Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-23 / 197. szám

Nagy erőkkel dolgoznak az iskolák nyári festésen, felújításán. Szeptemberben nemcsak a tatarozott iskolákat, tantermeket szeretnék hiánytalanul átadni az illetékes vállalatok, hanem több új iskola is elkészül a tanévkezdésre. Képünkön: parkosítják az új lakó­telepi iskola udvarát. Aminek az adminisztrátorok is örülnek Nem igazságos, hogy immár hosszú idő óda az admi­nisztrációról mindig csak az kerül szóba, hogy tylzott és lassítja az ügyek menetét, sok bosszúságot okozva az ál­lampolgároknak. Arról sem szabadna elfeledkezni ugyanis, hogy a túlzott adminisztrációtól, a haszontalan bürokrá­ciától azok is szenvednek, akik ellátják az ügyvitelt. Azt is illő lenne már észrevenni, hogy például sok helyen milyen lehetetlen munkakörülmények között dol­goznak az ügyvitel munkásai a túlzsúfolt irodákban, hogy a kereskedelmi \és termelő vállalatoknál (hogy ezúttal csak a vállalati gazdálkodás körében maradjunk, nem bolygatva a közigazgatást) egy-egy számviteli zárlat ide­jén milyen mérhetetlenül sok a túlóra s évek óta egyre több. sőt: sok helyen már annyi, hogy nem tudják kifi­zetni, lecsúsztatni, mert nincs rá keret, illetve idő. Amikor tehát társadalmi programmá vált, hogy csök­kentsük az adminisztrációt, legalább a felesleges teendők kiszűrésével, akkor ennek — ha hisszük, ha nem — ép­pen azok örülnek a legjobban, akikről pedig többnyire hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy esetleg ők saját maguk, tehát az adminisztrátorok, ügyintézők, találják ki azt a rengetegféle előírást, ami azután mindenkit hát­ráltat és bosszant a munkájában. Az adminisztrációs feladatok növekedése jórészt ab­ból adódik, — és elkerülhetetlenül —, hogy növekszik a gazdaság s az egyre nagyobb termelést és forgalmat szám­ba kell venni, irányítani, értékelni, szabályozni kell — s ez egyre nagyobb munka. Mintegy a szükséges, elke­rülhetetlenül növekvő feladatok „hátán” vagy inkább „leple” alatt azonban — s ezt ma már senki sem vitat­ja — a felesleges teendők sora is bekerül például a vál­lalati ügyvitelbe: a számvitelbe, statisztikába, a pénz­ügyek stb. lebonyolításába. Ezeket a felesleges ügyviteli teendőket kellene tehát kiszűrni, ezektől megszabadulni, s akkor tüstént gyorsulhatna az ügymenet, lélegzethez jut­hatnának az adminisztrátorok. Ezzel a programmal ma már mindenki egyet ért. Ta­valy 3z adminisztratív létszámzárlat is segített, persze ennek az „egyetértésnek” a kialakulásában. Legújabban viszont a vita már azon folyik, hogy ki csökkentse az ügyviteli feladatokat?'A főhatóságok — Pénzügyminisz­térium, a KSH, a MNB — az utóbbi másfél évben már lényeges egyszerűsítésekre tettek intézkedéseket, felment­ve a vállalatokat egy sor kimutatás és jelentés készítése alól. Változatlanul sok adminisztrációs feladatot adnak vi­szont a vállalatoknak a helyi és az országos hatóságok, társadalmi és politikai szervek, rengeteg kimutatást, jelentést kérve a gyáraktól. E körben fordul elő a legtöbb úgynevezett „vadstatisztika” is, tehát az olyan kimuta­táskérés, ami nem is lenne kötelező a vállalat számára és a kimutatást kérőnek nincs rá KSH engedélye, a válla­lat azonban többnyire mégis válaszol a megkeresésre, mert esetleg nem akar rossz viszonyba kerülni a kimu­tatás „megrendelőjével”, az adott hivatallal, vagy szer­vezettel. Végül azonban — el kell ismerni — a vállalatok sa­ját maguknak is rengeteg felesleges munkát adnak. Na­gyon sok helyen például a havidíjas munkavállalók ha­vonta kétszer kapnak fizetést. Ha egyszer kapnának, az ezzel kapcsolatos munka éppen a felére csökkenne. Vagy: jelenleg például a legtöbb helyen a fuvarleveleket két- három osztály is „ügykezeli”, ezt elég lenne csak az egyikre, például, célszerűen a szállítási osztályra bízni, s ez, időszakonként, egyetlen adattal informálhatná a töb­bit. Azután teljesen felesleges ma már a 200 forint alatti fogyóeszközöket — a kalapácsot, csavarhúzót, dörzspapírt, villanykörtét stb. — munkahelyenként tételesen elköny­velni, amikor ezt egyösszegben, egyetlen tételként is el­számolhatnák. Több tízezer könyvelési tétel, egyeztetés, hibalehetőség stb. kerülne ki ezzel a vállalati számviteli munkából. Vagy például miért kell a rendszeresen ismétlődő költségeket — napidíj, szállásdíj, utazási költség — ugyan­csak mindig tételesen elkönyvelni, elég lenne minde­nütt átalányt számolni. Se szeri, se száma az ilyen apróbb-cseptjőbb ésszerű­sítési lehetőségeknek a mai vállalati gyakorlatban. E né­hány példa is igazolja, hogy ebben a programban is igaz a szólás, miszerint segíts magadon... Gerencsér Ferenc Tudósok nemzetközi kapcsolatai A Bolgár Tudományos Aka­démia 67 intézetében és labo­ratóriumában több mint nyolcezer tudós, különféle szakember tevékenykedik. A tudósok az együttműködésben rejlő lehetőségeket felismerve, mindenekelőtt a szocialista or­szágok szakembereivel közö­sen fáradoznak új eredmények elérésén. Részt vesznek töb­bek között a dubnai atomku­tató intézet, a varsói nemzet­közi matematikai központ, a minszki hőkutató, a hallei elektronikus központ munká­jában. A leggyakoribb és leggyümölcsözőbb tudományos kapcsolatok a szovjet kutatók­kal alakultak ki. Keresik azonban az együttműködés területeit a nyugati országok szakembereivel is. Rövidesen közös kutatásokra kerül sor amerikai, angol, francia, olasz, osztrák és svéd tudósokkal. Az első lépéseket már megtet­ték: az akadémia kezdemé­nyezésére Szófiában megkezd­te munkáját a Balkán-félszi­get történetével foglalkozó nemzetközi tájékoztatási köz­pont. A Bolgár Tudományos Aka­démia 124 kutatási terve kö­zül jelenleg 104 témakörben folyik közös munka más or­szágok intézeteivel és szakem­bereivel. Július elsejétől • kötelező a meghatározott gépjárművek­ben az első üléseken a biz­tonsági öv viselése. Több mint másfél hónap telt el azóta, hogy a rendelet életbe lépett, s az után kutattunk, mennyi­re hatásos. A 21-es számú úton közle­kedő gépkocsik legnagyobb hányadábaú ^becsatolták az öveket. Akadt ugyan egy-két olyan vezető is, akit a ren­dőrautó látványa késztetett arra, hogy sürgősen maga elé rántsa és beakassza az életét óvó hevedert. Voltak néhá- nyan, akiknek a háta mögött, az akasztón fityegett. Ilyen például az IE 54—94-es rend­számú gépkocsi vezetője is. — Innen indultam a vető- magbolttó!.,. — magyarázko­dott. — Csak ide lőttem a péküzletbe, azért nem csa­toltam be. Nem százméteres, de húsz- méteres úton is érhet egy ve­zetőt baleset. Nem csak ő üt­közhet, neki is ütközh ;tnek... Nagybátony határától1 kö­vettük az ZB 44—30-as 1-500- as Zsigulit. Ebből az öv tel­jesen hiányzott. A tulajdonos kinyitotta az ajtót. — Tessék nézni, nekem van biztonsági övem, a csatolórészt középre már be is szereltet­tem, de az övét, még nern tudtam felszereltetni. Angol automata. Azért * vettem iivet, mert a többi kényelmetlen.., Ezt meg nem vállalta az AFIT sem, be fogom én sze­reltetni, már szereztem csa­Vásár Budapesten, vásár Brnóban JAVABAN FOLYNAK az őszi nemzetközi vásár tech­nikai előkészületei. A Köz­szükségleti Cikkek Őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásárát 1974 óta évente rendezik meg. A hazaikkal együtt eddig több mint 30 országból jelentkez­tek kiállítók, a töb­bi között képvisel­teti magát az 1977-es őszi BNV-n Bulgária, a Szovjet­unió, NDK, Kuba, Lengyelor­szág, Románia, Csehszlová­kia, Jugoszlávia, Ausztria, Anglia, Hollandia, Görögor­szág, Olaszország, Norvégia, Franciaország, Finnország, Svájc, Japán. A megnöveke­dett érdeklődésnek megfelelő­en az idén a múlt évinél na­gyobb területet bocsátott a kiállítók rendelkezésére a Hungexpo. A több mint ezer magyar és külföldi vállalat termékeinek bemutatása cég­szerű és ágazati hovatartozás szerint történik. Az egyik legnagyobb kiállí­tó, a Szovjetunió 1977-ben ne­gyedszer, s ezúttal 1577 m2 te­rületen, 5 ágazati pavilonban állít ki. A kiállítás anyagá­ban szerepel sok más között az Elektron—712” színes tv- készülék, a „Spidola” elneve­zésű rádiókészülék, a „Meló­dia—101” zenegép, valamint a „Malachit—CT” színes vj- deomagnetofon. Láthatjuk ezenkívül a Váz—2016-os sze­mélygépkocsit, amely a görög- országi „Akropolis” rallyn aranyérmet nyert, és most szerepel először kiállításon. A szokásostól eltérően az idén szeptember 16. és 25. kö­zött tíz napon át és két hét­végén tekinthetik meg a láto­gatók a vásárt. Az üzleti tár­gyalások megkönnyítése ér­dekében három szakmai nap lesz: szeptember 19-én, 20-án és 21-én. Érdekes látnivaló­nak ígérkezik: az idén. há­rom helyen tartanak majd divatbemutatót, a „C”’ pavi­lonban pedig ezúttal Is látha­tó lesz — a nagy érdeklődés­re számottartó — autóbemu­tató. A BNV-VEL EGYIDÖBEN és egyhelyen — szintén a Do­bi István úti vásárközpontban — rendezi meg a Hungexpo az „Tnterplayexpo ’77” nemzetközi játékkiállítást és -vásárt. Ez az első hazai-nagy játékbemuta­tó, amelyen a szocialista ki­állítókon kívül több tőkés­ország kiállítója is oemutatja játékkínálatát. A magyar külkereskedelem hagyományos kiállító Brnó­ban. Ebben az évben a Pmói Nemzetközi Gépipari Vásár — szeptember 14—22. között — a 19. alkalommal nyitja meg kaput. Idén a magyar ki­állítók 1265 m2_es területet foglalnak el. A vásár jellegé­nek megfelelően hét szak- csarnokban és két szabadterü­leten tekinthetik meg az ér­deklődők a magyar exponátu- mokat. A tervek szerint a 15 kiállító több mint oO üzem és gyár, mintegy 200 termé­két vonultatja fel. A Technoimpex szerszám- és cipőipari gépeket, a Labor MIM laboratóriumi műszere­ket, az Elektromodul elektro­nikai alkatrészeket, az Elekt- roimpex elektroakusztikai be­rendezéseket, a Metrimpex szervezéstechnikai berende­zéseket és nukleáris műszere­ket, az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat pénztárgépeket, másolóberen­dezéseket, a Videoton számí­tógépeket a Medicor Művek egészségügyi felszereléseket mutat be. A Nikex építő­ipari gépeknek, a Magyar Alumíniumipari Tröszt alu- míniumidomoknak, a ZIM Lampart autoklávoknak ad helyet. A Transelektro kap­csolókat, hegesztőberendezé­seket, a Budavox híradás­technikai berendezéseket. a Komplex mezőgazdasági gé­peket küld Brnóba. A Che- mokomplex információs iro­dával képviselteti magát. Első ízben állítják ki a Brnó­ban a kisüzemi tésztaosztó. gépet. Ez a konstrukció krs- és középsütődék részére ké­szül, s a péksüteményen tésztáját egyenlő nagyságúra osztja. Nagy érdeklődés elé te­kint a Sterimob 80—M nagv - nyomású forróvizes mosó-fer­tőtlenítő berendezés, amely hideg- és forróvizes üzem­módban egyaránt üzemel tei- hető. Így a mezőgazdaságban a magas hatásfokú fertőtlení­tést. az iparban pedig a kü­lönféle gépek, berendezések mosását, tisztítását lehet se­gítségével elvégezni. A KGST-együttműködés eredményességéről tanúsko­dik a Labor MIM standján kiállításra kerülő LP 403 tí­pusú vákuum-szárítószekrény, amelyet a magyar és az NDK - beli szakemberek Közösen fejlesztettek ki. Nagy érdeklő­dés mutatkozik a BD—170 tí­pusú elektronikus pénztár­gép iránt. A hasonló pénztár­gépekhez viszonyítva előny t jelent, hogy a gépeknek adatbemenete és kiménél e van. így alkalmasak a gépi adatfeldolgozó rendszerben való üzemeltetésre. A MAGYAR RÉSZVÉTEL­NEK csupán egyik feladata az exponátumok bemutatása, a másik — legalább olyan fon­tos — feladat, hogy fórumot teremtsenek a szakemberek tapasztalatcseréjéhez. A Hun­gexpo mindkét elvárásának maradéktalanul eleget kíván tenni az idei brnói vásáron is. (—ez.—s.) , Szabad idő — szervezetien Az NDK Ifjúság:! szervezete, a Szabad Német Ifjúság számos Jó kezdeményezéssel és ötlettel se­gíti, hogy a sorába tartozó csak­nem kétmillió fiatal hasznosan tölthesse el szabad idejét. A szer­vezet keretében dalklubok működ­nek, elindították a „Fiatal tehet­ségek” mozgalmát, szervezik az Ifjú Költők Szemináriumait, az Ifjúsági Színházi Napokat. Mintegy 3 660 dalklub működik az országban 49 500 taggal. A klu­bok kórusai hangversenyeket ad­nak, a „műhelynapokon” pedig — amelyek évente kerülnek megren­dezésre a megyékben, járásokban — élénk művészeti véleménycse­rékre kerül sor. Minden évben megrendezik a politikai dalfesz­tivált is. A Fiatal tehetségek mozgalma — némileg a „Ki mit tud?”-ra ha­sonlít. Művészeti versenyein év­ről évre több mint háromszázezer fiatal vesz részt. Képzőművészeti alkotások bemutatása mellett hangszeres és vokális zenéből, sláger-, sanzonéneklésből, tánc­ból „vizsgáznak” a verseny részt­vevői. A rendszeres kulturális sereg­szemlék közé tartozik az ifjúsági irodalmi verseny is, amely fiatal tehetségek bemutatkozását teszi lehetővé. A verseny záróakkord­ja Schwerinben a Költői Szeminá­rium. Ki-ki érdeklődésének megfelelő, hasznos szórakozást találhat a kü­lönféle szakkörökben is. Az or­szág kereken tízezer művészei 1 és több mint harmincezer egyéb szakkörében a tagok több mint a fele fiatal. A fiatalok alkotókedvét és a szabad idő hasznos eltöltését bizo­nyítja a „Holnap Ifjú Mesterei­nek Vásárai” rendezvénysorozat is. Legutóbb 15 megyei, 219 járá­si és csaknem 28 ezer üzemi be­mutatón adtak számot a fiata­lok „hobbijukról”. A bemutatott művek azonban a hobbinál több­ről tanúskodtak: az ifjú alkotók 160 müvét szabadalmaztatták ugyanis az elmúlt évben. Időszerű! „Nyűg” vagy életmentő? vart, meg lemezt, amivel meg kell pótolni. A helyzet kétélű. Július el­seje már rég elmúlt. A ren­delkezés mindenféle biztonsági övre érvényes... S ami még fontosabb, nem a rendelkezés miatt, hanem a vezető biz­tonságáért van rá szükség. A mikrobuszok, kis teher­autók egy részén szerkezeti kialakítás miatt csak az utas­ülés kaphat övét. Az itt uta­zók azonban néha szintén mellőzik saját épségük bizto­sítását. Erre is két megtör­tént példa. Az egyik Nemti határában esett, — Jé, tényleg! Lehet, hogy elfelejtettem. Az előbb ki­szálltunk, utána nem csatol­tam be. .. — Amíg mondja, addig Kezevel lazítja az evet. Kétséges, riogy eredeti állapo­tában fel lett volna csatolva... — Pedig be szoktam akaszta­ni, nekem is van kocsim! Bár az igaz, ha gyakran kell ki­szállni, kényelmetlen. Alighanem más lerne a vé- hmiérftt, ha egyszer nz abla­kon keresztül kellene .kiszáll­nia.” — Én bekötném, ha nekem volna — mondja mellette a vezető, aki felelős utasáért, s bár bekötné, a mellette ülőt nem figyelmezteti erre. Az FO 97—42 rendszámú kocsi kü­lönben Szentesről érkezett. Hasonló ügy miatt állítot­tuk le az FO 09—97-es mikro- buszt. Az utas így védekezett: — Igen, az én hibám! Az az igazság, nem szeretem. Előttem mindig kövérek ül­nek a székben, rám pedig la­za, lóg. Sok különböző kiadvány is­merteti a biztonsági öv elő­nyeit. Nyakcsigolya-, kar-, me­dence-, hátgerinc-, arc-, fej-, lábsérülésektől véd, ha sza­bályosan használják. Minden utashoz be kell állítani úgy, hogy a vízszintes heveder az ölben, a medencecsontra fek­tetve, a keresztheveder a mellkas előtt — de ne a nyak előtt húzódjon, csavarodás nélkül. A hátradőlt utas te­nyere alája férjen. Július hónapban mindössze 54 esetben találkoztak a jár­őrök olyan gépkocsival, mely­ből hiányzott az életmentő öv. S'ázhuszom'árom olyan veze­tő volt, eleinek bár megvolt a felszerelése, nem használta. A zöm tehát szabályosan, a rendeletet betartva közleke­dik. Az 54 öv nélküli egy ré­sze arra hivatkozott, hogy nem kapható. A salgótarjáni járműalkatrészbolt batáridő előtt több ezer készletet adott el, azóta azonban — bár ren­deltek — nem kaptak újabb szállítmányt... A biztonsági öv nélküli ko­csik gondot okoznak. Nem­csak azok, amelyeknek tulaj­donosai már nem kaptak a boltban, hanem azok a jár­művek is, melyekbe a rögzí­tőpontok hiánya miatt nem lehet beszerelni. Ez utóbbiak­ból — előre láthatólag — még öt-tíz évig előfordul egy- egy példány a forgalomban. Erre minden gépjárműveze­tőnek gondolnia kell. A jelen rendelkezések sze­rint taxikban nem kőtelező, csak ajánlott a biztonsági öv, amit sok cserben a kocsik munkába állítása előtt ki is szerelnek. Sajnos, ez történt azzal a gépkocsival is. mely­nek vezetője és utasa augusz­tus 13-án összeütközés kö­vetkeztében meghalt. Ha a biztonsági öv rajtuk van, ta­lán könnyű sérülésekkel meg­úszhattak volna a karam­bolt. .. Jó lenne,- ha ez a szo­morú példa meggyőzné az övét mellőzőket, s na*ására a taxikba is visszaszerolnók az életmentő eszközt. — 8- — i | NŰGRAD - 1977. augusztus 23., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents