Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

A statisztika végén (2.) Toborzás tanfolyamokra Nógrác! szövetkezetei éven­te 120 millió forintot költenek műtrágyára, 45 milliót nö­vényvédő szerekre. Az egy hektárra jutó hatóanyag-fel­használás 180 kilogramm kö­rüli, az országos átlag 245 kilogramm- A szécsényi ter­melőszövetkezetben a 300 ki­logrammos felhasználással az országos átlag felett járnak. — Az összehasonlítás ki­csit sántít — mondja Hütter Csaba, a közös gazdaság ter­melési főosztályvezetője. — A statisztikában a vetítési alap az összes mezőgazdasági terület. Megj'énkben sok árét, legelő s az intenzív gyep­gazdálkodás nem elterjedt, te­hát kevesebb hatóanyagot használnak fel.. ­Hozzá kell tenni: ha csak a szántóterületet vesszük ala­pul, akkor sincs ok elégedett­ségre, mert e tekintetben is az utolsók között kullog Nóg­rád. Szécsényben az elővete- mények kiválasztását ki­emelten kezelik, mert a fő növény területének biológiai feltételeit többek között ez ad­ja. Ezért hangsúlyozta Hütter Csaba is: — Ha ezt a gazdaságban si­kerrel oldják meg, a műtrá­gya-felhasználás is célszerűb­bé válik — mondja. — Nóg- rádban ez különösen fontos Ügy is fogalmazhatnánk, egy veszteségforrás kü­lönösebb ráfordítás nélkül csökkenthető, mert jelenleg a magyar mezőgazdaságban a hatóanyag 55—60 százaléka hasznosul csupán- (Igaz, az élenjáró országokban sem ma­gasabb az arány 65—70 szá­zaléknál.) Viszont a műtrágya 15—20 százaléka — néhol még ma­gasabb a szám — a tárolás­nál „eltűnik”. A raktározás, készletek tárolása Achilles- sarka a mezőgazdasági ter­melés mechanizmusának. Nóg- rádban annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy az alacsonyabb hatóanyag-felhasznál ás mi­att, kevesebb a tárolni való. Szomorú vigasz! De még így is sok a gond vele. A Nógrád megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás szakembe­rei végigjárták a gazdaságo­kat s ahol szükség volt rá, felhívták a figyelmet — töb­bek között a szügyi, bércén termelőszövetkezetben — a hiányosságok megszüntetésé­re. — A műtrágya szakszerű tárolásának legmegfelelőbb módja az agrokémiai társulás keretében építendő közös tár­ház. Megyénkben is létrejött az első társulást előkészítő koordinációs bizottság. Az a cél, hogy a tárolás mellett ké­sőbb a földre kijuttatás esz­közeinek közös beszerzésére, használatára is kiterjedjen te­vékenysége — magyarázza Kiss András, az állomás fő­mérnöke. Az első agrokémiai társulás születéséről jól lenne már hírt adni- Így legalább a me­gye egy részében megoldóda­na a tárolás. Addig sem ' tét­lenkedhetnek azonban az üze­mek. Keresik az egyszerű, ol­csó tárolási megoldásokat. Szécsényben, Pásztón is látni már szilárd burkolatú tereket, ahol fóliával takarják a mű­trágyát. Sajnos, találkozni el­lenpéldákkal is, szél hordja, eső áztatja a drága hatóanya­got. A veszteségek másik kút­fője a szakszerűtlen — fino­mabban fogalmazva: a nem kellő szakszerűséggel végzett — talajerő-visszapótlás. Eecs- lések szerint húsz—harminc százaléka azzal vész el a ha­tóanyagnak, hogy nem a ta­laj tulajdonságai, a növény igényei alapján végzik a nagy fontosságú feladatot. A har­mónia megteremtése, a rész­letes vizsgálatok alapján tör­ténő hatóanyag-adagolás a járható út. Azaz: annyit hasz­náljanak fel, amennyi a ter­vezett átlagterméshez szüksé­ges. Mert akad arra is példa, hogy az országos átlag más- félszeresét szórták a földre, a búzatermés mégis alacsony maradt- örvendetes, hogy a termelőszövetkezetekben is terjedőben van az agrokémiai jártassággal rendelkező szak­emberek alkalmazása. Bár né­hol gsak papíron. Jó példa erre a növényvédelem terüle­te. — Varsánybán évek óta képtelenek növényvédelmi szakembert „fogni”. Bérce­ién a termelési elnökhelyet­tes látja el a teendőket, pe­dig úgy is elég dolga van, az ecsegi termelőszövetkezetben szerződést kötöttek külső szak­emberrel a formaság kedvéért — sorolja Kiss András. A szakemberek fluktuációja egyébként is nagy. Növény­védő tanfolyamakon évente hatvan—hetven mezőgazdasá­gi dolgozó vesz részt. Nőtin­csen például az elmúlt évek­ben húsz embert képeztek ki, s abból mindössze három ma­radt. Az állomásnak hallatlan energiájába kerül egy-egy to­vábbképzésre a jelentkezők toborozása, mintha a terme­lőszövetkezetek nem ismernek fel jelentőségét. Pedig a dó­zisok meghatározása, szer­kombinációk összeállítása, a kijuttatás hozzáértő dolgozó­kat követel- S e szemléletbeli problémához csak adalék: a közelmúltban Romhányban a sokat vitatott cukorrépa nö­vényvédelmi bemutatóját tar­tották. Mindössze nyolcán je­lentek meg. Olyan nagy cu­korrépa-termesztő tsz-ek meg­bízottai maradtak távol, mint a szurdokpüspöki, palotási, kállói, érsekvadkerti, ecsegi, így a növényvédelmi és agro­kémiai állomás nehezen tud­ja betölteni egyik hivatását, az új technológiai eljárások terjesztését. Szabó Gyula (Folytatjuk) IÄ pártcsoportok kelje, szerepe a pártmunkában Sajátos viszonyok — sajátos gondok ...........«mi....­gfifP Tf 21 i-t; í* * ■»* III . n- -"n-'Iliit .....* J úniusban kezdték az ÉfVI-üzletház mögött a Nógrád me­gyei Vegyesipari Javító Vállalat vevőszolgálati részlegének építését Salgótarjánban. A közel hárommillió forintos beru­házás kivitelezési munkáit december végére szeretnék befe­jezni. A SALGÓTARJÁNI öblösüveggyárban az automata üzem egészen sajátos körülmények között dolgozik. A gépek kihasználása a ter­melés folyamatos rendjét követeli. A négy műszak annyit jelent, hogy a dolgozók két csoportja munkában van, egy csoport éjsza­ka dolgozik, egy pedig szabadnapos. Mindez nem kis gondot okozott és okoz ma is a párt­munka szervezésénél, irányításánál Csak te­tézte gondjainkat, hogy a pártalapszervezet tagjainak fele a környező községekből jár be dolgozni. Annak idején — 1969-ben —, amikor az au­tomata üzem termelni kezdett, az itt dolgo­zók — köztük a párttagok — politikai, szak­mai műveltsége meglehetősen alacsony volt. Ilyen körülmények között bizony elálltunk attól a követelménytől, hogy a vezetőség a párttagság összetételét tükrözze. Arra töre­kedtünk, hogy olyan vezetőséget válasszunk, amelyik képes lesz szervezni, irányítani az alapszervezet életét, mozgósítani a párttagsá­got az előttünk álló feladatok végrehajtásá­ra. Az öttagú pártvezetőségnek három mun­kásból lett műszaki és két alkalmazott tagja van. Ezért az összetételért sokszor ért már szó bennünket. Mégis nemrégen visszahívtuk a vezetőség egyetlen fizikai munkás tagját. Akkor is, most is az a véleményünk, hogy nem a címeket kell tisztelnünk, elismernünk, hanem a munkát, amit egy-egy ember vé­gez. S ha visszaél a bizalommal, meg kell tőle vonni, s olyannak adni, aki munkájával, magatartásával valóban ' rászolgál arra. Érthető tehát, ha ilyen körülmények között különös gondot fordítottunk és fordítunk a pártcsoportbizalmiak kiválasztására, felké­szítésére. A pártcsoportokat a munkahelynek megfelelően alakítottuk ki. öt évig voltam a tmk-alapszervezet titká­ra. Ott azt a gyakorlatot követtük, hogy a pártvezetőségi ülések után a szervező titkár informálta, felkészítette a pártcsoportbizal- miakat a csoportértekezletre, a taggyűlésre. Csakhogy most ezzel a módszerrel aligha jut­nánk messzire. A különböző műszakbeosztá­sok miatt nem tudjuk megszervezni a bizal­miak tanácskozását. Ezért felkészítésük egyé­nenként történik. Mindez természetesen több munkát igényel a vezetőségtől. Az is előfor­dult, hogy a pártvezetőség valamelvik tagja készítette el a beszámolót. Megszerveztük, hogy legalább egy vezetőségi tag ott legyen a csoportértekezleten, s ha szükséges kiegé­szítse a pártcsoportvezetők mondanivalóját. Talán most jutottunk el odáig hogv a három pártcsoportvezető önállóan végzi dolgát, s mi megelégszünk azzal, hogv a vezetőségi ülésen tárgyaljuk meg, korrigáljuk, ha szükséges a pártcsoport elé kerülő beszámolót. A pártcsoporttagok szervezésében, rendez­vényekre való mozgósítást is igyekszünk se­gíteni a három bizalminak. Előre elkészítjük a csoportos meghívókat, amelyet minden párt­tag aláír. Természetesen a pártcsoportvezetők nemcsak értesítik a tagságot a rendezvény idejéről, helyéről. Elmondják — s ez a meg­hívón is rajta van —, hogy mi lesz a taggyű­lés napirendje. Bizonyéra akad ennél jobb módszer is. Mi mégis a szigorúbb rend mel­lett vagyunk, mert ma még nem minden párttagunk érti, érzi a folyamatos szervezeti élet, a rendezvényeken való aktív részvétel fontosságát. Nemrégiben ezért váltunk meg egyik párttagunktól. Tudjuk, hogy az admi­nisztratív intézkedés nem helyettesítheti a politikai nevelő munkát. Eddig két alkalom­mal voltak olyan pártcsoport-értekezleteink, ahol a párttagok jogairól, kötelességeiről vál­tottunk szót a párttagsággal. Azon fáradozunk, hogy az eddiginél jobban bevonjuk a középszintű vezetőket a pártmun­kába. Nemrégiben az egyik művezetőnknek azt a megbízatást adtuk, hogy mint bizalmi, vezesse, irányítsa a pártcsoport munkáját. Technikumot és ML-középiskolát végzett. A mi tapasztalatunk ugyanis az, hogv a műsza­ki vezetők — középszinten is — sokat tesz­nek szakmai műveltségük gyarapításáért. Nem jönnek zavarba akkor sem, ha történetesen a gép mellé kell állniok. Politika: műveltségük gyarapítására, a pártmunkára azonban vajmi kevés gondot fordítottak. Ezért szorgalmaz­zuk a műszaki-gazdasági vezetők politikai képzését, továbbképzését. Nem titkoljuk, hogy . szeretnénk, akik tanulnak, többet tudnak, ak­tívabban kamatoztassák a napi politikai mun­kában. Őrlik Gyula alapszerveztti titkár ' "—. Mindenki tesz valamit A mi pártcsoportunk a kányási külszíni alapszervezethez tartozik. Tagjai villanysze­relő szakmunkások, akik az üzem föld alatti és külszíni villamos berendezéseit szerelik, javítják és karbantartják. Szakmailag és po­litikailag képzett párttagok. Mindenki tesz valamit. Valamennyiünknek van konkrét pártmegbízatása. Akad közöttünk propagan­dista, KISZ-vezetőségi tag, szakszervezeti bi­zalmi, munkavédelmi őr, munkásőr, tanács­tag, MHSZ-titkár. Minden csoporttag szocia­lista brigád tag. Valamennyien képezzük ma­gunkat politikailag és szakmailag. Hiszen a pártvezetőség és üzemvezetőség által előírt feladatoknak, követelményeknek csak így tu­dunk maradéktalanul eleget tenni. Egyetértek a vitaindító cikkel, hogy a párt­csoportok szerepe egyre .növekszik a párt­munkában. Mint bizalmi, igyekszem a cso­port munkáját úgy irányítani, hogy a pártve­zetőség által kiadott határozatokat és felada­tokat minden párttag megismerje, végrehajt­sa. Ezekről a pártcsoport-értekezleteken van szó. Egy-egy pártcsoport-értekezlet nagyban elősegíti a taggyűlések sikerét, sokszor akti­vitásban felül is múlják. Ezen a fórumon olyan elvtársak i? véleményt nyilvánítanak, akik taggyűléseken ritkán vagy sohasem hal­latják szavukat. A csoportértekezleten viszont bátran hozzászólnak a bonyolultabb politikai, vagy termelési kérdésekhez is. A pártcsoportbizalmi munkája sokrétű. Nem szűkülhet le a tagdíjak beszedésére és továbbítására, hanem elsősorban politizáló, szervező munkát jelent. Egy-egy határozat, vagy feladat végrehajtására mozgósítani kell minden tagot. Ez annál is nehezebb nálunk, mert a csoport tagjai három szakra járnak dolgozni és így csak műszakváltéskor van lehetőség a feiadatok megbeszélésére. A cso­port tagjai, akiknek bizalmát élvezem, elv­társaim és barátaim. Kölcsönösen segítjük egymást, mozgósítjuk a párton kívüli munka­társakat is az eredményesebb munkára. Kö­zülük a legjobbakkal úgy foglalkozunk, hogy idővel megismerve a párt politikáját, eljussa­nak a párthoz. Németh István pártcsoportbizalmi Kritikusan a cselekvési urogram végrehajtásáról A legégetőbb gondok megoldásáért Ez a célravezető, helyes munkamódszer jellemezte az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárá­nak taggyűlését, ahol a veze­tőség a cselekvési program időarányos végrehajtásának állásáról számolt be a tagság­nak. A vita a legégetőbb gondok megoldására, a legkritikusabb területeken jelentkező hiá­nyosságok felszámolására irá­nyult. Hogy a pártvezetőség eleven, húsba vágó témát tárt a taggyűlés elé, jó megköze­lítésben, azt a tizenkét fel­szólalás, annak tartalma, kri­tikus hangvétele is jellemzi. Hol szorít a cipő? A forgácsolóüzemben. Pe­dig jó szakembergárda tevé­kenykedik itt. Nem lehet hi­vatkozni a termékszerkezet alapvető megváltozására sem. Ellenkezőleg: jórészt visszaté­rő termékeket készítenek. Az anyagellátás • viszonylag kie­légítő, mivel a megmunkálás­ra kerülő öntvényeket a gyár öntödéjében állítják elő. Hát akkor mi ösztönözte vitára, megoldás keresésére a taggyű­lés aktív résztvevőit? Először: ebben az üzemrész­ben már három éve visszaté­rő jelenség az ütem télén terv­teljesítés. Másodszor: az első fél évben csak 80,8 százalék­ra teljesítették tervüket. Har­madszor: augusztus végére az időarányos tervteljesítés 76,6 százalékra csökkent. Miért? Mert a termelés) osztály és a technológia a felmerülő gon­dok megoldásakor egymásra hivatkozott, mert nem volt tökéletes az előkészítés, mert a vezetők nem jelezték idő­ben a gyors intézkedést kívá­nó problémákat. A hiányos­ságokért a termelési osztá­lyon kívül megbírálták a mű­szaki osztályt, valamint a forgácsolóüzem vezetését is. A vita után a taggyűlés ha­tározatban kérte fel a gyár igazgatóját a szükséges, a cél­ravezető-intézkedések megté­telére. A rákövetkező napok­ban megszületett a tíz pont­ból álló intézkedési terv, amelyben a többi között sze­repel, hogy átcsoportosítással kell biztosítani 22 főnek a foglalkoztatását a forgácsoló­üzemben, a technológiai elő­készítést kompletten kell meg­oldani, amennyiben * szüksé­ges, túlórát kell igénybe ven­ni. A dolgozók munkakedvé­nek, lelkesedésének elősegí­tésére a legjobbak 21 300 fo­rint mozgóbért kapnak, ha október végéig pótolják az elmaradást, teljesítik a ter­vet. Van-e hatása az intézkedé­seknek? — Szeptemberben egymillió 300 ezer forint értékben kell terméket gyártani. Számítása­im szerint a hó végére elér­jük az egymillió 800 ezer fo­rintos teljesítést — közli Vi­rág "Lajos, a forgácsolóüzem vezetője, a szakszervezeti bi­zottság elnöke. Nem válaszol ilyen határozottan, amikor az előírt létszám biztosításáról érdeklődöm. — Mondjuk, hogy megvan —, igyekszik lezárni ezt a témát. — Az intézkedési tervben megjelölt feladótok elvégzése folyamatban van. amit figye­lemmel kísérünk — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Szappan Gábor, a pártalapszervezet szervező titkára, amint Szarvas János, az alapszerve­zet agitációs és propaganda­felelőse is megerősít. Az intézkedések egyértel­műen válaszolnak azokra a kifogásokra is, amelyekkel a mulasztást végző osztályok ve­zetői rukkoltak elő, illetve akarták magyarázni bizonyít­ványukat. Különböző megítélések A lakatosüzemben különö­sebb gond nincs, ennek elle­nére a taggyűlés részleteseb­ben szólt az itt dolgozók te­vékenységéről. Érthető, mert a megítélésben árnyalati kü­lönbségek vannak. Az egyik álláspont szerint bár a tervteljesítést jelző szá­mok azt tanúsítják, hogy az első fél évben itt sem tettek eleget kötelezettségüknek a dolgozók, mégsem lehet őket egyértelműen elmarasztalni, mondván: a szerelésnél, a be­ruházó plusz munkát is kí­ván, aminek elvégzése meg­gátolta a határidő pontos be­tartását. Van olyan elképzelés is: a lakatosműhely tevékenysé­gét úgy kell felfogni, hogy a beruházás átvételének elhú­zódása miatt következett be az első félévi lemaradás, amit augusztus végéig pótol­tak. A taggyűlés az elmondot­takra úgy reagált.- hogy nincs szükség semmiféle mentege­tőzésre. A lakatosüzem nem tartotta be a vállalt határ­időt, s emiatt a termelőgépek, üzembe helyezése elhúzódott. Hogy ilyen még egyszer ne forduljon elő, szükség van néhány olyan i intézkedésre, amely hozzásegítik a kollek­tívát, hogy a munka közben felmerülő akadályok mielőbb tisztázódjanak, megoldódja­nak. Fegyelmezettebben i A tagyűlés egyetértett az­zal is, hogy van mit tenni a munkaidő helyes kihasználá­sában is. Egyesek rossz szo­kásuknak hódolva, később kezdik a munkát és előbb hagyják abba. Mások elfelej­tik betartani az előírt techno­lógiát. ami veszélyezteti a termékek jó minőségét. Egyéb fegyelmezetlenségek is zavar­ják a hatékonyabb munkát. Sajnos, a fegyelmezeflenke- dők között szép számmal akadnak párttagok is, akik­nek a szava és .cselekedete e tekintetben még különválik. A helyzet előnyös megvál­toztatása megkívánja a rend­szeres, céltudatos ellenőrzést a vezetők részéről, adott eset­ben a szigorú felelősségre vo­nást, de, szükség van a ma­gukról megfeledkezett párt­tagok példamutatására is. V. K. i NÖGRÁD — 1977. szeptember 21., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents