Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
T Brezsnyev—Ceausescu találkozó a Krímben Leonyid Brezsnyev, a Krímben találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával Emlékünnepség Hirosimában A hét 3 kérdése Todor Zsivkov a Szovjetunióba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, a bolgár államtanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának meghívására üdülésre a Szovjetunióba érkezett.- __ (TASZSZ) Túszejtés Madridban r Egy 19 éves fiatalember, aki a Grapo városi gerillaszervezet tagjának mondja magát, péntekről szombatra virradó éjszaka hét személyt túszként tartott fogva Madrid egyik külvárosában, majd szombat reggel megadta magát a rendőrségnek. A rendőrség pénteken este fel akart tartóztatni egy gépkocsit, amelyben két gyanúsnak látszó személy ült. Az autó azonban tovább rohant és utasai valamint a rendőrök között tűzpárbaj robbant ki. Ennek során a menekülők egyike megsérült, sértetlenül maradt társának azonban sikerült kereket oldania, és abban a házban, ahol menedéket talált, túszul ejtette két család tagjait. Vagy ötven rendőr ostromzár alá vette az épületet, a fiatalember azonban közölte: csak akkor hajlandó megadni magát, ha beszélhet egy neves ügyvéddel, aki szavatolja, hogy nem fogják megkínozni. A rendőrség kérésére Enrique Tiemo Galvan, a Szocialista Néppárt elnöke vállalkozott a közvetítésre és néhány perces beszélgetéssel rábírta a fiatalembert, hogy adja meg magát. A szabadon engedett túszok valamennyien sértetlenek. A rendőrség egyébként valószínűnek tartja, hogy a tűzpárbaj ban megsérült Grapo- tag részt vett az államtanács elnökének és egy magas rangú katonatisztnek az elrablásában. Mindkét emberrablás az elmúlt télen történt és több hetes fogságából mindkét foglyot sértetlenül szabadította ki a rendőrség. Hirosimában szombaton békenagygyűlésen emlékeztek meg a városra harminckét évvel ezelőtt ledobott, első amerikai atombomba áldozatairól. A nukleáris robbanás epicentrumának közelében elterülő békeparkban ötvenezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat az atom- gs hidrogéníegyverek eltiltásáért. Pontban negyed kilenckor az egykori tragikus esemény bekövetkezésének pillanatában megszólalt a hirosimai békeharang, s az ünnepség résztvevői néma csenddel rótták le kegyeletüket a barbár módon elpusztított sok tízezer ember emlékének. A nagygyűlésről, amely egyben az atomellenes világkonferencia csúcspontja is volt, helyszíni közvetítést adtak a japán rádió- és televízióállomások. A hirosimai emlékművön a város képviselői és a hátramaradottak elhelyezték anPanama-csatorna A r Panama műállam,_ — írta 1971-ben megjelent könyvében Russel i’itzgitíbon, alá ismert Latin-Amerika-szak- értő az Egyesült Államokban. Véleménye szerint a „mű” jelző használható mindenre, ami Panamával kapcsolatos: az ország létrejöttére, gazdaságára, bel- és külpolitikájára ; társadalmának szerkezetére. Ezek a nézetek meglehetősen elterjedtek Eszak- Amerikában, s azt kívánják kifejezni, hogy a csatorna és a csatornaövezet az amerikaiaké, mert ők építették a vízi utat Az immár három éve lassan csordogáló megbeszélésektől, amelyek az 1903-as szerződés megújítását célozzák, legtöbb megfigyelő azt várta, hogy végre eredményesen zárulhatnak. A rendezés éve lehetne tehát 1977, ha az új elnök lendületet adna a tanácskozásnak. Egy esetleges új szerződést azonban a kongresszussal is el kell fogadtatnia. S, ha az év végéig, vagy a jövő esztendő közepéig nem sikerül Carternak a 2282 embernek a névtábláját, aki tavaly halt meg a több mint három évtizeddel ezelőtti robbanás utóhatásainak következtében. Ezután Araki Takesi polgármester a hirosimaiak nevében békenyilatkozatot olvasott fel, amely szorgalmazza, hogy az ENSZ jövő évi leszerelési világkonferenciája tegyen meg mindent a nukleáris és más tömegpusztító eszközök megtiltásáért, a fegyverkészletek korlátozásáért és a tartós béke megteremtéséért. „Hirosima felelősségteljes feladata az — mondotta —, hogy a világ közvéleménye elé tárja az atompusztulás hiteles képét, adatait, s ezzel az intő példával járuljon hozzá az emberiség békevágyának teljesüléséhez”. A nagygyűlésen beszédet mondott Hamilton Shirley Amaraszin- ghe, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának Sri Lanka-i elnöke, majd ismertették Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üzenetét n^k ratifikáltatnia a megállapodást, akkor alighanem elkésett, hiszen 1978. második felében újjáválasztják a képviselőház tagjait és a szenátus tagjainak egyharmadát. A következő, az 1979-es év pedig a következő elnökválasztás idejét előzi meg. A tárgyalások a panamaiak meg-megújuló törekvései, küzdelmei miatt kezdődtek meg. A nemzeti függetlenségért indított harc sok áldozatot követelt a kis országtól az utóbbi évtizedben. Panama népe hosszú idő óta próbálta rávenni Washingtont előjogainak feladására. Ennek eredményeként 1964-ben az Egyesült Államok kormánya ígéretet telt arra, hogy fokozatosan felszámolja a Panama által gyarmatinak nyilvánított rendszert. A valóságban azonban semmi sem változott. Három esztendővel ezelőtt született megegyezés arról, hogy a közép-amerikai ország az ezredfordulóig visszakapja szuverenitását a csatorna fölött. Az új szerződésnek ez lenne az egyik lényeges pontja. Washington viszont a fontos nemzetközi vízi út biztosítására hivatkozik, s ez egy-: A belgrádi előkészítő találkozó ötvenedik napján megszületett a döntés: az európai biztonság kérdéseiről tárgyaló érdemi találkozó október 4-én kezdődik meg, a Száva- palotában. A napirendet, időtartamot, munkamódszereket kompromisszumos megállapodással alakították ki, a helsinki záródokumentumra alapozva, az összes felek számára elfogadható módon. A jugoszláv fővárosban tehát biztató eredményre jutottak. s reméljük, hogy egyes nyugati körök nem kísérlik meg — amint erre már volt példa — felülvizsgálni, önkényesen értelmezni és félreértelmezni a nehezen megszületett közös álláspontot. Belgrádban sok szó esett a földközi-tengeri országok részvételéről, ez ügyben külön munkacsoportot is életre hívtak, s a kérdés időszerűségét bizonyíthatták a mediterrán térség keleti feléből érkező jelentések. 1. MI VARHATÓ CIPRU SON? „Utunk hosszúnak és nehéznek ígérkezik, de végigmegyünk rajta” — Makariosz érsek-elnök mondotta ezeket a szavakat, amikor egy évvel ezelőtt Nicosiában fogadott bennünket, egy nemzetközi konferencia résztvevőit. Annál inkább átéreztük szavainak súlyát és igazát, mert jártunk a határrá merevedő „zöld vonalnál”, ahol farkasszemet néznek egymással a katonai állások; tanúi lehettünk a „senki földjén” emelkedő Lek- ka Hotelben kezdett tárgyalások kudarcának; s eljutottunk a menekülttáborok sátoriakéihoz. Ebben a bonyolult helyzetben Makariosz nemcsak államfő, egyházfő és etnarcha (a görög ciprióták nemzeti vezetője) volt, hanem jelképpé magasodott, a sokat szenvedett szigetország egységének, függetlenségének, el nem kötelezett politikájának szimbólumává. szerűen azt jelenti, hogy a jövő században is valami módon szeretne jelen lenni a térségben. Omar Torrijos elnök kormánya a haladó reformokra alapozta politikáját. Álláspontja az, hogy az ENSZ vállalhatna felelősséget a csatorna állandó üzemeltetéséért. Nem kevésbé lényeges motívuma a tárgyalásoknak az amerikai katonai támaszpont jövője. Washington tett bizonyos engedményeket, hiszen ötvenről negyven évre szállította le e bázisok használatának határidejét. Jelenleg ugyanis 14, az Egyesült Államok dél-amerikai terjeszkedését, gazdasági és politikai jelenlétét szolgáló támaszpont működik a csatornaövezetben. Az új szerződés ratifikálásával egyet-kettőt átadnának. A szerződésről folyó vita második témaköre gazdasági jellegű. Panama legújabban egymilliárd dollárt kért, amiért az Egyesült Államok század eleje óta egy egyenlőtlen feltételek alapján megkötött szerződéssel voltaképpen gyarmataként kezeli a csatornaövezetet, s csupán nevetségesen lás összeget fizet PaA ciprusi válság ugyanis sajátos rétegek halmazata. Mindenekelőtt a sziget küzdelme azért, hogy ne a NATO elsüllyeszthetetlen repülőgép- anyahajója legyen, folytathassa független és el nem kötelezett vonalát, minden atlanti beavatkozás kirekesztésével. Ezzel együtt harc a sziget egységéért, hogy a görög és török ciprusiak kívánságai, e népközösségek messzemenő önállóságának biztosításával, ám mégis egységes állam keretei között valósuljanak meg. Végül, de nem utolsósorban a jobboldali szélsőségesek kirekesztése Ciprus politikai életéből, akik miatt a múltban állandósult a nyugtalanság, követték egymást a puccskísérletek és merényletek. Makarioszt nehéz lesz pótolni. A négy legfontosabb ciprusi párt — köztük az Akkal, a kommunisták pártja — ezért határozta el közös jelölt állítását. Sok minden múlik majd ennek a jelöltnek a személyén is hiszen a ciprióták túlnyomó többségének támogatásával az ő feladata lesz biztosítani a folyamatosságot egy állandóan változó folyamatban. .. 2. MIRŐL TÁRGYAL VANCE A KÖZEL-KELETEN? Kevésbé látványosan és drámaian, mint elődje Kissinger, de az új amerikai külügyminiszter is „végigcikázza” a közel-keleti fővárosokat. „Csoda lenne, ha valami előrelépés történne” — így bocsátotta útjára Vance-t a Washington Post kommentátora és a csoda valóban várat magára. Az Egyesült Államok továbbra sem tud igazi megoldást kínálni, s ha az amerikai álláspont sokáig kétértelmű volt, a Carter—Begin találkozó nyomán a korábbi egyértelműséghez lengett' vissza. (Az elnök talányos szavai egy „palesztin hazáról” átváltottak a még kevesebbet jelentő és ígérő „palesztin tartományra”.) namának a használatért; az 1903-as egyezmény értelmében 250 ezer dollárt évente. (Ezt később 1936-ban 430 ezerre, 1955-ben, 1,93 millióra, s végül 1971-ben 2,3 millióra emelték.) A csatorna bevételéből alig egy százalékkal részesedik a panamai kormány, amely most végre legalább 150—200 millió dollárt szeretne évente kapni a forgalomból. Washintgon az egymilliárd dollárról nem is hajlandó tárgyalni, a bevételekből azonban kész mintegy 30 millió dollárt fizetni, de ezt is úgy, hogy felemelné a hajók által fizetett illetéket. Mindenesetre ezek a kérdések újabb hosszadalmas tárgyalásokat jelentenek. A vízi út forgalma közben, ha lassan is, de évről évre csökken. Számottevő viszont azon latin-amerikai országok áthaladó hajóinak száma, amelyeknek nincs kijáratuk az Atlanti-óceánra. A Panamát támogató latin-amerikai kormányok a csatornáról folyó tárgyalásokban a gazdasági függetlenségükért az Egyesült Államok ellen megkezdett harc jelképét látják. Beke Miklós Minden jel arra mutat, hogy az amerikai törekvések változatlanul Genf kikerülését s az általános rendezés helyett a „pax americanát”, a washingtoni recept szerinti békét próbálják elérni. Ez nem ellentétes az álcázó takitikával: az izraeli miniszterelnök közben október 11-én genfi folytatást sürget. Csakhogy a palesztinok kizárásával, a nyugat- jordániai területek megtartásának szándékával kívánnak Genfbe utazni, ami eleve kilátástalanná tenné a munkát. Viszont alibiként szolgálna: lám megkíséreltünk valamit elérni Genfben, de a konferencia nem volt alkalmas rá. A furcsa sakkhúzások sorába illik, hogy ugyanakkor Kairóban „új munkacsoport” élet- rehí.vásának lehetőségét vitatták meg Vance-el: az egyiptomi, jordániai. szíriai és izraeli külügyminiszter folytatna megbeszéléseket New Yorkban, amerikai védnökséggel — a másik genfi társelnöknek, a Szovjetuniónak mellőzésével. A Vance-körút legfontosabb állomása ezért minden bizonynyal Damaszkusz volt, hiszen különösen sok múlik a szíriai válaszon és Asszad volt az a közel-keleti államfő, aki nemrég közvetlen eszmecserét folytatott mind Brezsnyevvel, mind Carterral. Szíria elvetette a külön külügyminiszteri munkacsoport tervét és előzetes egyeztetés alapján nagy következetességgel képviseltette a palesztinok érdekeit. E pozitív jelek mellett azonban az is nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és Szaúd- Arábia változatlanul nagy nyomást fejt ki Szíria politikájának módosítása érdekében, s igyekszenek kihasználni az ország nehéz gazdasági helyzetét, belső problémáit is. Ezért kaptak nagy hangsúlyt a héten a szíriai válásztások. A parlament szerepkörét betöltő népi tanács 195 helye közül 159 mandátumot a haladó nemzeti front szerzett meg, amely a Baath és még négy párt, köztük a kommunisták szövetsége. A szíriai választók állásfoglalása jó hátteret és alapot adhat Damaszkusz külpolitikai lépéseihez is. 3. MI AZ OKA AZ ULSTERI MERÉNYLET- HULLÄMNAK? Pokolgépek tűzijátéka szolgáltatja a nem kívánatos nyitányt II. Erzsébet küszöbön- álló észak-írországi látogatásához. A királynő, mint Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyságának feie, keresi fel a hat ulsteri grófságot trónra lépésének 25. évfordulóján. s alighanem itt kerül sor a „legforróbb” ünnepségekre. Mintha a róka fogta csuka példázata elevenedett volna meg... A kiszivárgott hírek szerint az illegális ír köztársasági hadseregnek, az IRA- nak terroristái megszerezték a királynői látogatás bizalmasan kezelt menetrendjét, a protestáns szélsőségesek viszont kézbe kaparintották volna az IRA titkos terveit, a csapaterősítéseket küldő brit hatóságok viszont tudnak az ultrák elgondolásairól. A közelgő királynői látogatá* előtt megnövekedett feszültség tulajdonképpen azt jelzi, hogy mennyire rendezetlen és megoldatlan minden, földrészünknek ezen a pontján. 2 NÖGRÄD - 1977. augusztus 7., vasárnap e n d e z 6 s Réti Ervin
