Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

Sajtóértekezlet Bonnban Schleifer! megölték Bonnban hivatalosan közzé­tették a Lufthansa-túszok keddi kiszabadításának rész­leteit. Ugyanakkor egyre sza­porodnak 'a tisztázatlan kér­dések a Baader—Meinhof cso­port tagjainak halálával kap­csolatban. Werner Maihofer nyugatné­met belügyminiszter és Hans- Jürgen Wischnewski állammi­niszter sajtóértekezletén vá­zolta a múlt csütörtökön el­térített repülőgép útjának és annak az akciónak a részlete­it, amelynek során a Szomáliái Mogadishu repülőtéren keddre virradó éjjel a nyugatnémet határőrség különleges akció- csoportja megrohamozta a Boeing 737-est és kiszabadí­totta az utasokat. A dél-afrikai fajüldöző rendszer rendőrsége betiltott több néger diákszervezetet és betiltotta a feketék egyetlen napi­lapjának a World nak megjelenését is. Képünkön: Percy Göboza, a lap kiadója­Szorosabb kapcsolatok ' A Jemeni Arak Köztársaság folytatja erőfeszítéseit a két Jemen egyesítése érdekében — jelentette ki Ahmed Al- Ghasmi, az ország új államfő­je, a köztársaság parancsnoki tanácsának és minisztertaná­csának szerdai együttes ülé­sén. Az új államfő hangsú­lyozta, hogy országa szoro­sabbra akarja fűzni kapcso­latait az összes arab államok­kal. Az ország belpolitikai hely­zetét elemezve, AkGhasmi közölte, hogy az összes álla­mi hivatalnokok helyükön ma­radnak, s felszólította a mi­nisztereket: találjanak gyors megoldást az ellátási problé­mák és a drágaság megszűn­tetésére. A Liberation című párizsi lap szerkesztőségéhez szerda délután közleményt juttatott el a Hanns-Martin Schleyert elrabló ,.vörös hadsereg frak­ció Siegfried Hausner kom­mandója”. Ez bejelenti, hogy Schleyert megölték és holt­testét Mulhouse kelet-fran­ciaországi városban találhatja meg a rendőrség egy hambur­gi rendszámú zöld Audi gép­kocsiban. Műszaki rendezvények — szovjet előadók A Közlekedéstudományi Egyesület Nógrád megyei szer­vezetének rendezésében szer­dán Anatokj Alekszejevics Szmehov professzor, a moszk­vai vasúti közlekedési mér­nöki intézet tanszékvezető dékánja tartott előadást a Volán 2. számú Vállalatnál- A műszaki hónap keretében lezajlott tájékoztatót, amely a Szovjetunió vasúti áruforgal­mának a X. ötéves tervben való növeléséről, a jelentke­zett gondok megoldásáról szólt, szakemberek népes tá­bora hallgatta meg. Ugyancsak tegnap a ZIM salgótarjáni gyárának kultúr­termében került sor Szergej Szerafimovics Popovnak, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza főmunkatársának elő­adásában arra a tájékoztatóra, amelynek témája a szovjet— magyar tudományos és mű­szaki együttműködés volt. Szovjet tervteljesítés az iparban A jubileumi munkaverseny és az új alkotmány tisztele­tére tett felajánlások is elő­segítették, hogy a szovjet ipar túlteljesítette az év első ki­lenc hónapjának tervét. Az öt­éves terv második évének ed­digi eredményei különösen az­ért jelentősek, mert az ered­mények növekedésében döntő szerepe van a termelékenység emelkedésének, ugyanakkor igen gyors ütemben fejlődtek azok az iparágak, amelyeken a termelés további korszerűsí­tése, gyors fejlesztése alapul. A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatala által közzé­tett adatok szerint az ipari termelés az év első kilenc hó­napjában 5,8 százalékkal ha­ladta meg a múlt év hasonló időszakának eredményeit. A tervelőirányzat ennél keve­sebb, 5,6 százalék volt. A munkatermelékenység 4,3 szá­zalékkal növekedett — ez biz­tosította a termelés növekedé­sének háromnegyed részét. Kilenc hónap alatt a Szov­jetunióban 837 milliárd kilo­wattóra villamos energiát ál­lítottak elő. A nyersolajter­melés 406 millió tonna, a föld­gáztermelés 254 miliárd köb­méter volt. 541 millió tonna szenet bányásztak, 367 ezer tonna növényvédő szert gyár­tottak, csaknem 43 millió au­tóköpenyt készítettek. Szeptember végéig a szov­jet ipar 172 ezer fémmegmun­káló gépet állított elő. Három­milliárd rubel értékben ké­szültek olyan műszerek és be­rendezések, amelyek a terme­lés automatizálását szolgálják, kétmilliárd rubel volt az elektronikus számítógépek, il­letve az ezekhez készült al­katrészek értéke. Több mint másfél millió gépkocsi került le kilenc hó­nap alatt a szovjet gyárak fu­tószalagjairól, ezek közül 955 ezer személygépkocsi volt. A mezőgazdasági gépgyártás gyors fejlődését mutatja, hogy egyedül gabonakombájnokból 77 900 készült el kilenc hónap alatt. Igen jelentősek a könnyű­ipar és az élelmiszeripar ered­ményei, meggyorsult a tartós fogyasztási cikkek gyártása. 6,4 millió rádiókészülék, 5,3 millió televízió került ki a gyárakból. Az év első kilenc hónapjá­ban a munkások és alkalma­zottak átlagbére 2,6 százalék­kal, a kolhozok tagjainak a közösből kifizetett juttatásé 4,3 százalékkal nőtt A lakosság ellátásának javulását mutat­ja, hogy a kereskedelmi áru­forgalom 4,5, a szolgáltatások mennyisége 8,2 Százalékkal emelkedett. 42 millió négyzet- méter lakás épült állami beru­házásokból, csaknem egymil­lió iskolás számára létesült új iskola, 157 ezer kisgyer­mek számára bölcsőde és óvo­da. A kórházi ágyak száma 12 600-zal gyarapodott EGYIPTOMI BELPOLITIKA A JOBBOLDALI ALTERNATÍVA 1 Mostanában sok jelentés számol be arról, hogy Egyip­tomban különböző földalatti és féllegális csoportok tagjait állítják bíróság elé. Mekkora e csoportok' befolyása, s tevé­kenységük veszélyes-e a je­lenlegi egyiptomi vezetésre? Nasszer halála után — ami­kor az új rezsim gyökerestől átforgatta az egyiptomi poli­tikát, a gazdasági és társa­dalmi rendet — szinte az el­ső intézkedések közt helyezte vissza a hagyományos pie- desztálra a mohamedán val­lást. Taktikai lépésről volt szó. Kairóban tisztában voltak azzal, hogy az eldobott nasz- szerizmust valamilyen ideoló­giával pótolni kell. S a nagy előd árnyékából az utód nem alábecsülhető ügyességgel úgy igyekezett kilépni, hogy a féllahok vallásosságát vette célba és használta ki. ISZLÄM — ÁLLAMVALLÁS Volt azonban egy másik óka is annak, hogy a szadati vezetés ismét államvallássá tette az iszlámot. A szövet­ségi rendszerek átalakításának időszakában Kairó politikai támogatósért és pénzért Is Ríjad felé fordult. A szigorú­an vallásos szaúd-arábiai mo- rarchia barátságát, támogatá­sát lehetett-e biztosabban el­nyerni, mint az iszlám meg­tervezett reneszánszával? Amikor az ' egyiptomi v^e- tés a stabilizálódás érdekében kihúzta a dugót a palackból, valószínű nem gondolt a vár­ható következményekre, arra, hogy a nasszeri érában betil­tott fanatikus vallásos cso­portosulás, a Muzulmán Test­vériség azonnal szervezkedni kezd. Ha egyszerűen ésak a Korá­non alapuló Iszlám kalifátus megteremtéséért • küzdenek, mint az alapítók a progra­mot megfogalmazták, a „test­véreket” könnyen kordában lehetett volna tartani. Csak­hogy az illegalitás éveiben a mozgalom vezetői különböző arab országokba menekültek, s hogy a gongütést hallva hazatértek, a vendéglátást meghálálandó, ezeknek az or­szágoknak a szószólóivá"ügy- nökeivé váltak. Ahogy mon­dani szokás, minden hason­lat sántít. Mégis, többé-ke- vésbé olyan helyzet alakult ki, mint a 'palesztin ellenál­lási mozgalomban, ahol a nézetek és célok sokszínűsé­gét az magyarázza, hogy a különböző palesztin szerveze­tek a különböző arab orszá­gok céljait igyekeznek rá­kényszeríteni a palesztin mozgalomra. Mindez részben azzal járt, hogy a Muzulmán Testvéri­ség különböző csoportokra bomlott. E töredéktársulósok különböző neveket is viselnek (Szent Háború, Allah Katonái, Hitetlenek Elleni Háború stb.) Másrészt különböző te­rületeken és különböző célok érdekében léptek színre. CSAPÁS BALRA Emlékezetesek azok a sza­botázsakciók, amelyek Ale­xandriában és a város kör­nyékén zajlottak le. Az egyip­tomi hatóságok a felelősséget Líbiára hárították. Azzal vá­dolták a szomszédos országot, hogy pártfogoltjai vallásossá­gát kihasználva bujtogatja őket az egyiptomi állam el­len. Egy másik csoport nem­régiben hallatott magáról. Terror-osztagai a deltavidék falvaiban „védték” az Iszlám előjogait — keresztény temp­lomok felgyújtásával, a kopt lakosság zaklatásával. Az államhatalom e szélső­ségesen fanatikus, vallásos szervezetekre csak akkor csap le, ha „lázadásuk” a rendszer ellen nyílt akciók formáját ölti. (A Muzulmán Testvériség konformista szárnya még lap­engedélyt is kapott!) A rend­őrség viszont annál céltuda­tosabban sújt le — bármilyen politikai, vagy vallási cso­portosulás áll a mostanában mind gyakoribb akciók hát­terében — a baloldali, vagy baloldalinak tekintett moz­galmakra. Az emlékezetes ja­nuári tüntetések után százá­val tartóztatták le azokat, akik balról bírálták a rend­szert. Válójában nem ezek a föld­alatti, vagy féllegális szerve­zetek jelentik a fő veszélyt az egyiptomi rendszerre. Két­ségtelenül sok zavart okoz­nak, nézeteiket főként a fia­talok követik és egyes hírek szerint már a hadseregben is vannak támogatóik. ISMÉT VAFD PART? A politikai megfigyelők en­nél nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak a Vafd párt szervezkedésének. A század el­ső évtizedeinek függetlenségi mozgalmait vezető pártot az 1952-es forradalom után osz­latták fel. Hogy a burzsoá­ziának ez a kompromisszu­mokra mindenkor kész, re­formjelszavakkal tömegeket vonzó csoportosulása ne tá­madhasson fel, Szadat meg­próbálta széthúzni a belső frontokat. De az a három párt, amelyet a június 15-i törvény engedélyezett, való­jában az elnöki gyeplőhöz kötözi e politikai csoportosu­lásokat. Így az egyiptomi kurzussal elégedetlen belső, sőt külső erők számára sem felel meg. Egyes feltételezé­sek szerint olyan szaúd-ará­biai körök támogatják a Vafdot, amelyek alternatívát készítenek elő — a jelenlegi rezsim kudarca esetén — a jobboldali kormányzás folya* matosságána1'- biztosítására. Ónody György ü NÜGRAD - 1977. októbei 20., csütörtök j Kereskedelmi aktívaértekezlet Salgótarjánban (Folytatás az L oldalról) A megállapítások szerint kedvezően alakult a zöldség-, gyümölcsellátás. A bőséges termés eredményeként na­gyobb lehetőség volt a felvá­sárlásra, de ezzel nem min­denütt éltek. A rétsági ÁFÉSZ működési területén például gyakran tartózkodtak a háztá­ji gazdaságok termékeinek át­vételétől. A vásárlók körében rossz hangulatot teremtett, hogy az alacsony felvásárlási árak ellenére az árut több esetben magas áron értékesí­tették. A szervezetlenségre pe­dig jellemző, hogy nem egy esetben a megyéből kiszállí­tott árut egy másik megyei vállalat fuvarozott vissza a megyébe! Változatlan gond — gyakran érthetetlenül — a kenyér- és péksütemény-ellátás. Előfor­dul, hogy nem kis falvakban, hanem a salgótarjáni Cseme­ge boltban sincs délutánonként megfelelő mennyiségű kenyér, s a sütőipar által kínált közel hetvenféle terméknek mind­össze elenyésző hányadát lehet kapni. A bajok egyik forrása­ként lehet megemlíteni az üz­letvezetők rendkívül óvatos rendeléseit, és a rendszertelen szállításokat. Mindezek mel­lett — főleg az utóbbi időben — számtalan panasz érkezik a kenyér minőségére, amit a hi­vatalos vizsgálatok eredmé­nyei is alátámasztanak: a ter­mékek gyakran a szabvány al­só határát is alig érik el! Számtalan észrevételt lehet tenni a megye vendéglátására. Bár az utóbbi években nőtt az ételfogyasztás — aránya az összforgalorA 21,5 százaléka —. de ez még mindig lényegesen alacsonyabb az országos átlag­nál. Nem fejlődött kellően a vendéglátó egységek színvona­la: például a KÖJÁL által vizsgált boltok 50 százalékában a higiéniai követelmények alapvető normáit sem tudják biztosítani. Rövid időn belül felül kell vizsgálni az osztály­ba sorolásokat is, hiszen ta­pasztalható: gyakran első-má- sod-harmadosztályú helyek is kocsmaszintre süllyednek. Mindezek mellett sajnálatos, idei tapasztalatok bizonyítják, hogy egyes ÁFÉSZ-eknél — például Balassagyarmaton, Kislerenyén, Szécsényben — csökkent az ételfogyasztás, a sziráki, valamint a szécsényi ÁFÉSZ-nél (előbbinél 12, utóo- binál 33 százalékkal) kevesebb üdítő italt adtak el. Túlteng az alkoholfogyasztás, aminek ellensúlyozására sok helyütt semmiféle intézkedést nem tesznek! A kereskedelmi vendéglátás nem kapcsolódott be eléggé a gyermekétkeztetésbe. Bár hoz­zá kell tenni: az üzemi étkez­tetés területén is kevés elő­rehaladás történt, sok a pa­nasz az ételek minőségére, mennyiségére. Szinte megen­gedhetetlen, hogy ez ideig az általános iskolásoknak csak 33 százaléka részesülhet szerve­zett ellátásban. A megyei tanács elnökhe­lyettese megállapította: bár az iparcikkellátás területén fej­lődés mutatkozik, mindezek el­lenére országos szinten a ve­gyesiparcikkek vásárlásában a megyék között a tizenhetedik, ruházati cikkek forgalmában pedig az utolsó helyet foglaljuk el. Ebben is közrejátszanak szervezési hiányosságok, ké­sedelmes, megalapozatlan ren­delések, s rontja a helyzetet, hogy a beszerzési politika nem biztosítja a folyamatos áru- választékot, és nem használ­ják ki kellőképpen a helyi árualapból történő beszerzési lehetőséget. Nincs kellő tö­rekvés az alacsonyabb jöve­delmű rétegek által keresett alkalmi ruházati cikkek árusí­tására. Akadnak gondok a TÜZÉP munkájában — miként az alapvető építési cikkek, a kátránypapír és a cement hosz- szan tartó hiánya Is bizonyí­totta — s előbbre kell lépni a fogyasztói érdekvédelem, a boltok korszerűsítése, a keres­kedelem kulturáltságának to­vábbi fokozása érdekében is. A feladatok adottak, s mi­ként a vitában többen is hang­súlyozták — mielőbbi, haté­kony intézkedésekre van szükség. Melyek olyanná te­szik a megye kereskedelmét, mint amilyennek már most szeretnénk látni. Tanácskozás és bemutató Pászlőn (Folytatás az 1 oldalról) dotta többek között, hogy Nógrád adottságainál fogva nem emlegethető a termelési rendszerek megyéjeként. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt tervciklusban az országos át­lagtól lényegesen, mérsékel­tebb ütemben csatlakoztak a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok a rendszerekhez. Az utóbbi két évben viszont változott a helyzet. Főként azért, mert az üzemek terü­leti koncentrációja révén ki­alakultak az ágazati szakoso­dás feltételei, az új technoló­giák szerepét a szakemberek egyre inkább felismerik, nö­vekedett a nagy teljesítmé­nyű gépek száma... Az országban 1975-ben Nógrád vett részt legkisebb területtel a termelési rend­szerekben. A vetésterület 5.2 százalékán, 3350 hektáron két állami gazdaság és kilenc termelőszövetkezet csatlako­zott. Tavaly viszont már 18 nagyüzem tízezernél nagyobb területén tevékenykedett a termelési rendszerek techno­lógiája szerint. Főleg a ku­korica-. burgonva-. búza- és cukorrépa-termelést végzik rendszerben, de a listán a borsó, olajlen, lucerna, cirok is fellelhető. Az idén újabb kétezer hektárral nőtt a rendszerbe bevont terület. Az előadó hangsúlyozta, . hogy a termelési rendszer keretében termesztett növé­nyek hozamai — 1975-ben a burgonya, tavaly a cukorrépa kivételével — meghaladták a megyei átlagot. Ez azonban korántsem jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemekben elégedettek lehetnek, mert a termelés költségei is lénye­gesen emelkedtek. A techno­lógiai költségek növekedése 20—50 százalék körül mozog, a ráfordítások főként a cu­korrépa és a kukorica eseté­ben nőttek számottevően me­gyénkben, aminek ellensúlyom zását a nagyobb hozamokban látják csupán. Sokkal gyü­mölcsözőbbnek látszik azon­ban, hogy a rendszerben résztvevő termelőszövetkeze-j tek alakítsák ki a helyes ará­nyokat, ami költségmegtaka­rításhoz vezet. Dr. Gyöngyösi István szólt arról is, hogy a rendszergaz­dák nem mindig képesek ki­elégíteni az üzemek igényeit.' Problémát okoz egyes alkat­részek beszerzése, a szakta­nácsadósban túlzottan a ho­zamok emelésére koncentrál­nak, s így fordulhatott elő,' hogy a nagyobb termés elle­nére némely növény terme­lése veszteséges. A feladatok közül a legfon­tosabb a termelési rendszerek technológiájának hatékonyabb adaptálása, a technológiai fe­gyelem betartása, a ráfordí­tások ésszerűbb meghatáro­zása, a gépsorok kihasználá­sának fokozása. Mert a ter­melési rendszer sem csoda­szer — csak lehetőség a nö­vénytermesztés eredményei­nek fokozására —, melynek ki-' használása zömmel szakem­bereken múlik. A tanácskozáson előadást tartottak a termelési rend­szerek vezető munkatársai, a pásztói tapasztalatokat pedig dr. Bencze Barna, a helyi tsz elnöke ismertette. Ezután kukorica- és cukorrépa-be­takarítási bemutatóra került sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents