Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

PafÓT» «yŐMoo Tin Un raliéi napok Holtverseny után első Hollókő iVlűsor kínálat - étváffig szerint Hogy egy televíziós műsor­hét mikor egyhangú és mikor, mitől válik vonzóan érdekessé, sok mindentől függ. A legfi­nomabb irodalmi csemegéktől is csömört kaphat az ember, ha unos-untalan ez a trakta, tehát mindenekelőtt a kínálat változatosságán múlik, milyen a befogadó étvágy. Ilyen ízlelgetésben elégedett­nek mondhatjuk magunkat az ünnepi hét után. A műsorme­nü sokféle választékában dús­kálhattunk, ki-ki ízlése, gusz­tusa szerint. amiben jelentős érdeme van fiunktól, kevéssé hiteles ere­Páger Antalnak, Gobbi Hilda nak, Sinkó Lászlónak, Tordy Gézának, Garas Dezsőnek. Mensáros Lászlónak, Bánki Zsuszúnak, Almási Évának,, Benkő Gyulának D Gézának is. Szerdán a Nyári színházi esték sorozatban Gogol: A revizor című vígjátékát lát­hattuk viszont a Nemzeti Színház produkciójában. Saj­nos, az ismétléskor sem mond­hatunk mást, mint annak ide­jű. A közreműködők közül jó szolgálatot tett azttról gon­dolatok plasztikus tolmácsolá­sában Káló Flórián, Major Ta­más, Szegedi Erika, Lukács és Hegedűs Sándor, Mensáros László, Papp János, Petites Sándor, Solti Bertalan, Zách János, Szom- bathy Gyula, Bodnár Irén, Makai Sándor, Nagy Gábor. A játszma című tévéjáték annak idején nagy érdeklődést keltett, a legsikerültebb ha­zai politikai krimik egyikének jén: az élvetlenségig haj- bizonyult. A szerzőpár: Bán Mindjárt kedden két vonzó szolt- komédiázás hiteltelenné Ernő és Némethy Gyula a si­nagy sikert aratott, oroszlánrészük volt, hogy a csoport az A hollókői menyecskekórus első helyre került. Az időjárás igazán kegyeibe lett — sikerült bebizonyítani- nyara újabb őrzői, ápolói lesz- fogadl'a a rendezőkéi, szerep- uk, a menyecskekórus, a le- nek a népi hagyományoknak, löket és a öt—hatezer főre gények kanásztánca jelezte, A KISZ járási bizottságának becsülhető közönséget Holló- hogy a hollókőiek nem igen különdíja erre ösztönözheti kőn, a szombaton negyedik hagynak másnak babért ezen őket. alkalommal megrendezett pa- az augusztus délelőttön. A Baranyi Béla nem véletle- lóc szőttes kulturális napokon, színpaddal szembenéző dóm- nül volt optimista. Műsoruk Mert míg pénteken a kiállí- bolton fergeteges tapsvihar gerincét a nógrádsipeki fo­tört ki előadásuk végén. nóházas jelenet alkotta, üde Izgatottan feszengtek a nóg- csokorba sikerült kötniük já- rádsipekiek is. tékokat, dalokat és verseket, s — Az első palóc szőttes na- ^, bokrétát nemcsak a közön­programi könnyen borulhatott pok óta minden évben láza- s®§> a zsűri is elismeréssel volna. S hogy nem így tör- San készülünk e találkozóra nyugtázta. tént, ennek mindenki örült, — mondta Baranyi Béla, a — Még a felkészülés idősza- hiszen ä már hagyományossá csoport vezetője. — Az idén kában sorra látogathattuk a vált találkozón ismét bebizo- július elejétől hetente több- hat íalu együtteseit. A legke- nyosodott: a folklór, a népda- szőr gyűltünk össze... ményebben a sipekiek ké­lok, népi játékok, táncok és _ Kik voltak a Jegszorgal- szültek. Segítséget r.yújtot- kórusok méltán vonzották masabbak? tunk a műsorok összeállításé kínálat között válaszhattunk az első és második csatorna műsorpárhuzamában. Az utób­bi Rossini vígoperáját, A se­villai borbélyt kínálta, az el­ső műsor Ivan Bukovcan: Mi­előtt a kakas megszólal... cí­mű drámájának magyar tévé­játék-változatát. Bukovcan kri­teszi a történetet a nézőnek. A színpadon egyértelmű ri­keren felbuzdulva tovább ír­ta a történetet, s most két pacskodás folyik, tülbántó újabb résszel, A játszma orditozás és elmarad a figurák belső jellemzése, a szellemes karikírozás. A revizor-előadá­soknak nálunk érett, jó ha­gyományai vannak, s anélkül, hogy konvencionálissá vált szombaton miszerűen izgalmas, kegyetlen volna, a Nemzeti Színháznak éjszakáig képernyő előtt tölt- válaszút elé állító pszleholó- ezúttal is ezekre kellett volna hette idejét. Jól szórakozta- giai története a szlovák nem- alapoznia. Ha kell, korrekció tott ezúttal az önök kérték, zeti felkelés napjaiban teszi alá véve a vendégrendezői ezt követően a Vidám olvasó­próbára azokat az embereket, koncepciót is. így sajnos, a kü- körben Nyerges András fi­folytatódik és A játszma for­dul cíművel kikerekedve nyúj- lott izgalmas órákat csütörtö­kön és pénteken. Aki energiával bírta, az kora estétől késő egy kisváros életében, akiket lönben kitűnő erőkből a németek megtorlásul tű- együttes csak siralmas handa- szókká szemeltek. Az emberi- bandázást nyújtott. tásokat, tanácskozást, a klub könyvtiir rendezvényeit a bo- rongós délután nem igen za­varta, a másnapi szabadtéri Hollókőre az érdeklődőket. — Jusztin Istvánné és a lá­A rimőciak léptek elsőnek nya, Matuszka Balázsné, de titíXn’ pódiumra. A rimóci csaloga- említhetném Csizmadia Pista “tKara- tós, a citeiakíséretű sarkan- bácsit, Várkúti Antalt, aki tyús tánc, a jóízű játékok vé-'most lép először a Közönség gül is a hatrmadik helyet je- elé, vagy a balladamondó Ba- lentették a Kobela Andrásné lázs Lászlónét. Becsületesen hoz is — magyarázta Balogh Ferenc, az intéző bizottság Nagy izgalom előzte meg az eredményhirdetést. Köz­hely, hogy a zsűri nehéz helyzetbe volt, de így igaz, által vezetett csoportnak. A próbáltak valamennyien. Re- h!®z®n a hollókőiek és a nóg- varsányi népdalkórus is kitett mélem a siker sem marad el radsiPeklek azonos pon .szá­magáért, de produkciójukat — magyarázta, miközben a hamar feledtette a házigazda színpadon még a nagylóci fia- hollókőiek remekbe szabott talok mókáztak, daloltak. Fel­műsora. A munka és a tánc tűnő volt, hogy ennyi KISZ- ^*kK«?*Xért mennyire megfer egymás mel- est mozgósítottak, akik. bízó- e mot értek el, s következett a titkos szavazás, amely alapján a hollókőiek lettek az elsők, ök kaptak á legjobb műsor­járó különdí- jat is, míg a legegységesebb műsorért járó hasonló elisme­rés a második helyre sorolt nógrádsípekieknek jutott. A IV.palóc szőttes napok résztvevői és a közönség, amely végig kitűnően szóra­kozott, úgy búcsúzott: viszont­látásra jövőre. Sz. Gy. tevődő lozofikus töltetű szatíravers-fü- zére, az Este a körmönfont­ban, s lenyűgözően szép fil- A Nyitott könyv csütörtö- met láthattunk Balázs Béla védő kön Kolozsvári Gradpierre regénye alapján, Álmodó if­lélek Emil három kis történetével júság címmel, mely a század jelentkezett, az író Változó első évtizedében, egy felhőzet című kötetéből, magyarországi Az a szatírizáló, kesernyés hu­mor, melyet .Kolozsvári Grand­észak- kisvárosban játszódik. A vasárnap műsoreseményét pierre Emil képvisel, sajátosan Robert Bolt VIII. Henrikről esség, a halált megvetés ösz- szefüggéséről, az életet humánum határairól, a és a félelem mélységeiről, a személyiség titkairól tárulkoz­nak elénk döbbenetes pilla­natok tíz ember sorsában. Kár, hogy a történet kissé túlírottá vált, s ez a motivációs ismét- egyéni jelen irodalmunkban. A szóló, Egy ember az örökké­lésekhez vezetett, ami által a három történetből leginkább A valóságnak című drámájának dráma fokozatosan veszített vizit és a Tarokkozok tetszett, angol filmváltozatát jelentet­feszességéből. Ennek ellenére A vándorjampi története kis- te. izgalmas másfél órát nyújtott, sé elszakad társadalmi valósá- (b. t.) j Évente hatezer új könyv Csaknem húsz esztendeje Tavaly már 6000 könyveim törtémetéval foglalkozó regé- már, hogy a Német Demokra- jelezte a könyvkiadás fej- nyékét. A Henschel-kiadó tikus Köztársaságban rend- lődését, az összpéldányszám eredményes kapcsolatokat épía szeresen megrendezik a pedig 145 millióra emelke- tett ki a maigyar CorvinavalJ Könyv Hetét Ez nem csupán dett. Ez egyben azt is jelen- valamint a lengyel Arkady- a szépirodalom ünnepe, ez ti, hogy az ország minden val. A közös művészettörté-: alkalomra gazdag választék- polgárára 8—9 könyv jutott, nett sorozatban eddig lob­ban jelennek meg a szak- Jelentős az NDK kiadóvál- bek közt Dürer, Watteau,’ könyvek is. Az NDK a könyv- lalatainak nemzetközi együtt- Van Gogh, Munkácsy és Mit- kiadást tekintve a világ élvo- működése is. 60 külföldi ki- rillo kötetek jelentek meg. A nalában halad: 1963-ban pél- adóval több mint 250 közös gyermekkönyv-kiadó a havan- dául 5 310 könyv jelent meg a kiadványt tettek közzé az el- nai, a stockholmi, a deven- különféle kiadók gondozása- múlt esztendőben. A berlini téri és a hamburgi kiadókkal ban, összesen 105 millió pél- „Nép és Világ” kiadó például működik együtt A lipcsei dányszámban. A kiadott rnű- „A győzelem könyvtára” so- S7akkrtnvvkiadA ' moszkvai vek közül 944 szépirodalmi, rozatban hat szocialista or- y, moszkvai, 504 műszaki, 467 pedig gyér- szággal együttműködve adja budapesti, pozsonyi és szó­rnék- és ifjúsági könyv volt. ki a Nagy Honvédő Háború fiai kiadókkal kooperál. Kedvezett az idő a domboldalon elhelyezkedett nézőknek, 6t—hatezren kísérték figyelemmel a - produkciókat. Fitlöp Jáaios: (Kisregény) A kutya ott áll a ház sarká- és beesek a jég alá. Még ár­nál és morog. Jó lesz nem kö- zem, ahogy elnyel a víz, mint zelebb menni. valami hideg marok, aláránt, Valami emberi szövegelést még látom a szürkés léket, s hallok. Csak kijönnek! Az ud- már a fekete plafont, még ér­var elég nagy, szemétes, a ha- zom, ahogy a számon betör vat a lejtő felé túrták. A há2 a víz és elönti a tüdőm, hogy végébe L alakra, holmi istálló-, már az ordítás is belémfúl, a meg kamraféléket látok oda- akkor föiébredek. 7. — Ne hülyéskedj, mi a hely­zet, sokat kell még menni? — Innen a második domb. — Nem'hazudsz? Válasz helyett fordul, megint nekimegy a hónak. Ez valami más. Megint hal­lani. Valami vonítás... ...úristen, farkasok! Bolond módjára kezdek fut­ni Miska után: — Te! Nem farkasok? Fegyverünk sincs! Alig látok valamit Miská­ból, úgy meglódult a lejtőn; építve, mindenféle ólakat. Még mindig lihegek, alig ka­pok levegőt, a pofám hidege- dik és ezek nem jönnek, a dög meg a fogait mutogatja és morog. Érzem a füst szagát, a trá­gyáét, a ház fölött egy nagy, fehér csillag... — Kussti ne! Ez az öreg lesz, az öreg Bi- bok. Csak a .körvonalait lá­tom, ahogy a tornácra kilép. Mennék, de a lábam nem in­dul. — Melegítek vizet — hah A nagy párnák, dunnák közt kapkodok levegő után hülyén, kócosán, s Margit ha­jol fölém, nevet: — Hát maga? Ügy kiabált; mint a kölyökkutya! Szerintem már este is ki-’ nevetett, de akkor még nem tudtam megfigyelni. Eltartott egy ideig, mire magamhoz tértem, de annyira kivoltam, remegtek a végtagjaim, utá­na se volt kedvem nézelődni.’ Miska mindjárt vizet hoza­tott és bele kellett állni a nagylavórba, az öreg meg a lány kimentek. Miska gyö­, rvt-i3 Ktn«»Psrácehha rt?ost’.°ít van, hasítja, mintáz lom. Lányhang, alig jut el az kérkefével súrolta magát, én ágyott pára. Kiassz srác, ha ek a fát, sose érem utol... Ki­meggondoljuk, az lett volna az f0gy a lélegzetem, a könnyem igazság, ha félúton ő, félúton js kicsordul, üvöltök, s már lá- meg én töröm a havat, s vé- tom is a hó fényében az első gig ő ment elöl. állatot, jön le a szemközti ol­Ha én megyek, akkor mi van? dalban nagy ugrásokkal, vo- Xtt döglök meg. így is kiva- nít... agyamig. Fáradt vagyok. is megpróbáltam, de olyan — Na gyere — s Miska volt, hogy akkor inkább fagy-, közeledik. Mondanék vala* A nagylóci Gyurkó házaspár és az elmaradhatatlan citerá- juk. NÓGRÁD - 1977. augusztus 23., kedd J gyök teljesen. No, ha igaz, hogy a második domb... Lassan fölérünk az elsőre. Nézek, sehol semmi. Sírni tudnék. — Hazudtál, te dög!..! Fújtat előttem, gőzölög és távolodik. Nem bírom. Leállók... ... mi volt ez? Tutulás. Vakkantások. Olvastam, hogy a halálosan kimerült ember harangszót, nieg ilyesmit hall. Most! Most ugrik Miskára! Nem. Ugrál körülötte. Ku­tya, Fehér, nagy kutya. Lemaradtam, nem jól lá­tom, de a kutya csahol, meg szűköl, ő meg dumál neki, s törtet felfele. jak meg, elevenen nem nyú­zom meg magam!... Alig él­tem, nem ízlett se pálinka, se étel, futkosott bennem a ni- deg, esküdni mertem volna, hogy bekaptam valamit, s er­mit, de olyan fás a szám... Épp, hogy elkap Miska. Ér­zem a szorítását a karomon. Leültetnek valamire. Pró­bálok látni a káprázó sze- refelé biztos nincs orvos, memmel. — O, a szegény — mondja valami kékség a tűz- Á lányról — isten bizony hely mellől — nem maradt meg bennem- Cs-cs-csó-csó.:: több hogy kékben van ma­gasabb, mint en, hasonlít Mis** Napokig azon derülnek, kara> de amj a bátyján nagy Csak szedelgek már. Rakom hogy meg a köszönést se tud- . a labam. Meg föl is kell jutni tam kimondani. es S°tsortos> az őrajta, sima a dombra. Azt álmodtam, hogy jö- ®s kerek — például a pofa­Meglátom a házat. Sárgás vünk Miskával át a Dunán, csontja környéke, a kéz, meg fény reszket a havon. ón valamit mondok, nem néz effélék. Egy hónapba telik, mire a lába alá, elcsúszik, dobbant, felkapaszkodom, g miniden megremeg alattam 1 . 'v (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents