Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AI MSÍMP NOGfiAO y.í-GVE) BIZOTTSÁGA ES'A'-MEGTE tamacs lapja XXXIII £VF, 185. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1977. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Művelt népművelő ' Az 1976. évi V. tv. 22. pa­ragrafusa tömören fogalmaz: a közművelődést szolgáló in­tézmények közös feladata, hogy felkeltsék a művelődés iránti igényt... s annak al halmait mindenki számára hozzáférhetővé tegyék. A művelődésiotthon-hálózat, a bennük működő népműve­lőkkel. országosan egyenlőt­len lehetőségei és szóródása ellenére, fejlődésünk egyik zálogát jelenti. Mert hazánk 2805 kultúrotthonának láto­gatottsági adatai — az össz­lakosságnak csak mintegy 4—5 százaléka — bizony újabb teendőkre sarkallanak. Az igények, szükségletek ala pos változása, a telekommu­nikáció friss lehetőségei a népművelők munkájában is mindenképpen űj formára, részben eltérő tartalomra ősz tökéinek. A közművelődési párthatá­rozat szerint a közművelődés, a népművelés nem szűkíthe­tő le a kultúra terjesztésére, de fontos feladata a szocia lista életmód, magatartás kia­lakulásának segítése, a kő zösségi szellem ébrentartá­sa és fejlesztése. 1 E felismerések jegyében, a törvény és a párthatározat nyújtotta lehetőségek telje­sebb kihasználásáért, új mód­szereket sugallva, szervezte meg a megyei művelődési központ (immár sokadszor) a népművelők továbbképzését. A kéthetes sorozat minden előadása, rendezvénye ezt a célt szolgálja. A korábbi évektől eltérően nem egysze­rűen információk továbbadá­sát, s a számonkérés felemás formáját jelentik ezek a na­pok, hanem rugalmasan egy séges módszertani tanácsadás­sal segítik az előbbrelépést. A megye 57 függetlenített népművelőjéhez az idén két gimnázium 11 most érettségi­zett népművelés szakos hall­gatója is csatlakozott. Együtt - tanulásuk, a közös vitaestek, már gyakorlati munkájuk megkezdése előtt is beillesz­kedésüket segítették. Az elő­adók a megyei központ gár­dáján kívül a Népművelési intézettől érkeztek. Dr. Kormos Sándor az első foglalkozáson a közművelődés szervezetéről és irányításéról beszélt. Az oktatók széles skáláján elemezték —, a művelődési házak ügyvitelétől kezdve, a reklámon keresztül az audiovizuális eszközök al­kalmazásáig — a mindenna­pok gyakorlatát. Élénk érdek­lődést váltott ki Lévay Jc- zsefnének, a Népművelési Intézet előadójának értekezé­se, a kúltúrházak társadalmi kapcsolatairól. Az esti prog­ramok — a Balázs Béla Film­stúdió bemutatója, a felnőtt­nevelésről folytatott párbe­széd — színessé tették az el­múlt hetet. A 14 napos tanfolyam má­sodik része már a szakági képzésé lesz. A bábosok, a néptáncosok, a pávakörök, s a discoklubok közül 140 ve­zetője hasonlóan széles témá­jú oktatásban vesz részt. Ze­netörténet, történelmi társas­táncok, bábszínpadi díszíete- zés, a bábjáték stílustörté­nete, hogy csak az izgalma­sabb című tárgyakat sorol­juk. A 211, számú szakmunkás- képző kollégiuma valóságos kis szabadegyeteme lett ezek­ben a napokban a népműve­lőknek és a közművelődés ak­tivistáinak. Jelentős állomás e tanfolyam azon az úton, amely megyénkben affelé ve­zet, hogy kultúrházaink való­ban a művelődés otthonaivá váljanak. f M. M, Gyorsmérleg a nyári vásár első hetéről A hét második felében kedvezőre fordult időjárás alaposan föllendítette a nyári vásár forgalmát, amely a legtöbb helyen meghaladta a múlt évi vásár első heti eredményeit. Hat nap alatt a Centrum Vállalat áruházaiban a 340 millió forint értékű árenged­ményes készlet több mint fe­le elfogyott. A legkeresettebb cikkekből már alig van a polcokon, ilyen a férfiing, a fürdőruha, a könnyű nyári ruházati cikkek. Egyidejűleg több mint kétszeresére nőtt az engedmény alá nem vont cikkek forgalma. A Divat- csarnok engedményes áruvá­lasztékában a férfiöltönyök forgalma a legnagyobb, s itt nemcsak a nyári, hanem az őszi és tavaszi szezonra is nyújtottak — szerényebb kí­nálatot. A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat üzleteiben a vásár slágercikke a magyar gyárt­mányú férfifarmernadrág, farmeröltöny és a különféle anyagokból varrt pantalló. A női holmik közül a nyári ru­hák és a jerseyblúzok a legkapósabbak. A vásárlók eddig 14 millió forintért vásároltak meg ösz- szesen 23 millió -forint érté­kű árut a ruházati bolt üz­leteiben. A Fővárosi Cipőbolt Válla­lat megközelítően 140 ezer pár lábbelit vont be kedvez­ményes kínálatába, s - eddig mintegy 14 és fél millió fo rint értékű cipőt, szandált, gyermeklábbelit adtak el, je­lentős árengedménnyel a vál­lalat 59 boltjában. A nyári vásár első hetében a Skála Áruház összesen 44 millió forintos forgalmat bo­nyolított le, s ez 8 százalék­kal haladja meg a múlt évi vásár hasonló időszakának eredményét. Kitűnő eredmények az országos tejtermelési versenyben Az országos tejtermelési versenyben idén csaknem ezer mezőgazdasági nagyüzem és számos kistermelő vesz részt; az első félévi eredményeket a MÉM-ben értékelték. A tehe­nészetek összességükben ki­tettek magukért; növekedtek a hozamok, fokozódott a ter­melés —, mindent egybevet­ve: sikeres a gazdaságok ve­télkedője. A nagyüzemek közöl két mezőgazdasági kombinát, 12 állami gazdaság és 18 terme­lőszövetkezet ért el helyezést A megyék között a rangsor­ban Pest megye vezet azzal, hogy tíz nagyüzeme ért el or­szágos helyezést. Ezt kö­veti Vas megye, ahol három nagyüzem országos első he­lyezést ért el, majd Győr- Sopron és Fejér megye kö­vetkezik, egyaránt 3—3 helye­zett üzemével. A két ver­senykategóriában a tíz leg­jobb helyezést elért kisterme­lő közül három Csongrád me­gyei, kettő Szolnok, kettő Békés megyei, egy-egy pedig Hajdú-Bihar, Veszprém Zala megyei versenyző. es Megelégedettség Belgrádban Ä szombati jugoszláv lapok vezető helyen értékelik az őszi belgrádi találkozót előké­szítő, pénteken véget ért ta­nácskozást. A Borba egyebek között hangoztatja: „a helsinki kon­ferencia óta a mostani belg­rádi előkészítő tanácskozás volt a 35 résztvevő ország kép­viselőinek első közös értekez­lete, s ez már egymagában is jelentős tény. A tanácskozás teljesítette feladatát, elég konkrét és kiegyensúlyozott határozatokat fogadott el, amelyek a helsinki záróok­mány betűjét tükrözik”. A Politika állapítja meg, és szellemét megelégedéssel hogy az előké­szítő tanácskozás eredményes munkát végzett, biztosította az őszi belgrádi találkozó vi­tájának feltételeit. „Megnyílt az út a 35 ország további konstruktív erőfeszítései előtt, hogy tovább erősödjék a nem­zetközi enyhülési folyamat- biztonság és együttműködés” — állapítja meg a lap. Az újvidéki Magyar Szó rá­mutat: az előkészítő tanács­kozás sikeres munkája nye­reség Európa összes népe szá­mára. Szabadtéri szoborkiállítás Salgótarján impozáns központjában sok-sok látogatót vonzott már az eltelt egy hét alatt is a szabadtéri szoborkiállítás. A hét máso­dik felében az időjárás kedvezőre fordult, így a „tárlat” látogatói ragyogó napfényben cso­dálhatták a kiállított alkotásokat. Az idén már hetedik alkalommal rendezték meg a szabadtéri bemutatót, melyen 13 rangos mű­vész mutatkozott be. (Kulcsár József felvétele) Dr. Hans Reichelt elutazott hazánkból Dr. Hans Reichelt, az NDK minisztertanácsának elnökhe­lyettese, környezetvédelmi és és vízgazdálkodási miniszter szombaton elutazott Buda­pestről. Magyarországi tárgyalásain dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszterrel áttekintették a két­oldalú környezetvédelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, elsősorban a le­vegőtisztaság-védelem, a hul­ladékártalmatlanítás, a zaj- és rezgésártalom témáiban, s jóvá hagyták az 1978—79. évi közös munkatervet. Elhatá­rozták, hogy az eddiginél több segítséget nyújtanak a két ország intézeteinek és vállalatainak közvetlen együttműködéséhez. Dr. Hans Reichelt megbeszéléseket foly­tatott dr. Gergely István ál­lamtitkárral, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökével is a két ország vízgazdálkodási együttműködésének tapaszta ' tatairól. Elismerés a magyar fiataloknak Az uszty-ilimszki erdőipari komplexum építkezésén dol­gozó magyar brigádhoz láto­gatott el a Tijud című moszk­vai lap tudósítója. A magyarok egy évvel ez­előtt érkeztek csaknem há­romszázan a KGST-építkezés- re, g ez idő alatt a legkiválóbb építőmunkások hírneve övez­te őket. Felépítettek egy ét­kezdét, egy nagy garázst, s nagy mennyiségű betonozó­munkát végeztek el. Övék az építkezés egyik csúcsteljesít­ménye is. Az uszty-ilimszki kombinát első üzemegysége 1979-ben készül el. Teljes kapacitását, az évi 550 ezer tonna cellu­lóz teljesítményt a nagyüzem 1980-ban é.ri el. Hogyan élnek, mit tehetnek értük ‘i A nyugdíjasok helyzetéről tárgyaltak a /Ili ben A ZIM salgótarjáni gyárá­nak jelenleg háromszázhar­minc olyan nyugdíjasa van, akik 1954-től mentek nyugdíj­ba. Jelentős szám, a foglalkoz­tatottak mostani arányához A többiek minderre képtele­nek, vagy nem szorulnak rá. És a statisztikából még egy személyes jellegű adat: 267-et közülük gyermekeik, család­tagjaik anyagilag egyáltalán Ötmillió forinttal több Minden negyedik termék exportra A Salgótarjáni Ruhagyár mékek részaránya 94,4 száza- Főként női háziruhákat, éves termelésének egynegyede lék, mely a múlt év hasonló szoknyákat, valamint felsőru­külföldi országokba kerül. A múlt évhez viszonyítva a szo­cialista export háromszorosá­ra, a tőkés elszámolású ex­port pedig több mint 10 szá­zalékkal növekedett. A világ sok-sok tájára szállítanak Salgótarjánból ruházati áru­kat. így többek között a Szovjetunióba, Svájcba, az NSZK-ba, Norvégiába, Svéd­országba, de találkozhatunk velük ázsiai földrészen is: Irakban, vagy Kuwaitban. hazafi cikkeket és kismama­blúzokat szállítottak külföldre. összességében az első fél évben csaknem 300-féle mo­dell hagyta el a salgótarjáni gyár kapuját. Az év hátralevő részében , ., ^ , fontos feladatként szerepel a termelékenység és a darab­szám mellett a termékeit mi­időszakához képest több mint 3 százalékos javulást mutat. Az első hat hónap 24 millió forintos exporttervét szintén túlteljesítette á gyár. A Szov­jetunióba női felsőruházati cikkeket, könnyű nyári pa­és sportos együtteseket készí­tettek. Termékeiket változa­tosság, jó minőség és pontos szállítási határidők jellemez­ték. Féléves szinten a 17,5 nőségi szintjének további nö­velése. Az erre készült komp­lex intézkedési tervet folya­matosan vezetik be a ruha T i, „7 • «.uyvaui«». miUtó forintot közel 18 millió „variak A termeiéi feltét A ruhagyár feleves alapte- f„rintr„ gyanak. A termed feltetelei­,, . , , . , ,, , forintra teljesítették, vekenysegenek árbevételi ter­ve 101,1 millió forint volt. örvendetesen növekedett az Ezt 5 millióval teljesítették idén a magyar alapanyagú túl, ami a bázishoz képest 33 termékek nyugati exportra Százalékos, a tervhez 4,7 szá- történő szállítása, emellett a zalékos fejlődést mutat. Bel- bérmunka értéke is. A terve- külföldre egyaránt női ru- zett 6.5 millió forint helyett házati konfekciós termékeket 400 ezer forinttal többet gyár­gyártottak. Az I. osztályú tér- tottak tőkésexportra. nek javítását szolgálja az az új gépi beruházás, melynek zöme már megérkezett, s a második fél évben további gépek várhatók, valamint a felmérések alapján összeállí­tott munka- és üzemszervezé­si terv, melyet szintén folya­matosan alkalmaznak. viszonyítottan is. Éppen ezért nem támogatnak, tartotta fontosnak a gyár A gyári szakszervezeti bi- szakszervezeti bizottsága, hogy zottság több mint kélszázuk- részletes felmérést végezzen kai tart rendszeres kapcsola- közöttük; életkörülményeikről, tot, minek eredménye, hogy szociális és egészségügyi hely- az utóbbi évben hatvannyol­zetükről. Tették annak ellenére, hogy nyugdíjasaikkal tö­rődnek, számon tartják életük alakulását és *egí- tik boldogulásukat. A felméréskor három cso­portra osztottan vizsgálták helyzetüket. Az elsőbe kerül­tek a gyárból 1954 és 1959 között, nyugdíjba mentek — számuk már csak 13 —, a má­sodikba az 1959 és 1975, a har­madikba pedig az azóta nyug­díjazottak. Előbbiek 213-an, utóbbiak 97-en vannak még életben. A vizsgálat megállapí­totta: közülük 127-nek van 1000 és 1500, százhármuknak 1500 és 2000, s csak kilenc- venhármuknak kétezret meg­haladó összegű nyugdíja. 282- en élnek saját lakásukban, 22-en gyermekeiknél, 7-en ro­konoknál és — 12-en albérlet­ben. Ötvennyolcán teljesen egyedülállók. A 330 nyugdíjas­ból 168 vallotta magát telje­sen egészségének, betegnek és állandó orvosi kezelésre szo­rulónak 155. Mindez képet raj­zol eIfogialtsá#ikról is:, mind­össze 38-an vállalnak rendsze­res, 58-an időszakos munkát. can kaptak segélyt és ötven­kettőjüket üdültették csekély összegű ellenszolgáltatásért. Nehezebb helyzetben vannak a vidéki nyugdíjasok, akik szinte valamennyi rendezvény­ről egészségi állapotuk, az oda- vissza utazgatások, vagy a tá­jékoztatás teljes hiánya miatt elmaradnak. A személyes jellegű egyéb kérdések összegzése alapján a ZIM szakszervezeti bizottsága megállapította azokat a fel­adatokat, amelyek megtételé­re a gyár és a nyugdíjasai kö­zötti kapcsolat elmélyítése ér­dekében, de humánumból is, mielőbb szükség van. Ezek között szerepel — a többi közoit — a már ed­dig is bevált évenkénti ta­lálkozások sűrítése, a vi­déken élők jobb tájékoz­tatása, a nyugdíjas-aka­démia kéthetenkénti meg­tartása. Mindezek mellett 20 ezer fo­rintot biztosítanak számukra támogatás, segélyzés címén, évente két-három alkalommal ingyenes autóbuszkirándulást szerveznek nekik, s továbbra is megszervezik üdültetésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents