Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

Barátság fesztivál üüoigygipüiés Magyar felszólalás Géniben r üeregán Gábor és Pék Mik­lós, az MTI kiküldött tudósítói jelentik: A gazdag rhunkásmozgalmi hagyományairól ismert le- ningrádi Kirov-művekbe, a fennállásának tavaly 175. év­fordulóját ünnepelt egykori Putyilov-gyárba látogatott kedden délelőtt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ kb első titkára, a II. szovjet —magyar ifjúsági barátság­fesztiválon résztvevő magyar küldöttség vezetője. Maróthy László és a magyar küldöttség kíséretében levő tagjai, köztük Marjai József nagykövet, a nagyüzem párt­ós szakmai vezetőinek társasá­gában a K—700-as óriás trak­torokat gyártó üzemcsarnokot tekintette pneg, majd jeles volt a szovjet—magyar „barátsági acélöntésnél”. Kétnyelvű üdvözlő feliratok köszöntötték az üzem közpon­ti épylete előtti téren álló Lenin-szobor körül összegyűlt több ezer dolgozót és a ma­gyar küldöttség jelenlevő tag­jait a tizenkét órakor kezdő­dött forró hangulatú szovjet— magyar barátsági nagygyűlé­sen. A nagygyűlés elnökségében foglaltak helyet dr. Marófhy László és Borisz Pasztuhov, a magyar és szovjet küldöttség vezetői, Marjai József nagy­követ, valamint a két küldött­ség díszvendégei. A barátsági nagygyűlést Alekszandr Fomin, üzemi Komszomol-titkár nyitotta meg. Ivan Prokofjev, a Szo­cialista Munka Hőse, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak tagja, a gyár dolgozója, Kádár János és a vállalat kol­lektívája közötti találkozókat elevenítette fel beszédében. Gonda Péter, csepeli esz­tergályos a „Vörös Csepel” 30 ezres kollektívájának üdvözle­tét tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek. Emlékeztetett rá, hogy a szerszámgépgyár „Bé- ke”-brigádjától indult el a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és immár nemzetközi méretűvé vált jubileumi munkaverseny- mozgalom. Elmondta, hogy a gyár kollektívája 60 százalék­ban teljesítette szocialista kö­telezettségvállalását és egy­napos túlmunkát ajánlott fel a határidőre történő maradék­talan teljesítés érdekében. Be­széde végén a Kirov-gyár dől­Folytatta munkáját az apartheidellenes . világkonferencia Lagosban folytatja munká­ját az ENSZ égisze alatt ösz- szehívott apartheidellenes yilágkonfer^ncia. Kenneth Kaunda zambiai eflmok felszólalásában hang­súlyozta, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim legfőbb tá­masza a nemzetközi imperia­lizmus. Az apartheid világ­méretű "elítélésének semmi- bevételével tovább áramlik a tőke a Dél-afrikai Köztársa­ságba. Kaunda aláhúzta, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban és közvetlen szomszédságá­ban rendkívül kiélezett a helyzet, és a térség „olyan puskaporos hordóhoz hason­lít, amely a legkisebb szikrá­tól is felrobbanhat”. A zam­biai elnök több pontból álló akciótervet terjesztett a kon­ferencia elé: — Üjbói ismerjék el tör­vényesnek az apartheid el­leni fegyveres harcot; — a felszabadítási mozgal­makon keresztül fokozzák az Afrika déli részén elő népek megsegítését; — növeljék a menekültek­nek nyújtandó segélyeket; — politikai, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális és diplo­máciai téren teljesen szigetel­jék el a Dél-afrikai Köztársa­ságot ; — állítsák le a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló olaj- és fegyverszállításokat; — az ENSZ újból ítélje el a Dél-afrikai Köztársaság „bantusztamizációs”, politiká­ját; — figyelmeztessék a Dél- afrikai Köztársaságot; ameny- nyiben fegyveres cselekmé­nyeket kezdeményez bárme­lyik ENSZ-tagállam ellen, a világszervezet megteszi a szükséges ellenintézkedése­ket; — szakítsák meg a sport­kapcsolatokat a Dél-afrikai Köztársasággal' Kaunda leszögezte, hogy az apartheid elleni akcióprogram végrehajtását nyugaton kell elkezdeni, mivel a Dél-afrikai Köztársaság fegyver- és pénz­ügyi forrásai ott találhatók. A zambiai elnök végezetül fel­szólította az érdekeit orszá­gokat, hogy nukleáris téren is szakítsák meg együttműködé­süket a Dél-afrikai Köztársa­sággal. Heni Simonét belga kül­ügyminiszter, az EGK minisz­teri tanácsának soros elnöke, miután a Közös Piac nevében elítélte a faji elnyomás poli­tikáját, ismertette, milyen ha­tározatokat hoztak a kilen- cek. . (MTI) gozóinak átadta a csepeliek ajándékát, egy bronz öntőszob­rot. Ezt követően dr. Maróthy László mondott beszédet. Be­vezetőben a Kirov-gyár tör­ténelmi szerepéről beszélt, majd így folytatta: „A Kirov-gyár a történelmi magyar—szovjet barátság egyik legjelesebb szimbóluma számunkra. 1977. márciusában a magyarországi ellenforrada­lom leverése utáni nehéz idők­ben, Kádár János elvtárs itt jelentette be, hogy a Szovjet­unió internacionalista segítsé­gével megvédtük a munkásha­talmat és visszavonhatatlanul felépítjük a szocialista társa­dalmat. 1974-ben szintén itt mqndta el Kádár elvtárs, hogy ......a magyar munkásosztály, e gész népünk derűlátó légkör­ben, kiteljesedő szocialista vi­szonyok között ünnepelheti felszabadulásának 30. évfordu­lóját”. Most, Kádár elvtárs első lá­togatása után húsz évvel, a magyar ifjúság, az ifjúkom­munisták küldöttei jöttek el önökhöz, hogy elmondják: mi a párttól már azt a feladatot kaptuk, hogj* a fejlett szocia­lista társadalom építésén mun­kálkodva felkészüljünk a kom­munizmus építésének megkez- •déséhez. Ez is azt mutatja, hogy közös eszménk, a Nagy Október lenini szelleme, nem ismeri a tér és az idő korlá­táit, él és hat nemzedékek éle­tén át az emberiség javára. A KISZ kb első titkárának beszéde után Alekszandr Szemjonov, a barátságöntés szovjet brigádjának tagja .em­léköntecset adott át Maróthy Lászlónak és Borisz Pasztu- hovnak, Alekszadr Fomin, a Komszomol üzemi bizottságá­nak titkára pedig a szovjet— magyar barátság eltéphetetlen szálait szimbolizáló acélfonatot nyújtott át a magyar küldött­ség vezetőjének. A szovjet—magyar barátsár gi nagygyűlés a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. (MTI) A genfi leszerelési bizottság kedden tartotta 764. plenáris tanácskozását. Ezúttal a perui küldött elnökletével megbeszé­lést folytattak a vegyi fegy­verek betiltásának kérdéséről, valamint az új típusú tömeg- pusztító fegyverek tilalmáról. Eugeniusz Wyzner nagykövet,, a lengyel delegáció vezetője felszólalásában részletesen fog­lalkozott a vegyi fegyverek betiltásának kérdésével. Em­lékeztetett arra, hogy a szo­cialista országok már 1972-ben kezdeményezték a vegyi fegy­verek tilalmát és erre vonat­kozóan konvenciótervezetet nyújtottak be. A lengyel képviselő az új típusú tömegpusztító . fegy­verek betiltására vonatkozó szovjet kezdeményezésre utal­va rámutatott arra, hogy en­nek a kérdésnek a megvitatá­sa ugyancsak fontos feladata a bizottságnak. Gustav Hamilton nagykövet, a svéd küldöttség helyettes vezetője felszólalásában a ve­gyi fegyverek betiltásának kérdéséről fejtette ki kormá­nya álláspontját./ Az átfogó jellegű leszerelési program kidolgozásáról folyó vitában felszólalt dr. Domon­kos Mátyás nagykövet, ha­zánk képviselője. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy a bizottság a tavaszi ülésszak kezdetén határozza meg annak a munkacsoportnak feladatát és programját, amely az átfo­gó leszerelési kérdéseket fog­lalja össze. Korábban Nigéria kezdemé­nyezésére a genfi leszerelési bizottság úgy döntött, hogy munkacsoportot hoz létre át­fogó leszerelési progra­mok kimunkálására. Ez a munkacsoport a kü­lönböző leszerelési kérdések megoldására tesz átfogó és áttekinthető programjavaslato­kat a témák fontossági sor­rendjének megfelelően. (MTI) A szicíliai Mesina lakói közfii sokan az utcán töltötték az éjszakát, miután az 1908-ban egyszer már elpusztult vá­rost földlökések rázkódtatták meg. Egy töröl... Dr. Kurt Waldheim a nigériai fővárosban megnyitotta az apartheidellenes konferenciát, amelyet az Egyesült Nem­zetek Szervezete és az Afrikai Egységszervezet védnöksége alatt rendeztek meg — így hangzik az egyik hír. A másik: az olasz fővárosban kedden este nagygyűlést tartottak, ame­lyen világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül hatalmas tömegek vettek részt és amelyen beszédet mondott az örök város kommunista listán megválasztott polgármestere, Argan professzor is. A nagygyűlés egyetlen napirendje: tiltakozás Kappler SS-hóhér megszöktetése ellen. A két hír az első felületes pillantásra talán nem is kap­csolódik össze az ember tudatában, már csak a színhelyek távolsága miatt sem. Hiszen az egyik eseményre Afrikában került sor, a másikra Európában. Pedig a két hírnek renge­teg köze van egymáshoz. Lagosban a Dél-afrikai Köztársaság rezsim je a vádlott, Rómában pedig azoknak a gyülekezete, akik lehetővé tették Kappler szökését — az a két jelenség azonban, ami ellen Nigéria és Itália fővárosában ugyanazon a napon tiltakoznak, egy tőről fakad. A náci harmadik birodalom hivatalos ideológiájának — és ebből következő véres gyakorlatának — pillére a fajok „kategorizálása”, „alsóbb- és felsőbbrendű fajok” megkülön­böztetése volt — és ugyanez, pontosan és kísértetiesen ugyan­ez a dél-afrikai „afrikáner” kisebbség alapállása is. Aligha véletlen, hogy a Dél-afrikai Köztársaság két leghatalmasabb embere, Johannes Balthazar Vorster miniszterelnök és Hend­rik Var der Bergh, a rettegett dél-afrikai titkosszolgálat, a BOSS főnöke a második világháború idején kommandókat szervezett a térségben tevékenykedő náci tengeralattjárók támogatására. Az apartheid szó elkülönítést, faji megkülönböztetést je­lent. A történelem — sajnos, a közelmúlt és a jelenlegi ese­mények krónikája is — arra tanít bennünket, hogy a fajok közti egyenlőtlenség hirdetői sosem álltak meg az elmélet­nél, mindig megpróbálták tanaikat rémtettek sorával gya­korlattá tenni. Ennek a jegyében gyilkolt Kappler és ennek a jegyében tűnnek el a BOSS börtöneiben a legjobb dél­afrikai hazafiak. A lagosi tanácskozás és a római tüntetés híre csak vé­letlen időbeli egybeesés. De ezúttal a véletlennek is megvan a maga kristálytiszta logikája... Harmat Endre Közel-keleti jelentés Háború Líbia ellen? Tripoliból Kairóba érkezett hétfőn Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet végrehajtó bizottságá­nak elnöke és Abu Nazen, a PFSZ KB tagja. Kairói kor­mánykörök szerint Arafat egyiptomi vezető tisztviselők­kel a Palesztinái probléma megoldására előterjesztett legutóbbi amerikai javasla­tokról kíván tárgyalni. Abdel Ghami Al-Gamazi egyiptomi hadügy- és hadi­ipari miniszter hétfőn befe­jezte az Egyiptomnak Líbiá­val szomszédos határvidékén tett háromnapos szemlekör- útját. A térségben júliusban, 5 napig csatározások voltak a két ország fegyveresei kö­zött. Két héttel ezelőtt Anvar Szadat egyiptomi államfő is járt ott. Az elnök akkor fel­szólította az egyiptomi határ­menti térségben állomásozó katonákat, hogy maradjanak „teljes készültségben”. Szadat egyébként a múlt héten megkezdte egyhónapos szabadságát és egy bejrúti na­pilap értesülése szerint most a Líbia elleni átfogó háború kirobbantásával kapcsolatos „végső döntést latolgatja”. Jordánja hétfőn megerősí­tette, hogy „bizonyos feltéte­lek mellett” békeszerződést köt Izraellel. A New York Times ameri­kai napilap vasárnap adott hírt arról, hogy Jordánián kí­vül Egyiptom és Szíria is haj-; landó erre. Egy ammani kormányszó­vivő hétfői állásfoglalásában azonban rámutatott: e lépés feltétele az, hogy Izrael vo­nuljon ki a megszállt arab területekről, és hogy ismerje el a palesztinaiaknak önren­delkezési jogát „saját hazá­jukban”. V Csak kedden vált ismeretes­sé, hogy Mosé Dajan izrá-' éli külügyminiszter — aki hétfőn Londonba érkezett — a brit fővárosba tartva várat­lanul megszakította útját Pá­rizsban és 5 órát. töltött ott, párizsi tárgyalásait teljes ti­toktartás veszi körül, az AFP azonban úgy tudja, hogy megbeszélései „politikai jel­legűek” voltak. (MTI) Vance Pekingben A tajvani kérdés a kínai rádió napirendjén Rhodesiában lassan, de visszavonhatatlanul halad a mutató a tizenkettedik óra felé. A fajvédő Smith-kor- mány merevsége miatt min­den múló perccel csökken a diplomáciai megoldás lehető­sége. Az események közvetlen előjátékához tartozik, hogy a volt angol gyarmaton, ahol 270 ezer fehér ember a tőkés világ egyik legmagasabb élet­színvonalát élvezi 6 millió tu­datlanságban és jogfosztott- ságban tartott fekete néptö­meg közepén a fajvédő kor­mány augusztus 31-én „vá­lasztásokat” rendez. A kife­jezést azért kell idézőjelbe tenni, mert az ország néger többségét — néhány ezres ki­vételtől eltekintve — meg­fosztották a választójogtól. A választás ilyenformán voltaképpen csak a fehér te­lepes kisebbség belső erőpró­bája. Smith és pártja, a Rho­desiái Front, amely a fajvé­dő politikán belül a centrum­ban helyezkedik el, tudomá­sul veszi, hogy elkerülhetet­len a politikai változás és a többség valaminő beengedése az irányításba. Az átalakulást azonban úgy akarja megolda­ni, hogy a telepes kisebbség 2 NÓGRÁD - 1977. Zimbabwe: „választások" és a valóság tényleges hatalmi pozíciói érintetlenek maradjanak. A telepes táboron belül ál­talában valószínűnek tartják Smith győzelmét. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs szó az elnyomott tömegek tényle­ges képviselőjének, a fegyve­res felszabadító harcot isfoly­tató Hazafias Frontnak va­lamiféle képviseletéről. A választási komédia so­rán várható Smith-győzelem esetén legfeljebb arra tör­ténhet kísérlet, hogy két ki­sebb néger nacionalista moz­galom embereivel valamilyen formában kiegyezzenek. Rho­desiában a Nkomo és Muga­be által vezetett Hazafias Front mellett két másik na­cionalista szervezet működik. Az egyiket Muzorewa püs­pök, a másikat a száműzetés­ből most Smith által hazahí­vott Sithole vezeti. Az afri­kai kontinens országai legu­tóbbi tanácskozásukon a Ha­zafias Frontot ismerték el a rhodesiai nép egyetlen jogos képviselőjének. augusztus 24., szerda Éppen ezért van jelentősé­ge azoknak a magas szintű nemzetközi tárgyalásoknak, amelyek e belső fejlemények­kel párhuzamosan folynak. Az Egyesült Államok, Anglia és a fajvédő Dél-Afrika kül­ügyminiszterei Londonban tar­tott értekezleteinek célja egy új angol—amerikai megoldási terv kidolgozása volt. Dél-Af- rika külügyminisztere játssza a közvetítő és az üzenethordo­zó szerepét Smith, valamint Vance amerikai —> és Owen angol külügyminiszter között. (Dél-Afrika, amely a maga te­rületén vad fajvédő és elnyo­mó politikát folytat, mesz- szemenően érdekelt abban, hogy Rhodesia „ne robbanjon fel”. Ezért valamiféle komp­romisszum irányába befolyá­solja Smith kormányát, azt remélve, hogy így legalább néhány évig csökken a nyo­más a Dél-afrikai Köztársa­ságra.) Hosszas vita után augusztus végefelé született meg az an­gol—amerikai megoldási terv, amelyet hivatalosan egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. A terv — kiszivárgott hírek sze­Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter Leonard Wood- cocknak, az Egyesült Álla­mok pekingi összekötő irodá­ja vezetőjének és Philip Ha­bib külügyminiszter-helyettes­nek jelenlétében kedd reggel folytatta megbeszéléseit Huang Hua kínai külügyminiszterrel, Az AFP értesülése szerint a háromórás eszmecsere során az amerikai diplomácia ve­zetője folytatta a Carter-kor- mányzat világpolitikai elkép­zeléseinek ismertetését. A kí­nai—amerikai külügyminisz­teri tárgyalások második nap­ján mindkét fél nagy figyel­met szentelt az afrikai kér­déseknek. A francia hírügynökség fel­hívja a figyelmet arra, hogy a kínai rádió és televízió a Vance-látogatás két napja alatt többször visszatért a taj­vani kérdésre, nyomatékosan hangsúlyozván, hogy fel 'kell szabadítani Tajvant. Az Üj Kína hírügynökség kedden ar­ról is beszámolt, hogy Peking­ben gyűlést tartottak, ame­lyen „tajvani honfitársak” és „Tajvan tartomány kongresz- szusi küldöttei” is részt vet­tek. (MTI) Ellentmondó jelentések az etiópiai harcokról rint — a következőket tartal­mazza: 1) El kell ismerni a többségi elvet és ezzel egyide­jűleg a kisebbség (tehát gya­korlatilag a fehérek) jogai­nak garantálását. 2) Alkot­mányt kell kidolgozni ebben a szellemben egy átmeneti idő­szak során. Az átmeneti idő­ben Anglia a helyszínen (fel­tehetően katonai jelenlétével is) garantálná az átmenet bé­kés lefolyását. 3) Az alkot­mány létrehozása után orszá­gos választásokat kell tartani az ENSZ ellenőrzése alatt. 4) A vezető tőkésországok pénz­ügyi segítséget biztosítanak az ország számára. Még nem született döntés arról, hogy az új tervet az augusztus 3I-én tartandó vá­lasztási komédia előtt hoz­zák-e nyilvánosságra. Kétséges azonban, hogy a Hazafias Front számára ilyen terv el­fogadható lenne. A Hazafias Front vezetői már korábban leszögezték, hogy a választás­nak meg kell előznie az al­kotmányt. Tehát: nem lehet megengedni, hogy az ország politikai jövőjének kereteit meghatározó alapokmányt lé­nyegében a Smith-rezsim kor­mányzása alatt angol—ame­rikai ellenőrzéssel és a meg­alkuvó nacionalista csoportok részvételével dolgozzák ki. (—i —c.) Folytatódnak a harcok Eti­ópiában, de a hadijelentések változatlanul ellentmondanak egymásnak. A Nyugat-szomá- liai Felszabadítási Front ked­di jelentése szerint az elmúlt napokban harcok dúltak Ba­le etiópiai tartomány széli- helye. Goba, valamint a köze­li Ginir városa körül. A front azt jelentette, hogy már csak ezek a tartományi központok vannak kormánykézen, s hogy az összecsapások során megölték vagy mogsebes-tet­tek a kormánycsapatok több mint ezer katonáját. A front továbbá azt állítja, hogy most már csaknem teljesen ellenői- zi Bale tartományt, illetve az ogadeni területet. Az etiópiai rádió viszont azt jelenti, hogy a Diredawa tér­ségében a kormány csapa tok csaknem 500 Szomáliái kato­nát öltek meg, lelőtték a Szo­máliái légierő 18 vadászgépét és sikeresen visszaverték a Diredawass ellen támadó Szo­máliái csapatokat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents