Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

Átszervezések után Pásztóit i Alkatrészért kombájnt VAJON MENNYI időnek kell eltelni addig, amíg egy gyáregység viszontagságos múlt után biztos jövő elé nézhet, s nem kell szüntelen előre nem látható átszervezésektől remegni vezetőknek és dol­gozóknak? Költői a kérdés, hiszen gyáregysége válogatja. A szolnoki MEZÖGÉP-válla- lat egri gyárának pásztói gyáregysége — ez a teljes ti­tulus, bármennyire is kaci­fántos — esetében szinte öt­évenként történt az újjászü­letés. A közös vonás azon­ban megmaradt: a gyáregy­ség, s jogelődei, mindig a mezőgazdasági termelés tech­nikai feltételeinek javítására voltak hivatva. Először — ma már lassan feledésbe vész — a megye egyik legnagyobb gépállomá­sának szakemberei tevékeny­kedtek Pásztón. A saját esz­közök karbantartása, mező- gazdasági szolgáltatás, szántás, vetés s még mennyi minden jelentette a mai értelemben használatos „termékstruktú­rát”. Aztán, mert a közös gazdaságok erősödtek, s saját gépekhez mind több helyen jutottak hozzá, 1962-től a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés fellegvára lett a gépállo­más. — Volt oktatónk, aki egye- 'dül 144 traktorost nevelt, de szerelők is bőven kerültek ki tőlünk. Ha találkozunk ve­lük, ma is jó iskolaként em­legetik — emlékszik vissza Pataki Sándor, a gyáregység főmérnöke, ö is részese volt jó néhány átszervezésnek. Aztán 1965-ben újabb vál­tozások, majd az új gazdasá­gi mechanizmus évében vál­lalattá alakultak. A pásztói­akhoz ez időben gyáregységek sora tartozott, többek között a szécsényi, tolmácsi, érsek­vadkerti, kisterenyei. Ma mér egyik sem sorolható a ME- ZÖGÉP-hálózathoz, elszakad­tak a pásztóiaktól, termelő- szövetkezetek, vállalatok vet­ték át. S tavaly következett be az utolsó (?) átszervezés, a KGM irányítása alá kerültek, mint az egyetlen nógrádi ME- ZŰGÉP-gyáregység. — Hogyan vészelték át e szövevényes utat? — Nem mondhatnám, hogy gond nélkül. S még most sincs vége, legfeljebb a pro­filváltozás kisebb méretű — válaszol a főmérnök. AZ IDÉN PÉLDÁUL a sző­lőiskolázó gépek gyártásától búcsúznak. Még hét darabot készítenek szovjet megrende­lésre, aztán e termék előál­lítását más MEZÖGSP-gyár- egység végzi. Viszont az 1972- ben terméklistára vett fólia­vázaknak továbbra is nagy a sikerük a hazai piacokon, kü­lönösen, hogy a zöldségprog­ram végrehajtása mind nagyobb méreteket ölt. Nyolcmillió fo­rint bevétel származik ebből. — A közelmúltban kiszá­moltuk, eddig tizennégy hek­tárra való fóliaváz került ki a gyáregységből — jegyzi meg Pataki Sándor. Ha a láncos terményszállítókat egymás mellé illesztenék, a vége Gö­döllőnél mutatná, hogy a meg­rendelők az elmúlt években elégedettek voltak e termék­kel is. Csak hát a jövő mégis más cikké, s arról sokkalta szivesebben beszélnek a gyár­egységben. A kombájnalkat­részekről van szó. — Az idén 4400 ferde fel­hordót készítünk az NDK-be- li kombájnokhoz. Emelett elő­állítunk huszonöt fajta pót- alkatrészt is a lánckeréktől az ékszíjtárcsákig. Hogy segítünk a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alkatrészbeszerzési gondjain — magyarázza a gyáregység főmérnöke. S úgy látszik, ez a „bolt” bevált. Az NDK-partner, a Fortschmitt-gyár elégedett a pásztóiak teljesítményével, s főleg a minőséggel. Ezért dön­töttek mellettük a legújabb típusú E—516-os kombájnok­hoz való mellső felhordok gyártásának szóba jöttekor. A pásztói gyáregységben már szeptemberben ötven darabot készítenek a hozzávaló egyéb alkatrészekkel együtt. — A megrendelés biztos jövőt jelent, hiszen az NDK kombájnok tartozékaiból az idén 80 millió forintos árbe­vételre számíthatunk. A tel­jes termelési értékünk 107 millió forint, tehát zömmel e kombájnalkatrészek gyártása jelenti az életet — mondja Pa­taki Sándor. ÜGY LATSZIK megannyi viharos esztendő után a ME­ZŐGÉP pásztói gyáregysége magára talál, az a termék ke­rül ki csarnokaiból, amely je­lenleg az egyik legkelendőbb, s tegyük hozzá: az egyik leg­fontosabb a magyar mező- gazdaságnak. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­tériumban a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón hangzott el, hogy a tervcik­lusban 950 darab E—512-es és 1450 E—516-os kombájn ke­rül (többek között) a magyar termelőszövetkezetekbe, álla­mi gazdaságokba. Részben a pásztói alkatrészek ellenszol­gáltatásaként. A gyáregység dolgozói méltán büszkék er­re, hiszen a hazai felhaszná­lók elégedettek e betakarító gépekkel, s ez az ő sikerük is. Sz. Gy. A Nagy Október tiszteletére Lábbelik exportra — Bővülő szolgáltatás ' Évente közel 40 fajta saját szalagot, Nyugat-Európa több Az év hátralevő részeben tervezésű modell készül a tőkés országába, valamint tovább bővítik a szolgáltatá- Salgó Cipőipari Szövetkezet- ázsiai országokba, a FERRO- sokat a Lehel márkaszerviz ben. Férficipőket, szandálo- UNION keretében szerszámos kiépítésével, valamint a kát, papucsokat és munkavé- ládákat készítettek. Bosch-rendszerű hutőgépagg­delmi felszereléseket gyárta- Egyedül az Amco-szalag- regát-feltöltéssel. Ezzel párhu- nak. Éves árbevételi tervük gyártásnál akadt rövidebb zamosan növekszik a szolgál- 57 millió forint, melyet idő- ideig anyagellátási gond, me- tatásban dolgozó szakmunká- arányosan 41,4 millió forintra lyet sikerült elhárítani. sok létszáma. teljesítettek. Ez 97 százalék-_t_. ____________ j _____________________________________ n ak felel meg, a lemaradás-' 1,3 millió forint. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ SZOLGÁLTATÁS A készárutermelés mellett a szövetkezet szolgáltatási te­vékenységet is folytat. Ennek értéke évi 2,2 millió forint. Az eredmények azt mutatják, hogy ennek időarányosan ele­get tettek. A lábbelik javítá­sában nincs lemaradás. Az első nyolc hónapban közel 40 ezer pár cipő, 95 ezer pár papucs és szandál, 163 ezer pár munkavédelmi fel­szerelés hagyta el a szövetke­zet kapuját. Javult a minő­ség. szinte csak első osztályú termékek készültek. A rekla­mációk száma az összterme­lésre vonatkoztatva fél száza­lékkal csökkent. Az idén 10 ezer pár férfi- cipő gyártására 3 millió 400 ezer forint értékű szerződést kötöttek lengyel exportra. Ennek kiszállítását a szocia­lista brigádok a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikban határidő előtt vállalták. NÖVEKVŐ EXPORT A Nógrád megyei Vegyes­ipari Javító Vállalat 102,6 százalékra teljesítette az első hét hónap időarányos árbevé­teli tervét. Ebből 3 millió forint értékű szolgáltatást vé­geztek. Rádiót, televíziót, hű­tőszekrényt, autókat és mo­torkerékpárokat javítottak. A minőségi munka javulását mutatja a reklamációk mini­mális száma. A készárugyár­tásnál hibabejelentés nem akadt. * A több mint 4.5 millió fo­rint szocialista és a 6.6 millió forint értékű tőkésexport vállalásainak eleget tett a vál- teiut. Az NDK részére Amco­Másfél évtizede dolgozik öntőként a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál Fortuna Mihály. Esztendők során megta­nulta a szakma csínját-bínját. A gyár új alumíniumöntödé­jében már a legkorszerűbb technológia szerint készülnek a különböző termékek, az aprólékos munkához viszont elen­gedhetetlen a szakemberek ügyessége, szorgalma. így For­tuna Mihály is — képünkön — a sorozatban készülő alu­míniumöntvényeket egyenként készíti el. — kj = Kis közösségek nagy ereje szerepe a pártmunkában A megyei pártbizottság mel* letes fejlődése mellett egyes lem javítását. A legtöbb eset­lett működő pártépftési mun­kabizottság a közelmúltban értékelte a salgótarjáni -já­rásban tevékenykedő párt- csoportok munkáját. A tanács­kozást megelőzően néhány nagyüzemben és nagyközség­ben elemeztük a pártcsoport­munka eredményeit, gondjait. * Az a tapasztalatunk, hogy a pártcsoportok munkáját a salgótarjáni járásban is to­vább javította a Központi Bi­zottság 1972. decemberi, a titkárság 1975. november 2«-i határozata, valamint az a szé­les körű eszmecsere, amelyet a tagkönyvcsere előtt a párt­tagokkal folytattak alapszet- vezeteink. Már az MSZMP X. kongresszusán megfogalma­zódott az az igény, s ennek most a beszélgetések során szinte mindenütt hangot ad­tak a párttagok, hogy mind­inkább az alapszervezetek ke­rülnek a munka középpont­jába. Az alapszervezeti mun­ka javítása pedig — több párthatározat, s gyakorlati ta­pasztalataink is ezt erősítik — elképzelhetetlen az alapszer­vezeti vezetőségek, a párt­csoportok tevékenységének továbbfejlesztése nélkül. A tagkönyvcsere során mintegy száz új pártcsoport jött létre a járás alapszervezeteiben. SZÁMÍTANAK MUNKÁJUKRA Vizsgálódásaink azt Igazol­ják, hogy pártcsoportjaink többségében rendszeres, terv­szerű és tartalmas politikai nevelő munka folyik. Tevé­kenységükből mindinkább ki­szorulnak a formális vonások. Hasznosan segítik a helyi feladatok a XI. kongresszus határozatainak megvalósítá­sát. Az irányító pártszervek, az alapszervezetek irányító, szervező, ellenőrző tevékeny­sége sokat javult az elmúlt években. A legtöbb helyen felismerték e kis kommunis­ta közösségek nevelő, mozgó­sító erejét. Rendszeresebbé vált a pártcsoportvezetők tá­jékoztatása, felkészítése. A korábbinál nagyobb gondot fordítanak arra, hogy időben megismerjék a felsőbb párt­szervek és alapszervezetek határozatait, s kialakítsák konkrét tennivalóikat. Az alapszervezetek többsé­gében a pártvezetőség a mun­ka tervezésénél, szervezésénél mindinkább számolt a párt­csoportokban tevékenykedő kommunisták aktivitásával, véleményével, javasla­taival. A pártcsoportvezetők felkészítése. tájékoztatása rendszeresebbé vált. A szén­bányáknál és más nagyüzem­ben, a nagyközségi pártbi­zottságoknál, pártveze^ősé- geknél, ahol több pártcso­port is működik, azt a gya­korlatot követik, hogy időn­ként összehívják a bizalmia­kat. A kisebb, elsősorban a lakóterületi alapszervezetek­ben a pártvezetőségi ülésre hívják meg őket. S évente, legalább egyszer, a beszámo­ló taggyűlésén, valamennyi alapszervezetben az egész kommunista közösség ér­tékeli a pártcsoportok tevé­kenységét, a pártmegbízatások teljesítését. Jelenleg az alapszervezetek- ben 699 pártcsoport tevé­kenykedik, átfogja a párttag­ság 98 százalékát. A pártcso­portok kialakítása során az alapszervezetek többségében arra törekedtek, hogy az azo­nos munkahelyen, azonos műszakban dolgozók, a lakó­területen egymáshoz közel lakó párttagok egy pártcso­portba tartozzanak. A pártcso­portok létszáma az üzemek­ben általában 4—15 fő kötött alapszervezeteknél még ma is találkozunk e tevékenységet lebecsülő szemlélettel és gya­korlattal. Vannak alapszer­vezetek, ahol a vezetőség ke­veset törődik a pártcsopor­tokkal, nem ad kellő segít­séget munkájukhoz. Ezeknél az alapszervezeteknél a part­csoportok tartalmi munkája alacsony szintű, tevékenysé­gük formális, leszűkül a tag­gyűlések szervezeti előkészí­tésére, a tagdíjak elszámolá­sára. TERVSZERŰEN, CÉLTUDATOSAN Általában az a tapasztala­tunk, hogy a szervezeti kere­tek kialakítása mellett javult a pártcsoportok tartalmi mun­kája- A járás alapszerveze­teiben a pártcsoportok a szervezeti szabályzatnak megfelelően működnek. Te­vékenységük tervszerűob, céltudatosabb, egyre jobban megfelel a pártmun savai szemben támasztott maga­sabb követelményeknek. Tagjai egyre következeteseb­ben hajtják végre a XI. Kong­resszus által meghatározott feladatokat. A pártcsoportok ülései az alapszervezetek többségében rendszeresek. Vannak alap­szervezetek, ahol a munka­tervben meghatározzák a pártcsoportülések idejét és napirendjét. A pártcsoport­ülések többségében a taggyű­lést készítik elő, a beszámoló főbb kérdéseit beszélik meg a párttagok. A beszámoló tag­gyűlés előtt pedig az éves munkát, benne saját tevé­kenységüket is mérlegre te­szik. Ezek a nyílt, közvet­len beszélgetések, amelyeken a párttagok nagy többsége véleményt mond, segítik a párthatározatok egységes ét - telmezését, a helyi feladatok helyes meghatározását. S a taggyűlések ilyen előkészítése növeli a párttagok aktivitását és személyes felelősségét a határozatok végrehajtásában. Elsősorban az üzemi, a na­gyobb lakóterületi alapszer.ve- zetben vált gyakorlattá, hogy félévenként két-három alka­lommal, önálló témát is tár­gyalnak a pártcsoportok. Né­hány üzemünkben a kommu­nisták fontosnak tartották, hogy termelési kérdésekkel, a munkafegyelemmel, a táp­pénzes állomány alakulásával foglalkozzanak. Másutt köz­ségpolitikai kérdéseket tűztek napirendre. Még nem vált ál­talánossá, de egyre több pártcsoport foglalkozik az agitációs és propagandamun­kával összefüggő feladatok kialakításával és segítésével. SZEMÉLYRE SZÓLÓ MEGBÍZATÁSOK A párttagok nevelésében, így a pártcsoportok munkájában jelentős helyet foglal el a pártmegbízatások rendszere, a megbízatások végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Ná­lunk a járásban a párttagok 75 százalékának van többnyi­re állandó megbízatása. Ezek zöme szervesen kapcsolódik az alapszervezeti, a lakóhelyi, a munkahelyi feladatokhoz. A termelőüzemekben tevékeny­kedő pártcsoportok hasznosan segítik a termelési tervek tel­jesítését, a nagy értékű gé­pek, termelőberendezések jobb kihasználását, a munkafegye­ben a párttagok azok, akik élenjárnak a munkaverseny­ben, ők a kezdeményezői a versenyfelhívásoknak, a fel­ajánlásoknak, személyes pél­dájukkal ösztönzői a )ó mi­nőségű munkának. Jónak tart­juk, hogy egyre több párttag kap felkészültségének, érdek­lődésének megfelelő, személy­re szóló pártmegbízatást. Ta­nácstagok, múnkasőrök, pro­pagandisták tömegszerveze­tekben dolgoznak. A pártcsoportok többségé­ben rendszeres és folyamatos tevékenységgé vált a tagfelvé­telt előkészítő munka. Rend­szerint az a gyakorlat, hogy egy-egv tapasztaltabb pártta­got bíznak meg a leendő párt­tag nevelésével és ők vállal­ták az ajánlók felelősségét is. S később eredményesen se­gítik az új párttagok beillesz­kedését is az alapszervezet életébe, munkájába. A pártmegbízatások végre­hajtásának ellenőrzése, segí­tése szinte pártcsoportonként eltérő. A szénbányák, a köny- nyűipari üzemek bevált gya­korlata, hogy félévenként leg­alább egyszer pártcsoport-be- szélgetéseken vizsgálják meg a pártmegbízatások helyzetét, értékelik a végrehajtást, s ki- nek-kinek újabb feladatokat határoznak meg. A nagyobb községi alapszervezeteknél a vezetőségi ülésen a pártcso- portbizalmi ad számot a tag­ság tevékenységéről, a megbí­zatások teljesítéséről. A kisebb lakóterületi alapszervezeteknél azonban kevesebb gondot for­dítanak az ellenőrzésre és szá­monkérésre, több a formális pártmegbízatás is. A pártcsoportok munkájá­ban nagy szerepe van a pórt- csoportbizalminak. Legtöbb alapszervezetünkben az egyik legfontosabb pártmegbízatás­nak tekintik, amelyet a tag­gyűlés hagy jóvá. A pártcso- portbizalmiak többsége jól fel­készült, a pártmunkában jár­tas, felelősségteljes gazdája a rábízott kommunista közös­ségnek. Rendszeres kapcsola­tot tartanak a pártvezetőség- gel, tájékoztatják a vezetősé­get a pártcsoport-értekezle*ék­ről, a párttagok és velük együtt dolgozó pártonkívüliek véleményéről, hangulatáról, a munkahelyi gondokról. Mind­ez természetesen nem jelenti azt, hogy a pártcsoportmun­ka irányításában, ellenőrzésé­ben nincs kívánnivaló. Még mindig van pártcsoportbizal- mink, akinek politikai és szak­mai felkészültsége hiányos, nem tudja ellátni feladatát, s a pártvezetőség sem segíti eléggé tevékenységét. A pártmunkával, a pártta­gokkal szemben támasztott magasabb követelmények szükségessé teszik, hogy még rendszeresebbé, még tartalma­sabbá váljon e tevékenység, még önállóbb legyen a párt­csoportok munkája. Ezért arr ra buzdítjuk az alapszerveze­teket, s ebben segítjük is őket megfelelő fórumok meg­teremtésével, hogy tegyék köz­kinccsé a jól dolgozó pártcso­portok tapasztalatait, ter­jesszék jó módszereiket. Mint ahogy nagyobb segítségre van szükségük a pártcsoportbizal- miaknak is. A kiválasztásuknál, felkészítésüknél, tájékoztatásuk­nál egyaránt nagyobb gonddal, körültekintéssel szükséges el­járni. Ki kell alakítani képzésük és továbbképzésük leghatéko­nyabb fórmáit. Mindez nem kis munkát, felelősséget ró a pártszervekre, az alapszerve­zetekre. Azzal jár többek kö­zött, hogy a beszámoló tag­gyűlésekhez hasonlóan, évente több alkalommal is vitassák meg az alapszervezetekben a pártcsoportmunka helyzetét, továbbfejlesztésének lehetősé­geit. Ozsvárt Ferenc a salgótarjáni járási pártbizottság titkára van. A szénbányáknál az egy brigádban dolgozó párttagok­tól függően, nagyobb létszá­mú pártcsoportok is működ­nek. Tapasztalataink alapján az egy munkahelyen dolgozó —, vagy ha erre nincs mód —, az azonos feladatokat vég­ző párttagokat célszerű egy pártcsoportba összevonni. A pártcsoportmunka egyen­A pártcsoportok igen sokoldalú, tartalmas munkát vé­geznek a pártalapszervezetőkben. Nem mindenütt a salgótar­jáni járásban tapasztalt módszerekkel, eredményekkel. Ezért az írást azzal a szándékkal bocsátjuk közlésre, hogy párt­munkások, alapszervezeti titkárok, pártcsoportvezetők és párttagok fűzzék hozzá véleményüket, adják hozzá tapaszta­lataikat. NÚGRAD - 1977. szeptember 10., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents