éhes szájra kereste a kenye­ret. Dolgozott ő becsülettel, megszolgálta a fizetést. Pénz mégis nagyon ritkán akadt a ládafiában. Havonta ünnep­nek számított az a két nap, amikor vételezni mentek a összejöveteleken vettek részt. Utóbb már állandó volt laká­sukon a házkutatás. Megfor­dult ott Gyáros László, Szal- vai Mihály. Molnár István, aki később Belgiumiban az el- , lenállók összekötője lett. A magazinba. A kis Vumacska Spany0i polgárháború kitöré- mindig elkísérte az édesanyját. sekor- természetes volt, hogy Szerette nézni, ahogy a kosár- Vilma néni férje a többi ma­ba kerül a liszt, a zsír a cukor. Félhavi biztonság. Persze ko­rántsem annyi, amely elégnek mondható. Vilma néni megértőén in­gatja a fejét. — Most már értem, hogy anyámat a szükség kényszerí­tette a szigorúbb beosztásra. Vételezés után a szomszédban másnap kalácsot sütöttek. Mi, gyerekek irigykedve néztük. Édesanyám feddően mondta: most kalácsot esznek, de egy gyárral a spanyol frontra je­lentkezett. Madridnál érte a lövés, amely egy év múlva a sírba vitte. Nehéz idők jöttek. A máso­dik világháború évei. Egyik este — még ma is borzongvá gondol vissza — a magyar el­lenállók tűzharcba kevered­tek a gestapósokkal. Mindez Vilma néni otthonában. Le­tartóztatták, három napon ke­resztül vallatták. Kosztelnik Károlyné a testi szenvedések hét múlva kenyérre sem telik ellenére' erős maradt"és~nem nekik.., Az anya; a tizenkét gyer­mek mellett hetente egyszer főaknászéknál mosott Azon a napon nagy darab fehér ke­nyeret és egy kannában tejes­kávét vitt haza. A gyerekek már a kapuban várták. Min­denkinek jutott egy pohár ká­árultael elvtársait. Tíz hóna­pig tartották börtönben. ★ Á háború befejeztével a belgiumi magyar követségen volt szakácsnő. Az ötvenes évek elején elfogta a hon­vágy. Azt mondták Vilma vé és a tizenkétfelé tört fe- elvtársnő, nagyon sajnáljuk, hogy elmegy, de otthon vár­ják. Hazajött és amikor elér­kezett az ideje, immár nyugdí­jasként, visszaköltözött Salgó­tarjánba. Ma is megbecsült hér puha kenyérből egy da­rabka­« \ . ' Zupkó Vilma tizenkét éves korában elszegődött kis cse­lédnek. Mosogatott, takarított, harcosa a pártnak. Gyakoriak vigyázott a gyerekekre, vö- * látogatók a vásártéri kjsla- dönzám húzta a kerekes kú- késben. Felkeresik a városi ton a vizet Keveset keresett* Pártbizottságról, a Magyar a fizetés napján már adta is Partizán Szövetség minden haza. Otthon még nagyobb évben ünnepségre hívja. Tu- szükség volt arra a kis pénz- lajdonosa a Szocialista hazá- re... ért érdemrendnek. ■ér Csendesen,' nyugodtan tel­nek napjai. Csak az emlékek nem fakulnak. Ha behunyja szemét, ma, nyolcvan eszten­dő távlatából is élesen idé­ződnek fel az események. Csatai Erzsébet Az első világháború végez­tével egy magas, barna fiatal­ember szegődött a bányához. Zupkó János keze alá osztot­ták be dolgozni. Ügy hívták, Kosztelnik Károly. Vilma néni hamiskásan mosolyog. — Apámnak hordtam a reggelit, úgy titokban meg­néztem a fiatalembert. Egy­szer jött hozzánk. Szépen fel­öltözve, fehér ingben. Oda- állt apám elé. „Zupkó bácsi, melyik lányát adná nekem feleségül”. Tréfásan mondta, mert, hogy hárman voltunk lányok. Apám értette a mó­kát, visszakérdezett: „No Kar­csi. hát melyiket viszed?” Azt felelte, Vilmát... 1920-ban volt az esküvő. így lett Zupkó Vilmából Kosztel­nik Károlyné. ér A férje az acélgyárba dróthúzónak ment. Vilma né­Tartják a kapcsolatot Sok helyen megszakad a kapcsolat a munkahely és a gyermekgondozási segélyen Jevő kismamák között. En­nek elkerülésére a balassa­gyarmati OTP-fiók, „Béke és barátság” Szocialista Brigád­jának tagjai kismama-találko­zót szerveztek a közelmúlt­ban, melyre a gyermekgondo­zási segélyen és szülési sza­badságon levő brigádtagokat hívták meg __ gyermekeikkel együtt. A jól sikerült rendez­vénnyel kettős célt értek el. A kismamák találkozhattak munkatársaikkal, tudomást szerezhettek a munkahelyen történtekről, a gyerekek szá­mára pedig élményt jelentett a filmvetítés, amivel a szer­vezők egy kis ajándék mel­lett kedveskedtek a találkozó résztvevőinek. A Nagy Október és a fejlett szocializmus A szocializmus és a kom­munizmus építésében nö­vekszik a munkásosztály él­csapatának, a kommunista pártnak a szerepe. A Szov­jetunió Kommunista Párt­jának tapasztalatai meggyő­zően bizonyítják, hogy a nemzeti és a nemzetközi ér­Októberi Forradalom győzel- dekek és feladatok összehan- társadalc/rp eszmei-politikai mével a föld területének golása, a szocialista átalaku- egységének elmélyítéséért, a egyhatodán megkezdődött egy lásért folytatott harc általá- nagy forradalmi vívmányo- új társadalmi rend építése nos törvényszerűségeinek al- kát tükröző szocialista tudat és ezzel a kapitalizmusból a kötő alkalmazása nemzeti és életmód erősítéséért, szocializmusba váló világmé- keretek és sajátosságok kö­A XIX. században kidol­gozott tudományos szocializmus a XX. században a bolsevikok ve­zette Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­vel a dolgozók millióinak társadalmi-politikai valósá­gává, gyakorlatává vált. Az sával tovább emelkedik a mélyebb és szélesebb a szó-’ szovjet nép életszínvonala, cialista demokrácia. A párt javulnak a szociális ellátás, XI. kongresszusa megállapít- az oktatás és művelődés fel- ja: „Társadalmunk további tételei, tökéletesednek a tár- fejlődése során, az osztályok sadalmi viszonyok. A lenini közötti különbségek csökke- párt vezetésével céltudatos nésével, a fejlett szocialista munka folyik a szocialista de- társadalom megteremtésével a mokrácia fejlesztéséért, a proletárdiktatúra állama fo­kozatosan átalakul az egész retű átmenet egész történel­mi időszakot felölelő kor­szaka. „Október győzelme — állapítja meg az SZKP KB idei januári határozata — a XX. század fő eredménye, amely alapvetően megváltoz­tatta az emberiség fejlődé­sét.” Megbomlott az impe­rializmus összefüggő lánco­zött segíti a szocialista for­radalom sikerét és előreha­ladását. Az eltelt 60 év alatt a szov­jet állam politikai, gazdasági és katonai téren a világ élenjáró hatalma lett. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak vezetésével a szovjet nép felépítette a szocialista lata, s létrejött a világ első társadalmat. A Nagy Homvé- munkás—paraszt állama, a dg Háborúban megvédte a Szovjetunió, amely a fórra- szovjet hazát és papjainkban A. fejlett szocializmus lé­nyegi vonásai, a szovjet ál­lampolgár széles körű jogai, Pi gazdasági és kulturális épí tés történelmi eredményei jól a Szovjetunió új alkotmányá­ban, amelyet a szovjet par­lament — a Legfelsőbb Ta­nács a közelmúltban fogadott el. A sok nemzetiségű ország ma Lenin tanításainak szel­nép szocialista államává, amelynek’ vezető ereje to­vábbra is a munkásosztály marad.” A termelőerők gyarapodá­sával, a következő 15—20 év­ben a fejlett szocialista tár­sadalom műszaki és gazda­jelentőségű sági bázisának megteremtésé- tükröződrek vei hazánk gazdaságilag fej­lett országgá válik. Pártunk vallja: a gazdasági építőmun­ka sikere dönti el a szocializ­mus sorsát. Ettől függ, hogy a szocializmus fölébe tud-e kerekedni a letűnt kapita­lista rendszernek, az embe­lemében feltartóztathatatla- reknek jobb, teljesebb élet­dalmi erők, a béke, a társa- teljes egységben, eredménye- ru\ halad előre Október esz- körülményeket tud-e biztosí- dalmi baladas, a szocializ— sen dolgozik a komnaunista mci mpfivflincitáeánaif tani n. ——, _,------.. m us ügyének kipróbált, meg- társadalom építésén, bízható támasza és önzetlen a fejlett szocializmus lét­segítője az egész világon. rehozása — amely alapvető Az orosz proletariátus tor- vonásaiban a Szovjetunióban radalmának győzelme és vív- ® hatvanas evek vegére fe- mányai ösztönzőleg hatottak lezodott be — a szocializmus nemzetközi méretekben a ka- végleges, teljes győzelmét es pitalista országok dolgozói­nak, a kizsákmányolás el­len, a társadalmi felszabadu­lásért folytatott küzdelmére. Segítették és bátorították a gyarmati elnyomás alatt élő népek nemzeti felszabadulá­sáért folytatott harcát. megszilárdítását, saját alap­ján történő fejlődését, saját lehetőségeinek teljesebb ki­bontakoztatását, a szocializ­mus elveinek következetes érvényesítését jelenti a tár­sadalmi élet minden terüle­tén. A fejlett szocializmus idő­megvalósításának út- tani az előző társadalomnál, ján Társadalmi életünknek nincs olyan területe, amely ne függne a termelés, az építő­A magyar nép számára munka eredményeitől. Ez ké­Október felbecsülhe- pezi alapját népünk életszín­tetlen érték, 1918 és vonala további emelésének, a 'n tudomány és a kultúra sok­oldalú fejlődésének és széles körű elterjedésének, mint ahogyan annak is. hogy to­vább közelítsük egymáshoz a munka- és életkörülmények főbb területein társadalmunk dolgozó osztályait és rétegeit, arra, Csak így, a társadalom sok­szaka ame'íy a kommunis­ta formáció álsó fázisának, a . , . . . ’ “•/ w.yvnxvíi »UC11U C. szocializmusnak egyik sajátos tért folytatott. Népünk élt periódusa egyben a kom- lehetőségekkel. A felszabadu- munizmusba való átfejlodes -' sajátos szakasza. A kommu­nizmus építése közben foko­zatosan létrejönnek a felada­tok megoldásának feltételei, kialakulnak és erősödnek a kommunista viszonyok ele­mek Ezen az úton haladva fo­gadta el az SZKP történelmi jelentőségű XXV. kongresz­szusa a kommunista építő- Október példája a szocialista munka újabb megalapozott, építőmunka gyakorlati sike- nagy^zabású. lelkesítő prog- reiben öltött testet, követke- ramját A népgazdaság terv- zetesen érvényesül terveink­1919 magyar forradalmai 1917 példáján születtek. Magyar internacionalisták tízezrei a szovjetek forradalmának győ­zelméért is harcoltak. Nagy Október szülötte, a Szovjet­unió, áldozatos, felszabadító harcai nyomán kapott vég­re népünk lehetőséget arra, , hogy győzelemmel fejezze be oldalú és kiegyensúlyozott a kizsákmányolókkal folyta- fejlődése útján teremthetünk tott sok évtizedes perét, ame- olyan viszonyokat, amelyben lyet az emberhez méltó éle- mindinkább megvalósul .a a társadalmi egyenlőség lehető­cpda fórt fprp nVÍHlf a lás óta eltelt 32 év többet mélyiség sokoldalú kibonta- lendített országunk gazdasá- kozásának, a magas fokú ön gán, társadalmán, mint ko- tudatra és Marx, Engels és Lenin ta­nításait az osztályharcról, a proletariátus hatalmáról, az új társadalom építéséről elő­ször alkalmazták a gyakor­latban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme történelmileg igazolta, hogy a szocialista forradalom marxista elmélete nem illú­zió, nem egyszerűen a pro- etár vágyálmok összegzése, hanem tudomány, amely az objektív törvényszerűségek felismerésére épül és gya­korlatban eredményesen meg­valósítható. Az új társadalom gazdasá- szerű, arányos és dinamikus ben, céljainkban, s adja eev- rwiúfa. x*orr^a volt és gi alapjává a termelőeszkfi- fejlesztése, a gazdasági mun- ben gondjaink, nehézségeink Pártunk aJkot6an al­zők társadalmi tulajdona, a ka hatékonyságának és minő- leküzdésének megbízható « mazza h. viszonyaira munka szerinti elosztás, a ségének javítása, a meglevő iránytűjét is. _.. marxizmus—leninlzmua néptömegek rövid és hosszú kapacitások jobb kihasználá- A szocializmus építésében ^fPX9tk0Tl . fvvényű tanitá- összhangban sa, a tudományos és techtí- elért eddigi eredményeink Srófol/20011*lis1? _$>ít6mun" kai forradalom eredményei- alapján páritunk a XI kong- M ér^nyŰ törvé' nek hasznosítása központi resszuson elfogadott prog- ne”lzetközi munkás­feladattá vált A X. ötéves ramnyilatkozatában felvázolta tait ^P^ala­terv a mezőgazdaság tovább- a fejlett szocialista társada- ™ sorában számunk­rábban évszázadok sora. A szocialista építés sikerei tör­ténelmi változásokat ered­ményeztek hazánk társadal­mi életében. A marxizmus— leninizmus nagy, történelem- formáló eszméi népünkben is termékeny talajra találtak. tudatra és műveltségre, a munka megbecsülésére épülő szocialista életmódnak. P ártunk történetének, á szocializmus magyar- országi építésének, ta­pasztalatai meggyőzően bi­zonyítják, hogy miként ed­dig, úgy a jövőben is sike­távú érdekeivel irányított társadalmi terme­lési folyamat vált Erre épült a munkásosztály politikai hatalma, amely lehetővé tet­te a dolgozók széles körű részvételét a közügyekben, a forradalmi demokrácia ‘ fej­lődését és kiteljesedését a tényleges társadalmi egyen­lőség megvalósulását a szov­jetek országában. __________ társada- ra különösen fontosak a szov f eilesztését kiemelt, össznépi lom megteremtésének útjait jet párt, a fennállásának 60 feladatnak tekinti. A gazda- fő feladatait. A fejlett szó- évfordulóját ünneplő Szöv­és,,: *>,si ki tűzések végrehajtá- cializmus azokra az alapokra jetunió történelmi útjának sági ceiK.uu 6 épül? amelyeket a szocialista ♦»„„i.*— * —- • • ­sában fontos láncszem a gaz- epui, amelyeket a szocialista “uanaic daságirányítás rendszerének fejlődés korábbi időszaké- remtő^alkotA'n^nli« "ÍP t*­ban hoztunk létre. Megte- Ä SS továbbfejlesztése. Ennek a programnak a megvalósítá­Izso Lajosne is azok közé az asszonyok közé tartozik, akik megtalálták számításukat a Budapesti Rádiótechnikái Gyár salgótarjáni gyáregységében. 1970-ben került az üzem­be, azóta szorgalma jutalmául elnyerte a Kiváló dolgozó címet is. Eredményei jutal­mául nemrég a Szovjetunióban jutalomutazáson vett részt _ kj — —zető pártja tevékenységének remtése ennélfogva nem a tapasztalataiban a szociális- meglevő , viszonyok lényegi ta társadalmi rendszer álta- átalakítását igényli, hanem a lános és közös törvényszerű­társadalomban már most is ségei is kifejeződnek, ame- uralkodó szocialista viszonyok iyek pártunk álláspontja további erősítését, fejleszté- szerint — a szocialista fej­sét. cwí indnictK. rapiainkban A fejlett szocialista társa- tapasztalható gazdagsága mel- dalom megteremtésének fo- lett — ma is érvényesek. IvamatáVtnn a szocialista *v,_ lodes formáinak napjainkban lyamatában erősödik társa­dalmunk szocialista jellege. Ennek érdekében továbbra is alapvető feladatunknak te­kintjük a munkásosztály, a párt vezető szerepének erő­sítését, a szocialista népi­nemzeti egység megszilárdí­tását, tartalmának gazdagítá­sát. Pártunk a munkásosz­tály élcsapataként a dolgo­zók széles tömegeinek érde­keiért küzdve szélesíti tö­megbázisát, s ily módon vá­lik egyre inkább az egész dolgozó nép pártjává. A párt vezető szerepe nél­külözhetetlen, dek a történe­lemformáló erő maga a nép, és a szocialista társadalom csak az egész nép műveként jöhet létre. Nagy jelentőségű, a párt XI. kongresszusának megállapítása: „Sokat, min­dennél többet jelent ma ná­lunk a párt és a nép szoros kapcsolata, összeforrottsága, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom.” v Céljaink megvalósításának igen fontos eszköze a szocia­lista állam. A szocializmus építése nem lehetséges ha­zánkban a munkásosztály hatalma nélkül. A szocialis­ta állam lényege a demok­ratizmus. S szocialista álla­munk kiteljesedésével mind is érvényesek. A Szovjetunióban az áj társadalom felépítésében el­ért történelemformáló sike­rek egyrészt igazolták a tu­dományos szocializmus taní­tásait. másrészt a gazíag gyakorlati tapasztalatokból le­vonható tanulságokkal. tör­vényszerűségekkel fejlesztet­ték tovább az elméletet. A marxizmus—leninizmus iga­zának legfőbb mércéje a forradalmi gyakorlat, s egy­úttal ennek általánosítható tapasztalatai jelentik az el­mélet alkotó továbbfejleszté­sének forrását. Éppen ezért a szocialista forradalom útját legrégebben járó Szovjetunió és kommunista pártja ren­delkezik a szocializmus leg­gazdagabb tapasztalataival. Ez objektív valóság, amelynek: csak a hasznosítása függ más országok forradalmi erőitől, de az elsőként megtett utat már nem lehet befolyásolni, az úttörő szerepét nem lehet elvitatni a szovjet néptől. Joggal mondhatta Kádár Já­nos, az SZKP XXV. kong­resszusán: „A Szovjetunió múltja nagy történelmi ta­nulság. jelene követendő pél­da, jövője ragyogó»ígéret a világ népei számára.” dr. Bandur Károly NÓGRAD — 1977. október 30. vasárnap V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents