Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
Emlékezni sem akarok rá f vesedett hagyományokat, szokásokat bolygatott fel, évszázados gondokat old meg. Egy népes technikai egység anyagi és szellemi felemelésére, átformálására hivatott. ★ — Tapasztalatcserére hívtak meg bennünket a debreOlyan üzem, mint a többi- messzire lemaradoztak volna, ként érződik a korszerű csar Emberekkel, izzó kohókkal. Sok-sok hiányzással, fizetés- ládtervezés hatása. így _véle- gépekkel. Eredményekkel és napok utáni kimaradással, la- kedik Kiss Teréz védőnő, aki gondokkal. Mert az emberek za munkafegyelemmel küz- naponta meglátogatja a csa- itt is épp olyanok, mint má- ködtünk nap mint nap. Azt ládokat. sutt; elégedettek és elégediet- a néhány hetet soha nem fe- — A cigányok gyerekei jó lenek, jól vagy rosszul dől- lejtem, amikor elkezdtünk az körülmények között élnek. Sd- goznak, többre, jobbra vágy- embereknek beszélni a szocia- kan szedik a fogamzásgátlót, nak- lista brigádmozgalomról, a így az abortuszok száma csökOlyan üzem, mint a többi, munkaversenyről. Sokan cső- ken- Probléma inkább azzal és mégis híre szaladt. Or- dálattal. mások ellenszenvvel a néhány családdal van. akik szágszerte beszéltek róla. pél- hallgatták- Ma hét szocialista még nem költöztek ki a telep- daként emlegették. Küldött- brigád dolgozik az üzemben — ről. ségek. szakemberek tettek iá- közösségformáló hatása fel- S ha felnő a gyerek? Ha iis- togatást, hogy ellessék a tát- mérhetetlen. kólába kerül? kát, hogy lekoppintsák a jó * — Néhány elmaradott csapáidét, hogy ne csak egy ilyen A , .... Iád gyermeke sok gondot legyen az országban- Mert ez ^ u3 teilen, az u] üzem- okoz nekünk. Hiányzanak, üzem évszázados, megkö- részben találkoztunk a Gaga- megbuknak, 14 évesen férjhez rin nevét viselő 15 tagú esi- miennek. A cigánytanulók szoló .szocialista brigáddal, nyolcvan százaléka eljut a 1975-ben neveztek be a moz- nyolcadik osztályig évente galomba, a zöldkoszorú tu- kettő-három érettségi bizonyít" lajdonosai- ványt szerez — mondja KoRácz Béla brigádvezető: vács György, a Megyeri Álta, — Néhány előadást hallgat- János Iskola igazgatója, tunk a közösségről, életmód- ^ ról, és ezután mindenki szívesen vette a brigád ímegala- Hogyan él Megyerben egy ceni cigányok. El is utaztunk kítását. Vállalásokat tettünk fiatal házaspár? népes számban, mindenki fel- a termelékenység növelésére. — Hogyan ? —mosolyog Baa- öltözött, ahogy ilyenkor illik. a munkafegyelem megszilár- gó Kálmán — mint sok más Ott tolongtunk az ankét szín- dítására, csatlakoztunk a cse- fiatal. Feleségemmel együtt a helyén, vendéglátóink meg peiiek felhívásához, de azt is ktsz-ben dolgozunk. Van há- egyre kérdezősködtek türel- vállaltuk, hogy mindenki el- rom gyerekünk, ősszel kez- metlenül; hol késnek már a végzi a nyolc általánost. Sok- dünk építeni egy négy-szobás Nógrád megyesiek? Így mond- szor ér bennünket az a vád, családi házat, belekerül vagy ták; „megyesiek”, de nem ez hogy a mi vállalásaink nem négyszázezer forintba. Hat éiv számított, hanem» hogy nem igaziak, nem olyanok, mint alatt 230 ezret összespórol- ismertek ránk. A saját fajta- mas üzemek brigádjaié. Per- tunk. Szolidan élünk, nem rjukra. Szerénytelenség nélkül sze> hogy nem- Mi írástudat- kocsmózunk, elvégeztem a mondom, valóban igen külön- jan> vagy most tanuló embe- nyolc általánost. Mit xnond- böztünk tőlük. Nemcsak az reket nem hurcolhatunk szín- hatnék még? öltözködésben, hanem a visel- házba, kiállításokra, nálunk kedésben, magatartásban is. az js eredmény, hogy rendsze- . Hallgatom ezt a fiatalem- résén bejárnak dolgozni, hogy ‘ Mit tehetnénk meg? bért. Botos Attilát, aki 28 elvégzik a nyolc osztályt, les21 f®l a kérdést szinte önéves korára a Nógrádmegyeri Mélyről indultunk, természe- rnaganak Botos Attila párt- Vastömegcikk Ipari Szövetke- hogy még alacsony szín- titkár. — Nlekünk, felemelkezet párttitkára lett, s kinek jen tartunk..- dett cigányoknak kell segítearcán a büszkeség csak akkor nünk az elmaradottabbakat. kopik meg amikor az elmúlt Mert cigány a cigányra jotr időkről a régi világról kár- Kihalófélben van a sok gye- ban hallgat- Csakhát sokan dezgetjém. ö is, mint sok más rek divatja Megyerben. A fia- azt tartják: — „Örülök, hogy társa" a megyeri cigánytelep talok két, esetleg három gye- kiláboltam a nyomorból, szülötte- ő is a faluszéli, vá- reket vállalnak- A helyi Vö- hagyjatok békén, emlékezni lyogviskós ősközösség áporo- röskereszt. az orvos, a védőnő sem akarok rá... dott levegőjét, hangulatát kitartó munkája gyümölcse- Kiss Mária szívta egykoron.' De nem- szeret emlékezni, mert az a világ a ma fényében oly távolinak. igaztalannak tűnik.« ♦ Éedig volt valaha cigánytelep, putrivilág nyomorgása Nóg- rádmegyei'ben is. Volt a cigányságnak sötét korszaka. Mígnem... az ötvenes években megalakult az üzem. a szeg' kovácsokat tömörítő. Kezdetben csak tíz-húsz embernek adott állandó munkaiehetőséget, a mai vastömegcikk-szö- vetkezet több mint kétszáz embert foglalkoztat, s ezek nyolcvan százaléka cigánydolgozó. — Azzal kezdődött, hogy dolgoztak, először csak alkalomszerűen, aztán rendszeresen. Először csak egyszerűbb munkadarabot, aztán már bonyolultabbat. Imi, olvasni alig tudtak. A körülményeik kényszerítették őket, hogy megtanulják legalább alapfokon. 1960 óta minden évbén indítottunk analfabéta-tánfo- lyamot. s ma már a legtöbb cigánydolgozó az ötödik-nyol' cadik osztály elvégzésénél tart- — mondja Kojnok László. személyzeti vezető. Kíváncsian kukkantunk bele a statisztikába: az elmúlt évben 120 ember neve mellé írták be a nyolc általános iskolai végzettséget. Az analfabéták száma 25—30, ezek jobbára idős emberek, középkorú nők. Az idei tanévben húszán ülnek be az iskola padjaiba. ★ Zsíros Lajos, a szövetkezeti bizottság elnöke: — Egyre szorgalmasabban dolgozott a nép. egyre vaskosabb lett a fizetési boríték. Lassan kiürültek a faluszéli vályogviskók, s bent a faluban egyre több takaros családi ház épült. Sokan még a kamatmentes kölcsönt sem vették igénybe, a saját megtakarított pénzükön építkeztek, rendezkedtek. Nagy volt a vásárlási láz; mosógép, tv. hűtőszekrény, új bútor , került a legtöbb lakásba. Megkezdődött hát az anyagi felemelkedés. de a tudati viszonyok, az életmód változása. mintha Tóth Jánosra gondolva... Kérdések László Bcncsik Sándorhoz közösségről, művelődésről és bizalomról Szinte vibrál körülötte a levegő, amikor szólásra emel- kailag, gyakorlatilag lehetet- kedett Salgótarjánban, az életmód-művelődés konferencia len —, hogy egyénre szabott egyik szekcióülésén. A közösségek, a művelődés és az élet- legyen a művelődés, napfénymód ezer szállal összefonódó, ellentmondásokban is gazdag re kerüljenek azok a művelőkapcsolatrendszere volt itt a vitatéma, ami régóta igen kö- dési értékek, amikről koráb- zel áll a Salgótarjánban is jól ismert író, szociográfus, kutató ban szóltunk. személyéhez (tulajdonképpen ez a témája a Történelem — _ \ szekcióülésen is bea lulnézetben című könyvének is.) László Bencsik Sándor egy- szélt a bizalom fontosságáról, szerre szenvedélyes és ízes megfogalmazású mondataiban, az adomaszámba menő példákkal fűszerezett hozzászólásában az „itt és most”-ra, a munkásművelődés emberközeli, a realitásokhoz igazodó vizsgálatára inspirált. Nem lehetett nem odafigyelni rá — még akkor sem, ha egyik-másik példája ellenvéleményeket is szült. És a beszélgetés továbbgyűrűzött a szünetben, a folyosón, kávéscsészével a kézben is. — Igen, itt kapcsolódik be ez a fogalom. Az én nézetem az, hogy akikre nehéz, felelősségteljes munkát merünk bízni, azok nagyobb bizalmat érdemelnek belső életük kialakításában is. biztosítani Vajon mit nyújtott számára jából környezetéből a képzé- munka*'mtadV^űve^dét és ez a konferencia? — ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést a Népművelési Intézet egyik szobájában, íróasztala mellett. — Több haszna volt — most kettőről szólnék. Egyrészt bizonyos menetközi ösz- szefoglalásra adott lehetőséget. Mindezt, amit ebben a témában vitattunk, kerestünk, találgattunk, összegezni tudtuk. Ehhez kapcsolódik a másik, ami nagyon tetszett Salgótarjánban — a hasonló jellegű tasek során a kölcsönhatások út- általában a közösség dolgai teabb ) ismeSgek" kS°él ré? fi«ve,embe vegyék kezde- saDD.) ismeretségek közössé- ményezéseiket, érdemes legyen fék formáljak, különféle in- ilyeneken törni a felüket formációk érik (a televízión, _ ön nem most járt eIőször rádión kívül a munkahelyi m- Sajgótarjánban több író_ol_ formacios csatornák is letez- vasó találkozóra fogadott el életformát, életmódot kutatunk, művelődési programok- kat tervezünk, nem indulhatunk ki csak a társadalmi szükségletektől. Konkrét formájában, Tóth Jánosra nek - vagy ha nem akkor a meghívásokat itt, és a megve a"^?r «lás helyein. Milyen élményéi, tapasztalatai vannak Nógrádból? — Salgótarján azok közé a városok közé tartozik, ahol nem csak „friss” munkásság nácskozások közül eddig itt dolva lehet csak reális a kép. téren Vön"udatosabhrkan'kemée volt a legtöbb megközelítési ö hogyan áll, nála mi az elő- nye£bek^ "nÄakaz7m- aspektus — képviselték a szó- relépés, a fejlődés, mit gyűj- berek jól szót értettünk a íe^ ciologia, a népművelés külön- tött ősze a fentebb említett több esetben h nem böző területeit, még a szociál- értelemben - erről is tudni ankét“ a tanácskozáson ha pszichológiát is. Sokan foglal- kell, különösen ha kulturális nem a féfhilataí™ kozunk ezzel az üggyel ilyen vállalásokról van szó. Egyéb- Xn PozuL és negatTv^ éf vagy olyan szakoldalról, de ként kétlábú, haszontalan szék- menyeket egyaránt őrzök in munka közben ritkán adódik hez hasonló az egész... Hadd nen i-n, ,m lehetőség arra, hogy egymás tegyem még hozlá: ez nem LTmunTásokkal^- gondolatait megismerjük, old meg mindent, de építeni év körPü, Ehettek Jót ^itat újabb nézőpontokra bukkan- kell rá. WwtnnV , , junk a közös megvitatással. _ Említette a kulturális ről * — brigádélet művelődés" Egyszóval Salgótarjánban időn- vállalások kérdését. Mi ezek g muve'xi6sként műhelymunka is folyt, rői a véleménye? — Át kell formálni elsősorban persze a hivatalos programokon túl jutott idő kötetlenebb beszélgetésekre. — Mindenki „professzora” valaminek, minden ember hordozója valamilyen művelődési értéknek. — ön ebből indul ki mindig, ha művelődésről, életmódról beszéL — Tudom, ebben nincs semmi felfedezés — ez az ókortól ismert csak nem jut mindig az eszünkbe amikor a feladatokról tervekről szólunk... Hogy pontosabban mire gondolok? Egy-egy emberben az élete során sok tapasztalat élmény halmozódik fel: munkáAzt hittem, brigádvezetők — úgy szóltak hozzá, olyan szen- őket! vedélyesen érdekelte őket az Nem szabad célnak tekinteni, ügy. De „csak” egyszerű tagok hanem egyfajta nemes eszköz- voltak... Negatívum? Az ügynek. A mennyiségi szemlélet nevezett intézményes oldal nagyon sok kárt okoz e té- Salgótarjánban is merevebb ren: elbürokratizálódik, el- lett, mint az emberek maguk szürkül, lényegét, azaz moz- szeretnék. Nehéz az átállás galmi jellegét veszíti el a eSy új értékelési rendszerre, brigádok közösségi élete köny- Pontozni a kultúrát? Van eb- nyen, ha kipipálandó feladat- ben valami abszurd. A beszólnak tekintik a vállalásokat, getésekben az érdekelt veze- ami lehetőleg mérhető is le- tők, versenyfelelősök is elis- gyen, és így tovább. Eszmei merik, nem ez az amire szük- céljainkról már nincs vita, szé- sóí? van, néhány helyen proles körben ismertek a közmű- bálkoznak már az egyéni vál- velődéssel kapcsolatban is. De, lalások rendszerével is, de hogy X és Y hogyan jut elő- akadozik még. Pedig azt köny- re — ez még „nincs megold- nFŰ belátni, hogy egy idős Réti Zoltán: Paradicsomszedő (tns) asszony patronálásában többet ér az, ha be-beugrunk hozzá beszélgetni, mint ha mondjuk egy térítőt veszünk. Persze, végül értékelni akarnak, és ez hogyan mérhető??? Ezért van, hogy sok helyen legyintenek, és a régi, bejáratott mód- izzák. — Még egy kérdést engedjen meg: milyen munkák foglalkoztatják mostanában? — Egy nagyobb tanulmánylehet viszont rögtön egy csil- köteten dolgozom — enr.ek a lagászati szakkönyvnél, egy résztanulmányai majd külön komoly regénnyel kezdeni. Em- is , megjelennek. És miről is berközelibb könyvtárak kelle- szólhat? Brigádokról, a külön- nek — sokszor beválnak az I'~~” ‘ ” üzemi letétek — meg kell találni azokat az embereket, akik az olvasás „agitátorai” lehetnek. Ötleteket nehéz adni, hiszen ami az egyik helyen jó, az máshol nem bízva’. .. — Milyen tanácsokat tudna adni — mint a brigádok jó ismerője — mit szabad bevenni a kulturális vállalások közé, hogy ne legyen formális? — Mindig a következő láncszemet! A busszal vagy vonat- szert alkalmazzák, tál, ilyen és olyan távolságról bejáró munkásasszony mai állapotában mi a következő fokozat: az érettségi? — még nem. Az olvasás? — ezt nem böző típusokról. Egy textiles női brigád és egy építőipari brigád között például rengeteg a különbség — ezt tekintetbe kell venni a lehetőségeik, eredményeik, gondjaik mérlegelésénél. Készül egy tanul- tos, hogy sikert hoz. Ezt elő- mányom a brigádműveiődés rebocsátva mesélek el egy esetet. Az egyik üzemben úgynevezett „telt ház”-akciót terveztek, kollektív színházlátogatást. Elkezdődött a propaganda, de akkor a brigádvezetők klubjának tagjai közbeüzeml szervezetéről —, hogy hány bábája van (néha sok is...). Nyomdai előkészítés alatt áll egy regényem. Ez Is munkástémájú — úgy éreztem, kell ez a megközelítés is, hiszen sok olyan élményem szóltak: Jó lesz ez így? Java- van> ami e§y-egy tanulmány- solták, végezzenek „felderí- hói „kilógna”, -de talán nem tést” először. Végül sikerült haszontalan leírni. Egy újabb olyan darabot választani, amelyre nem csak szolgalel- kőségből, muszájból mentek el, de még később is tárgyalták az öltözőkben. — Ezek szerint a spontán kezdeményezések tehetik élőbbé a brigádmozgalmat? — Ezekre a kezdeményezésekre szükség van ahhoz, hogy mozgalmi jellegét visz- szanyerje a brigádverseny. Sajnos, sok helyen leszoktatták a brigádokat a töprengésről, a vitáról, és ami a leghasznosabb, legértékesebb a közösség és az egyes emberek számára. az gyakran csak búvópatakként van jelen. Tévedés ne essék: tudom, hogy nem szabad csupán a spontán kezdeményezésekre hagyatkozni, a szervezeti keretek, az intézményesített művelődési formák, programok fontosak. De semmiféle Intézmény nem tudja megcsinálni egyedül — fizi-: területet is szeretnék kitapogatni a kutatómunkában. Ez a nyelvhez kapcsolódik: az egyes emberek nyelve, stílusa és tudati álapotának, fogalomkincsének összefüggései — középpontban a munkásnyelvvel. .. Megköszönöm a beszélgetést. László Bencsik Sándor is kabátot vesz, vállára kerül a sporttáska; együtt indulunk az intézet labirintusában lefelé. Menet közben még egy kérdés előtolakszik: Vajon ma is igaz, amit egy másfél-két évvel ezelőtti interjúban 'elmondott, hogy a régi exporfcsoma- goló brigáddal havonta egy hetet együtt dolgozik?... — Igen! De ezt ne úgy képzelje el, hogy a hónap első vagy harmadik hetét ott töltöm, hanem hetente egv-két napot. Számomra ez nagyon fontos, szükségem van rá. Az a jó, hogy ők is várnak... G. Kiss Magdolna ;
