Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
Kistermelők érdekeben Az idei nyáron még búzát arattak a kishartyániak, most Sándor S. János traktoros és Juhász János fűmaggal veti be a területet. A gyepterület a termelőszövetkezet juhállományának biztosítja a takarmányt. NINCS EGYETLEN RECEPT! A vállalati gazdálkodásban nincs egyetlen olyan feladat sem, amelynél egyetlen megoldást kizárólagosnak, mindenütt egyformán hasznosítható- nak tarthatnánk. — Mégis — és nem ritkán — vállalatvezetőktől, szakemberektől is hallani „esküvéseket” — egy- egy módszer eredményessége mellett. Vagy ha nem is esküsznek — szó szerint véve a fogadkozást — a gazdálkodási gyakorlat esetleges egyoldalúsáfoglalkozatottra jutó termelési érétk hogyan alakul — már baj van. És tévedés ne essék: nem azért, vagy rém csak azért, mert a vállalati adminisztrációs létszám túl nagy, hanem, mert a termelést kiszolgáló, nem a gépek mellett álló létszám igen magas: az anyagmozgatással foglalkozók, a karbantartók, a raktárosok, a rendészek, a portások és az adminisztrátorok, meg a vezető apparátus létszáma — együtt Emiatt azután, ha sikerül is, ga például a szervezésben, ilyen-olyan intézkedésekkel az vagy a korszerűsítésben, a vállalati munka racionalizálásában — lényegében oda vezethet, hogy az eredmények elmaradnak a lehetséges színvonaltól. Itt van például a termelékenység javításának feladata. Nem mondható, hogy nem foglalkoznak vele mindenütt, sőt, ma már nem is keveset. Nem is eredménytelenül, hiszen a termelékenység valóban évről évre javul. Mégis igaz — minden országos zárszámadáskos elhangzik —, hogy még mindig igen sok a tennivaló, a vállalati munka x’acionalizálásáért. Valóban, másokhoz, a nemzetközi mezőnyhöz, de a magyar ipar lehetőségeihez képest is, a gazdálkodásnak tálán éppen ezen a területén — a termelékenység színvonalában — tapasztalható a vállalatok legjelentősebb elmaradása. Ebben, hogy ez így alakult, sok minden közrejátszik. Az egyik helyen például csakis az új gépek beállításától várják a dolgozó létszám és a munkaidő jobb kihasználását. Nem is nagyon törik a feiü- ket máson; várják, hogy elég pénzük gyűljön össze az új gépek beszerzésére. Pedig a létszám jobb hatásegy munkásra jutó termelési értéket, mint az egyik jellemző termelékenységi mutatót Javítani, nem lehet egyértelmű az eredmény. Vagy például sok vállalat igyekszik főképp úgy emelni a termelékenységet, hogy csak az árbevételt próbálja növelni. Tehát a termelési eszközök működtetésének jobb hatásfokát, a termelékenyebb munkát nem a vállalaton belüli szervezéssel, a belső tartalékok feltárásával, hanem csakis a piaci munkával akarják elérni. Az effajta törekvésekbe szokott azután becsúszni az indokolatlan és burkolt áremelés. Pedig csak ott alakulhatnak tartósan jól, egyértelműen az eredmények, (amire azért a hazai iparban is több jó példát találunk, nemcsaK a szakirodalomban, vagy a nemzetközi példatárban), ott mutatnak valódi sikert a gazdálkodás mérőszámai, ahol — manapság így mondják — rendszerben tudnak gondolkodni. Vagyis a termelékenység rendkívül összetett voltához illően százféle módon igyekeznek javítani a munkát. Például az egy foglalkoztatottra számított; az egységnyi állóeszközértékre és az egy munkaórára jutó termelékenységi mutatót egyaránt fokú foglalkoztatásáért szíté Igyekeznek minden lehetséges módszert egyidejűleg alkalmazni. minden vállalatnál lenne mit tenni. Elég gyakran csak az úgynevezett produktív, termelő létszám teljesítményére ügyelnek. A jobb hatásfokú munka lehetőségének keresése kevésbé terjed ki a vállalatoknál foglalkoztatott teljes létszámra. Nemrégiben egy nemzetközi termelékenységi összehasonlító vizsgálatnál például kiderült, hogy az üzemek egy részénél a produktív létszám hasznosításának hatásfoka nagyjából megegyezik, vagy csak kevésbé marad el a nemzetközi élvonaltól. Amint azonban azt vizsgálják, hogy vállalatnál az összes A gazdálkodás valamennyi tényezőjét — az embereket, a gépeket, a pénzügyi feltételeket, a gyártmányszerkezetet, a piaci kapcsolatokat — mind és együttesen, kölcsönhatásukban érdemes csak vizsgálni és változtatni. Ebben a munkában nincs és nem is létezhet mindenütt egyaránt jól használható recept. Ezt — nem várva egyetlen központi receptre — mindenütt az adott vállalat vezetőgárdájának kell megkeresnie. Gerencsér Ferenc Bolgár közreműködéssel A bolgár tervezőmérnökök és építészek szakértelmét szívesen veszik igénybe az úgynevezett harmadik világ országaiban. Bolgár tervek alapján, bolgár szakemberek közreműködésével épül többek közt a nigériai Ilorinban egy hatalmas sportstadion. Líbiában a sejhai nemzetközi repülőteret, valamint orvosi rendelőintézeteket, kórházakat készítenek a bolgár építészek. Afrika legnagyobb színházát Nigéria fővárosában szintén bolgár szakemberek emelték. Számos ipari objektum létesítésében is részt vesznek: terveznek és építenek olajfinomítókat, völgyzáró gátakat, öntözőműveket. Munkájukat a Techno- exportsztroj nevű vállalat szervezi, amely szovjet partnerével, a Technopromprojekttel több közös vállalkozást is indít. Ilyen többek között a líbiai, 200 kilométer hosszú energiavezeték építése. Újabban szerelési munkák közös vállalására folynak a tárgyalások nyugat-európai, - japán és amerikai cégekkel. Még mindig a szemlélet A háztáji és kisegítő gaz- szemléleti problémák követ- hosszabb távú elképzelés M daságok termelésének fejlesz- keztében nem foglalkoztatnak anya, mégis jó néhány peldafüggetlenített háztáji agronó- must. Általában a háztáji bizottságok működése formális, tevékenységük szinte kimerül a háztáji földek kimérésében. Munkanapjóváírást pedig csak a nézsaiak rendszeresítettek. Eredménye meg is mutatkozott, a járásban a tsz-eken keresztül értékesített termékek árbevételének fele náluk jelentkezett. Az ÁFÉSZ kistermelőket A járásban a statisztikai támogató tevékenysége sem adatok szerint tavaly 453 hek- kifogástalan. Igaz, a szakcso- tár kukorica és 116 hektár portoknak százezer forintot burgonya háztáji és illet- Juttattak, de talán többet ért ményíöldről takarították be a volna, ha a kisgépkölcsönzést termést. Az idén az összes ki- oldják meg, megfelelő propánéért terület 432 hektárra gandát fejtenek ki a zöldségtése, a feltételekről való gondoskodás hosszú távú feladat. Így kezelik a rétsági járásban is, ahol a közelmúltban napirendre tűzték a legfrissebb tapasztalatokat. Az eltelt másfél esztendő eredményei, gondjai kerültek mérlegre, s a képzeletbeli serpenyő bizony jobbra-balra billegett. Csökkenő területen csökkent, mert a nógrádi és tolmácsi gazdaságok is a közös területből történő végtermék biztosítását tartották üdvözítőnek. Részben, hogy a családtagok munkáját a tsz- ben hasznosíthassák, másrészt a tavalyi alacsony kukoricahozamok miatt. A csökkenő félék felvásárlására kijelölt üzletekben, javíthatnák a felvásárlás szervezettségét, a szaktanácsadást. (A zöldségfelvásárlás 183 ezer forintról 136 ezer forintra esett vissza, pedig az idén valóban jó termés volt.) A járásban sok gondot okoz terület azonban nem jelenti, a kisállattartóknak a tápelláhogy a kisgazdaságok szerepe mérséklődnék. Ezt bizonyítja többek között, hogy az első fél évben — bárcsak a nógrádi és tolmácsi tsz-ek foglalkoznak vele tás az ÁFÉSZ és a gabonaforgalmi vállalat elárusítóhelyein egyaránt. Különösen a romhányiak, bánkiak és le- géndiek panaszkodnak sokat. Nem ártana több sertés és 200 darabbal több hízósertést nyúltápot juttatni e helyekre, értékesítettek, 17,5 százalék- mert például az anyakocák kai emelkedett a felvásárolt száma a járásban a tavalyitej mennyisége, s új szakcso- hoz képest 8,6 százalékkal portok alakultak. csökkent. Az MSZMP Rétsági járási Végrehajtó Bizottsága az el- Példaniutaló múlt év novemberében a , • r *■ • szarvasmarha- és sertésállo- Keztlemenyezesek mány csökkentésének mérséklésére, a baromfi-, tojás- ^ mezőgazdasági üzemek _____i>_ __ ___=__________ e lőállítás növelésére, a zöld- ..bábáskodása a kisgazdaságok termelésének fokozásához, ség-gyümölcs, burgonyater- fölött javuló. Bár gyakran fel- mesztés és értékesítés növelé- lehető az improvizálás, a Sz. Gy. sére hívta fel a figyelmet. A________________________________________________________________ határozatot követően az érdekelt szervek intézkedési tervet készítettek, melyet a járási hivatal felülvizsgált, s több helyen, a nagyoroszi, nő- tincsi, diósjenői termelőszövetkezetekben módosításokat javasolt. Ebben a szellemben a tsz-ek évente egy, a községi tanácsok két alkalommal értékelik a háztáji gazdaságok helyzetét. mutató kezdeményezes született. Ilyen a nézsai anyakocaakció, a nógrádi nyúltenyész- tés szervezése, a tolmácsi legelőgazdálkodás. Romhányban a nagyüzemileg nem művelhető földeket adják bérbe. Előfordul azonban olyan Is, hogy a kistermelők újtól való idegenkedése gátolja a fejlődést. Ma már nem a megélhetés kényszere, hanem a szabad idő hasznos eltöltése, a keresetkiegészítés reménye tartja a „lelket” a háztáji gazdálkodókban s e szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni. A párt járási végrehajtó bizottsága összességében kedvezőnek ítélte a tapasztalatokat, a gondoskodást, ami a kisgazdaságokat övezi. A tavaly elfogadott határozat több éves teendőket tartalmaz, amik közül kiemelték a szemléletbeli problémák gyors felszámolását, az üzemi szervezeti keretek tudatos és folyamatos szervezését, a helyi szervek munkájának összehangolását, a termelési feltételek javítását és a propaganda fokozását. A negyedik negyedévben a járás szövetkezetei, községi tanácsai végzik el* az értékelést s korrigálják intézkedési tervüket. Az irányítók, termelők, felvásárlók és értékesítők közös párbeszéde — mert remélhetőleg e tanácskozásokra meghívják a kistermelők képviselőit is — bizonyára újabb lendületet ad a háztáji és kisegítő gazdaságok „Hiánycikk” a háztáji agronómus Gátolja a számottevő fejlődést, hogy a községi tanácsok apparátusában a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat kapcsolt munkakörben látják el, így kevés energia jut e fontos feladatra. A termelő- szövetkezetekben viszont akadnak szakemberek. Ügy tűnik azonban, hogy a háztáji agronómus mégis „hiánycikk”, mert csak a nézsai és romhányi tsz-ekben alkalmaznak. Nőtincsen, Nógrádon és Tolmácson sem a hozzáértők hiánya miatt, inkább a Hazaival helyettesítik A Salgótarjáni Kohászati Az üzemfenntartási gyár- Uzemekben nem kis feladatot részlegben előrehaladott kijelent, hogy 1977-ben mintegy sérlet folyik a bronzhorgok 1 millió 700 ezer forint im- élettartamának növelésére, portmegtakarító programot Jelenleg bizonyos felrakóhe- valósítsanak meg. Ez azt je- gesztéssel próbálkoznak, amilenti, hogy sok olyan alkat- tői a bemaródások megszűn- részt, amelyet a különböző tetősével az üzembiztonság külföldi származású gépekhez fokozását és a horgok élettar- és berendezésekhez ezelőtt im- tárnának növelését remélik, portból biztosítottak, ezután módot keressenek hazaival A gyárban más megközelí* történő helyettesítésére. Emel- ^ben is kísérleteznek a kü- lett természetesen törekedni lönböző alkatrészek élettarta- kell a berendezések alkatré- mának növelésén. A Gastilin1 szeinek javítására, illetve azok tartósságának fokozására. A gyár vezetői felismerték, hogy az új pácolóban használt speciális bronzhorgok felülete használat közben a sósavban oldódik. Külön jutalmat tűztek ki azok részére, akik olyan javaslatot tesznek, amely a speciális bronzhorgok felületének kémiai ellenállóképességét javítja. cég képviselőjével közösen fémfelszórási kísérleteket végeznek. amivel az alkatrészek kopásállóságának növelését akarják biztosítani. Mondják, bányáazasazony, de... Huszonhat év leszállás nélkül ö maga is elgondolkodik, s aztán mosolyra húzza a száját, amikor rákérdezésemre azt mondja: — Bizony, huszonhatodik éve dolgozom Tiribesen, s még egyetlen sem szálltam le ről ismerek, ott is összetalál- — Csak papírmunkát végez. Kózzak. Nem fárad bele néha? —■ Mindenki ismeri itt? — De igen. Csakhogy ott— Valamikor igen. De azok, hon csodálatos telkünk van, akikkel kezdtem, rég nyugdi- tele gyümölcsfával — és ezeralkalommal jasok már. Ha jól számolom, nyi tennivalóval. Ez adja ne- a bányába, talán hatan dolgoznak még kém a felfrissülést. Pedig papírról, iratok töm- néhány hónapig közülük. No, meg más is. Más, önkelegéből úgy ismeri az itte- Elgondolkodik és aztán ként vállalt munka, ni bányászkodás valamennyi mondja: Huszonöt éve szakszervezeti történését, hogy nálánál talán — Látja, így múlnak az bizalmi, tizenötödik éve meg senki sem jobban. Még azt a évek. Emberek jönnek, em- az aknaüzem pártcsúcsvezető- kijelentést is meg lehetne koc- berek mennek, s én maradok ségének gazdasági vezetője káztatni, hogy olyannyira ap- ugyanaz, ahogy kezdtem: Három alapszervezet tartozik ró, mindenre kiterjedő részle- gyors- és gépírónő. Nem, nem hozzá, de ez már — mint tességgel még az aknaüzem ismer már mindenki, s én sem mondja — úgy bele értendő vezetője sem. Mert hát ő, Su- őket. Annyi az új ember, életébe, mint bármi más. lyok Istvánná, a tiribesi tit- hogy gyakran már arcra is kárnő itt igazán mindenttudó. idegenek. — Sosem akarta megnézni a — Jönnek a fiatalok.. 1 földalatti világot? — kérdem — Ne higgye! Kevesen jön- újra. nek azok közül ide. Inkább — Akartam én, de... tudja, idősebb emberek jelentkeznek amikor ráadtam a fejem, és hozzánk ... meg a többi ak- kis szabad időm is lett volna, naüzemhez is. mindig .közbejött valami. — Titkárnő — és mindenes, — Csak a papírismeretség huszonhatodik éve. maradt. — Az. És sajnálom. — Bár még nem késő semmi sem. — Ez is igaz. NegyvenháMióta itt van, említették, az ötödik aknaüzemvezetővel dolgozik együtt. — Igaz. Sándor elvtárs az ötödik... — Lesz-e még több? — Gondolom, 6 is előbb megy nyugdíjba mint én. Azt mondja, kitűnő egészségnek örvend, nemigen za- a frontátvonulások rom éves vagyok, messze még a nyugdíj, addig csak-csak lesz rá lehetőségem, hogy a lentiekkel, akiket — Es családanya. A kislá- várják nyom tízéves... Nagvbátony- sem. ban lakunk, a Bányavárosban, Legfeljebb akkor van több a férjem is itt dolgozik: terv- munkája, ha a front, a bá- statisztikus. nyásznyelv szerint értelmezett, — Itt ismerkedtek meg? áll át másik munkahelyre... — Dehogyis. . .Egy falubeliek vagyunk, mindketten bátonyi- "j— Bemutatók szakembereknek A Nógrád megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás egyik feladata az új technológiák terjesztése. A szerves trágyázás köztudott, hogy eszközigényes, viszont hasznosítása fontos feladat a nógrádi mezőgazdasági szövétkeze- tekben. Az állomás az idén a szakembereknek három alkalommal rendezett robbantásos is- tállótrágya-terítési bemutatót. Emellett robbantásvezetői és robbantómesteri képesítést adó tanfolyamot is szerveztek. Üj klub Hátságon A rétsági Asztalos János Művelődési Központban egy felszabadult helyiségben új klubot rendeztek be, amely elsősorban a felnőttek művelődési igényeit, szórakozását kívánja szolgálni. Egyelőre kísérleti jelleggel állították össze a klub programját, amelyben tematikus kisfilm- estek, zenei műsorok, találkozók, ismeretterjesztő előadások szerepelnek. A klub első szervezett összejövetelét ma rendezik, s új kezdeményezésként tematikus kisíilm- éstet szerveznek a Magány és a Tiszazug című magyar do- kumentumfimek bemutatásával. I, nogy a vagyunK, mind Ketten natonyi- i —— innen fent-; ak. S azóta is odavalósiak. j NÖGRÁD — 1977. szeptember 9., péntek 3 \
