Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

Ü vegbe metszett művészet Kezében a repülőjegy, talán ezért is kezdi rögtön a beszél­getést az utazással Takács Gé­za, a salgótarjáni öblösüveg­gyár tervezőművésze. Nemré­gen tért haza az NSZK-ból Coburg városból. Az igényes zsűri 19 ország 260 iparművé­sze alkotásaiból válogatta ösz- sze azt a kollekciót, mely méltán reprezentálta a mai idők üvegművészetét. Mintegy 190 művész kapta meg a jo­got, hogy alkotásaival bemu­tatkozzon a nemzetközi kiál­lításon. Ezek között volt Ta­kács Géza is. A reprezentatív, rangos bemutatón három da­rabból álló vázacsalád és egy narancs-citromsárga színössze­állítású szólóváza képviselte a tervezőművészt, s egyúttal a salgótarjáni öblösüveggyár kollektíváját. A mostani elismerés — a többi rangos kitüntetéssel együtt — évtizedeken keresz­tül végzett kitartó, szorgos munkálkodás eredménye. Még 1938-ban csiszolótanulóként ült először a korong mellé. Ám aligha juthatott volna el a tervezésig, ha már az első pillanatban nem lettek volna önálló elképzelései. Tehetsége gyorsan kibontakozott, ismert­té vált. Önálló tervezői meg­bízatásokat 1951-ben kapott. Az öblösüveggyár gyártmány­fejlesztési csoportjának veze­tője. Maga is, munkatársai szintén igényesen készítik azokat a terveket, amelyek üvegbe metszve elviszik mesz- sze földre a tarjáni üvegesek hírét. Takács Géza ismét kiállítás­ra készül. A Kulturális Mi­nisztérium, a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus és az Üvegipari Művek üvegművé­szeti pályázatot hirdetett. Ólomkristály díszvázát és egy 25 darabból álló asztali ivó­készletet készít a bemutatóra. Kevés eredményt hozott A megyei népi ellenőrzési bizottság munkaerő-gazdálko­dást értékelő vizsgálatában a többi között foglalkozott az egész napi és a törtnapi kiesé­sek alakulásával, a mérséklé­se érdekében tett intézkedések eredményességével. A vizsgálatba bevont 16 ter­melő-gazdálkodó egységben nagyobb eredményt tudtak volna elérni az említett terü­leten. ha a szigorító igazgatói utasítások kellő intézkedések­kel jártak volna együtt. A munkaidő-gazdálkodást befolyásoló egy-három napos táppénzesnapok száma csu­pán azért mérséklődött, mert az új rendelkezés szerint az említett időszakra kifizetett táppénzt a termelési költsé­gek terhére kell elszámolni. 1 A közhangulat megismerése A párt csak akkor tud eredményes mun­kát végezni, ha jól ismeri a közhangulatot, az emberek véleményét a különféle politi­kai kérdésekről, eseményekről, intézkedések­ről. A döntéseknek természetesen sohasem lehet egyedüli vagy legfőbb meghatározója a közvélemény; az elhatározásoknál mindenek­előtt megvalósítandó társadalompolitikai cél­jainkból, valamint az objektív feltételekből, körülményekből kell kiindulni. Ám a közvé­lemény, a közhangulat maga is egyik ténye­zője, eleme a számításba veendő feltételek­nek. Ezért" a párt különböző szintű vezető testületéi céltudatosan igyekeznek megismerni a dolgozók véleményét és hasznosítani azt a döntések előkészítésében, a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzésében, a politikai munka feladatainak kijelölésében. Ez felté­tele az irányító munka eredményességének, s egyúttal kifejeződik benne politikai rendsze­rünk demokratizmusa. Állandó, eleven kapcsolat Az embereket foglalkoztató kérdések és az ezekről alkotott vélemények megismerésében nagyon fontos szerepük van a párt alapszer­vezeteinek. Túlzás nélkül mondhatjuk: sem­miféle közvélemény-kutató intézet nem he­lyettesíthetné az alapszervezetek tagságának állandó, eleven kapcsolatát környezefével, s az így szerzett friss, naprakész információk sokaságát. Mindenki tudja, hogy az emberek ma bíznak a pártban, s ezért nyíltan, őszintén mondják el elismerő és elmarasztaló vélemé­nyüket egyaránt. Azt is hozzátehetjük: álta­lában azzal a meggyőződéssel mondják eh hogy ez a vélemény eljut az illetékes vezető testületekig, fórumokig, ahol majd a többi­vel együtt mérlegelik, figyelembe veszik. Az alapszervezetek tehát ilyen értelemben kettős elvárásnak tesznek eleget, amikor fi­gyelemmel kísérik, számba veszik, értékelik a dolgozók politikai természetű véleménvét. Ez a pártéletünk gyakorlatában információs munkának nevezett — tevékenység egyfor­mán fontos mind a párt felsőbb szervei, mind maga az alapszervezet számára. Az e tevé­kenység eredményeit tükröző összegezések­ből ugyanis nemcsak az irányító testületek, de maga az alapszervezet is fontos következ­tetésekhez juthat el. Nem csupán „mások” számára készíti tehát ezeket, hanem önmaga számára is. A valóság ismeretére épít Ahhoz, hogy ezek az információk hasznosít­hatók legyenek, mindenekelőtt igazaknak kell lenniük, a valósághoz híven, mindenfajta tor­zítástól mentesen kell tükrözniük a közhan­gulatot. Ehhez ma minden feltétel adott. Az MSZMP — szakítva az ötvenes évek elején eluralkodott gyakorlattal — a valóság isme­retére építi politikáját, a pártvezetés nem az intézkedések „visszaigazolását”, az ellent­mondások „kisimítását”, a gondok elkendő­zését várja a közvéleményt tükröző — fel­mérő jelentésektől. Azt is hozzátehetjük, hogy egyetlen alapszervezetre sem vet árnyé­kot, ha kitűnik, hogy működési területén az emberek nem mindent ítélnek meg azonnal helyesen, hogy vannak félreértések, téves vé­lekedések, s akad intézkedés, melvnek ked­vezőtlen a fogadtatása, netán viták is van­nak. Sőt, sokkal inkább mérhető a munká­ja azon, hogy tud-e árnyalt és sokszínű ké­pet kialakítani a közvéleményről. Hiszen ez arról tanúskodik, hogy megfelelőek a tömeg- kapcéolatai, a párttagok állandó vélemény- cserét folytatnak környezetükben, a párt- szervezet következetesen feltárja és számon tartja az embereket foglalkoztató dolgozókat, a jót s a rosszat egyaránt. Ha eleven és mindennapos a politikai vé­leménycsere, ha érdemben működnek a mun­kahelyi demokrácia, a mozgalmi szervezetek fórumai, akkor a pártszervezet sok-sok isme­rethez juthat. Ezért helyes a közhangulat megismerésében^ — mint általában a politi­kai tömegmunkában — messzemenően építe­ni a pártcsoportokra, azok gazdag, sokrétű tapasztalataira. A párt- és tömegszervez.tek tanácskozásai,, gyűlései, a munkahelyig érte­kezletek, a politikai oktatás foglalkozásai, a vitaköri megbeszélések, a különféle csopor­tos és egyéni beszélgetések mind fontos for­rásai az információnak. Mindezek összegyűj­téséhez, válogatásához, összegezéséhez, elem­zéséhez felkészültség, tapasztalat, politikai ér­zék szükséges: ezért az alapszervezeti vezető­ségek mérlegeljék gondosan, kiket bíznak meg ilyen pártfeíadattal. Sohasem öncélú! A munka azonban nem ér véget az össze­gezés elkészítésével. Az emberek joggal vár­ják, hogy véleményükre reagáljanak is va­lamilyen módon — szóban vagy cselekedetek­kel. E reagálásnak természetesen mindig at­tól kell kiindulnia, aki az adott kérdésben il­letékes. Az esetek nem csekély részében ez a felsőbb irányító pártszervekre vár, ám az alapszervezeteknek ilyenkor is gyakorta van tennivalójuk a válasz továbbításában és ma­gyarázatában, az intézkedés* megvalósításá­ban. Nem kevésszer azonban közvetlenül nekik kell Reagálniuk. Olymódon, hogy az agitációs munkában, az oktatásban megma­gyarázzák a nem értett problémákat, vála­szolnak a nyitott kérdésekre, érvelnek iga­zunk mellett. S oly módon is, hogy egyes dol­gokban intézkednek, módosítanak a fennálló helyzeten, megoldják az arra megérett és a közhangulatot befolyásoló kérdéseket. A közhangulat tanulmányozása tehát so­hasem öncélú ismeretszerzés. Mindig valami­lyen cselekvésre kell hogy késztesse a párt- szervezeteket, s e cselekvés eredményességét szolgálja. Gy. L. — a mélypontról felfelé Vegyük meg Minőség z igények növekedése, változása egyre inkább szükségessé teszi a termelőegységek, üzemek, gyárak, vállalatok részére, hogy a mennyiség mellett a minőség alakulására szintén nagy gondot fordítsanak. Rö­viden: nem szabad a terme­lékenység növekedésének a minőség rovására mennie, de fordítva sem. A kettő össz­hangja biztosítja a gazdasá­gosságot, eladhatóságot, ver­senyképességet, korszerűsé­get, valamint a biztonságos gazdálkodást. A hazai és kül­földi piac feltételeinek telje­sítésénél ma már döntő fon­tosságú a minőség. A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregysége tavaly a mélypontra ' süllyedt. Termé­keinek csupán 77 százaléka érte el az első osztályú minő­sítést és magas volt az osz­tályon kívüli áruk aránya is. Akkor nemigen volt mivel dicsekedni. — Az idei első fél év sta­tisztikái változásról árul­kodnak, mégpedig kedvező irányban. A minőséget javí­tó új berendezések nem ér­keztek, a dolgozói létszám a termelésnövekedéshez képest nem emelkedett, a feltételek szinte alig változtak. Még­is... A minőség tizenöt szá­zalékkal javult, és az első osztályú termékek részaránya elérte a 92 százalékot. — Minek eredménye ez a nagyarányú javulás — kér­deztem Kiss Emma gyáregy- ságvezető-helyettestőL — A vállalati központtal szorosan együttműködve ér­tük el a minőségváltozást Tavaly a leminősített áruk hatvan százalékát a kelme nem megfelelő anyaga okoz­ta. Idén erőteljesen javult a kötés és kikészítés technoló­giai fegyelme és így a fel­dolgozásra váró kelme mi­lyensége is. Kevés a szálhiba és kevesebb a selejt. — Ennek ellenére furcsa volt, hogy tavaly az exportra kerülő trnéningruhák ugyan­abból a „rossz” anyagból ké­szültek. a pásztói gyáregység dolgozói varrták meg, és rek­lamáció sohasem érkezett. Pedig köztudottan igényesek a nyugati megrendelők. Mi le­het ennek az oka — kérdez­tük magunktól és ekkor kezdtük felülvizsgálni, ele­mezni saját meósaink mun­káját. — Milyen eredmény szüle­tett? — Rájöttünk, hogy túlzott óvatosságból, bebiztosítva magunkat a reklamációk el­len, alacsonyabb minősítést adtak a termékeinknek, mint amilyenek azok valójában voltak. Sok-sok első osztályú árura került rá a másodosz­tályú címke. Így már értet­tük, hogy az angol, NSZK, holland és arab megrende­lőktől miért nem érkezett pa­nasz. — Mi lett a megoldás? — Emeltük a minőségi munka színvonalát! Több dolgozónk Budapesten to­vábbképző tanfolyamon vett részt. Stabil meó-gárdát alakí­tottunk ki. Űj munkamód­szert vezettünk be. A folya­matos minőségellenőrzés mellett műszakonként kine­veztünk egy-egy csúcsmeóst, aki a kollégái tevékenységét kontrollálja. Az első osztályos áruknál tételes ellenőrzést végeznek, az első osztályú ter­mékeknél szúrópróbaszerű­en történik a minősítés. • Változtattunk a bérezési rendszeren is. Az időbér he­lyett maximált darabbért ve­zettünk be a meósoknál. Ez ösztönzőleg hat a dolgozókra. Nagyobb figyelmet fordíta­nak munkájukra. A kereset is kedvezően alakult, A régi ezerötszáz—ezerhatszáz fo­rint helyett az átlagkeresetük ma már eléri a kétezernégy­száz forintot. Az új módszerek létszán?- megtakarítóst eredményez­tek, és csak a legjobb^ szak­emberek maradtak. A pásztóiak példája alap­ján a jövőben folyamatosan, vállalati szinten is bevezetik e rendszert. — Mely tényezők eredmé­nyezték további javulást a minőségben? — Emelkedett az üzemben a szakmunkások aránya. Ta­nuló- és felnőttképzéssel is foglalkozunk. A betanítottak begyakorlottsága nőtt, hiszen a profilunk nemigen válto­zott. — Negatív ösztönzőelem beépítésével érdekeltté tettük a dolgozókat a jobb, figyel­mesebb munkára. A gépi visszavetés eddig is szabá­lyozta a premizálást. Ez azt jelentette, hogy akinek sok­szor adták vissza a hibásan megvarrott árut, az kevesebb jutalmat kapott. Most akinek a gépi visszavetések száma eléri a negyvenet, az nem kap prémiumot. Sót a da­rabbéres keresetéből öt száza­lékot levonnak. Ennek ered­ménye, hogy gyáregységünk­ben az engedélyezett szintnél hat százalékkal alacsonyabb a hibás termékek száma. A beszélgetés további ré­szében arról esett szó, mi­lyen változást jelentett mind­ez a pásztói üzem gazdasági életében. — A legfontosabb a nye­reség növekedése, amely a tavalyihoz képest több ir.int tizenkétszeresére (!) emelke­dett. Négyszázezer forint he­lyett idén az első fél évben hatmillió forintot számolhat­tunk el. Ebben benne van a 32 százalékos termelésnöve­kedés is, ami a nyereség gya­rapodásának egyharmadát adta. — Hogyan tovább? — Mindig nagyobb az igény a megrendelők részé­ről. Célunk nemcsak az el­ért minőségi szint megtartá­sa, hanem további javítása. Erre tettek ígéretet szocialis­ta brigádjaink a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére el­fogadott felajánlásaikban. minap külföldi vendé­gek vásároltak mel­lettem az áruházban. Férj és feleség lehetett, mert az asszony imigyen szólt: „Vegyük meg azt a tréning­ruhát a gyerekeknek, mert nagyon szép...” És azt hi­szem ez kellő dicséret. — békési — Statisztikát készít a fiatal magyarnándori könyvtáros- nő. A legidősebb olvasó Mag- lódi Jánosné. Talán nem sértjük meg azzal, ha elárul­juk a korát. Túl jár már 4 évvel a hetvenen. Üjabb összesítések: ki vi­szi haza a legtöbb könyvet? Maglódi néni megint csak listavezető. A közelmúltig maga jött kölcsönözni, két- három hetente. Most már az unokák is segítenek. A személyes találkozás is tartogat meglepetéseket. Nem szabadkozik, pedig ebédfőzés, közben érkezünk. Könyvekről mindig szívesen elbeszélget. — Azóta olvasok, mióta si­került megtanulnom a betű­vetést. Akkoriban a Milliók könyveit, meg a Nick Car­ter filléres köteteit böngész­tem. Aztán Herczeg Ferenc következett. Ahogy az akko­riban szokás volt. Sok könyv címére még most is emlék­szem azokból az időkből. Például a Cronstadti kémre, vagy a Jósra gyöngyök című indiai útleírásra. — Már a régi községi könyvtárnak is tagja voltam. Utaztam a könyvek segítsé­gével. Pénz híján csak így lehetett. Bár egy-két véres kaland miatt a valóságban sokszor nem is vágytam azokra a messzi tájakra. — Aztán 1943. januárjában a Donnál meghalt az uram. Négy gyerekkel maradtam. Nem tehettem mást, nap­számba kellett járnom. De azért az olvasással nem sza­kítottam. Segített elviselni a sok nyomorúságot. .. Később megváltozott a mi életünk is... Most már csak a ház körül dolgozgatok, több jut így a könyvekre. S előhozza az éppen kiköl­csönzött köteteket. Mutatja, mit hozatott haza az unoká­ival. Kiemel egyet közülük. Nemeskürthy István: Rekvi­em egy hadseregért. Kérdően nézünk> hiszen az előbb beszélt tragédiájáról. — Hallottam, hogy őszinte, jó könyv. Szeretném megtud­ni, miért kellett több mint harminc éve elpusztulni a férjemnek. A pillanatnyi hallgatást ő töri meg. — Egy baj van csak. Rom­lik ..a szemem. Hályog is nö az egyiken. De azért olvasni fogok, amíg csak látok. M. M NÓGRÁD - 1977. szeptember 4., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents