Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

riErleg a zöldségtermesztésről Nincs veszíteni való idő jrgyakrabban kapunk hírt a kü­tl# <rf*X lönböző szocialista és munka­kollektíváktól, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulójára tett vál­lalások egy részét már maguk mögött tudják, ezért pótfelajánlásokat tesznek, hogy tovább segítsék a gazdálkodós hatékonyságát szolgáló feladatok eredményes végrehajtását. Ahogy telnek-múlnak a napok, s közeledik a világtörténelmi évforduló nagy ünnepe, úgy sokasodik a csepeli felhívás'nyomán azoknak a kollektíváknak a száma, melyek szeretnék november 7-re teljesíteni éves tervüket. Ezek az elképzelések legtöbb helyen nem homokvárra épülnek, valóra váltásukhoz meg­van minden feltétel: anyag, szerszám, meg­rendelés. Legtöbb helyen szorgalomban, igyekezetben és a munkával járó felelősségben sincs hiány. Ezeken a helyeken a megszerzett előny bir­tokában magabiztosan munkálkodnak a jó el­képzelések sikeres valóra váltásán. Vonatkozik ez a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, a Budapesti Einomkötöttárugyár balassagyarma­ti gyárának, a FIM Gránit, Csiszolókorong- és Kőedénygyár tolmácsi gyáregységének, a Rom- hányi Építési Kerámiagyár kollektívájára, és még néhány olyan gyárra, üzemre, ahol cél­tudatosan, következetesen munkálkodnak ön­ként vállalt feladataik maradéktalan teljesí­téséért. Bár ezekben az üzemekben sem adta minden kollektíva azt, amit vállalt, de a leg­jobbak többletteljesítése kisegítette az elma­radókat. Ennél többről van szó ott, ahol valamilyen objektív vagy szubjektív oknál fogva nem tudtak megszabadulni az év elején vagy az azt követő időszakban összeszedett adósságtól, illetve anyag-, megrendeléshiány, egyéb más miatt nem várt lemaradás következett be. Nagyobb követelmény elé állítja a verseny­ző kollektívákat a külföldi piacokról érkező magasabb kívánság. E-.azt jelenti, hogy a népgazdasági és a vállalati érdekeknek meg­felelően megyénkben sem annyira a több, mint inkább a jobb, a korszerűbb, a gazdasá­gosabban készülő, a minden piacon jól érté­kesíthető termékekre van szükség. Mindez nem zárja ki a termelés fokozását, kiváltképp ott, ahol ez minden tekintetben előnyt je­lent. Megyénk üzemeinek, gyárainak többsége olyan termelési struktúrával rendelkezik, ■amely nem csak a minőségi követelmények teljesítését kívánja meg, hanem esetenként a termelés mennyiségének növelését is. Mint például a Nógrádi Szénbányáknál A bányá­szoktól a tavalyihoz képest az idén 20 ezer tonnával több szenet kér a népgazdaság. Saj­nos, különböző okok miatt időarányosan n’em itettek eleget a többletigényeknek. Nemcsak jobb, hanem valamivel .több padlóburkoló lap és falicsempe került eddig a fogyasztókhoz a Romhányi Építési és Kerámiagyárból. A Bu­dapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában kettős feladatot oldottak meg: ja­vult a termékek minősége, nőtt a termelés mennyisége és hatékonysága. A Budapesti Ha­risnyagyár nagybátonyi gyárában új, modern, keresztcsíkos harisnyák előállítását kezdték meg jó minőségben. Csak az tudja igazán értékelni az eredmé­nyeket, aki látja, és figyelemmel kíséri, hogy sokszor milyen nem várt nehézségekkel kell megbirkózni dolgozóknak és vezetőknek egy­aránt. Aki azt hiszi, hogy a sikerek — akár a legkisebbek is — a dolgozók ölébe hullanak, azok álomvilágban élnek, semmi közük a va­lósághoz. A csepeli felhívás nyomán kibontakozott jubileumi verseny megyénkben is küzdelem a javából. A vállalások teljesítéséhez, a lema­radás pótlásához, a pótvállalósok idő előtti teljesítéséhez, nehézségek, gondok, akadályok legyőzésén át visz az út. S ilyen akadály mindenütt van. A salgótarjáni öblösüveggyárban veszélybe került az ez évi szocialista export november 7-re való teljesítése, mert nem kapnak elég vagont és szállítási engedélyt Záhony irányá­ba. Pedig dugig vannak kész áruval Az udva­ron és másutt csaknem húsz vagonra való kész áru vár elszállításra. Konténerben is kül- denének árut, de ehhez is csak nagy ritkán jutnak hozzá. Másutt, mint a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben, rugalmasan és gyorsan megváltoztatták a gyártási programot, olyan termékek előállításának ütemét növelték, me­lyeket jó áron, különösebb gond nélkül, vi­szonylag gyorsan el tudtak adni a külföldi piacokon, hogy ily módon is közelebb kerül­jenek a tervezett dollárbevétel eléréséhez. A külső okokon, kényszerítő körülménye­ken kívül néhány helyen zavarja a jubileumi verseny sikerét a vezetésből, irányításból adó­dó, kisebb vagy nagyobb mulasztás, az ala­csonyabb szintű munka- és üzemszervezés. Esetenként a felületes, hányaveti munka, a fegyelmezetlenség, a technológiai utasítások be nem tartása és más egyéb olyan kedvezőtlen, apróságnak látszó jelenség. Amiknek meg­szüntetése semmiféle központi segítséget, uta­sítást nem kíván, csupán határozott, követke­zetes, céltudatos, a feladatokat rendszeresen és alaposan számonkérő vezetői stílust, mód­szert. sok idő választ el a nagy ünneptől. lyZiri Nincs vesztegetni való idő ott sem, ahol viszonylag jól haladt a jubileumi fel­ajánlások teljesítése. Még kevésbé ott, ahol lemaradással küszködnek. Így hát mindenütt, minden percnek, órának megvan a fejődést segítő kisebb vagy nagyobb követelménye. Csak azok teljesítésével lehet, szabad és szük­séges méltóképpen köszönteni a világtörténel­mi évfordulót, magunk mögött hagyni azt a nagyszerű versenyidőszakot, amely messze- hangzóan hirdeti a szocialista internacionaliz­mus nagyszerű példáját. V. K. Vásári Hamarosan biztonságos helyre kerül a földekről az utolsó zöldségszállítmány is, s elkezdődhet a zöldségterme­lés, -forgalmazás idei tapasz­talatainak elemzése. Érde­mes időt szentelni rá, hiszen a „bőség esztendejének” ta­nulságai sokkalta figyelemre méltóbbak. mint a tavalyi zöldségben ínséges esztendőé. Örvendetes, hogy Nógrád megyében is jelentős energiát fektettek a mezőgazdasági üzemek a zöldségprogram végrehajtásába még gyakran a kedvezőtlen időjárási, talaj-, éghajlati viszonyok ellenére is. Egy éve 1153 hektáron ter­mesztettek zöldségféléket a termelőszövetkezetek, az idén 11,4 százalékkal emelték a vetésterületet. „Feledékeny” termelők Nem túlzás azt állítani: a zöldségellátás minősége jó­részt azon múlik, milyen a kapcsolat a termelők és for­galmazók között. A partneri kapcsolatok javítása az idén is a sokat emlegetett teendők közé tartozott. Az év eleji szerződéskötések már azt mu­tatták, jobb a viszony a tsz- ek és a ZÖLDÉRT (akkor még MÉK) között. Ennek ha­tására húsz százalékkal, több zöldségfélére született felvá­sárlási megállapodás az egy évvel korábbihoz képest. Akadtak azonban feledékeny termelők is. akik különböző számítgatások miatt talán, hi­vatkozva a többcsatornás ér­tékesítési lehetőségre, nem kötöttek szerződést a ZÖLD- ÉRT-tel. S manapság állíta­nak be termékeikkel, felkínál­va azt értékesítésre. Így jártak többek között az őrhalmiak az almával. Ak­kor fordultak a megyei szö­vetkezeti kereskedelmi válla­lathoz, amikor göngyölegre volt szükségük. A nagyoroszi tsz-ben öt hektár cékla le- szerződéséről „feledkeztek” meg. Akadtak kistermelők is, akikkel nem kötöttek megál­lapodást. A romhányi körzet­Ä Salgótarjáni Kohászati üzemek szocialista brigádjai sikerrel kapcsolódtak be az Egy brigád egy újítás mozga­lomba. Kiváltképp az anyag- és energiatakarékosságban ér­tek el jó eredményeket. Nemrégiben készült el az Eötvös Lóránd műszerész szo­cialista brigád újítása, amely a védőgázok ellenőrzését im­portműszer helyett hazaival oldja meg. Ez nem kevesebb, mint 183 ezer^ forint költség- csökkentést eredményezett a gyárnak. ben a Budapesti Konzervgyár volt „nagyvonalú”, másutt meg az okozott bizonytalansá­got, hogy a MÉK már nem, az ÁFÉSZ-ek még nem fog­lalkoztak a kiskertek zöldség- termelőivel. Másfajta f eledékenység: részben agrotechnikai hiá­nyosságok miatt — volt, ahol az idő is közre játszott — Nőtincsen 5 hektár vörös­hagymát, Magyarnándorban 10 hektár petrezselymet, Né- zsán 20 hektár uborkát kel­lett kiszántani. Általában a göngyölegek biztosítása, a szállítások elő­rejelzése, a szerződéses fe­gyelem betartása jobb volt az előző évekhez viszonyítva. Kivételként emlegetik a palo- tási zöldborsó történetét. A tsz-ben a téves előrejelzés miatt kerültek nehéz helyzet­be. Egyébként a termelőknek a szállítás előtt 48 órával kell közölniük a ZÖLDÉRT-tel, hogy miből mennyi termés érett a felvásárlásra. Akadt gazdaság. ahol nem tudták délelőtt, hogy estére mi vár­ható. Csökkenő árak, de... A megye nagyüzemei és kisgazdaságai 1800 vagon zöldség értékesítésére vállal­koztak. A felvásárlás az elő­rejelzések szerint 80—85 szá­zalékban teljesül. Bár jó volt a termés — rekordok nem 'születtek — az uborka és a zöldborsó esetében a májusi, júniusi időjárás hátráltatta a fejlődést, s Nógrádban e két növényt termesztik a zöldség­terület 73 százalékán. Az elmúlt esztendőkhöz ké­pest jelentősen mérséklődtek a zöldség- és gyümölcsárak. A nagy árumennyiség ered­ményezte, hogy kedvezményes paprika-, paradicsomvásárt is tartott a ZÖLDÉRT. (Bár ami a propagandát illeti, lehetett volna erőteljesebb.) Hogy az árakkal mégsem elégedett mindenki — főként a terme­lők tették szóvá — annak oka: A ZÖLDÉRT esetenként, a felvásárlási árra hatvan — hetven százalékot „tesz” rá, Az öntödei Fazola Henrik műszaki szocialista brigád a , hengerek kikészítésénél eljárást dolgozott ki import öt­vözőanyag megtakarítására; ennek értéke 220 ezer forint. A Március 21. üzemfenntar­tási szocialista brigád tagjai, a központi kovácsolóműhely­ben készített újításukkal 92 ezer forint értékű energia­megtakarítást valósítottak meg. A jobb megoldásokat szün­telenül kereső brigádok nagy­ban segítik a vállalati terv végrehajtását. amit a szállítási, tárolási veszteségek sem indokolnak. Ez a tendencia nehéz hely­zetbe hozta az ÁFÉSZ-eket, amélyek a ZÖLDÉRT fo­gyasztói árából húsz százalé­kot levonva, vásárolták fel' a kistermelőktől a zöldséget, s a ZÖLDÉRT felvásárlói árán adták tovább. Ezzel eleve veszteséges volt vállalkozásuk, s szinte érdektelenné váltak a kistermelők értékesítési biztonságának fenntartásá­ban. E területen sürgős vál­toztatásra van szükség. Az is bajt okozott, hogy a fogyasztási szövetkezetek kevés figyelmet fordítottak a szak­csoportok között a termelés szervezésére, emiatt a megyei igényekkel nem mindig egye­zett a felkínált árumennyiség összetétele, a felesleg elszállí­tása viszont gazdaságtalan. Némely ÁFÉSZ-nél pedig azt tapasztalni: mintha vissza­esőben lenne a folyamatos szaktanácsadás, a termelőkkel korábban kialakult minden­napos kapcsolat. S gyakran elemi dolgok maradnak fi­gyelmen kívül. A rétsági ÁFÉSZ például nem szervezte meg néhány községben a bol­ti felvásárlást. A jobb zöldségtermés vá­lasztékosabb ellátást eredmé­nyezett. Legfeljebb az volt szembetűnő, hogy az árubő­ség ellenére sem látszottak átlagon felülinek a munkás­lakta települések piacai, a több napos készletek cseréje von­tatott volt. Szigorú-e a minősítés? Sok vitát kavart, hogy a ZÖLDÉRT — érthetően — ra­gaszkodott a szabványhoz, s ezt több termelőszövetkezet­ben figyelmen kívül hagyták. A mátramindszenti cseresz­nye, a varsányi zöldbab, a szügyi petrezselyem körüli huzavona arra hívja fel a termelők figyelmét, hogy nem árt számolni minőségi zöldség termelésével. S bár a zöldségszezon a vé­géhez közeledik, a gondoknak még nincs vége. Mert a ZÖLDÉRT-nek nehézséget je­lent a gyenge minőségű, úgy­nevezett léalma elhelyezése, a tartósítóüzemben kevés az üveg, akadozik a göngyöleg­ellátás, s szűkös a tárolási lehetőség. Az utóbbiak a zöld­ségben bő esztendőben külö­nösen kirívóak. Már kötik a szerződéseket a mezőgazdasági üzemekkel a következő esztendőre. Számol­ni lehet újabb szakcsoportok alakulásával, a meglevők bő­vülésével is. A zöldségterme­lő kedv várhatóan nem csök­ken. Az elkövetkező hónapok­ban lesz idő termelőknek és forgalmazóknak a tapasztala­tok értékelésére, s a hiá­nyosságok orvoslására, meg­előzésére. Mert a zöldség-, gyümölcsellátás, -termelés közvetlenül érint mindenkit. Ha másként nem, mint olcsó, jó árura vágyó fogyasztót. Több ismeret— nagyobb biztonság A címben jelzettek érdeké­ben rendeznek ma munkavé­delmi vetélkedőt a ZIM sal­gótarjáni gyárában, amelyen tíz csapat verseng az első hely megszerzéséért A rendezők célja, ezen túlmenően, hogy a balesetek megelőzése, a sza­bályok jobb megismerése mel­lett a dolgozók mind többen ismerjék meg az anyagmozga­tás, az érintésvédelem, vala­mint a munkavédelem jogi vonatkozású előírásait, mun­kaköri követelményeit. A verseny első két helyezettje egyébként részt vesz a Bu­dapesten, novemberben meg­tartandó nagyvállalati mun­kavédelmi vetélkedőn is. Szerda délelőtt. Szürke fel­hők gomolyognak, eső szitál, szél fúj. Nem túl barátságo­san fogadja látogatóit az őszi BNV. Csoda-e, hogy gyéren téblábolnak a pavilonok kö­zött? Inkább szaporán födél alá sietnek kicsik, nagyok egyaránt. Néma madár Odabent már élénkebb a „mocorgás”. Nem győzi a sok látnivalót szusszal. Vitatko­zás, helyeslés váltja egymást, de legföljebb azonos véle­ményre futja: az ízlések már nem egyformák. — Be nem tenrí^m a la­kásomba! — mutat egy szi­kár férfi a hegesztett előszo­bafalra. — Na végre! Ez a legjobb — lelkendezik odaérvén egy asszony a párjának. És meg­csodálják ugyanazt a terme­ket. Nem messze két kipróbál­ható bejárati csengő díszük. Föléjük írva: 1. Bimbam csengő; 2. Madárhangú csen­gő. — Bimm-bamm — mondja az egyik. Megnyomjuk a ma­dárhangút: mukkot se szól! Rögvest érkezik két „ma­gyarázat” a körbenállók ha­dából: — Biztos kitekerték a ma­dár nyakát... — Dehogy! Ez inkább egy néma madár — vélekednek. Óvatos Külföldi vendégek is járják a vásárt. Ősz úriember tölti be a tolmács szerepét. — Very good! Very good! — hajtogatja szinte mindegyik anzix terméknél, legyen az magyar, jugoszláv, francia, kínai. Hangja messzire elhangzik a vállára akasztott erősítő­készülékből. A vendégek komoly képpel figyelnek az ősz bácsi szavai­ra... kivéve ketten. Az a szemüveges úr ott a végén... mintha a társaságában levő sötét bőrű hölgy iránt tanú­sítana nagyobb érdeklődést... És viszont. A menet közeledik. Egy ak­tatáskás, pocakos férfi han­gosan ocsúdik elmélgzott ál­lapotából: — Jajajaj!... Én megyek, nehogy kolerát kapjak tőlük! Ledorongoló pillantások vil- lámlanak felé; eloldalog. Ed­dig nem hiányzott senki­nek. Ezután még kevésbé. Ismert arc Pataki Ágnes — az 1976-os „év manökené” — arcát ki­váltképp a Fabulon-reklám- ról ismerték meg országszer­te. Mondanunk sem kell, hogy a Fabulon minipavilonjában találjuk. — Véleménye szerint ön­nek része van abban, hogy a Fabulon-készítményeket megkedvelték. — A reklámnak, hírverés­nek föltétlenül része van ben­ne. De, hogy ebből mennyi az én szerepem, nem tudom. — Használja-e a krémet, amelyet reklámoz? — Mindegyik készítményt nem használom. Csak az ér­zékeny bőrre valót, a hidra­tálót, a szemránckrémet és7 a Fabulon-tonicot. — Külföldről szerez be kozmetikai dolgokat? — Igen, a lemosom példá­ul külföldi. Szabó Gyula Tablókon mutatják be a kiváló dolgozókat, a szocialista brigádok legjobbjait a Nógrádi Szénbányáknál. A nép­szerűsítés e formája ösztönzi a lefényképezetteket, valamint az érdeklődők is megismerhetik a fotókon keresztül a bányászkodás különböző munkafolyamatait. — molnár — | NÓGRÁD — 1977, szeptember 23., péntek 3 Az SKÜ-ben Újító brigádok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents