Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

Nemzetközi konferencia Salgótarjánban (Folytatás at U oldalról) tanulmányozni, hogy az isko­lai végzettség színvonala ho­gyan hat az emberek életmód­jának alakításéra, akkor mindenekelőtt a • foglalkozási, a háztartási-statisztikai, fo­gyasztási és időmérlegben adatokból tudunk következ­tetni. Az ezekkel kapcsolatos adatokat részletesen ismertet­te. Majd ezt mondotta: — Az utóbbi időkben azt tapasztaljuk, hogy ezek mel­lett az objektív tényezők mel­lett, nagy1 szerepet játszanak a műveltség megítélésében szubjektív elképzelések is. Széles rétegek — részben ép­pen az anyagi ösztönzés elma­radása miatt — lebecsülik a kultúrát. Elég általános az is, hogy sokan, szétválasztják az ismereteket, a szakmai tudást a magatartástól és életstílus­tól, s ennek következtében a korszerű műveltségi színvonal sem mindig párosul új minő­ségi ismeretekkel az életvitel­ben. Széles körben tapasztal­juk, hogy a paraszt és a munkás a magánélet alakítá­sában a hajdani kispolgár életformáját másolja. Itt tesen a kettő nagyon gyakran egy ebeesik. Köpeczi Béla hangoztatta: — Minden kultúrát tartal­milag az adott osztályok, szükségletek és értékek' ha­tároznak meg. Ezután a szocialista szük­séglet és értékrendszer né­hány kérdését elemezte, hang­súlyozva, hogy a szocialista társadalom értékrendszerében a munka központi helyet fog­lal el, s nem kevésbé lénye­ges eleme a közösségi maga­tartás. Végezetül szólott ar­ról. hogy az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1974-ben határo­zatot fogadott el a közműve­lődés helyzetéről, fejlesztésé­nek feladatairól, s bennün­ket most közvetlenül ez a közművelődési határozat fog­lalkoztat, melynek alapján 1976-ban törvény született a közművelődésről. A KB hatá­rozata és az országgyűlés ál­tal elfogadott törvény egy­aránt bizonyítják, hogy a tár­sadalom ráébredt a művelő­dés jelentőségére, és pedig nemcsak az ismeretek terjesz­tése, hanem a társadalom egé­szének fejlődése és az ember formálása szempontjából és nincs szocializmus. De azt is érzékeljük: szocializmus, kul­túra, a tömegek kultúrája nél­kül elképzelhetetlen. — Fokozatosan sikerült ér­vényt szerezni a permanens művelődés követelményeinek. Sokan rendszeresen tanulnak a munka mellett. A társada­lom sokféle kedvezménnyel, erkölcsi és anyagi ösztönzővel támogatja törekvéseiket. — A kulturális munka jellegének változását mutatja a közmű­velődés számos új vonása is. Alighanem legfontosabb ezek közül, hogy nem csupán a műveltség gyarapítását vallja céljának, hanem olyan társa­dalmi légkör kialakítását, amelyben az értelmes emberi élet igényeinek kielégítésén van a hangsúly. A szocialista művelődés ma a közösségért végzett munka rangjának nö­vekedését szolgálja. A fo­gyasztási javak megszerzésé­ben és használatában az ész­szerű mérték, a tényleges szükségletek érvényesülését segíti. Ezért a közművelődés ideológiai, politikai tevékeny­ség, a szocialista tudatformá­lás fontos eszköze. Nélkülöz­| A külföldi vendégek egy csoportja mindenekelőtt ennek az az illetékes fórumok megha- életformának külsőségeire tározták azokat a célokat és gondolok, és nem feltétlenül eszközöket is, melyek a mű- és szükségszerűen a kispolgá- velődési tevékenység fejlesz­ti mentalitásra, bár természe- tését segíthetik. Géczi János: A% értelmes emberi élet igényeinek kielégítésén van a hangsúly r A plenáris ülés másik elő­adója Géczi János volt, aki a téma legfőbb Nógrád megyei jellemzőiről szólott. — A megyében végbemenő változások lényegében meg­egyeznek az országos tapasz­talatokkal — mondotta. — A mi munkánk abban tér el az országos méretekben folyó társadalomépítő ‘ tevékenység­től, hogy bonyolultabb körül­mények, esetenként előnyte­lenebb feltételek között kell végeznünk, hiszen a század- forduló, különösen a két vi­lágháború közötti időszak sú­lyos örökséget hagyott ránk. A felszabadulás hozott döntő változást a megye társadalmi, politikai, gazdasági, kulturá­lis életében. Az utóbbi évti­zedeket a dinamikus átalaku­lás időszakaként tartjuk szá­mon. — A nagy társadalmi, gaz­dasági átalakulások fokozot­tabb figyelmet, tudatosságot igényeltek és igényelnek. A legnehezebb szervező, beruhá­zó munkánk közepette sem feledkezhettünk meg az itt élő emberekről, gondjaikról. A jövedelmek, a lakásviszonyok javítása, a gyermekintézmé­nyek bővítése, a kulturális, a szociális-egészségügyi ellátás fejlesztése, a kereskedelem, szolgáltatás javítása állandóan napirenden levő feladat. A tárgyi feltételek javítása mel­lett nem feledkeztünk meg a szükséges tartalmi változások­ról sem. Az egyetemes embe­ri, s a szocialista kultúra ér­tékei iránt fogékony, az alko­tást tisztelő légkör bontako­zott ki. — A munkáslakta települé­sek kolóniáiból évente ez­rek költöztek új otthonba. A mezőgazdasági körzetekben gyorsan gyarapodott a lakos­ság. A nagyüzemi mezőgazda­ság nagyszerű lehetőségeket teremtett. Növekedett a kor­szerűen, szépen, ízlésesen fel­szerelt új otthonok száma. Ez természetesen nemcsak lakás­cserét jelentett. — Ebben az átalakuló vilá­gunkban fontos szerepet ka­pott a művelődés. A művelt­ségi színvonal gyors növeke­dését, s egyben hátrányaink mértékét jelzi az iskolázottság alakulása. Míg 1949-ben a fel­nőtt lakosságunk csak 13 szá­zaléka, ma viszont 52 száza­léka rendelkezik általános is­kolai végzettséggel. Az érett­ségizettek aránya 28 évvel ez­előtt mindössze 2,7 százalék volt, ma eléri a 13,1 százalé­kot. Ebben az időszakban négyszeresére emelkedett a felsőfokú végzettségűek ará­nya. Ennek hatása újabb kul­turális igények keletkezésében is nyomon követhető. Az el­múlt tíz évben a szellemi és munkásfoglalkozású családok kulturális kiadásai két és fél­szeresére emelkedtek. — Napjainkban a megye és a városok, községek vezető testületéiben tovább erősödött, tudatosodott a tnűvelődés és műveltség fejlesztésének szán­déka. Törekvéseink között egyre nagyobb szerepet kap­nak a hátrányok leküzdése mellett a jövőt alakító, holna­pot formáló tervek, kezdemé­nyezések. Átfogó programok születtek a közoktatás, a köz- művelődés, a tudományos munka fejlesztésére. A közön­ségnevelés és a művészeti al­kotó munka lehetőségeinek további javítása is napirenden van. Jól tudjuk: a kultúra létezik, fejlődik ott is, ahol hetetlen szerepet játszik a szocialista demokrácia, s a termelési kultúra fejlődésé­ben is. — Az életmód szocialista vonásainak fejlesztése szá­munkra lényegében egyet je­lent a munkásság, annak leg- öntudatosabb rétegei által képviselt értékek, jellemző vonások általánossá tételével. Munkánkban természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül más társadalmi rétegek, elsősorban a falun élők, a fiatalok, a nők kulturális igé­nyeit, törekvéseit sem. Ezután Géczi János szólott azokról az eredményekről, melyek következményeként tovább nőtt megyénkben a munkásság társadalmi súlya, politikai, gazdasági szerepe, nőtt a szocialista módon vég­zett munka rangja,, a szocia­lista demokratizmus fokoza­tosan fejlődik, s nem utolsó­sorban a szocialista brigádok tevékenysége nyomán, terjed­nek a felelős társadalmi ma­gatartás normái. Vázolta még meglevő néhány gondunkat is. Végezetül ezeket mondotta: — Vázolt gondjaink megol­dása egyúttal jövőre vonatko­zó tervünk is. Megvalósításuk társadalmi, gazdasági fejlődé­sünk függvénye — de egyben feltétele is. Tudatos, fegyel­mezett munkára, összehangolt tevékenységre van szükség. Sokféle eszköz, sok jó szán­dék, cselekvő akarat segít eb­ben, hiszen a XI. kongresszu­son elfogadott program — nemzeti program. Az előadások elhangzása után a résztvevők megtekin­tették a Salgótarjánról ké­szült filmet. Délután fél négy­kor került sor a konferencia fakultatív programjára. (Tu­dósításunk a 4. oldalon.) Este pedig a Magyar Televí­zió által vetített filmet tekin­tették meg. A konferencia ma szekció­ülésekkel folytatódik. A hazánkban tartózkodó Romes Chandra a Béke-világtanács elnöke, a Hazafias Népfront székházában sajtótájékoztatót tartott a neutronbomba elleni világkampányról, és a béke­mozgalom más kérdéseiről Arafat Moszkvában A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet küldöttsége, élén Jasszer Arafattal, a PFSZ végrehajtó bizottságának el­nökével, hétfőn Moszkvába ér­kezett. A palesztin felszabadí- túsi mozgalom vezetője alig több mint négy hónappal ez­előtt járt legutóbb a szovjet fővárosban, amikor több na­pon át tárgyalt Andrej Gro- miko külügyminiszterrel és fogadta őt Leonyid Brezsnyev is. Jasszer Arafat a szeptem­ber elején Bécsben tartandó újabb szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások előtt folytat eszmecserét Moszkvában. A Gromiko— Vance találkozón a hadászati támadó fegyverzetek korláto­zásával kapcsolatos kérdése­ken kívül várhatóan az egy­re akuttabbá váló közel-ke­leti válság rendezése szerepel majd napirenden. A PFSZ vezetője „történel­mi jelentőségű”-nek nevezte Leonyid Brezsnyevvel való áprilisi találkozóját, amely ismételten kifejezésre juttat­ta, hogy a szovjet nép az SZKP és a szovjet kormány milyen következetesen és szi­lárdan támogatja a Paleszti­nái arab nép igazságos harcát A Palesztin Felszabadítási Szervezet moszkvai képvise­letének nyilatkozata szerint Jasszer Arafat látogatása olyan időpontban kerül sorra, amely ismét rendkívül veszé­lyes a közel-keleti helyzet és ezen belül a palesztin nép sorsa szempontjából. Vance amerikai külügyminiszter Súlyos harcok Erilreában Továbbra is súlyos harcok folynak Eritreában, az Erit- reai Felszabadítási Front és az etióp kormánycsapatok kö­zött. Az eritreai felkelők fel­robbantották a hidakat az Addisz Abebából a tartomány fővárosa, Asmara felé vezető úton, és ezzel arra kényszerí­tették a kormánycsapatokat, hogy a városban harcoló, kö­rülzárt csapatok utánpótlását légihídon biztosítsák. Az Eritreai Felszabadítási Front állítása szerint a geril­lák elfoglalták Keren és Agordat stratégiai jelentőségű városokat és körülzárták Massawa tengeri kikötőt. A nyugat-szomáliai fronton a kormánycsapatok erőfeszíté­seket tesznek Diredawa, Harar és Jijiga körzeteiben állomá­sozó egységeik megerősítésé­re. A katonai parancsnokság Diredawa városában a lajkos- ság harci kedvének fokozása érdekében tömeggyűlést ren­dezett. Az Addisz Abeba-i rá-, di közleménye szerint ezen 30 000 ember vett részt. Az Addisz Abeba-i rádió fel­szólította az ENSZ közgyűlé­sét, lépjen közbe az ország­ban kialakult súlyos helyzet rendezése érdekében. Etiópia az ENSZ-közgyűlés soron kö­vetkező ülésszakán minden bizonnyal felveti a Szomáliái I határ közelében hosszú ideje tartó fegyveres harcok kérdé­sét. legutóbbi kőrútjának kudarca is bebizonyította, hogy Izra­el nem hajlandó a probléma békés rendezésére. Ilyen kö­rülmények között különösen fontos, hogy a palesztin nép képviselői ismét áttekintsék a helyzetet barátaikkal. A Jasszer Arafat vezette Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter, aki szombaton tért vissza Pekingből Wa­shingtonba, vasárnap a Fehér Házban tájékoztatta James Carter elnököt a Kínai Nép- köztársaságban tett látogatá­sának eredményeiről. A Fehér Ház által kiadott közlemény Cyrus Vance kí­nai látogatását „rendkívül hasznosnak és fontosnak” mi­nősítette abból a szempontból, hogy „hatékony érintkezés alakuljon ki a két kormány magas rangú személyiségei kö­zött”. A közlemény ugyanak# küldöttség találkozik az SZKP KB képviselőivel, a szovjet társadalmi szervezetekkel, így az aíroázsiai Szolidaritási bizottság vezetőivel. Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn fogadta Jász- szer Arafatot és a küldött­ség tagjait. kor hozzáfűzi, hogy „a láto­gatásból korai lenne bármi­féle messzemenő következte­téseket levonni”. A Fehér Ház szerint a pe­kingi látogatás „jó kezdet”, s mind az elnök, mind a kül­ügyminiszter „az elkövetkező hetekben és hónapokban to­vábbi konstruktív találkozók­ra számít”. A közlemény nem tér ki a tajvani kérdésre, amely a2 amerikai—kínai kapcsolatok teljes normalizálásának leg­főbb akadálya. ■ Miközben a világ megvetéssel és felháborodással kíséri, g naponta támadja a dél-afrikai apartheid politikát, a fehérek és a feketék szégyenletes megkülönböztetése tovább folyik. A taxisofőr táblája jelzi: a fekete ember vezette gépkocsi csak másodosztályú és természetesen csak feketéket szál« iíthat Vcmce tájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents