Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

Brezsnyev és Tito találkozója Tartalmas tárgyalásokat ígér A „Nin”, az egyik legtekin­télyesebb belgrádi hetilap, leg­újabb számában „A kipróbált út” címmel kommeltálta Tito jugoszláv elnök küszöbönálló moszkvai látogatását A többi között megállapítot­ta: — amikor tavaly novem­ber 18-án Leonyid Brezsnyev Belgrádból hazatérve Moszk­vában kilépett a repülőgép­ből, nyomban ezekkel a sza­vakkal fordult az őt váró po­litikai vezetőkhöz: „Jó látoga­tás volt”. Azóta 10 hónap telt el, és a jövő héten szovjet meghívásra Tito elnök Moszk­vába érkezik. Meggyőződésünk, hogy Tito szovjetunióbeli lá­togatása hasonlóképp jó lesz. — A szocialista országaink között már több mint két év­tizede érvényesül a kölcsönö­sen elfogadott teljes egyenjo­gúság — folytatja a lap. — Ez az a kipróbált út, amelyen egyre fejlődnek a jugoszláv— szovjet baráti kapcsolatok. — Tito és Brezsnyev a rea­litásokat számba véve tavaly ősszel eredményes megbeszélé­seket folytatott Belgrádban. A széles nyilvánosság erről meg­győződhetett a találkozójukról kiadott közös közleményből is. — A jugoszláv—szovjet ba­rátság ápolásának a legtöbbet az használt, hogy Tito és Brezsnyev elvtárs ismételten megerősítette azoknak az el­veknek a változatlan voltát, amelyek alapján Jugoszlávia és a Szovjetunió immár 22 éve állandóan erősíti kölcsönös megértését. Mindig szükséges és hasznos dolog megerősíteni azt, ami szilárd és kulcsfontos­ságú a jugoszláv—szovjet vi­szonyban. — A magunk részéről az újabb Tito—Brezsnyev találko­zó küszöbén elmondhatjuk, hogy nincs változás: ha a leg­magasabb szintű tárgyaló fe­lek arra törekszenek, hogy ki­bővítsék azonos nézeteik bázi­sát, akkor nem fogják figyel­men kívül hagyni a különb­ségeket sem, természetesen at­tól a szándéktól mentesen, hogy azokat az élvonalba ál­lítsák. A Nin végül kifejti azt a vé­leményét, hogy Leonyid Brezs­nyev és Joszip Broz Tito újabb találkozója „jelentős és tar­talmas” lesz. (MTI) Etióp ellentámadás ' Ä Szomália támogatta szer­vezet az úgynevezett Nyugat- szomáliai Felszabadítási Front, a Szomáliái hírügynökség ál­tal közzétett katonai közle­ményében bejelentette: egysé­gei az eltelt napokban az ogadeni területen vívott har­cokban elfoglalták Oda váro­sát. A front állítása szerint a Bale tartományban lezajlott összecsapásokban — Ogaden sivatagi térsége nagyjából négy etiópjai tartományra ter­jed ki — 400 etiópiai katona életét vesztette, a szervezel nagy mennyiségű felszerelést zsákmányolt, és ellenőrzése alatt tartja Ogaden 90 száza­lékát, most pedig Bale tarto­mányban offenzívát készítenek elő észak—északnyugati irány­ban. Közlései szerint már harcok folynak az Addisz Abebától csak 150 mérfölddel délkelet­re eső vidékeken is. Addisz Abebában azonban pénteken bejelentették, hogy a kormánycsapatok Ogaden északi részén ellentámadást intéztek két körzetben: Dire- davától nyugatra és északkelet­re. A hadműveletek célja csomópontjának visszafoglalá­sa a Szomáliái gerilláktól. Az ország egyetlen vasútvonala már két hónapja használha­tatlan: a szállításokat lehetet­lenné tették a harci cselekmé­nyek és több, fontos csomó­pont eleste. (MTI) Tall Zaalar évfordulóján ' Izraeli fegyveres kötelékek pénteken éjjel folytatták tü­zérségi támadásaikat dél-li­banoni helységek ellen. Táma­dásaik célpontja Nabatije vá­ros és számos más határmenti libanoni falu volt. A libanoni jobboldal erői által felperzselt Tall Zaatar Palesztinái menekülttábor mártírjairól emlékeznek meg e hét végén palesztinok ezrei Libanonban. , Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnö­ke pénteken Bejrut egyik elő­városában átadta rendeltetésé­nek a „mártírok gyermekei­nek házát”, amelyben 240 olyan Palesztinái gyermek részesül majd nevelésben és kiképzés­ben, akinek szülei a Tall Zaa­tar elleni 52 napos ostrom ide­jén vesztették életüket. A gyermekekről több mint 30 pedagógus, orvos és nevelő gondoskodik. (MTI) Ülősztrájk a jobb útért ’ Pénteken késő délután a hétvégi forgalom magakadá­lyozására az ausztriai Graz melletti Poggau városka lako­sai az országúira vonultak és ott ülősztrájkot tartottak. Ez­zel útját állták a Jugoszlávia felé irányuló forgalomnak. A sztrájkban részt vett Poggau polgármestere is. A poggauiak ülősztrájkjuk­kal órákra megbénították a hétvégi forgalmat. Harminc kilométeres gépkocsisor torló­dott össze és csak a késő esti órákban állt helyre Graz kör­zetében a közúti közlekedés rendje. A helybeliek gyűlésen követelték, hogy a szövetségi kormány és Stájerország veze­tői sürgősen javítsanak a köz­úti közlekedés helyzetén. Ja­vasolták, hogy a tehergépko­csik megadóztatásából befolyó összeget fordítsák útépítésre. Poggaunál és Graz körzeté­ben a spiefeldi határátkelő helye felé vezető keskeny és kanyargós útvonal korszerűt­lenné vált a nagyarányú for­galom lebonyolítására. Emiatt gyakoriak a karambolok és sok halálos közúti baleset is történik. (MTI) Hazánkba látogatott Benjamin Spock Találkozó a nevét viselő brigáddal ’ Néhány napos baráti látoga­táson hazánkban tartózkodott Benjamin Spock, a neves amerikai gyermekorvos és bé­keharcos, aki a Szovjetunióból átutazóban érkezett Magyaror­szágra. A Magyarországon töltött napok alatt látogatást tett a Péterfy. Sándor utcai kórház­ban, ahol találkozott a róla el­nevezett brigád tagjaival. Tá­jékozódott a kórház csecsemö- és újszülöttosztályának mun­kájáról, az elért eredmények­ről. Ismerkedett hazánk tu­risztikai nevezetességeivel, ha­jókirándulás keretében megte­kintette Visegrádot és Szent­endrét. Elutazása előtt rövid nyi­latkozatot adott az MTI mun­katársának: — A Péterfy Sándor utcai kórházban tett látogatásom mély benyomással volt rám. A kórház dolgozói rendkívül komoly eredményeket értek el a csecsemő- és újszülöttgondo­zás területén. Találkoztam a nevemet viselő brigád tagjai­val. akikkel évek óta rendsze­resen levelezek. Vidéki láto­gatásom során különösen Ko­vács Margit kerámikusművész múzeuma nyerte meg a tet­szésemet, és gyönyörű volt a Duna-parti hajóút is. Kellemes élményekkel gazdagodva térek vissza hazámba. Benjamin Spock szombaton elutazott Magyarországról. (MTI) A ciprusi jelöli Ezekiel Papajoannu, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Párt­jának (AKEL) főtitkára pén­teken hivatalosan közölte: pártja a szeptember 10-i el­nökválasztásokon Szpirosz Kip- rianunak, a demokrata párt vezetőjének, a Ciprusi Köz­társaság ügyvezető elnökének jelölését támogatja. Megerősítette: pártja szük­ségesnek tartja, hogy a sziget- ország legfontosabb politikai pártjai közötti megállapodás­sal vegyék elejét az esetleges választási csatának, s ebből a célból Kiprianun kívül ne induljon más jelölt. „Reméljük, Kiprianu jelölé­sét végül is általánosan elfo­gadják, hogy megőrizhessük a ciprusi nép egységét, Ciprus nemzetközi pozícióját”. (MTI) Előnyös kapcsolat A szovjet külkereskedelmi vállalatok által a nyugatnémet ipar különböző ágazatainak adott rendelések több mint 220 000 nyugatnémet dolgozó számára biztosítanak munkát — közölte az SPD sajtószol­gálata. Megfigyelők megjegyzik, hogy az NSZK kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlődése az európai szocialista országokkal rendkívül fontos a nyugatnémet ipar számára az­ért, mert jelenleg az ország­ban ismét növekszik a munka- nélküliség. (MTI) Kommentátorunké, Pálfy Józsefé a sző A hét 3 kérdése A hét leglalvánvosabb eseménysorozataként a nyugati propagandagepezet Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti „ingajáratát1 igyekezett feltüntetni: a State De­partment ura négy nap alatt öt fővárosban járt, a lechosz- szabb időt Izraelben töltötte. Igazi kérdés azonban a tárgyi­lagos és józanul gondolkodó hírmagyarázók számára nem ve­tődött fel e látogatássorozat kapcsán, hiszen amint ez vár­ható volt, ki-ki megmaradj a maga álláspontja mellett, s egyelőre csak az idönyerés mutatkozott célnak. S hogy ez valóban sikerült is, ez jelenthet az USA és Izrael számára eredményt... Más fontos események szolgáltatják a kérdésekhez a té­mát: elsősorban Leonyid Brezsnyev és a szocialista országok pártvezetőinek krími megbeszélései. A héten továbbgyűrűzött a vita a nyugati országok és a NATO vezető köreiben akö­rül: változott-e az amerikai hadsereg nyugat-európai straté­giája. Végül az afrikai események újból ráirányítják a fi­gyelmet a fekete földrészen feszülő ellentétekre. HOGYAN FOGADTA A VILÁGSAJTÓ A KRIMI TALÁLKOZÓKAT? öt éve minden nyáron nagyjelentőségű találkozók színhelye a Krím-félsziget. A Fekete-tenger partján tartóz­kodik, a nyári hónapokban itt dolgozik Leonyid Iljics Brezsnyev. aki ilyenkor „a krími Kreml”-ből irányítja az első és legnagyobb szocialis­ta államnak, a Szovjetuniónak és pártjának, az SZKP-nak a tevékenységét. 1972. és 1973. nyarán az eu­rópai szocialista országok pártvezetöi, akik közül többen éppen július végén, augusztus elején évi szabadságuk egy részét töltöfték a Fekete-ten­ger üdülőhelyein, egyszerre ültek a tárgyalóasztal mellé, hogy közösen tekintsék át a világhelyzetet, a szocialista or­szágok együttműködésének kérdéscsoportját, a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom előtt álló feladato­kat. Az utóbbi években, így nyár derekán külön-külön ta­lálkozott Leonyid Brezsnyev a szocialista országok pártveze­tőivel. így történt ez az idén is. Utoljára Jumzsagifn Ce- denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének el­nöke járt a Krímben. Mint emlékezetes, Kádár János jú­lius végén folytatott eszme­cserét Leonyid Brezsnyevvel. A világsajtó nagy jelentősé­get tulajdonít a szocialista or­szágok pártvezetői immár rendszeressé váló találkozói­nak. Természetesen a hírma­gyarázók a kiadott közlemé­nyeknek a nemzetközi hely­zettel kapcsolatos megállapítá­sait kísérik mindenekelőtt fi­gyelemmel, akik például az ugyancsak a héten lefolyt szovjet—bolgár találkozó kom­münikéjéből azt emelik ki: „a fegyverkezési hajsza foko­zását szorgalmazó bizonyos imperialista korok tevékeny­sége ellenére folytatódik és elmélyül a nemzetközi enyhü­lés irányzata”. Ugyancsak hangsúlyt kap a nemzetközi sajtóvisszhangban, hogy a ta­nácskozásokon mindvégig ki­fejezésre jutott az aggodalom az afrikai országok közötti feszültség, ellensggeskedés lát­tán. A mégoly szovjetellenes sajtó sem tudott a Krímben lezajlott találkozók során olyan jeleket találni, amelyekből a legnagyobb képzelőerő segít­ségül hívásával bárminő el­lentétekre következtethetett volna. A reakciós toliforgatók is kénytelenek voltak elismer­ni, hogy a krími találkozó­kat a szocialista országok egy­séges állásfoglalásai, a nem­zetközi porondon való közös fellépései jellemezték. a washingtoni kormány épp­úgy, mint a bonni, egymás­után bizonygatta, hogy ilyes­miről szó sincs. Az USA to­vábbra is biztosítja az NSZK békéjét, biztonságát, az ameri­kai védelem teljes és tökéle­tes. ■-*. Persze, addigra a propagan­da nagy köve már elrepült... A lélektani hadviselés szak­értői javában számolgathatták, hogy a várt röppályát írja-a le, eléri-e a célját. Mi is lehetett hát most a szándékuk a fegyverkezési hajsza fokozását szorgalmazó Imperialista köröknek —, hogy a szovjet—bolgár kom­müniké szóhasználatát alkal­mazzuk. A belgrádi előkészí­tő megbeszéléseknek viszony­lagos sikere után, az október 4-re kitűzött belgrádi értekez­let előtt újabb kísérletet p:ó- báltak tenni a közvélemény megzavarására és nyomást akartak gyakorolni a nyugat­német kormányra. Arra a Schmidt-kabinetre, amely több fontos kérdésben ellentmond a Carter-kormányzat elképze­léseinek. (Arra a nyugatné­met kormányfőre, aki rövide­sen Bonnban akarja köszön­teni Leonyid Brezsnyevet.) Teljesen világos, hogy akkor, amikor a nyugatnémet közvé­lemény nagy többsége elítéli az amerikai terveket a neut­ronbomba gyártására, hábo­rús hisztériát kell kelteni, hogy Bonnban és Münchenben azt mondják az emberek: ,.ne adják fel az amerikaiak Nyu- gat-Németországot, akkor már inkább a neutoronbomba..." MIÉRT MOST ROBBANT KI A VITA AZ AMERI­KAIAK NYUGAT-EURÖ- PAI STRATÉGIÁJÁRÓL? MENNYIBEN FELELŐS AZ IMPERIALIZMUS AF­RIKA MAI VÁLSÁGAI­ÉRT? Az amerikai sajtó egy része, nyilván sugalmazásra, arról adott hírt, hogy Washingtonban felülvizsgálják a Nyugat-Eu- rópa megvédésére vonatkozó stratégiai terveket. Egy eset­leges háborúban az amerikai hadsereg kezdetben visszavo­nulna és eleve feladná az NSZK egyes területeit. A köz­lések érthető riadalmat okoz­tak a nyugatnémet politikai körökben, elsősorban a CDU— CSU honatyái és a hozzájuk közelálló lapok publicistái kongatták meg a vészharan­got a szövetségi köztársaság biztonsága, sőt fennmaradása fölött. Aztán sorra-rendre napvilágot láttak a cáfolatok: NÓGRAD - 1977. augusztus 14., vasárnap Dr. Michael Kohl, az NDK bonni képviseletének vezetője (balról) és Hans-íürgen Vischnewszki nyugatnémet államminiszter Bonnban megbeszélést folytatott a két or­szág kapcsolatáról. Hadd térjünk vissza ismét a Krímben lezajlott találkozók visszatérő megállapítására: az imperializmus és a reakció eiői mindent elkövetnek azért, hogy gyöngítsék az afrikai or­szágok egységét, összetűzése­ket szítsanak közöttük, aláás­sák a szocialista fejlődés útját választó országok helyzetét. Egyre sokasodnak a nyuga­ti hivatalos és félhivatalos vagy csak a sajtóban napvilá­got látó beismerések: az USA vagy egyik-másik volt gyar­matosító hatalom ilyen és amolyan eszközökkel segítette az Etiópiával, a Líbiával, az Angolával szembeforduló or­szágokat, így ígértek fegyve­reket Egyiptomnak, Szudán­nak és így tovább. Lehetnek és vannak függő­ben maradt, megoldatlan kér­dések, határproblémák olyan országok között is, amelyeket korábban egyformán kizsák­mányolt valamelyik gyarmato­sító hatalom. Ezek az országok függetlenné válásuk után az imperializmus ellenében so­rakoztak fel, s belső fejlődé­sükben a nem kapitalista módszereket választották. Meg kell azonban akadá­lyozni az ilyen országok egy­másnak Ugratását! Biztosítani kell, hogy a gyarmati rend­szer idejéből fennmaradt vi­tás kérdéseket - békés eszkö­zökkel döntsék el, minden im­perialista zavarkeltés ellenére tartsák meg a )ószomszédság szabályait. Éppen az antiimpe- rialista összefogás alapján kell felszámolni a mútban gyöke­rező problémákat. Szomália és Etiópia viszá­lyának kirobbantásában Oga­den hovatartozása valóban sú­lyos ok lehetett, de ez egyma­gában semmiképp sem ma­gyarázhatja, hogy miért most dördültek el a fegyverek. Va­lószínű, hogy akárcsak az egyiptomi—líbiai ellenségeske­dések, éppúgy az etiópiai har­cok is bizonyos ködfüggönyt vannak hivatva vonni a — rhodesiai és a dél-afrikai prob­léma köré. Az imperialista nagyhatalmak ugyanis j most lázasan keresik a megoldást, amit Vance külügyminiszter londoni tárgyalásai éppúgy je­leznek, mint a francia külügy­miniszter, De Guiringaud kör­útja Kenyában,' Zambiában, Tanzániában és Mozambikban.

Next

/
Thumbnails
Contents