Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-30 / 203. szám
Nemzetközi konferencia Salgótarjánban (Folytatás at U oldalról) tanulmányozni, hogy az iskolai végzettség színvonala hogyan hat az emberek életmódjának alakításéra, akkor mindenekelőtt a • foglalkozási, a háztartási-statisztikai, fogyasztási és időmérlegben adatokból tudunk következtetni. Az ezekkel kapcsolatos adatokat részletesen ismertette. Majd ezt mondotta: — Az utóbbi időkben azt tapasztaljuk, hogy ezek mellett az objektív tényezők mellett, nagy1 szerepet játszanak a műveltség megítélésében szubjektív elképzelések is. Széles rétegek — részben éppen az anyagi ösztönzés elmaradása miatt — lebecsülik a kultúrát. Elég általános az is, hogy sokan, szétválasztják az ismereteket, a szakmai tudást a magatartástól és életstílustól, s ennek következtében a korszerű műveltségi színvonal sem mindig párosul új minőségi ismeretekkel az életvitelben. Széles körben tapasztaljuk, hogy a paraszt és a munkás a magánélet alakításában a hajdani kispolgár életformáját másolja. Itt tesen a kettő nagyon gyakran egy ebeesik. Köpeczi Béla hangoztatta: — Minden kultúrát tartalmilag az adott osztályok, szükségletek és értékek' határoznak meg. Ezután a szocialista szükséglet és értékrendszer néhány kérdését elemezte, hangsúlyozva, hogy a szocialista társadalom értékrendszerében a munka központi helyet foglal el, s nem kevésbé lényeges eleme a közösségi magatartás. Végezetül szólott arról. hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1974-ben határozatot fogadott el a közművelődés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól, s bennünket most közvetlenül ez a közművelődési határozat foglalkoztat, melynek alapján 1976-ban törvény született a közművelődésről. A KB határozata és az országgyűlés által elfogadott törvény egyaránt bizonyítják, hogy a társadalom ráébredt a művelődés jelentőségére, és pedig nemcsak az ismeretek terjesztése, hanem a társadalom egészének fejlődése és az ember formálása szempontjából és nincs szocializmus. De azt is érzékeljük: szocializmus, kultúra, a tömegek kultúrája nélkül elképzelhetetlen. — Fokozatosan sikerült érvényt szerezni a permanens művelődés követelményeinek. Sokan rendszeresen tanulnak a munka mellett. A társadalom sokféle kedvezménnyel, erkölcsi és anyagi ösztönzővel támogatja törekvéseiket. — A kulturális munka jellegének változását mutatja a közművelődés számos új vonása is. Alighanem legfontosabb ezek közül, hogy nem csupán a műveltség gyarapítását vallja céljának, hanem olyan társadalmi légkör kialakítását, amelyben az értelmes emberi élet igényeinek kielégítésén van a hangsúly. A szocialista művelődés ma a közösségért végzett munka rangjának növekedését szolgálja. A fogyasztási javak megszerzésében és használatában az észszerű mérték, a tényleges szükségletek érvényesülését segíti. Ezért a közművelődés ideológiai, politikai tevékenység, a szocialista tudatformálás fontos eszköze. Nélkülöz| A külföldi vendégek egy csoportja mindenekelőtt ennek az az illetékes fórumok megha- életformának külsőségeire tározták azokat a célokat és gondolok, és nem feltétlenül eszközöket is, melyek a mű- és szükségszerűen a kispolgá- velődési tevékenység fejleszti mentalitásra, bár természe- tését segíthetik. Géczi János: A% értelmes emberi élet igényeinek kielégítésén van a hangsúly r A plenáris ülés másik előadója Géczi János volt, aki a téma legfőbb Nógrád megyei jellemzőiről szólott. — A megyében végbemenő változások lényegében megegyeznek az országos tapasztalatokkal — mondotta. — A mi munkánk abban tér el az országos méretekben folyó társadalomépítő ‘ tevékenységtől, hogy bonyolultabb körülmények, esetenként előnytelenebb feltételek között kell végeznünk, hiszen a század- forduló, különösen a két világháború közötti időszak súlyos örökséget hagyott ránk. A felszabadulás hozott döntő változást a megye társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életében. Az utóbbi évtizedeket a dinamikus átalakulás időszakaként tartjuk számon. — A nagy társadalmi, gazdasági átalakulások fokozottabb figyelmet, tudatosságot igényeltek és igényelnek. A legnehezebb szervező, beruházó munkánk közepette sem feledkezhettünk meg az itt élő emberekről, gondjaikról. A jövedelmek, a lakásviszonyok javítása, a gyermekintézmények bővítése, a kulturális, a szociális-egészségügyi ellátás fejlesztése, a kereskedelem, szolgáltatás javítása állandóan napirenden levő feladat. A tárgyi feltételek javítása mellett nem feledkeztünk meg a szükséges tartalmi változásokról sem. Az egyetemes emberi, s a szocialista kultúra értékei iránt fogékony, az alkotást tisztelő légkör bontakozott ki. — A munkáslakta települések kolóniáiból évente ezrek költöztek új otthonba. A mezőgazdasági körzetekben gyorsan gyarapodott a lakosság. A nagyüzemi mezőgazdaság nagyszerű lehetőségeket teremtett. Növekedett a korszerűen, szépen, ízlésesen felszerelt új otthonok száma. Ez természetesen nemcsak lakáscserét jelentett. — Ebben az átalakuló világunkban fontos szerepet kapott a művelődés. A műveltségi színvonal gyors növekedését, s egyben hátrányaink mértékét jelzi az iskolázottság alakulása. Míg 1949-ben a felnőtt lakosságunk csak 13 százaléka, ma viszont 52 százaléka rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Az érettségizettek aránya 28 évvel ezelőtt mindössze 2,7 százalék volt, ma eléri a 13,1 százalékot. Ebben az időszakban négyszeresére emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya. Ennek hatása újabb kulturális igények keletkezésében is nyomon követhető. Az elmúlt tíz évben a szellemi és munkásfoglalkozású családok kulturális kiadásai két és félszeresére emelkedtek. — Napjainkban a megye és a városok, községek vezető testületéiben tovább erősödött, tudatosodott a tnűvelődés és műveltség fejlesztésének szándéka. Törekvéseink között egyre nagyobb szerepet kapnak a hátrányok leküzdése mellett a jövőt alakító, holnapot formáló tervek, kezdeményezések. Átfogó programok születtek a közoktatás, a köz- művelődés, a tudományos munka fejlesztésére. A közönségnevelés és a művészeti alkotó munka lehetőségeinek további javítása is napirenden van. Jól tudjuk: a kultúra létezik, fejlődik ott is, ahol hetetlen szerepet játszik a szocialista demokrácia, s a termelési kultúra fejlődésében is. — Az életmód szocialista vonásainak fejlesztése számunkra lényegében egyet jelent a munkásság, annak leg- öntudatosabb rétegei által képviselt értékek, jellemző vonások általánossá tételével. Munkánkban természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül más társadalmi rétegek, elsősorban a falun élők, a fiatalok, a nők kulturális igényeit, törekvéseit sem. Ezután Géczi János szólott azokról az eredményekről, melyek következményeként tovább nőtt megyénkben a munkásság társadalmi súlya, politikai, gazdasági szerepe, nőtt a szocialista módon végzett munka rangja,, a szocialista demokratizmus fokozatosan fejlődik, s nem utolsósorban a szocialista brigádok tevékenysége nyomán, terjednek a felelős társadalmi magatartás normái. Vázolta még meglevő néhány gondunkat is. Végezetül ezeket mondotta: — Vázolt gondjaink megoldása egyúttal jövőre vonatkozó tervünk is. Megvalósításuk társadalmi, gazdasági fejlődésünk függvénye — de egyben feltétele is. Tudatos, fegyelmezett munkára, összehangolt tevékenységre van szükség. Sokféle eszköz, sok jó szándék, cselekvő akarat segít ebben, hiszen a XI. kongresszuson elfogadott program — nemzeti program. Az előadások elhangzása után a résztvevők megtekintették a Salgótarjánról készült filmet. Délután fél négykor került sor a konferencia fakultatív programjára. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Este pedig a Magyar Televízió által vetített filmet tekintették meg. A konferencia ma szekcióülésekkel folytatódik. A hazánkban tartózkodó Romes Chandra a Béke-világtanács elnöke, a Hazafias Népfront székházában sajtótájékoztatót tartott a neutronbomba elleni világkampányról, és a békemozgalom más kérdéseiről Arafat Moszkvában A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet küldöttsége, élén Jasszer Arafattal, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökével, hétfőn Moszkvába érkezett. A palesztin felszabadí- túsi mozgalom vezetője alig több mint négy hónappal ezelőtt járt legutóbb a szovjet fővárosban, amikor több napon át tárgyalt Andrej Gro- miko külügyminiszterrel és fogadta őt Leonyid Brezsnyev is. Jasszer Arafat a szeptember elején Bécsben tartandó újabb szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások előtt folytat eszmecserét Moszkvában. A Gromiko— Vance találkozón a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos kérdéseken kívül várhatóan az egyre akuttabbá váló közel-keleti válság rendezése szerepel majd napirenden. A PFSZ vezetője „történelmi jelentőségű”-nek nevezte Leonyid Brezsnyevvel való áprilisi találkozóját, amely ismételten kifejezésre juttatta, hogy a szovjet nép az SZKP és a szovjet kormány milyen következetesen és szilárdan támogatja a Palesztinái arab nép igazságos harcát A Palesztin Felszabadítási Szervezet moszkvai képviseletének nyilatkozata szerint Jasszer Arafat látogatása olyan időpontban kerül sorra, amely ismét rendkívül veszélyes a közel-keleti helyzet és ezen belül a palesztin nép sorsa szempontjából. Vance amerikai külügyminiszter Súlyos harcok Erilreában Továbbra is súlyos harcok folynak Eritreában, az Erit- reai Felszabadítási Front és az etióp kormánycsapatok között. Az eritreai felkelők felrobbantották a hidakat az Addisz Abebából a tartomány fővárosa, Asmara felé vezető úton, és ezzel arra kényszerítették a kormánycsapatokat, hogy a városban harcoló, körülzárt csapatok utánpótlását légihídon biztosítsák. Az Eritreai Felszabadítási Front állítása szerint a gerillák elfoglalták Keren és Agordat stratégiai jelentőségű városokat és körülzárták Massawa tengeri kikötőt. A nyugat-szomáliai fronton a kormánycsapatok erőfeszítéseket tesznek Diredawa, Harar és Jijiga körzeteiben állomásozó egységeik megerősítésére. A katonai parancsnokság Diredawa városában a lajkos- ság harci kedvének fokozása érdekében tömeggyűlést rendezett. Az Addisz Abeba-i rá-, di közleménye szerint ezen 30 000 ember vett részt. Az Addisz Abeba-i rádió felszólította az ENSZ közgyűlését, lépjen közbe az országban kialakult súlyos helyzet rendezése érdekében. Etiópia az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszakán minden bizonnyal felveti a Szomáliái I határ közelében hosszú ideje tartó fegyveres harcok kérdését. legutóbbi kőrútjának kudarca is bebizonyította, hogy Izrael nem hajlandó a probléma békés rendezésére. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a palesztin nép képviselői ismét áttekintsék a helyzetet barátaikkal. A Jasszer Arafat vezette Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, aki szombaton tért vissza Pekingből Washingtonba, vasárnap a Fehér Házban tájékoztatta James Carter elnököt a Kínai Nép- köztársaságban tett látogatásának eredményeiről. A Fehér Ház által kiadott közlemény Cyrus Vance kínai látogatását „rendkívül hasznosnak és fontosnak” minősítette abból a szempontból, hogy „hatékony érintkezés alakuljon ki a két kormány magas rangú személyiségei között”. A közlemény ugyanak# küldöttség találkozik az SZKP KB képviselőivel, a szovjet társadalmi szervezetekkel, így az aíroázsiai Szolidaritási bizottság vezetőivel. Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn fogadta Jász- szer Arafatot és a küldöttség tagjait. kor hozzáfűzi, hogy „a látogatásból korai lenne bármiféle messzemenő következtetéseket levonni”. A Fehér Ház szerint a pekingi látogatás „jó kezdet”, s mind az elnök, mind a külügyminiszter „az elkövetkező hetekben és hónapokban további konstruktív találkozókra számít”. A közlemény nem tér ki a tajvani kérdésre, amely a2 amerikai—kínai kapcsolatok teljes normalizálásának legfőbb akadálya. ■ Miközben a világ megvetéssel és felháborodással kíséri, g naponta támadja a dél-afrikai apartheid politikát, a fehérek és a feketék szégyenletes megkülönböztetése tovább folyik. A taxisofőr táblája jelzi: a fekete ember vezette gépkocsi csak másodosztályú és természetesen csak feketéket szál« iíthat Vcmce tájékoztatója