Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

Mai Ív-ajánlatunk „Szándékaink bizonyságául...” 60 év — 60 kérdés Kísérletező képzőművészek Salgótarjánban 20.05: Árvácska. Az utóbbi évek egyik legsi­keresebb magyar filmje, ame­lyet egyöntetű elismeréssel fo­gadott közönség és kritika, amely nemcsak fesztiváldíja­kat nyert, hanem a mozipénz­tárak bevételét is növelte. Móricz Zsigmond Árvácska című regényének filmváltoza­táról, amelyet Ranódv László rendezett, még az is elmond­ható. hogy úgy lett nagysze­rű film, hogy hű maradt a regényhez is. Állami Árvácska a kis le­lenc alig hétesztendós és máris járja az emberi szen­vedés útjait. Első nevelőszü­lei még ruhát sem adnak rá, meztelenül járatják. De a kislányban saját gyermekét fellelő anyánál vagy a gazdag paraszt házában sincs jobb dolga. Egyetlen ember, egy öreg kisemmizett paraszt tud­ja . csak megérteni, ő az igazi barát Árvácska életében. A kislány a sok ezer gyerek kö­zül kiválasztott, Bács megyei Czinkóczi Zsuzsa alakítja. Néprajzi vetélkedő középiskolásoknak A Néprajzi Múzeum Pász­torélet — pásztorművészet címmel középiskolai tanulók számára vetélkedőt rendez, li>78. áprilisában. A vetélkedő résztvevőinek október 21-e és jövő év március 31-e között minden második pénteken elő­adást tartanak. A filmvetítés­sel, irodalmi műsorral, tárlat- vezetéssel egybekapcsolt 11 előadáson ismertetik a ma­gyar pásztorok életmódját, vi­seletét, művészetét, zenéjét, az állattartás történetét és szólnak a betyárokról, a pásztorhie­delmekről is. Ajánló bibliog­ráfiát is készítenek, s a mú­zeumban november 2-től min­den szerdán kézikönyvtárat bocsátanak az érdeklődők ren­delkezésére, hogy elősegítsék felkészülésüket. Fiatal képzőművészek, ipar­művészek, zenészek, filmesek és írók találkoztak az elmúlt napokban salgótarjáni fiata­lokkal a Fiatal művészek fó­ruma rendezvényein. Alkotók és műveik, ma még talán me­résznek is nevezett új törek­vések kerülhettek közelebb több száz fiatalhoz a kiállí­tások, vetítések, ankétok so­rán. Kiemelkedett a progra­mok közül a Fiatal Képző­művészek Stúdiójának bemu­tatkozása, a kísérleti műhely „vendégszereplése”. Nem vé­letlen ez: a környezetrende­zés, a város esztétikai képe sokunkat érint, sarkall vitára. Milyen lesz a nyugati város­rész, emberi léptékű-e a mindennapi élet, a szabad idő kulturált eltöltésére alkalma­sak lesznek-e a közösségi he­lyek, kielégíti-e a gyakorlati igényeket a lakóépületek, parkok, terek, középületek együttese? Ezeknek a közös problémáknak a megoldásá­ból kértek részt a kísérleti műhely művészei. A kollek­tíva alapítóját, fő szervező­jét, Németh Márta képzőmű­vészt kerestük meg, hogy salgótarjáni bemutatkozásuk­ról szóljon. — Bizonytalan számomra a titulus: festőművész vagy képzőművész Németh Márta? Értő bólintás és mosoly a válasz, majd szavakban is megfogalmazódik. Ügy érzem, nincs már meg az a tiszta képlet: van a vászon, azzal szemben áll a festőművész és az ecsettel ki­fejezi gondolatait, intuícióit. Összemosódnak a műfaji ha­tárok, ledőlnek a korábbi korlátok. Festőművész szakon végeztem, de készítettem mér gobelint, üvegablakot, zománc­terveket, vegyes technikával készült alkotásokat. Az alap­vető ok a művész megválto­zott feladatai: a gyakorlati igények kielégítését kell job­ban szolgálnunk. — Hogyan született meg az üvegcsarnokban kiállított anyag? — A Salgótarjánban bemu­tatott tervek nem felkérésre, megbízásra, hanem saját kez­deményezésünkre jöttek lét. re. Ügy mondhatnám, egy fiktív pályázathoz kapcsolód­tunk, vállalva, hogy Finta József tervezővel együttmű­ködve végiggondoljuk a fela­datot, és javaslatként — aján­dékba — a város lakóinak bemutatjuk. 1975-ben kezdő­dött el az a kollektív munka, melynek első gyakorlati ered­ménye ez a kiállítás. Előadá­sokkal, gyárlátogatásokkal készültünk fel. Közös célunk, hogy olyan megoldásokat ta­láljunk, amelyek a legolcsóbb kivitelezést biztosítják az esztétikai és művészi elkép­zelések megvalósulása mellett és a gyakorlati igényeket is kielégítve. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy bóvlival kell ellátnunk a környezetünket! Egy példát hadd mondjak erre a saját munkámból: burkolattervem teljesen azo­nos költségű, ^nintha burko­lólapokat használnának fel, persze több hónapos szellemi többletmunkával készült. Ugyanígy született — sokszor két-három alkotó összefogá­sával — a ' többi munka is. — Egyfajta „társadalmi munka” ez? — Igen — a kollektíva tag­jai elkötelezett művésznek vallják magukat. És ez nem elhatározás kérdése: a szoci­alista társadalom tényleges igényeit szeretnénk maximá­lisan, magas esztétikai szín­vonalon kielégíteni. — Salgótarjánban hogyan fogadták elképzeléseiket? — A város vezetőinek rész­vételével megtartott fórum­ról optimistán távoztunk. Tárt karokkal, megértéssel, partnerként fogadtak. Hogy mi valósul majd meg mind­ebből? Jelenleg csak szándé­kaink bizonyságául mutattuk be 16 ember szellemi tevé­kenységét. A nyugati város­rész két ütemben, öt és tíz év múlva fog épülni. A fel­készülést azonban már holnap el kell kezdeni. Mi örömmel dolgozunk továbbra is azért, hogy a város európai hírű városmagja köré ahhoz méltó városrészek épüljenek. G. K. M. Rejtvény pályázat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Melyik kemerovói ut­ca utal nevében a testvérkapcsolatokra ? A moszkvai Taganka Színház kísérletező kedvű igazgató-rende­zője társulatával járt már Magyarországon is. Nevéhez fűződik Örkény István Tóték drámájának szovjetunióbeli sikerre vitele. Jelenleg a Víg­színházban rendezik Doszto­jevszkij „Bűn és bűnhődés” című regényének drámaadap­tációját. Ki ez a rendező? Melyik évben járt elő­ször Nógrád megyei KISZ- és úttörőkül- ; Kemerovóban? Mikor kötötték az el­ső szovjet—magyar ba­rátsági, együttműködési GD döttséj E VI. forduló és kölcsönös segítségnyújtási munista és munkáspártok szerződést? moszkvai tanácskozásai? Kemerovo megyében 1917. novemberében _____győzött a forradalom. A harcokban magyar önkénte­sek is részt vettek. Emlékü­ket Refki községben hősi em­lékmű őrzi. Ki volt a magyar internacionalisták századénak parancsnoka? ~~Z Mikor rendezték meg j)e Magyarországon elő- ___ szőr a szovjet kultúra hónapját? ~~Z j A kommunista és Im munkáspártok értekez- I létéi e pártok együtt­működésének, a nemzetközi kommunista mozgalom tömö­rítésének fő formái közé tar­toznak. Mikor voltak a kom­Mikor határozta el a Nógrád megyei és a Kemerovói területi pártbizottság, hogy a pártde­legációk mellett más szerve­zetek, intézmények képvise­lőinek kölcsönös látogatására is sör kerül? A Szovjetunióban a szocialista országok * közös beruházásain ma­gyar szakemberek is közre­működnek. Hol? A magyar irodalom sok jeles alakja élt hosszú éveken át a Szovjetunióban. Többek kö­zött az Igéző és a Márton és barátai című művek szerzői is. Ki a két magyar író? A harmadik forduló helyes megfejtése 1• A Szovjetunióban évente több mint 1 billiárd kW villa­mos energiát termelnek, a ko­hászati kombinátok acélterme­lése meghaladja a 140 millió tonnát (Az egy főre jutó acél- termelés 556 kilogramm.) 2. Szibéria és Kemerovo — köztudott — rendkívül gaz­dag ásványkincsekben. Ezek közül Kemerovóban legfonto­sabb ásvány: a vasérc, a kő­szén, a pala, a kősó, a cink, a kobalt, a lazurkó, a nefrit az arzenikum, a mercurium és az arany. Akj közülük ötöt felsorolt, annak válaszát elfo­gadtuk helyes megfejtésként. 3. 1922-ben gyártották az el­ső szovjet autót és repülőgé­pet- Létrehozásukat az tette lehetővé, hagy a párt Lenin javaslatára a hadikommuniz­musról az „új gazdasági po­litikára” (NÉP) tért át, s a gazdasági helyzet jelentősen javult. 4. A vízi energiaigazdaság, tekintetében a Szovjetunió má­sodik helyen áll a világon. Nagyszabású programok ke­retében épültek és épülnek a világ, legnagyobb vízi erőmű­vei. Ezek közül a legjelentő­sebbek a kujbisevi, volgográ- di, bratszki és krasznojarszki vízi erőművek. (A felsorolta­kon kívül megnevezett na­gyobb teljesítményű erőműve­ket is elfogadtunk helyes vá­laszként-) 5. A villamos energiát ha­zánkba szállító távvezeték a Béke nevet viseli. 6. Kemerovo terület elektro- mosenergia-fogyasztása a 70- es évek elején felülmúlta a 3,5 millió kW-ot. 7. 510 hektárom, kezdődött 1967-ben a volgai autógyár kivitelezése, ahol a hazánkban is kedveit Zsiguli személygép­kocsikat gyártják. A várost, Togliattiról, az Olaáz Kom­munista Párt egykori főtitká­ráról nevezték el­s' Novokuznyeckben éven­te több mint 7000 lakásba köl­töznek be új lakók. 9. Kemerovo terület rendkí­vül gazdag szénlelőhelyekben- Mélyművelésű bányáiból 7— 9000 kalória fűtőértékű szenet hoznak felszínre. (A külfejté- sű szenek 5—6000 kalóriásak.) 10- Kemerovo város fenn­állásának 50. évfordulóját 1968-ban ünnepelte. — E kér­dés megválaszolása a tapasz­talatok szerint nem kis fej­törést okozott pályázóinknak- Többen úgy vélekedtek, hogy a város még csak ezután ér­kezik el fennállásának ötve­nedik évfordulójához. Ezt a választ nem fogadtuk el, mint­hogy félreértésen alapul. Igaz ugyan, hogy Kemerovo 1932- ben kapott városi rangot és a terület is ekkor vette fel közigazgatásilag a Kemerovo nevet, mégis a félévszázados évfordulót erre alapozni nem lehet. Kemerovo ugyanis hivatalosan 1918-tól szerepel a terület . központjaként­FILMLEVÉL •fiiMiifiiiiiifiiiiiiHitiiiiitiiiniiiiMiiiitiiiiiiiitiiiiiTiiiiiitiiiiiinitfiiiiMiiiiiiiiiititiiiiiiiiNiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimuitfiiiiiiifiiiiiiiiitifHiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiuiiiii Szoborpanteon a Várpalotában 17 8 9 TÖBB MINT HAROMÉVE, 1974. február 21-én szürke mészkő szoborkéz bontako­zott ki az agyagos sárból a budai Várpalota tövében fo­lyó ásatásnál. Ez volt az el­ső. egy íjász karja, azután előkerült egy fe.i. egv törzs, egy láb. A véletlenül felfe­dezett Anjou-kori szoborcso­port legelső torzója. Ám a ..csodák” még csak ezután jöttek. óráról órára, szinte egymás mellől ásták ki az újabb és újabb szobro­kat. Mindig azt hitték, nem lesz több. De a föld rejtege­tett még kincseket: a feltá­rás végéig ötven-ötvenöt tor­zó került elő. A pontos szá­mot —, mivel a szobrok tö­röttek — nem tudják megál­lapítani. — Az elsüllyedt, középko­ri falu után kutattam a Vár térségében — mondja dr. Zolnay László, a leletek fel­fedezője. — Az 1949-es ása­tások idején már sejtettem, hogy itt agrártelepülésnek kell lennie, amire később a várfalat húzták. ^Cserepek, pénzek kerültek elő. Meg­erősítettek elképzelésemben. Éppen ezen a munkán dol­goztunk. s egy padló szintjé­nek megállapítására kértem meg munkatársamat. Szeren­csés Istvánt, amikor csáká­nya az első karrészleten akadt meg. — Az előkerült gótikus szoborleletek joggal keltet­tek érdeklődést. Egyesek mű­vészettörténeti világszenzá­ciónak, mások az „évszázad leletének” nevezték. Mert valóban volt valami csoda­szerű ennek a szobortemető­4 NÖCRAD - 1977. rek megtalálásában. De meglétében is. Abban, hogy egyáltalán létezik, van. A megmaradását is csak annak köszönhetjük, hogy eltemet­ték, hogy tetszhalottak vol­tak. Hiszen ezek a szobrok —, mint az Őket kísérő lelet­anyagból világossá vált — már rég a föld alatt voltak akkor, amikor Buda földjére tette lábát a török. Bécsben, Prágában talál­tak hasonló szobrokat, de ed­dig a művészettörténet jó­formán csak leírásokból, raj­zokból ismerte ezeket a ma­gas kultúrát képviselő műal­kotásokat. Magyarországon eddig hasonlókat nem talál­tak. Arra kellett gondolni: a törökök semmisítették meg a régiségeket, mint annyi más magyar képzőművészeti értéket. — Most kiderült: az An- jou-kor legmagasabb művé­szeti színvonalán készült — szinte élő-mozgó-beszélő, öl­töztetett figurákat a véletlen, s a jótékony földtemető men­tette meg az utókornak. 1430. és 1437. között történt ugyanis, hogy Zsigmond ki­rály lebontatta az Anjouk budavári palotájának jó ré­szét. Építő rombolás volt ez. Ugyanekkor a király-császár körülépítette a délebbi An- jou-palota maradványait, bő­víttette a Várhegy platóját és felépíttetett egy új házikápol­nát és a Friss-palotát. A fél­évszázados szobrokat 1430. után, de mindenképpen 1457. előtt vetik, hordatják ki a palotából. Ám, a királyi aka­rat elrendeli: az ékességeket, királyoknak, szenteknek október 22., szombat alakjait ne zúzzák össze, sze­métre se vessék. Temessék el: nyugodjanak békében! Ez meg is történt. A ke- gyeletes szándékot azonban kegyetlen kivitel követte. A szobrokat a kőmívesinasok ledobálták szekerükről. így aztán néha a szobortörzshöz tartozó fő két méterrel odébb gurult; a helyszínen tört el. — A kőfigurák az akkori európai művészet legneme­sebb formanyelvén szólalnak meg. Sorukban egyházi-vallá­sos, világi-udvari alakokat egyaránt találunk. Fennsé- ges madonna, püspök, aposto­lok, próféták, női • szentek hozták el üzenetüket a múlt­ból. Királyok, lovagok, he- roldok, karcsú U-ri-íák. Nagy Lajos udvarának művészetbe átköltött alakjai. A szemlé­lőt színes harisnyanadrágok­ra simuló bőrsaruk, dús re- dőzetű fejedelmi talárok, dí­szes köpenyek, arcfátyiak, burgundi süvegek, virágmin­tákkal és fémrozettákkal ékes fegyverövek, remekmívű csatok, gondosan ápolt baj­szok, szakállak. jól fésült, lá­gyan omló hajzatok kápráz­tatják. Gótikus divatrevünek is elmenne csodálatos kis ga­lériánk! S mindehhez még: a szobortorzók változatos színekben, bő aranyozásban ragyogtak. Kőarcok, kőszemek. De ele­venek, portrészerűek ezek az arcok, ráncolt homlokuk­kal, s a szemzugaik ráncai­val. S néznek, látnak, egy­másra tekintenek — sorsokat, legendákat rejtenek. Kezek, erezettel, a tenyér barázdái­val, kemények, lágyak, egy­másra kulcsoltak... gazdáik­ról árulkodnak. Némelyik szoboralaknak nyitva a szá­ja. Szól? Beszél?. Bizony hatszáz év után is szólnak ezek a kövek. — A dinamika és a port­részerűség az, ami maradan­dóan megszabja értéküket, helyüket, s rangjukat a kor európai szobrászművészeté­ben. Művészettörténeti érté­kük messze meghaladja a történeti értéket. Ez a ma­gyarországi udvari művészet nem a világtörténeti jelen­idő után kullog, hanem ben­ne van abban. Kik voltak, kik lehettek ezek a csodála­tos kezű mesterek? A kö­zépkori udvari művészek — a szobrászok éppen úgy, mint a muzsikusok — nem egy- egy udvarban éltek hanem udvarról udvarra vándorol­tak. A vándorlók, ahol csak megfordultak, maguk közé vettek tehetséges fiatalokat. Szobraink a burgundi udva­ri művészet stíiusáramlatá- nak ihletett alkotásai, ván­dorpáholyok mestereinek mű­vei. A vándorszobrászok kö­zött minden népnek akadt fia. Bárhonnan jöttek, bárho­va tűntek el, a maguk he­lyi-nemzeti művészetét is gazdagítva gazdagították Eu­rópa művészetét. Bizonyos az is, hogy nem egy, hanem több vezető mester irányítá­sával alkották meg ezeket a műveket. A HATSZÁZ ÉVES SZOB­ROK restaurálása befejező­dött. A szoborpanteon. a Budapesti Történeti Múzeum­ban március 26-án nyílt meg. A budai gótikus udvari mű­vészet alkotta remekművek­kel olyan eredeti galériához jutottunk, amelyért nem kell a szomszédba mennünk. Sőt: amelyért szomszédaink ke­resnek fel bennünket. Sziklai Júlia Kikent-kijent bohócok produkálják magukat, perdülő szaltókkal, tüzkarikával, hegyes rikkantásokkal. Ott bábjáték varázsolja elénk a labdaházi esküt, amott csak szavakkal festik a Bastille ostromát, de tucatnyian, egyszerre a közön­ség közé ülve. Így hát a mi szemünket is csípi a lőporfüst, minket is lelkesít a tömeg szent dühe. A Párizs környéki néhai tölténygyár 1600 négyzetméteres csarnokában igazi csoda történik. Időgép teszi ezt velünk, de olyan, csak ritkán látott masina, amelynek nincs köze a tu­dományos fantasztikum acél-króm technikáihoz. A SZÍNHÁZ repít bennünket vissza a majd kétszáz év­vel fiatalabb Párizsba, az emberiség egyik megújhodásának bölcsőjébe. A Théátre du Solei társulata, ebben a közel három órában történelemszemléletből, színházművészetből, de sok más között még a sokoldalú színészképzésből is példát mutat. Színház a filmen, hirdeti az alcím, de mi sem áll távo­labb a rendezőtől, hogy csupán előadást rögzítsen a film­szalagra. A loamera felnő feladatához, és Arine Mnouchkine — Brook, Kozincev eredményeit megőrizve-meghaladva lép előre. Pódium és vászon valóságos „szent-iván éji aktus­ban” egyesül ebben a műben. Az operatőrök nem elégedtek, meg az előadás még oly' bravúros fényképezésével, így sze­münk előtt vedlik szerepről szerepre az alig néhány színész* minden előttünk születik meg, még akkor is, ha tudjuk, jó néhány előadás felvételeiből készült el a végső változat- Lejobb jazz-hangversények után érzi ezt a pillanatnyi bánatot az ember, az elhangzott és mindörökre megismételhetetlen hangsorok után. A közönség közé ékelt pódiumokon vajúdik a régi tár­sadalom, hogy megszülje az újat. A forradalom tolófájásaiI érezzük szinte mi is. Azét a forradalomét, amit ábrázoltak már véres kezű szörnyetegnek, aki a politikai szerencse já­ték kegyei szerint hallatja a fejeket, vagy amit festettek már csinnadrattás vurstlimulatságok, de mondtak olykor még a jó oldalon is, szikár-szürke, elöbb-utóbb úgyis bekövetke­ző törvényszerűségnek. Ariane Mnouchkine pontosan elkötelezett baloldali művész. S ez nem egyszerűen vonalzóval végzett politikai, határhúzogatás. Nála a forradalom maga az élet. Olyanvér-, hús-, tudatmeghalározottság, amely nem felettünk lebeg, de élettársunk kell, hogy legyen létezésünk minden pillanatában. Az 1789-ben, pantomim, tánc, színművészet a commedia del'arte stílusában, Brecht eredményei vagy az újabb avant- garde happeningje, erényeiket őrizve egyesülnek egynemű anyaggá. Olyannyira, hogy a film végén a mozilátogató kezét is tapsra lendíti Molnár Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents