Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ p n yc ff.-: XXXIII. ÉVF„ 196. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT IHEfiKKZIIOnTGK az alkotmánynap ünnepségei Nagygyűlés Debrecenben Borbély Sándorral Felvonták az állami zászlót r A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottsága al­kotmányunk törvénybe iktatásának 28. évfordulója alkalmá­ból ünnepi nagygyűlést rendezett pénteken délután Debre­cenben. A város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozói mellet részt vettek a nagygyűlésen a hajdúsági ter­melőszövetkezetek küldöttségei is. Ott volt: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a 5TÓT elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbi­zottság első titkára, Szabó Imre a megyei tanács elnöke és Alberth Béláné a népfront megyei titkára. ' A Himnusz hangjai után a résztvevőket, majd Borbély Eikula György köszöntötte Sándor mondott beszédet. Ma biztonságban, törvényes rend közepette boldogulhat mindenki r Borbély Sándor bevezetőjé­ben az MSZMP Központi Bi­zottsága és Kádár János sze­mélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, majd alkotmányunk lényegéről Bzólva hangsúlyozta: — Alkotmányunk, amely né­pünk történelmi harcainak eredménye és vívmánya, for­rása jogrendszerünknek, fej­lődő demokráciánknak, szo­cialista törvényességünknek. A benne foglalt jogok és köte­lességek gyakorlásában nincs és nem is lehet hatalma sen­kinek meggátolni bárkit; vala­mennyi rendelkezését megtart­juk és megtartatjuk minden­kivel. Természetesnek tartjuk — mint ahogyan egész életünk formálásában mindig és min­denütt —, hogy a szocialista (jogrend érvényesítésében és betartásában is elsősorban ne­künk, a párt tagjainak köte­lességünk példát mutatni. Ez b feladat azonban korántsem olyan egyszerű, mint némelyek gondolják, hiszen még a csen­des hétköznapokon is bátor, kommunistákhoz méltó kiál­lást követel a párt tagjaitól. Mégis azt mondhatjuk, a kom­munisták ma emelt fővel áll­hatnak társaik elé az üzemek­ben, az állami gazdaságok­ban és a termelőszövetkezetek­ben. Biztonságos, emberi éle­tet ígérünk, olyan körülmé­nyeket, amelyek közepette a teremtő jószándék mindig szé­les útra talál, és álljuk a sza­vunkat. Küzdelmeink nyomán úgy, ahogy itt, Hajdú-Bi­har megyében is — az ország­ban mindenütt gyökeresen megváltoztak az életfeltételek. Ma biztonságban, törvényes rend közepette, háborítatlanul boldogulhat mindenki. A KB titkára ezután, bel­politikai életünkről szólva, a következőket hangsúlyozta: — Fejlődésünk eredménye­ként ezrek és százezrek ke­resik a lehető legkedvezőbb módját annak, hogy kell ér­telmesen,. szocialista módon él­ni és dolgozni. És kiktől vár­nák az útkeresők a meggyőző feleletet, ha nem azoktól, akik az eddigi győzelmeikben ve­zették őket? Jogos tehát az igényük, hogy korunkhoz mél­tó életforma megismerésében, a környezetünkben élő és dol­gozó párttagok mutassanak példát és személyes helytállá­sukkal is bizonyítsák: való­ban ez az egyetlen helyes élet­út, amely az ember igazi bol­dogulásához vezet. E szüntelen példamutatás követelménye megint csak gyakran a ke­mény megpróbáltatások soro­zatát igényli. Mégis, hogy a párt tagjaihoz méltón álljuk a próbát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint például a szo­cialista brigádmozgalom tö­megmozgalommá válása. Ép­pen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára kezdeményezett munkaversenyben érünk el minden korábbinál gazdagabb és értékesebb eredményeket. Elismerően szólt Hajdú-Bi­har megye gazdasági fejlődé­séről, a kimagasló ipari és mezőgazdasági eredményekről, a lakásépítési program nagy­szerű megvalósításáról, a tu­dományos, kulturális élet zőiről. A megye fejlődésének beszédes számai után hangsú lyozta: Debrecen és Hajdú-Bihar megye fejlődését számba véve, valójában a dolgozó nép ha­talmát megalapozó, megbont­hatatlan munkás-paraszt szö­vetségről, szocialista társa­dalmunk szövetségi politiká­jának kézzelfogható eredmé­nyeiről szóltam. Pártunk a nép hű szolgálataként értelmezi történelmi küldetését; poli­tikánk szocialista társadal­munk érdekeit testesíti meg és minden igyekezetünk az em béri felemelkedésért történik. Párttagságunk és egész társa­dalmunk egybehangzó akara­tának megfelelően folytatjuk ezt a politikánkat, együtt ko­vácsoljuk a jövőben is közös győzelmeinket. Jogos tehát az ünnep öröme, dolgos, boldog népünk ün­nepli honfoglalását; küzdel­mes, de sikeres életét — mon­dotta befejezésül Borbély Sán­dor. A beszéd elhangzása után a polgári Táncsics Termelőszö­vetkezet két fiatal tagja új búzából sütött kenyeret nyúj­tott át Borbély Sándornak. gyors fejlődéséről — megvál- A nagygyűlés az Internacio- tozott életünk legfőbb jellem- nálé hangjaival fejeződött be. Az alkotmány ünnepének tiszteletére pénteken délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, ka­tonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság ál­lami zászlaját. A Gellérthegyen ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászla ját. Szoborgaléria a magyar mezőgazdaság nagyjainak A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Kos­suth Lajos téri épületének ár­kádjai alatt szoborgalériát alakítanak ki; az első alko­tásokat Tessedik Sámuel, Nagyváthy János, Pethe Fe­renc és Újhelyi Imre szob­rát, valamint Erdei Ferenc domborművét pénteken ünne­pélyesen avatták föl. Az ün­nepséget Romány Pál minisz­ter nyitotta meg, majd Márta Ferenc, a tudományos Aka­démia főtitkára tartott avató­beszédet, amelyben hangsú­lyozta: a magyar mezőgazda­ság történetének nagy egyéni­ségei bár különböző korokban éltek, tanításaiknak közös vo­nása, hogy a mezőgazálkodás- nak az egész nép boldogulá­sát kell szolgálnia. Életmű­vük, emberségük követendő példa a mai kor szakemberei, mezőgazdászai és tudósai szá­mára. Az alkotmány 1. fejezetének 15. §-a kimondja: „A Magyar Népköztársaság védi a házas­ság és a család intézményét." .. .1977 februárjában megérkezett az értesítés a kincsem-pusztai kis cselédlakásba: Schulcz György és családja a balassagyarmati Nógrádi Sándor-lakótelepen két és fél szobás örök­lakást kapott — ellenszolgáltatás nélkül. (Riportunk a 3. oldalon.) Kulcsár József felvétele Ma vísi- és légiparádéval Tisztavatás a Parlament előtt Sokéves fővárosi hagyo­mány, hogy kiemelkedő ese­mények színhelye augusztus 20-án az Országház környéke. Most is itt, a Kossuth Lajos téren felvont állami zászlónál avatják a magyar néphadse­reg új tisztjeit, és a Parla­ment előtti Duna-szakaszon tartják a hagyományos buda­pesti honvédelmi nap fő ese­ményét, a vízi- és légipará­dét. A tisztavatás — amely te­levíziós közvetítéssel az egész ország színe előtt történik — 10 órakor kezdődik: a honvé­delmi miniszter megérkezé­se után felcsendül a Himnusz, ismertetik az ünnepi díszpa­rancsot, a néphadsereg ifjú tisztjei fogadalmat tesznek nemes hivatásuk teljesítésére, majd elhangzik az ünnepi be­széd és a tisztté avatott fia­talok díszmenete zárja az eseményt. A meghívottak — a fiatal katonák elöljárói, ok­tatói, a szülők — sokaságában ott lesznek az országos Ifjú Gárda-szemle több napos ese­ménysorozatán legeredménye­sebben szerepelt fiatalok is, akik az ország különböző ré­szeiből érkeznek a tővárosba. A felavatandók a magyar néphadsereg főiskoláin — a Kossuth Lajos Katonai Főis­kolán, a Zalka Máté Műszaki Főiskolán, a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskolán, va­lamint a Karikás Frigyes Ka­tonai Kollégiumban — vé­gezték el 1973-ban megkez­dett tanulmányaikat, s had­nagyi, főhadnagyi rangot kap­nak. Mivel a négy esztendő alatt nemcsak a katonai is­mereteket sajátították el, ha­nem felső szintű „civil” mű­veltségre is szert tettek, ta­nári, üzemmérnöki, űzem- gazdászi diplomát is szerez­tek. / A vízi- és légíparádé köz­vetlenül a tisztavatás után 11 órakor kezdődik. Várhatóan most is több százezer nézője lesz a bemutatónak a helyszí­nen és több millió az egyenes adásban közvetítő televízió képernyői előtt. A bemutatón a néphadsereg kijelölt alku- latai az MHSZ és a különbö­ző sportegyesületek fiataljai adnak számot felkészültsé­gükről, ügyességükről. A tűzijáték 21 órakor kez­dődik a Citadellán. A Kossuth rádióban Alkot­mánynapi krónika címmel tu­dósításokban, hangképekben számolnak majd be az au­gusztus 20. alkalmából rende­zett nagygyűlésekről és a nap egyéb eseményeiről. Közművelődési dolgozók kitüntetése a megyei tanácson Alkotmányunk ünnepe al­kalmából a közművelődés ki­emelkedő munkát végző dol­gozóit köszöntötték tegnap Salgótarjánban a megyei ta­nács dísztermében. Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyette­se mondott ünnepi köszöntőt. Hangsúlyozta, hogy a közmű­velődési törvény megvalósítá­sa érdekében végzett hatékony munkát egész társadalmunk megbecsüli, fontos példaként méltatja, hiszen a törvény minél jobb végrehajtása ér­dekében közös aktivitással olyan légkört kell teremte­nünk, amelyben a műveltség, a művelődés ügyét egyértel­műen a fejlett szocialista tár­sadalom megvalósításához ve­zető út szerves részének te­kintjük. Az ünnepi alkalommal a kitüntetéseket Illés Miklós, a megyei tanács általános el­nökhelyettese adta át. Tizen- ketten kaptak Szocialista Kultúráért kitüntetést, öten Kiváló Munkáért elis­merést, húszán megyei ta­nácselnöki dicséretet. Köszöntötték az ünnepségen Kojnok Nándort, a megyei könyvtár igazgatóját, aki az Országház Vadásztermében kiváló népművelői kitüntetést kapott, Csizmadia István nóg- rádsipeki mesemondót, aki a Népművészet Mestere kitünte­tő címet kapta meg. A Szo­cialista Kultúráért kitüntetést a következők vették át a me­gyei tanácson rendezett disz- ünnepségen: Bacsur Sándor, 9sztály vezető, Bozó József né könyvtárvezető, Homoki Lajos tanító, Mindszenti Lászlóné nyugdíjas, Pásztor Pálné ta­nár, Prokai Gábor közműve­lődési felügyelő, Schreier Kál­mán művelődésiház-igazga- tó, Simonffy Jenőné gazdasá­gi igazgató, Szoboszlai Bélá­né igazgatóhelyettes, Tóth La­jos szakközépiskola-igazgató, Vratni József, a salgótarjáni Kossuth Művelődési Ház igaz­gatója. Az ünnepségen adták át a Hazafias Népfront elismerő oklevelét is tíz társadalmi ak­tívának, akik a népfrontmoz- galorn keretében végzett nép­művelői munkájukért kaptak kitüntetést. A népművelők napja alkal­mából rendezett ünnepséget kamaraműsor színesítette, amelyen nagy sikerrel szere­pelt Csaba Péter maidal-éne- kes, Molnár Ernő és Bodnár Zoltán versmondó. Dr. Maróthy László Moszkvában Megérkezett a barátság fesztivál vonata is Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára pén­teken a Szovjetunióba utazott a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválra. A magyar delegáció vezetőjével együtt utaztak el a fesztivál vendé­gei, közéletünk ismert szemé­lyiségei, valamint Marjái Jó­zsef, hazánk moszkvai nagykö­vete. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Barabás János, a KISZ kb titkára, jelen volt V.. J. Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Pénteken a különrepülő- géppel Moszkvába érkezett dr. Maróthy László, a KISZ kb első titkárának és a fesztivál vele együtt érkezett díszven­dégeinek fogadására Borisz Pasztuhov, a lenini Komszo- mol központi bizottságának első titkára és a szovjet if­júsági szövetség több más ve­zetője jelent meg a Sereme- tyevói repülőtéren. Dr, Maróthy László kísére-' tében érkezett vissza állomás­helyére Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. A repü­lőtéri fogadtatásnál jelen volt dr. Tóth József ideiglenes ügyvivő és a magyar nagykö­vetség több más vezető beosz­tottja. ♦ Borbély Gábornak, a KISZ kb titkárának vezetésével pénteken reggel a menetrend- szerű Tisza-expresszel Moszk­vába érkezett a II. szovjet— magyar ifjúsági barátságfesz­tiválon részt vevő magyar küldöttségének az a hetvenfős csoportja, amely a néhány órával később a szovjet fővá­rosba érkezett különvonat uta­saival együtt a nap folyamán moszkvai programot bonyolí­tott le. A magyar küldöttség első csoportját Vlagyimir Grigorjev, a Komszomol köz­ponti bizottságának titkára fogadta a szovjet főváros Ki-, jevi pályaudvarán. (Folytatás a 2. oldalon) 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents