Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesületek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVF„ 203. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. AUGUSZTUS 30., KEDD Megemlékezések a szlovák nemzeti felkelésről ' Harminchárom esztendeje lés évfordulóján most együtt lobbant lángra az antifasisz­ta szlovák nemzeti felkelés. A fegyverbe szólító — im­máron történelmi — felhívást Besztercebányáról, Nógrád szlovákiai testvérmegyéjének székhelyéről sugározta a rá­dió. A hegyekbe vonult fel­ünnepelt több Nógrád me­gyei nemzetiségi község szlo­vák és magyar ajkú lakossá­ga. Felsőpetényben, Bánkon, Legénden a megemlékezés után a résztvevők megtekint­hették a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­kelők soraiban szép számmal sége tótkomlósi népi együtte- harcoltak szlovákiai magya- sének műsorát. Lucfalván au- rok —, mint ahogyan néhány gusztus 29-én, hétfőn emlé­hőnappal később Nógrádi Sándor partizánosztagában, magyar bajtársaik oldalán szlovák ellenállók is küzdöt­tek á közös ellenség, a hitle­rista megszállók ellen. A szlovák nemzeti felke­keztek meg az évfordulóról, majd egy Csehszlovákiáról szóló filmet mutattak be, amelyet a budapesti Csehszlo­vák Kultúra bocsátott rendel­kezésre. Nemzetközi ifjúsági találkozó Szécsényben Magyar—szovjet—csehszlo­vák ifjúsági találkozót ren­dezett vasárnap a KISZ já­rási bizottsága Szécsényben. A nagyközség és a járás ipari és mezőgazdasági nagy­érkezett szlovákiai fiatalok csaknem százfőnyi csoportja. A Rákóczi-szabadságharc fejedelem választó országgyű­lésének szinterén, a fellobogó­zott Várkertben tartott nagy­üzemeinek, intézményeinek, gyűlésen Demus Iván, a KISZ iskoláinak mintegy ezer kép- szécsényi járási bizottságának viselője zászlókkal, transzpa- titkára mondott beszédet. A rensekkel vonult fel a nagy- fiatalok üdvözölték a II. község főutcáján a Várkertbe. SZOvjet—magyar ifjúsági ba- Részt vett a demonstráción rátságfesztivált, állást fog­szovjet komszomolisták, vala- laltak a magyar, a szovjet és mint a losonci testvérjárásból A SIÓI elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta a vállalati törvénytervezet tár­sadalmi vitájának tapasztala­tairól és a szakszervezeti sportmozgalomról készített előterjesztést, valamint a vegyipari dolgozók szakszer­vezetének jelentését az ötödik ötéves szociálpolitikai terv időarányos részének végrehaj­tásáról. Az ülésen beszámoltak an­nak a széles körű társadalmi vitának összegzett tapasztala­tairól, amit a szakszervezeti testületek kibővített ülésein folytattak az Igazságügyi Mi­nisztérium és az érintett fő­hatóságok által kidolgozott vállalati törvény tervezetéről. A kellően előkészített és ked­vező légkörű társadalmi viták eredményeként több mint ezer észrevétel, javaslat hangzott el. A felszólalók mindenhol utaltak arra, hogy a tervezet vitája a gyakorlatban tanú­sítja demokratikus törvényal­kotásunk érvényesülését. A viták résztvevői időszerűnek és indokoltnak tartják a vál­lalati törvény megalkotását. A SZOT elnöksége több észre­vétellel kiegésztíve elfogadta az előterjesztést, és megbízta a titkárságot, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsa soron következő ülésén terjesz- sze elő ezt az anyagot. A szakszervezeti testnevelé­si és sportmozgalom jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről készített előter­jesztés alapján az ülésen meg­állapították. hogy a szakszer­vezetek XXIII. kongresszusa — 1975. decembere — óta e tömegszervezetek működési területén mintegy 20 százalék­kal bővült, s így a múlt év végére elérte az 1,7—1,8 mil­liót a testedzésben és sport­ban résztvevők száma. A vál­lalatok, hivatalok és az in­tézmények mintegy 40 száza­lékában a sportegyesületek, másutt szakszervezeti, testne­velési és sportbizottságok, valamint sportfelelősök moz­gósítanak a testedzésre, és a megfelelő anyagi, tárgyi felté­telek megteremtésére. a többi testvéri szocialista nép szilárd összefogása, együttműködése, békeharca mellett; megbélyegezték az új háborús uszítókat, a fegyver­kezési verseny szítóit. A vasárnapi ifjúsági talál­kozót a szécsényi ifjúsági ház­ban megnyílt — a Szovjetunió képekben című — fotókiállí­tás, a Palóc Háziipari Szö­vetkezet szőtteseinek tárlata, politikai könyvvásár, sport- versenyek, művészeti csopor­tok bemutatója tette változa­tossá és emlékezetessé. Sajtótájékoztató a vietnami nemzeti ünnep alkalmából A Vietnami Szocialista Köz­társaság közelgő nemzeti ün­nepe alkalmából hétfőn sajtó- tájékoztatót tartott Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. Emlékeztetett ar­ra, hogy a Vietnam nemzeti történelmében, 1945. szeptem­ber 2-án a szabadság, a füg­getlenség és a szocializmus korszaka kezdődött. Az impe­rialista hatalmak azonban megriadtak a forradalom győ­zelmétől. Minden támogatást és segítséget megadtak a francia imperialistáknak, hogy visszatérhessenek Vi­etnamba. A vietnami nép el­lenállása azonban a történel­mi Dien Phu-i győzelemmel véglegesen véget vetett a francia gyarmatosítók Viet­nam felett csaknem százéves uralmának. MAI SZAMUNKBAN Kedden is vacsoráznak Állandó „szolgálatban " DVSC—SBTC 1—0 (1—0) Nemzetközi konferencia Salgótarjánban az életmódról és művelődésről Tegnap plenáris ülés, ma szekcióülések Az ünnepélyes megnyitó megyei pártbizottságon Életmód és művelődés címmel nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Salgótarjánban, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat szervezésében. A megnyitó plenáris ülés az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházában zaj­lott le. Az elnökségben helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Herczeg Ferenc, az MSZMP KB alosztályvezetője, Kurucz Imre, a TIT főtitkára, Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárhelyettese, a TIT alelnöke, ha­itos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézeté­nek igazgatója, Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács el­nöke és Bandur Károly, a TIT megyei elnöké. A konferenciának 45 külföldi és 120 magyar résztve­vője van. A vendégek a Szovjetunióból, a Német Demokra­tikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Bulgáriából, Romániából, illetve az USA-ból, Kanadából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, Olaszország­ból, Finnországból és Svédországból érkeztek. Számos or­szágból jelen vannak a TIT társszervezeteinek képviselői. A TIT országos elnöksége ne­vében Kurucz Im’re köszöntöt­te a résztvevőket, a tudomá­nyos és kulturális intézmé­nyek tagjait, az életmód és művelődés témájának jeles el­méleti és gyakorlati szakem­bereit. Hangoztatta az élet­mód és művelődésről szóló nemzetközi tapasztalatcsere időszerűségét, s megjegyezte, hogy a tanácskozás mintegy folytatása azon konferenciák­nak, amelyeket 1971-ben' és 1974-ben rendeztek Budapes­ten a szabad idő és a műve­lődés kérdéseiről. Mindazon­által, a kérdés megközelítését, a szemléleti alapállást te­kintve ez a salgótarjáni kon­ferencia minőségileg más. Mindenekelőtt abban, hogy nemcsak a tudományt, hanem a társadalmi gyakorlatot is közvetlenebbül kívánja szol­gálni, a korábbi tanácskozá­soknál is nagyobb hangsúlyt helyez az elmélet és a gya­korlat összefüggésére, a viták, a tapasztalatcsere és a gya­korlati programok segítségé­vel. A I^íagy Október tiszteletére Megalapozott vállalások — becsületes teljesítések A megye szocialista brigád- gőzök iskolájába, hogy elvé- ciós munkát segjtették: udvar- jai ez évi vállalásaikkal — gezzék a 8. osztályt. i rendezést, külső, belső takarí­csatlakozva a csepeli felhívás- A Nógrád megyei Patyolat tást végeztek, hoz — a Nagy Októberi Szó- Kelmefestő és Vegytisztító A Nógrád megyei Vegyesi- cialista Forradalom 60. évfor- Vállalatnál 5 brigád teljesít- pari Javító Vállalat brigádjai- dulója tiszteletére a szokott- ményét értékelték. Az év ele- nak felajánlásai is a NOSZF nál nagyobb célokat tűztek jén elkészített intézkedési terv tiszteletére szervezett munka- maguk elé. Eredményeik már fő célja az ifjúság közéleti versenyhez kapcsolódtak. A a féléves értékeléskor megmu- aktivitásának pezsdítése volt. vállalatnál 12 brigád tevé- tatták, hogy a felajánlások Márciusban megalakult egy kenykedik, amelyek összesen- többségükben nem puszta ifjúsági brigád, amely Palócz 142 tagot, számlálnak. Jubileu­Imre nevét viseli, ök ez év- mi vállalásaik a normák 2 ben a szocialista címért küz- százalékos túlteljesítését irá- denek. nyozták elő, ezeket a tagok . t. , A brigádok legjelentősebb javarésze jócskán túlteljesítet­ÜÍ., ,_Htsz sal~ vállalása a napi normának 3 te. Sok gondot fordítottak a százalékos túlteljesítése volt. munkák minőségi elvégzésére, Ezt valamennyi brigád és bri- s így abban is fejlődés volt gádtag teljesítette; előfordult, tapasztalható, hogy 1—2 órával tovább bent- Eleget tettek a társadalmi maradtak — társadalmi mun- munkafelajánlásoknak is. A kában —, mert az épületben brigádtagok fejenként 25 órát zajló rekonstrukció hátráltat- vállaltak, ebben az Arany Já- ta munkájukat. A jó eredmé- nos utcai szolgáltatópavilon nyékét az is elősegítette, hogy építésén segítenek. E munká- az értékelés pontok alapján ban kiváltképp a Kilián' történt, így a brigádok is el­lenőrizni tudták magukat. Köpeczi Béla: A társadalom ráébredt a művelődés jelentőségére Ezután Köpeczi Béla akadé- szükségletekről lehet szó, ma- mikus emelkedett szólásra, ga a meghatározás nem álla­szavak maradtak, hanem a köznapok során tettekben is kifejezést nyertek. gó tar jani részlegének szocialista brigádjai vál­lalták. hogy december 10- ig 27 ezer darab kötött­árut készítenek szovjet ex­portra, amely a tervezett mennyiségnél két és fél százalékkal több. Az eredeti terven fölül vál­lalták 7 ezer gyermek- és fér­fikötöttáru elkészítését belföl­di értékesítésre. Sok gondot fordítanak a minőségre is: sem hibás, sem osztályos árut nem bocsátanak forgalomba. A pótvállalás teljesítéséért, ha szükséges, kommunista mű­szakot is beiktatnak. Társadal­mi munkában — óvodák, iskolák szokott sán kívül Az öt kollektíva közül legjobb a Gagarin brigád lett, ők végezték a legtöbb termelést, s érték el a leg­jobb minőséget. A munkák színvonala egé­szében véve is javult az el- patronálá- múlt évhez képest, ebben a a gé- „Munkád mellé add á neved” György ifjúsági brigád jeles­kedett, amely a hat hónap so­rán az egész évre vállalt tár­sadalmi munkát teljesítette. Néhány brigád már pótválla­lást is tett. A javítási idő csökken­tését, s a még jobb minő­séget célozzák, amelyek szorosan igazodnak a la­kosság igényeihez. Az említett szövetkezetnél és vállalatoknál az első fél év pék helyi karbantartását is akciónak volt nagy szerepe, elvégzik. A szocialista módon amelyben minden brigádtag eredményei jó alapot szolgál- tanulni jelszó alapján szép- részt vesz. Társadalmi munká- tatnak az egész éves vállalá- tembertől öten járnak a dől- ban a brigádok a rekonstruk- sok teljesítésére. aki a szocialista életmód és művelődés kérdéseiről szólott. Mint mondotta: — Néhány éve az életmód kérdése az érdeklődés kö­zéppontjába került. Ennek okát részben abban kell ke­resnünk, hogy a társadalom gazdasági fejlődése elért egy olyan színvonalat, amikor már nem pusztán az elemi élet- szükségletek kielégítése van napirenden. Részben abban is, hogy közösség és egyén egyaránt szembekerül azzal a problémával, mit jelent szo­cialista társadalomban élni, dolgozni és gondolkodni. — Ezekhez a társadalmi fo­lyamatokhoz kapcsolódva a hazai társadalomtudományi kutatás egyik kiemelt témája lett az életmóddal való fog­lalkozás, amelynek kialakult a pit meg hierarchiát e tekin­tetben. A harmadik elertie a meghatározásnak a több-ke­vesebb tudatosság, amely az életmód kérdését összefüggés­be hozza az ideológiai ténye­zőkkel. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a definíció elsősor­ban munkahipotézisként szol­gál, de úgy hiszem, kiemelt három elemét el kell fogad­nunk, éspedig nemcsak a tu­dományos kutatás, hanem a gyakorlati, művelődéspoliti­kai tevékenység alakítása szempontjából is. A meghatá­rozás premisszája, hogy ; az életmód nem időtlen fogalom, korhoz és társadalomhoz kötő­dik, tehát történelmileg, társa­dalmilag alakítják, függnek az adott osztály’, réteg, csoport értékrendszerétül. — A tudományos kutatás középtávú terve is. E terv. ki- ma még elsősorban az. élet­dolgozása során szükséges volt meghatározni, ha csak provi­zórikusán is, az életmód fo­galmát. Eszerint az életmód „az emberek azon tevékeny­ségi-magatartási rendszere, amelyet több-kevesebb tuda­tossággal, életük formálásá­ra, különböző szintű szükség­leteik kielégítésére szerveztek”. Ez a meghatározás kiemeli a tevékeny.ségi-magatartási rendszert, amely kapcsolódik, de nem azonosul az életfor­mával, életstílussal, vagy az életminőséggel, és választ ad arra a sokat vitatott kérdésre is, hogy az életmód függ az életkörülményektől és az élet- színvonaltól anélkül, hogy azokkal egybeesne. Ez a de­finíció megjelöli azt a célt is, amelynek érdekében a te­vékenységi-magatartási rend­szer kialakul és működik, mert középpontba állítja a szükségletek kielégítését. Természetesen különböző körülmények, a jövedelmi es fogyasztási viszonyok és az egészségügyi helyzet szem­pontjából vizsgálja az élet­módot. A tudati tényezőkkel egy másik kutatási irányunk foglalkozik, de a kettő között még nem alakult ki megfelelő együttműködés, ami egyoldaú- sághoz vezethet. Köpeczi Béla ezután arról szólott, hogy a műveltséghez való viszonyt össztársadalmi méretekben, mindenekelőtt az oktatás és a közművelő­dés nyújtotta kulturális lehe­tőségek igénybevételével mér­hetjük. Hazánkban különösen feltűnő a fejlődés az elmúlt harminc évben az általános iskolát végzettek kategóriájá­ban, ami arra utal, hogy ép­pen a nagy tömegek művelt­ségi szintje emelkedett, de jelentős a változás közép- és felsőfokon is. Ha azt akarjuk (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents