Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-21 / 248. szám
Ayugodt a% elnolhelyelicB PorleiSiűben, majorban, szántón Béki János ellenőrzi, hogy rendben van-e a mésztartály. Mindenki talpon a termeld- végzik a talajjavítás fontos A pasztái termelőszövetke- szövetkezetekben. A szántóföl- feladatát. Arrébb Vígh And- zetben Holló Imre elnökhe- deken nagy teljesítményű erő- rás és Holtner Tibor rójja lyettes derűs arccal fogad. gépek dacolnak a kemény ta- szorgalmasan a köröket, nyo- _ ^ ^ét végére az őszi l ajjal, betakarító gépek sora- mukat szintén porfelhő jelzi, mélyszántás kivételével min- koznak egymás mellett a ku- — Már második hete dől- befejezünk. Valahogy koricatáblákban, igyekeznék a gozunk a palotási termélőszö- kijött a lépés... vetést végzők. A pásztói já- vetkezetben — mondja a fia- _ . rás néhány közös gazdaságé- talember, miközben a tartályt , ■|el ban jártunk , napokban, , .Uanámt. Egysr.rre 30-40 ma- a arr. vettunk kíváncsiak: ntl- a. n,é„por lár bale "k„rS “ rldSSS', ki Hogy haladnak. véS van még szállítani a Naponta négyén otven gyárba. Bár a termésátlag ként haladnak az időszerű mezőgazdasági munkákkal.’ A palotási termelőszövetke- hektárral végzünk. __ l\I nrvk I 1 er Z et pálteleki majorjában nagy a forgalom. Teherautó érkezik éppen, zöld dohányleve- °oznl1 lekkel pakolták meg a platót Mérik a szállítmányt, mehet tovább a jármű. — Nem lehet leányálom a — Már megszoktuk — aztán mondÍaA szomszédban, a szurdok- püspöki közös gazdaság trak- — Tisztítjuk az aprómagot, tarosai birkóznak a talajjal. A tart a vetőmag csávázása, ami vetés alá készítik a földiét, ez alatta maradt a tervezettnek, , , „ , , , a cukortartalom kárpótlást porgomolyag középén dől- nyújtott, 17—18 százalékos. — A vetés? — Alig van hátra száz hektár — feleli. (Mire e sorok napvilágot látnak, már be is fejezik e munkát-) A pásztóiak jól haladnak az aztán a földbe kerül, az asz- az utolsó tábla. Csillogó han- őszi mélyszántással is. Más6zonyok a dohányt válogatják tokát fordít felszínre az eke, fél ezer hektáron kell elvégeznekifeszül a földnek, szinte íz- niük, több mint felén már zik az ekevas. túl vannak. A kukorica beta— Jól lenne egy kis . eső, karítása ugyancsak kielégítő a mert irtózatosan kemény — ütemben halad, s lázasan végmagyarázza Menus Gábor, zik a szerves trágyázást is. — sorolja Tóth János magtáros. Előtte az aznapi gondos leltár, a lista azt tartalmazza, aznap mi érkezett majorba. A közelben a felszántott Czaun Jánossal néhány perc Ezért felhőtlen tehát Imre arca. Holló , , , _ , ,. , Kedvezőek a benyomások. Az időjárás adta lehetőséget földeken akkora a por, mint- pihenőt tartanak s közha sivatagi vihar kerekedett ően száz méterrel arrébb volna. Még a zetor körvona- ^ „.„ja.» ra.u^u, Iáit is nehéz felfedezni. Né- nek nyergében Hodler László legteije9ebben kihasználják a hány percet vámunk kell, ui- amíg a finom szemcsék le* szállnak s vékony rétegben borítják a táblát. — A talajt messzezzük — újságolta Eéki János, a Du— Meddig dolgoznak? — Amíg látunk! — hangzik a felelet. Reggel korán kezdték. Arcukon már a fáradtság nyonántúli Talajjavító és Talaj- mai, de nincs idejük magukvédelmi Vállalat dolgozója- Egyébként a közeli Szarvas" gedén lakik, a megyében ők kai foglalkozni, hiszen hamarosan jönnek majd a vetőgépek. termelőszövetkezetek a pásztói járásban is. Lassan leszáll az este, valahol a távolban két apró fénypont imbolyog, mint egy szempár, a csillagtalan ég. alatt. Egy Rába-Steiger lehet talán, műszakváltás után-.. Sz. Gy. Jelentős eredmények a szénbányáknál A szeptemberi termelési hullámvölgy után, ebben a A ménkesiek is jól kezd- cialista brigádok vállalásai ték a hónapot: a szeptember teljesítésével az év még háthónapban jelentős eredmé- elejei 12 ezer 658 tonnás le- ralevő heteiben nemcsak, nyékét értek el a Nógrádi maradásukat 2372 tonnával hogy pótolják a lemaradást, Szénbányák üzemeinek dolgo- sikerült csökkenteni, s mun- hanem jelentősen túl is telkájuk intenzitását híven ér- jesítik tervüket a szénbányázékelteti 117,5 százalékos szók. zói. Fellendült a szénterme lés, s a múlt havi 13 ezer tonnás lemaradást e néhány tervteljesítésük, hét alatt is sikerült mérsé- Szorospatakon, az Árak, adók, dotációk (II.) Árszínvonal—életszínvonal Vissza-visszatérő kérdés: miért nem terveznek nálunk is változatlan árakat és szerényebb bérnövekedést? Sokan állítják, hogy így az életszínvonal-emelés áttekinthetőbb, egyszerűbb, meggyőzőbb volna. Egyes végletes nézetek szerint pedig az áremelések eleve keresztezik az életszínvonal-emelés útját. A szocializmus általános törvénye az életszínvonal rendszeres emelése, — ahogyan ezt a tapasztalatok is mutatják — többféle ár- mechanizmus mellett érvényesülhet. A mi immár tízéves gyakorlatunk szerint az élet- színvonal emelése úgy valósul meg, hogy közben az árszínvonal is emelkedik, de érezhetően kisebb mértékben, mint a bérek, a személyi jövedelmek. Az árszínvonal-emelés — a központi árintézkedések és a piaci árváltozások hatása — éppenúgy megtervezhető, mint a bérek, a jövedelmek alakulása. így viszonylag pontosan előirányozható a reálbérek és reáljövedelmek növekedése is. A szükséges árufedezetet mennyiségben, minőségben, választékban döntően a termelési és forgalmi (külkereskedelmi) tervek biztosítják, de azért a rugalmas árpolitika kínálatra ösztönző és keresletet formáló szerepe sem lebecsülhető. „Nagyobb szabadság — nagyobb visszaélési lehetőség”. Sokan ezért idegenkednek a rugalmas árpolitikától, és megfeledkeznek arról, hogy a legmerevebb árrendszer is módot ad a spekulációra (a minőségrontásra, a választék szűkítésére stb.) A szabad piac, a szabad ár nem merőben új jelenség, valamilyen formában már előzőleg is létezett gazdasági életünkben, legfeljebb a perifériára szorulva, vagy illegálisan. (Hiánycikkek pult alatti árusítása, csempészés, feketepiac stb.) A gazdaság működésének objektív törvényeivel legalább részben a merev árpolitikának is számolnia kellett. A visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem irányítói az 1950-es évek elején Budapesten minden hajnalban a Nagyvásárcsarnokban kezdték a napot és a tényleges felhozatalhoz igazodva „korrigálták” a napi árakat Rugalmas árrendszerünk megfelelő garanciákat, biztosítószelepeket tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Jelenleg a lakosság ösz- szes vásárlásainak fele államilag garantált áru, termék és szolgáltatás. Ide tartoznak az alapvető élelmiszerek, a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés stb. Ezek árát csupán központi döntés alapján emelhetik, hatásukat jövedelemkiegészítéssel ellensúlyozzák, kompenzálják. A termékek további körének az áralakulás a vállalatok döntéseitől, illetve a kereslet-kínálat viszonyától függ. Itt is a termékek egy részénél az árak csak bizonyos — eleve meghatározott — keretek között emelkedhetnek. De a szabad áraknál sem szabad a vásár! Részben azért, mert az állam gazdasági, piaci eszközökkel képes hatni a kínálat fokozására. (Példa rá az 1977. évi zöldségellátás és árszínvonal, amely a kedvező időjáráson túl a hatásos ösztönzés, a nagyobb vetésterület következménye.) Részben pedig azért, mert a fontosabb termékeknél már az áremelés szándékát is jelezni köteles a vállalat, s az árnövelést, amennyiben az nem indokolt, hatósági közbelépéssel megakadályozzák. Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségre vonás (gazdasági bírság, fegyelmi, vagy büntető eljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgálja. ' Árpolitikánk elvei megfelelnek a legfőbb gazdaságpolitikai követelményeknek: — biztosítsák a fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilitását; az áralakulás tervszerűségét : a fogyasztói arányok fokozatosan közeledjenek a ráfordítási arányokhoz: — az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások egy részének árait fogyasztásuk, felhasználásuk befolyásolása végett, tudatosan el kell téríteni a ráfordításoktól; ' — az árváltozások segítsék elő a kereslet- kínálat összhangját, kölcsönös egymásra hatását, a lakosság jobb áruellátását. Az áralakulást hosszabb időszakon át döntően a viszonylagos stabilitás jellemezte. Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződnek. Igen sokan az árstabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, a szocialista tervgazdálkodás fölényét, az életszínvonalemelés egyértelműségét. A gazdasági érdekek, bár nem kizárólagosan, inkább a mérsékelt, tervszerűen irányított árszínvonal-emelés mellett szólnak. Az aktív árpolitika a'z árarányok céltudatos módosítása ugyanis a műszaki fejlesztés, a választékbővítés a termelési szerkezetkorszerűsítés hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan feloldhatók a termelési folyamatban és a lakosság ellátásában keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyereség nagy mozgósító és szervező erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növekedést kiegészítő magasabb béremelés lehetővé teszi a béreknek, a végzett munka szerinti fokozott differenciálását, a keletkező bérfeszültségek feloldását. Kovács József (Folyt, köv.) Kibernetikus városrész Kijevben van egy kiberne- ban „beszélgetést folytassunk” az orvos egyszerűen nem ké- tlkus városrész. Ez nem kép- az elektronikus, számítógép- pes arra, hogy figyelmesen letes újságírói kifejezés. Hi- pel. Ha teszem azt, az em- megvizsgálja az egész kór- vatalosan így nevezik azt a bernek támad egy ötlete, helyet, ahol az Ukrán Tudó- lediktálja a gépnek, mányos Akadémia Kiberneti- „elgondolkozzék” rajta, kai Intézetének épülete van. mi hát történetet, hiszen egyike-má- hogy sika egész gyűjteményre való. amíg Nem titok: előfordul az is, hogy a beteg számára a je- Ha ide utazik az ember és csorázunk, kipihenjük ma- lenlegi betegsége ellen, annak megmosakszunk, megvahallja, amint az vezetője bemondja a megái- szokott lenni? Az új lóhely nevét és látja az inté- se pihenni, se aludni autóbusz gunkat. Hiszen tudja, hogyan figyelembevétele nélkül ír eszme nak fel valamilyen gyógy- nem szert,, hogy a korábbi meg- zet tizenkét szintes főépületé- hagyja a tudóst, mindig csak betegedésre az ellenjavallt... nek széles ablakaiban tükrö- arra gondol, nehogy elfelejtse másnapra. Ha viszont már ot; ződő erdőket és fölötte tornyosuló felhőket, ábrándozni kezd a jövő teljesen automa- lakásban ez a display nak ne- tizált megalopoliszáról, amely- vezett szerkezet, akkor akar— Az orvoshoz azonban mégiscsak el kell menni? nek sok emeletes épületei ma gasba nyúlnak az érintetlen természet tájai felett... Amikor Viktor Gluskov akadémikussal, igazgatójával megpróbáltam felvázolni neva, nem akarva meg kell tenni a második és a harmadik lépést a jövőbe vezető úton. Ha például vendégségbe me- az intézet gyünk, azt a feladatot adjuk találkoztam, a gépnek, hogy minden telefonhívást átkapcsoljon a máki azt a fantasztikus képet, sjü számra. Vagy a villany- _ ~ fgzőre tesszük a teáskannát és a gépet megbízzuk azzal, hogy melegítse meg azt a megadott időpontra. Ha közben valahol elidőzünk, egy telefonhívás, s máris módosítjuk a programot. De menjünk tovább. Teamely a „kibernetikus városrész” furcsa elnevezés hallatára kialakult bennem... — Pedig higgye el, hogy ebben nincs sémmi fantasztikum — jegyezte meg barátságosan mosolyogva Gluskov. Az igazgató egy összetett gépet mutatott, amely a te. sajátos szintézise volt — Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy bármely pillanaton ja r kelni. A lemaradás okai meg- frontbiztosító berendezés átszűntetésére tett intézkedé' sek, valamint a szocialista brigádok erőteljes munkája azt eredményezte, hogy Hányáson e havi tervüket időszerelése miatt 1,3 százalékkal lemaradtak a tervtől, ám munkájuk eredményeit ez nemigen befolyásolja, hiszen több mint 15 ezer 900 tonna arányosan már 111,9 száza- kitermelt széntöbblettel ren- lekra teljesítették. 1824 ton* delkeznek, amit a munkák nás többlettermelésükkel jelentősen hozzájárultak az október elején még meglevő 9878 tonnás lemaradásuk csökkentéséhez. befejeztével még tovább vánnak növelni. kíA Nógrádi Szénbányák vállalati szintű teljesítése megközelíti a 109 százalékot. A tiribesi bányaüzem 104,2 Ez egyben 4401 tonna többletszén felszínre hozását is jelenti Ily módon a vállalat százalékos teljesítményt ért el, s bár 165 tonnával többet termeltek az előirányzott tervtől való lemaradása 8934 mennyiségnél, mindez még tonnára csökkent. Minden kevés a 6900 tonnás lemaradásuk behozására. remény megvan arra, hogy további jó munkával, a szer Zajcsökkentés A Nógrádi Szénbányák közvetve pedig baleseti ve- nagybátonyi gépüzemében az szély forrását is jelenti. A elmúlt évek során szikembe- zajcsökkentés érdekében azóta rek csoportja végzett zajvizs- már számos intézkedés látott gálatot. Ennek során megálla- napvilágot. A műhelycsarnok- pították, hogy nemcsak az bői kitelepítették a hegesztő- acélszerkezeti műhelyekben, a gépeket, egyes berendezése- központi kompresszorházban, a két védőburkolattal láttak el, kovácsműhelyben, hanem a s a dolgozók részére megfele- szénosztályozón és a kötélpá- lő menyiségű védőeszközt is lya egyes szakaszain is a biztosítottak. De mindezek megengedettnél nagyobb a mellett még akadnak megolzajszint. Ami foglalkozási be- dásra váró feladatok, amelyek tegséget — halláskárosodást végrehajtása továbbra is ng- és egyéb szervi elváltozást — pirenden van. levíziókészülék és az írógép §yük fel, hogy valakineK megbetegedik a fia, s az orvos nem engedi meg, hogy iskolába menjen. Nos. a display elmond és megmutat mindent, ami az osztályban történik. Ha viszont a pedagógusok összeállítanak egy speciális programot, ami nem nehéz dolog, a gép minden tanulóval egyénileg foglalkozik. Ha a tanuló hibát vét, a gép tüstént emlékezteti őt az elfelejtett szabályra. Az elektronikus számítógéppel összekapcsolt displaynek a lakásokban való megjelenésével az iskola egészen más lesz, megváltozik az oktatási rendszer iránti szemlélet, fokozódik a tanítás hatékonysága. — A display ott lesz az orvosi rendelőben is. Megtörténik azonban, hogy az orvos keresi fel a beteget. Bér kapcsolja a személyi displayt, és a gép a kortörténettel kapcsolatos minden kérdésre válaszol. .. Általában a beteget fogadó orvos inkább a beteget fogja szemügyre venni, s nem a papírt. — Tegyük fel, hogy önök létrehoznak a szó teljes értelmében vett ilyen kibernetikus városrészt. S mi lesz ezután? — kérdeztem Glus- kovtól. — Ez önmagában véve is érdekes kísérlet lesz. Ám mindaz, ami a mi • intézetünkben történik, a népgazdaságban, a mindennapi életben való széles körű felhasználást szolgálja. Nálunk, a kibernetikus városrészben most megfelelő feltételek jöttek létre: vannak számítógépek, hírközlő vonalak, a displayk beszerzése pedig sem technikailag, sem gazdaságilag nem jelent problémát. Csupán arra van szükség, hogy mindazok, akik a városrészben laknak, adminisztratív szempontból együtt legyenek, A gép bármely orvosnál vagyis, hogy a mi intézetünkjobban figyelemmel kíséri egészségi állapotunkat. Most ben dolgozzanak, ami ugyancsak lehetséges.... NÖGRÁD - 1977. október 21., péntek 3
