Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

A pásztói járásban szorgalmasan végzik az időszerű őszi munkát. A legnagyobb felada­tot a vetés és a betakarítás jelenti. A szurdokpüspöki termelőszövetkezet traktorosai már az utolsó hektárokat szántják. Menus Gábor, Czaun János és Hodler László nyújtott mű­szakban dolgozik- (A mezőgazdasági munkáról szóló riportunk a 3. oldalon-) (Kulcsár József felvétele) Élet- és munkakörülmények Számottevő Nógrád nagyüzemeiben Csütörtökön tartották meg az SZMT soron következő ülé­sét Salgótarjánban. Elsőként Kovács László, a Szakszerve­zetek Nógrád megyei Taná­csának vezető titkára kiegé­szítette az előre kiadott írá­sos beszámolót Hozzászólásá­ban a kiemelt nagyüzemek dolgozóinak élet- és munka- körülményeiről szólt, és azo­kat a változásokat ecsetelte, melyek az utóbbi időben történtek. Hangsúlyozta, hogy az üze­meknél megvalósított fejlesz­tések és rekonstrukciók jól szolgálták a műszaki, techno- ^isterenye, Volán, az öblösüveggyár, a ZIM, Valamint a SKÜ, ahol a meglevők átalakítása mel­lett új, 600 személyes szoci­ális létesítményt hoztak létre. Az üzemorvosi hálózat ki- szélesítésével javult a táp­pénzes helyzet, és előtérbe került a megelőző gyógyítás. Kiemelt feladat a lakás- építési akció támogatása. En­nek keretében az elmúlt négy évben közel ötszáz munkás részesült kedvezményben. A jelenleg érvényes jegyzékben szereplő településeken kívül (Salgótarján, Balassagyarmat, Nagybátony) lógiai színvonal növekedését, a gazdaságosabb, korszerűbb gyártmányszerkezet megte­remtését. Példa erre a Nógrádi Szén­bányák Vállalat, a Salgótar­jáni Ruhagyár, a SKÜ, vala­Pásztó bevonására is sor ke­rül. A jelzett területeken 23 vállalat nyújtott be igényt munkáslakás-építésre. A terv­időszakban, mintegy 1200— 1300 lakás megépítése várha­tó — mondta Kovács László. A vállalatok szociálpolitl­mint a Romhányi Építési Ke- kai tevékenységében kiemelt ramiagyar. Ezzel párhuzamo­san a dolgozók bére az elmúlt négy évben a korábbinál na' gyobb ütemben növekedett. A jelzett időszakban 6,2 száza­lékkal emelkedett az átlag- kereset. A munkások között a teljesítmények figyelembevé­telével történő differenciálás is jobban tükröződik. Köze­ledett az azonos mennyiségű és minőségű munkát végző nők béraránya a férfiakéhoz. A fizikai munkakörben nőtt a teljesítménybérben foglal­koztatottak aránya, és a tel­jesítménykövetelmények jobb meghatározásával a termelés­ben közvetlen részt vevő mun­kások bére 20—25 százalék­kal magasabb az órabérese­kétől. A műszakpótlék-rendezés Nógrád megyében közel húsz­ezer dolgozót érintett. Hatása kedvezően befolyásolta a ke­reseteket. Ezzel ellentétben a jutalomból és prémiumból a munkások részesedése kis mértékben javult. Az arány­talan szóródás miatt az év végén túlzott mértékű juta­lomösszegeket fizetnek ki és azok odaítélésénél esetenként nagyobb szerepet kap a szub­jektív megítélés. Ezt követően az előadó a munkakörülményekről és a szociális ellátottságról szólt. — Növekedett a munkahe­lyek korszerűsítésére fordí­tott összeg. A tervek és vizs­gálati tapasztalatok alapján az egészségi ártalom csök­kentése, a nehéz fizikai mun­ka megkönnyítése, az anyag- mozgatás és -rakodás korsze­rűsítése, biztonságosabbá té­tele. a szociális és kulturális létesítmények felújítása, bőví­tése volt a legfontosabb fela­dat. Utóbbira jó példa a helyet kap az üzemi étkezte­tés szélesítése, korszerűsítése. A termelőegységek többségé­ben az összdolgozók 20—30 zsúfoltság, néhol a választék és a minőség, nem kielégítő az étkeztetés szervezettsége. — Javultak az üdülési fel­tételek — folytatta hozzá­szólását az SZMT megyei bizottságának vezető titkára. — A nagyüzemek, vállalatok többsége rendelkezik saját, vagy bérelt üdülővel. így lehetőség nyílt a dolgozók és családtagjaik üdültetésére. Különösen a többgyermekes nagycsaládok részesültek ked­vezményben. Előrelépés történt az üzemi demokrácia területén. Rendszeressé váltak a fo­gadónapok, a dolgozók ügyei­nek intézése folyamatosabb, rugalmasabb lett. Mindezt elősegítette a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezése, melyet gyak­ran igénybe vesznek a dolgo­zók. Tapasztalataink mutatják, hogy a határozatok végre­hajtása során tett intézkedé­sek hatására javult a nagy­üzemi munkások élet- és százaléka, néhány helyen még munkakörülménye, de akad még tennivaló — fejezte be kiegészítő beszámolóját Kovács László. ennél magasabb százalékban veszi igénybe az üzemi ét­keztetést. Nem megoldott a Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVF. 248. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. OKTÓBER 21., PÉNTEK tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1977. október 20-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a nemzet­közi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben a termelési szerkezet fejlesztése és a hosszú távú külgazdasági poltika irányelveit és egyéb soron levő kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelénik meg. (MTI) A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi ülése Hazákban az idén több mint 45 millió pár bőr- és bőr típusú cipő készül, s eb­ből mintegy 22 millió párat idehaza értékesítenek. Az össztermékből körülbelül egy- fhillió párra tehető az úgyne­vezett nagyobb használati ér­tékű, magasabb minőséget képviselő lábbeli, de ezt az arányt — mint ahogy általá­ban a cipők minőségét — jö­vőre tovább kívánják javítani. Ismeretes, hogy a cipőipar helyzetét és feladatait több mint másfél éves előkészítő munka után augusztusban megtárgyalta a Minisztertanács is, ahol fontos határozatok születtek. E határozatok jegyé­ben Bakos Zsigmond könnyű­ipari államtitkár ismertette a soron levő legfontosabb fel­adatokat a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének csütörtöki központi vezetőségi ülésén. Többek között rámutatott arra, hogy a minisztertanácsi határozatból adódó tennivalók végrehajtására termelőhe­lyekre is kidolgozott, átfogó programok készülnek, ame­lyek felölelik az ipar fejlesz­tésével, a gyártmánytervezés­sel, az anyagellátással és a ke­reskedelmi munkával össze­függő kérdéseket. Arra kérte a szakszervezetet, hogy a ma­ga sajátos eszközeivel nyújt son hathatós segítséget annak a törekvésnek a megvalósítá­sában, hogy jövőre ne csak több, hanem az eddigieknél jobb minőségű cipővel láthas­sák el a hazai lakosságot és az exportpiacot egyaránt. Államcsíny Thaiföldön Csütörtökön a thaiföldi fegyveres erők megbuktatták Thanin Kraivicsien minisz­terelnök kormányát. A bang­koki rádió bejelentése szerint az ország irányítását a három haderőnem képviselőiből és polgári személyekből álló „for­radalmi bizottság” vette kezé­be. A testület élén Szangad Csalavin, Kraivicsien kormá­nyának hadügyminisztere áll. A rádióközlemény szerint az ország 1976-ban elfogadott al­kotmányát eltörölték, a kor­mányt és a nemzetgyűlést fel­oszlatták. A korábban beveze­tett rendkívüli állapot to­vábbra is érvényben marad. A „forradalmi bizottság” ' — az általa elrendeltek kivételé­vel — mindennemű katonai csapatmozdulatot és rendőrsé­gi akciót betiltott. Az AP hírügynökség szerint a thaiföldi fővárosban már hosszabb ideje hírek keringtek a kormány átalakításáról és a miniszterelnök eltávolításáról. • Antiét a eeredi termelőssovetheaetben Százhatvanmillió talajjavításra Megyénkben különösen jelentős a mezőgazdasági üze­mek fejlődése szempontjából a termőtalaj termelékenységé­nek fokozása, melyet többek között a szakszerű talajjavítás, vízrendezés, talajerő-visszapótlás eredményez. Annál is in­kább, mivel a nógrádi termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok területének 26 százaléka erősen 24 százaléka kö­zepesen erodált, mint azt tegnap Cereden Hajczinger György, a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elmondotta. A Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szer­vezete a VII- nógrádi műsza­ki hónap keretében szerve­zett meliorációs és agrokémiai ankétot, melyen hetven szak­ember vett részt. Hajczinger György nyitotta meg a tanács­kozást. Többek között hang­súlyozta, hogy a megye ter­mőtalajának kétharmada sa­vanyú kémhatású. E területe­ken a műtrágya hasznosulása nem éri el a kívánt mértéket, ezért is szükséges a talaj javí­tása. A karcagi kutatók mész- trágyázási kísérletei kecseg­tetőek. Erről szólt dr. Nyírd László, a DATE Karcagi Ku­tató Intézetének igazgatóhe­lyettese. Az ötödik ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítását szolgáló meliorációs és agro­kémiai teendőkről dr- Kárpá­ti József, a MÉM növényvé­delmi és agrokémiai főosztá­lyának vezetőhelyettese be­szélt. A Nógrád megyei ta­pasztalatokat dr. Varga József, a MAE megyei szervezete ta­lajtani szakosztályának elnö- nöke ismertette. Elmondotta — többek kö­zött —, hogy ma már általá­nossá vált a felismerés, hogy a lejtős területeken gazdálko­dó üzemek hátrányosabb hely­zetben vannak a kedvezőbb természeti adottságokkal ren­delkezőknél. Azonos gazdasá­gi eredmény eléréséhez na-' gyobb anyagi és szellemi rá­fordítás szükséges. A lejtős területen az elfolyó víz rom­bolja a talaj szerkezetét, el- hordja a termőréteg egy ré­szét, feltölti a völgyfenéket, s még a jobb földeket is ve­szélyezteti. A kedvezőtlen domborzati és talajadottságok Nógrádban az első feladatok közé emelik a meliorációt, a szervezett talajvédelmet. Szólt arról, hogy megyénk­ben a meliorációs tevékeny­ség jelentősebb ütemben a harmadik ötéves tervben bon­takozott ki- Az útkeresés idő­szaka után a feladatok komplex teljesítése lett a cél, s ehhez igazodott az állami támogatások odaítélésének rendje is. Nem kis összegekről van sró. A negyedik ötéves tervben például e célra 152,5 millió forintot fordítottak Nógrádban, s ebből 112 millió forint volt az állami támoga­tás. E tervciklusban az elő­irányzat szerint 160 millió fo­rint áll rendelkezésre e cél­ra. A talajvédelem megva­lósításakor a szakemberek a költségles műszaki megoldá­sok helyett az olcsóbb és ha­tékony módszereket követik. Arra törekednek, hogy a ter­mőtalaj védelme, rekonstruk­ciója, a termőterületek nagy­üzemi termelésigénye sze­rinti korszerűsítése össz­hangban legyen a technikai feltételekkel. Az utóbbi öt esztendőben — mint dr. Varga József kiemel­te — megyénkben 5810 hektár szántót hasznosítottak egyéb célra a mezőgazdasági üze­mek- Főként a gyep- és az erdőtelepítés a jellemző, de el­gondolkodtató, hogy sok he­lyen gazdaságossági szempon­tokra hivatkozva területeket parlagon hagytak. A meliorá­ciós feladatok ellátása jól képzett szakembereket kíván, akik előrelátóak, a holnapra is gondolnak. E területen is van javítanivaló, mert a szemléletbeli problémák gyakran hátráltatják a mun­kát. A talajvédelmi teendők kö­zül az előadó kiemelte a ta­lajmeliorációs feladatok kon­centrálását, a helyes sorrend meghatározását s a talajvéde­lemtől némileg elmaradt ké­miai és mechanikai talajjaví­tás ütemének fokozását. Tunés:al delegáció hasunkban Brahim Turki államtitkár vezetésével a Tunéziai Köz­társaság külügyminisztériumá­nak delegációja Rácz Pál kül­ügyi államtitkár meghívására 1977. október 16—20. között hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Brahim Turki, az időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a két ország kap­csolatának fejlesztéséről meg­beszélést folytatott Rácz Pál külügyi, dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral, Rónai Rudolf­fal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével és Ud­varéi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettessel. Az ál­lamtitkárt fogadta Púja Fri­gyes külügyminiszter. (MTI) Tito Algériában „Tito elnök ezúttal negye­dik alkalommal látogat Algé­riába, ahol már 1958-ban, 1969-ben és 1973-ban is járt” — írja csütörtöki kommen­tárjában a belgrádi Borba. — Az elnök mostani algíri útja kizárólag munka jellegű, s olyan időszakban kerül sor­ra, amikor a jugoszláv—algé­riai együttműködés szinte minden területen erőteljesen és eredményesen fejlődik. Tito és Bumedien elnök mostani tárgyalásain a két­oldalú kapcsolatok fejlődésén túlmenően áttekinti az idősze­rű nemzetközi kérdések szé­les körét. „Joszip Broz Tito algériai látogatása újabb jelentős hoz­zájárulás a jugoszláv—algériai baráti kapcsolatok és megér­tés erősítéséhez, az el nem kö­telezett országok építő együtt­működésének fokozásához” — fejezi be a lap. Joszip Broz Tito jugoszláv államfő csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Algériá­ba érkezett. A vendéget az algíri repülőtéren Huari Bu­medien algériai elnök fogad- ta. A jugoszláv elnök portugá­liai látogatásának befejezté­vel érkezett Algériába. A szakemberek az ankétot követően a ceredj termelő- szövetkezet területén győződhettek meg a talajjavítás ered­ményeiről. Hadiigyminiszteri tárgyalások Csütörtökön hivatalos tár­gyalások kezdődtek Moszkvá­ban Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Yvon Bourges francia had­ügyminiszter között. A baráti légkörben folyó megbeszélésen mindkét mi­niszter nyomatékkai szólt ar­ról, hogy a Szovjetunió és Franciaország együtműködésé- nek a jövőben is az enyhülés elmélyítésére és megszilárdí­tására, a nukleáris háború ki­robbanásának megakadályo­zására. kell irányulnia.

Next

/
Thumbnails
Contents