Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
A pártpropagpanda feladatai az új oktatási cvhen Beszélgetés dr. Mona Gyulával, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével Árak, adók, dotációk (fff.) A világpiac nyomása Október közepén a párt- szervezetekben megkezdődtek a tömegoktatás tanfolyamai, kezdetét vette az 1977/78-as pártoktatási év- Milyen célokat kívánunk megvalósítani az új tanévben? — erről beszélgettünk dr. Mona Gyulával. az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjével. — A Központi Bizottság a mült év októberében átfogó határozatot hozott a pártpropaganda továbbfejlesztésének tennivalóiról. A határozat megvalósítása milyen feladatok megoldását igényli a jelen időszakban? — Az 1976. október 26-i határozat alapvetően hosszú távú feladatokat tartalmaz, megvalósítása sok évre szóló munkát ad az oktatás irányítói, a propagandisták számára. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, mintha a munkát elodázhatnánk. Ellenkezőleg, a végrehajtás már kezdetét vette, s ez máris jótékonyan befolyásolta nemcsak a propagandát, de a pártszervezetek egész politikai tevékenységét- Hatására az ideológiai munka jobban a figyelem előterébe került, s mindinkább a jelentőségének megfelelő helyet kap. A párttagság körében tovább élénkült az elvi, ideológiai problémák iránti érdeklődés. Pontosabban értik és ismerik a párt álláspontját egyes fontos elvi-politikai kérdésekben, világosabban látják, mit szükséges képviselniük és mdvel vitába szállniuk. Ugyancsak a határozat eddi® végrehajtásának eredménye, hogy a párt- szervezetek szinte kivétel nélkül mindenütt konkrét ok* tatási tervvel rendelkeznek. Ismételten, végiggondolták, kinek milyen képzésre lenne szüksége, s ennek megfelelően tovább bővítették az oktatási formák helyi választékát Említést érdemel, hogy megkezdődtek az előkészületek a szervezett önképzés, egyéni tanulás kialakítására is, ami egyik fontos pontja az emlí* tett határozatnak. Megkezdődött, de az új oktatási évben tovább erősítendő folyamat a szemlélet bizonyos fajta megváltoztatása a propagandamunka egyes kérdéseiben- Ilyen például, a pártoktatás politikai-mozgalmi jellegének erősítése, az iskolásdi különféle megnyilvánulásainak leküzdése. A gond az, hogy egyelőre jobban tudjuk, mit kell megszüntetnünk, milyen formális vonásokat kell száműznünk, mint azt, hogy mit kellene ezek helyébe állítani. Az új oktatási évben a propagandistáknak, a pártoktatás irányítóinak együttes erővel kell munkálkodniuk azon, hogy kialakítsuk az eszméinkkel való meggyőződése« azonosulás elérésének legcélravezetőbb módszereit. Alapvető törekvésünk ugyanis, hogy a hallgatók ne csak megismerjék politikánk elvi alapjait, de ez váljon szilárd, egész magatartásukat, minden cselekedetüket meghatározó meggyőződéssé ! — Ahhoz, hogy ezt elérjük, milyen tartalmi célokat szükséges a pártoktatás foglalkozásain előtérbe állítani? Más szóval, a hallgatók szemléletének, meggyőződésének formálásában mire törekszünk most elsősorban? , — Az egyik alapvető törekvés, hogy a politikai oktatásban hasznosítsuk jobban pártunk tevékenységének történelmi tanulságait. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy mindenhol párttörténetet tanítsunk, hanem azt, hogy minden oktatási formában, a legkülönfélébb témák tanítása során essék szó e tanulságokról, használjuk fel ezeket az elvi-politikai összefüggések megvilágítására, elemezzük a belőlük adódó következtetéseket. Azonnal hozzáteszem, hogy hasonlóképpen fontos a nemzetközi kommunista mozgalom általánosítható tapasztalatainak beépítése a propagandába- A kettőt nem külön, egymástól elszakítva, hanem együttesen kell megtennünk. Másik, e munka tartalmát, alapjaiban érintő törekvés, hogy erősítsük a világnézeti megalapozottságot. Ez szintén nem csupán a filozófiai tételek oktatását jelenti, hanem azt is, hogy minden oktatási formában törekedjék a propagandista a világnézeti elemek kristályfcisza tárgyalására, meggyőződéssé alakítására. Fontos teendőnk a materialista világszemlélet erősítése, terjesztése. Ez értelemszerűen olyan hatással jár, hogy az idealista, vallásos nézetek helyé; újabb rétegeknél foglalja majd el az a megközelítés, mely a világot olyannak fogja fel, amilyen az valóságosan. A párttagok, a pártonkívüliek, aktivisták körében előtérben áll a dialektikus szemlélet meggyökereztetése. Nem azt akarjuk, hogy akár álmukból felkeltve is el tudják sorolni a dialektika fó tételeit, hanem azt, hogy iránytűként, módszerként tudják alkalmazni azokat a mai társadalmi problémáink megértetésében és megoldásábanAz oktatás résztvevői közül Idén is nagyon sokan tanulmányoznak gazdaságpolitikai témákat Itt a fő célunk a gazdasági folyamatok reális és komplex szemléletének erősítése. A foglalkozásokon arra kell törekedni, hogy a hallgatók képesek legyenek a gazdasági problémákat minden szélsőségtől " mentesen megítélni, s levonni belőlük a következtetéseket saját teendőikre vonatkozóan. Nem kevésbé fontos, hogy az egyes folyamatokat képesek legyenek összetettségükben és egymással való összefüggéseikben látni, beleértve ebbe népgazdaságunk sokszálú külgazdasági kapcsolódásait. Számos tanfolyamon érintik majd valamilyen összefüggésben a szocialista életmód problémáit. Ismeretes, hogy ez napjainkban mindinkább a fejlődés egyik kulcskérdésévé válik, s ezért a pártoktatásban is sokszínűén kell foglalkoznunk vele. A bontakozó új életforma elemeit, jelenségeit, a propaganda eszközeivel is támogatnunk kell, óvakodva ugyanakkor mindenféle merevségtől, sematikus leegyszerűsítéstől— A pártszervezetek irányító munkájában milyen kérdéseken legyen a hangsúly az új oktatási év folyamán? — Feltétlenül meg kell említenem, hogy a pártszervezetek nagyon gondosan, alaposan készítették elő a most kezdődő tanévet. Azt kérjük az alapszervezeti vezetőségektől, hogy az egész év folyamán hasonló gonddal törődjenek az oktatással. Különösen fontos, hogy folyamatosain szenteljenek figyelmet a propagandisták munkájának, hiszen ők kulcsszerepet játszanak az oktatás sikerében. Érezze minden pártszervezet felelősségteljes feladatának gondos tájékoztatásukat, felkészítésüket. Szerezzenek következetesen érvényt annak az elvnek, hogy minden vezetőnek kötelessége a propagandisták jó informálása a helyi kérdésekről. Kísérjék figyelmeméi, gyűjtsék össze és elemezzék a foglalkozások politikai, tartalmi tapasztalatait, hasznosítsák ezeket a párt- munka többi területén is- Így elérhető, hogy a pártoktatás a következő tanévben még inkább beépüljön a pártszervezetek politikai tevékenységének egész folyamatába — fejezte be nyilatkozatát dr. Mona Gyula. Gyen es László A politika elsődlegességé, nek megfelelően, a viszony la- j gos árstabilitásra helyezzük a hangsúlyt és csak igen visz- szafogottan éltünk és élünk az áremelés gazdasági fejlődést pezsdítő lehetőségével. Mindezek ellenére szándékainktól függetlenül — de tervszerűen és nem spontán módon —, a fogyasztói árszínvonal növekedési üteme gyorsult az utóbbi években. Vegyük közelebbről • sz-mügyre, hogyan alakult hazánk és a fejlett tőkésországok fogyasztói árszínvonala az utóbbi években. Fogyasztói árak alakulása (Az éves növekedési ütem százalékban) Ország 1971 1972 : 1973 1974 1975 1976 Magyarország 2,0 2,9 3,3 1.8 3 8 5,0 Ausztria 4,7 6.3 7,5 9,5 8,5 7,3 Belgium 4.3 5,5 7,0 12,7 12,7 9,2 Egyesült Királyság 9,4 7,1 9,2 16.0 24.3 16.5 Franciaország 5,5 6,2 7,3 13,7 11,8 9.2 Hollandia 7,6 7,8 7,9 9,7 10,2 8,8 Német Szövetségi Köztársaság 5,3 5,5 6,9 7,0 6,0 4.5 Olaszország 4,8 57 10,8 19,1 17.0 16,8 Svájc 6,6 6,7 8,7 9,8 6,7 1,7 Svédország 7.4 6,0 6,8 9,9 9,8 10,3 Egyesült Államok 4,3 3,3 6,2 11,0 9,1 5,8 Tőkés országok átlaga 6,0 6,0 7,8 11,8 U6 9,0 A hazai számsorhoz 1 hoz- időszakhoz képest. Az 1971— závehetjük az 1977-es 3,8— 4,0 százalékra előirányzott árszínvonal-növekedést, amely minden bizonnyal — a kedvező zöldségár-alakulás eredményeként — még a 3,8 százalékos minimumnál is kisebb lesz. A magyar áremelkedés mértéke hullámzó, érződik rajta az árszínvonal visszafogására irányuló törekvés, de a valamelyest felgyorsult növekedési ütemet ez csupán fékezni tudta, teljesen megállítani nem. Számaink így is kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A tőkésországokban az infláció 1974-ben érte el csúcspontját az energiahordozók és a nyersanyagok árának robbanásszerű növekedése miatt. Hazánkban ugyanebben az évben volt a legkisebb mértékű az utolsó hat esztendő árnövekedése. Tavaly a legtöbb tőkésországban az áremelkedés üteme valamelyest mérséklődött az előző 1973-as növekedési ütemet azonban többnyire még így is erősen meghaladja. Az USA és az NSZK tavalyi viszonylag mérsékelt árnövekedése jórészt a választási előkészületek „eredménye”. A külföldi kalandozás után térjünk vissza a hazai vizekre. A fogyasztói árszínvonalnál lényegesen gyorsabban növekedtek nálunk a termelés és a forgalom költségei. A költségnövekedésben a világpiaci áremelkedés volt dörjtő hatású. Szocialista tervgazdálkodásunk e hatásokkal szemben nem tehetetlen és nem is tétlen. A tőkés világpiaci áremelkedések belföldi árszínvonal-növelő hatását többféle módszert kombinálva fékezzük le. — Módosítjuk pl. a valuta- árfolyamot, felértékeljük a forintot az inflálódó tőkésdevizákhoz képest. Ez ellensúlyozza az általános inflációs hatásokat, ami nem csekélység, de érzéketlen a világpiaci árarány-módosulások iránt. —• A belföldi árszínvonalra az gyakorolja a legnagyobb nyomást, hogy az Importáremelkedések hatását nem tudjuk teljes mértékben áthárítani az exportárak emelése révén külföldi vevőinkre. Egyértelműen jelzi ért az a tény, hogy 1973. és 1975. között 15 százalékkal romlottak a külkereskedelmi cserearányok. (1975-től szxúalista piacokon is fokozatosan növekednék külkereskedelmi veszteségeink.) — A világpiaci árnyomást importártámogatással csillapítjuk. Az importártámogatások — költségvetési kiadások — mértékét az állam teherviselő képessége határozza meg. A világpiaci áremelkedések tehát — bár visszafogottan, de — emelik a belföldi árszínvonalat. Hasonló irányba hat a termelési költségek növekedése is. Mindenekelőtt növekszik a termelési költségek kétharmad részét kitevő anyagköltség. Az anyagköltségek növekedése részben az importáremelkedések következménye. De hozzájárul ehhez az értékesebb, igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések sem mindig csökkentik, nem egyszer növelik a termelés költségeit. A házgyári lakások, a könnyűszerkezetes iskolák, üzletek drágábbak a hagyományosomnál. De a növekvő igények az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költségesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges, biztonságos, kulturált munkafeltételek létrehozása többnyire ugyancsak növeli a termékek önköltségét. Kovács József (Folyt, köv.) Az első és a „második” Csehszlovákia a vasúthálózat sűrűségét tekintve vetekszik a legfejlettebb európai országokkal. Egyébként itt kezdték meg 1824-ben az első európai vasút építését: Ceské Budejovicet kötötte össze Linzzel. S itt Szlovákiában üzemel jelenleg Európa második legnagyobb vasúti átrakodó pályaudvara, Cierna állomáson. Eddig kereken hatmil- liárd cseh koronát fordítottak kiépítésére. A „barátság vasútvonalon” erre az állomásra száz és százmillió tonnányi, nyersanyag és egyéb árucikk érkezik a Szovjetunióból. Azokból a vagonokból, amelyeknek szállítmányát tavaly itt átrakták, olyan Hosszú vonatsort lehetne összeállítani, amely négyszer körülérné az Egyenlítőt. Ciernán 1976-ban 400 méter hosszú konténerátrakó állomást létesítettek. A be- és kirakodás korszerűsítésével egyidejűleg a csehszlovák vasutak a vasúti szállítás villamosítását is megoldják, A forradalom tüzéhen EgyiBipsl köuetö neigsok MÉG MA IS FELEDHETETLEN, micsoda pezsdítő beszédet mondott az az egyszerű zsellérsorsban nevelkedett ember azon az ünnepségen, amelyen a forradalomra emlékeztek. Voltak ott hozzá hasonlóak, nálánál műveltebbek, asszonyok, akiknek bizony könny is csillant a szemükben. Egy árva pisszenés nem sok, de annyi mellékzörej sem hallatszott, csak a szónok hangja dörgött, dübör- gött, attól függően, hogy a beszéde a forradalomnak milyen részleteit idézte. Volt amikor elhalkult, akkor a fájdalmakról szólt, az áldozatokról, idézve azok haláltusáját, az életért való küzdelmüket- Ekkor sírtak fel az asszonyok, amire a szónok így válaszolt: „A forradalom a békét, a dolgozó ember szép szabadságát hozta meg. Most már ti, a fiatalabb nemzedék, védjétek is azt meg.. •” Itt egy nagy szünetet tartott, tömzsi, erős testét két karjával kitámasztva pihentette az asztalon. Arca pirosán lángolt. Fehér haján megcsillant az izzadság, a szeme pedig szinte égett: — Ezt én, Merte György, a Vörös Hadsereg katonája kérem tőletek — öklével megdöngette a mellét, még egyszer széttekintett hallgatói sorában, aztán helyet foglalt. Ez az ember még ma is tele van tűzdel, és semmi sem tudja annyira felmelegíteni, mint azoknak a harcoknak az emléke, amelyeket vívott, kint a szibériai tajgán, majd a forró sivatagban, aztán fent északon, egyszóval szerte a nagy orosz földön. Semmi sem tudja lassan pihenőre vágyó vérét úgy felforralni, mint ezek az emlékek- És megmondja miért: — Nekem ezek az emlékek szentebbak a szentnél... a tüzelő, és más szükségesek az élethez, amely még ma is vidám a Masinaszögön. Merta Györgyék portáján: — Van nekem mivel szórakozni, legfőképpen szép emlékeimmel. ,. — vastag fényMindent elkövettek, hogy tekint vissza Kun Béla, aztán kiégessék testéből, kiöljék az agyából. Senkinek sem sikerült. Pedig vitték — ahogyan ő nevezi a balassagyarmati börtönt — a gömbölyűbe. Letették a legmélyebb cellába, félholtra dolgoztatták, de nem és nem- A forradalom emlékeit nem lehetett már feledtetni vele. Nógrádmarcalon, kint a falu szélén a Masinaszögben, ahol egy megviselt vályogházzal és mellette a téglából épített nagyablakos épülettel véget ér a Petőfi út, ott lakik Merta György, az öreg harcos, az övéivel, feleségével, leánya szép családjával. Neki a régi ház, azoknak az új az otthonuk. De kimozdítha- tatlan már ő abból a házból. Nem baj, ha-földes a padlója, szűkebb az ablaka, neki ez az igazi fészke. Onnan kilát a Nagyhegyre, ami ilyenkor őszszel, kivált szép látvány. A másik oldalon a kiskertje van szem előtt, szépen rendbe téve a télvártára. Az udvaron ték őket csendőröktől kísértetve végig a falun. Csak a kapuk alól féltették őket. Egy jámbor asszony merészkedett közelükbe, azt kérdezve tőlük: „Ugyan mit tettetek?” Ezt válaszolta! neki nem széÍSlr6* kÍ mélyhasú hanem ^kedvvel az ^angJ-a harsog> arca upinu, kemény ökle belesújt a levegő" — Hej, jó anyám, nagy a be és mondja idézve Lenint: mi vétkünk! Nálunk csak két _ Erős kézzel fogd a fegy- ujjaí szabad a szenteltvízbe vert, mert ha eldobtad, a sza- nyúlni és mi az egész tényé- badságodat is, a békét is el- rünket beletettük.. ■ nin! Éljen Lenin! Éljen a forradalom!! ! A legnagyobb orkán sem tud olyan vihart kavarni, mint keletkezett a Vörös téren. Magasba röpültek a sapkák, harsogott a hurrá, zúgott, höm- pölygött a harcosok nagy tengere. És akkor Lenin intett. Csend lett és beszélni kezdett. Merta György orosz nyelven idézi, teljesen beleéli magát az akkori hangulatba. ládácskájából. Micsoda történelem tárul, azokról fel. A délceg hadnagy, a volt parancsnoka, Münmich Ferenc- Komoran a szovjet komisszár és sokan mások. Merta György mindenütt ott van már akkor is, tömzsi termetével. Csupa jókedv sugárzik az arcáról. Mindig ilyen derűs ember lehetett, azért nem öregszik. Most is viseltes az otthoni ruhája, a bélés kíváncsiskodik ki a kabát ujjából, a nadrágja Kérdezték sorjában szabadulása után, hogy te Gyuri, hát, hogyan mertél még akkor is tréfálkozni. Akkor szokta aztán mondani, hogy kint az orosz fronton haragba került a halállal, inkább a jókedvvel kötött szövetséget. Jöttek páncélozott vonalukkal lefelé Szibériából, ahol a is folt után vágyódik, de ami- Csendes-óceánba kergették kor jót derül, ruhája hűtlensé- a fehéreket. Elérték Moszk- gén, megszépül ott minden, vát, ahol a szovjet hatalom még a megviselt ruha is. Csillogóbb lesz a fehér haja, ehhez igazodó a dús bajusza, kipirosodó az arca, és életerős, a szemet is megkönnyeztető a hangos hahotája— Hát mit gondoltok ti, Merta Gyurival az idő sem bír... Mesélik, hogy mindig ilyen vidám ember volt- Még akkor is a tréfával barátkozott, amikor a szovjetből hazatérve a Tanácsköztársaság katonája lett és a bukás után a Kaparó csárdában letartóztatták. Vitmegerősödve fogadta őket- Az egyik napon parancsot kapott az ezred, hogy sorakozzon fel a Vörös téren. Micsoda tér az. egy falu elférne rajta. Csak úgy tüzel az öreg harcos arca. „Felsorakoztunk. Százezer felé is lehetet a számunk, magyarok meg nem magyarok, de vöröskatonák valamennyien. A szónoki emelvényre léptek a szovjet vezetők. Valaki felkiáltott a tömegben: Ledobtad. .. Hirtelen elhallgatott, csend lett a lakásban. A kopott tűzhelyben dorombolt csak a láng. Leült, szeme messze nézett, és hallgatott, csak hallgatott. Aztán sokkal csendesebben szólt: — Az én erőm mindig innen táplálkozott.. • Én ezért nem estem soha kétségbe. És minden úgy lett. ahogyan ott, a Vörös téren Lenin mondta. .. A MASINASZÖGÖN AT egy traktor igyekezett a földekre. Erőteljesen dübörgött, még az ablakokat is megrázta. Aztán kint az udvaron a kutya kezdett víg csaholásba. Megjött az unoka az iskolából. Merta Györgyöknél szépen, sorjában egymást követik a napok... Bobál Gyula ] NÖGRÁD - 1977, október 23., vasárnap \
