Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

* Szovjet—‘jugoszláv közlemény Az SZKP Központi Bizott­ságának és a legfelsőbb ta­nács elnökségének meghívásá­ra Joszip Broz Tito, a Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a szláv Kommunisták vétségének elnöke augusztus 16—19-én hivatalos baráti lá­togatást tett a Szovjetunió­ban. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito tárgyalásokat folytatott A barátság, a meg­értés és a kölcsönös tisztelet légkörében megtartott tárgya­együttműködés szilárdításával nek egyaránt —, hogy maguk kapcsolatos újabb kezdemé- döntsenek sorsukról. A felek aggodalmukat fe­jezték ki az éleződő afrikai helyzet, főleg a kontinensen ki­robbant konfliktus miatt A Szovjetunió és Jugoszlávia sür­gette a konfliktusok tárgyalá­sos úton történő haladéktalan békés rendezését. Szükséges­nek tartják, hogy minden ál­lam szigorúan tartsa tisztelet­ben az afrika államok függet­lenségét szuverenitását és te­rületi épségét, az afrikai né­peknek azt a jogát, hogy sza­nyezések számára, elő kell mozdítania az európai álla­mok közötti kölcsönös meg- Jugo- értés és bizalom erősödését Sző­A felek sürgették az újfaj­tái ú tömegpusztító fegyverek és azok újabb rendszerei lét­rehozásának eltiltását, s szük­ségesnek tartják, hogy véget vessenek a tömegpusztító fegyverek tökéletesítésének. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a közel-keleti . ____ l ásokon a felek véleményt helyzet továbbra is robbanás- badon és önállóan, külső be­cseréltek a szovjet—ju- veszélyes, és veszélyezteti a avatkozástól mentesen oldják goszláv kapcsolatok és együtt- vijág békéjét. Ezzel összefüg- meg a belső fejlesztés kérdé- működés alakulásáról, vala- gésben az érdekelt országok- seit és maguk rendelkezzenek mint a legfontosabb nemzet- nak határozott erőfeszítéseket természeti kincseikkel, közi kérdésekről. k^ll tenniök, hogy az ENSZ A tárgyaló felek követelték Leonyid Brezsnyev és Jo- közgyűlésének és a Biztonsá- az afrikai kolonializmus, faji szip Broz Tito megállapította, Si Tanácsnak megfelelő ál- hogy az SZKP és a JKSZ, a lásfoglalásai alapján minél Szovjetunió és Jugoszlávia előbb megtalálják az igazsá- közötti baráti kapcsolatok tő- S°s megoldást. A közel-keleti vábbi erősítésének tartós és válság megoldása és a tér­megbízható alapja a szuvere- sfg tartós békéjének szavato- szabadság és a függetlenség nitás, a függetlenség, az lása csakis abban az esetben mielőbbi és végleges kivívá- egyenjogúság, a belügyekbe lehetséges, ha maradéktala- sáért folytatott harcban, Dél­való be nem avatkozás, az nuI kivonják az izraeli csa- Afrika népeit az apartheid önállóság és a szocialista fej- patokat az arab országok megszüntetéséért vívott küz­lődés különböző útjai szabad 1967-ben megszállt területei- delmükben. megválasztása elveinek szigo- fői, valóra váltják a palesz- A felek ismét rámutattak, rú tiszteletben tartása, a két tinai arab nép törvényes hogy a szocialista országok ki­párt és a két ország interna- nemzeti jogait, beleértve a emelkedő szerepet töltenek be független palesztin állam lét- a békés egymás mellett élés rehozására való jogot, tiszte- elvei nemzetközi síkon törté­letben tartják a térség min- .nö érvényesítésében, az új vi- den országának íüggetlensé- liágbáború veszélyének elhá- gét, önállóságát és biztonsá- rításában, a nemzetközi biz­________ __ ____________ gát. A felek egyetértettek ab- tonság szilárdításában, az eny­z etközi *"együttműködés fej- ban. hogy evégett késedelem hülés további fejlesztésében és lesztése kérdéseinek. Aláhúz- nélkül fel kell újítani a Kö- az emberiség társadalmi fejlő— ták: a tartós béke, a tartós zel-Kelettel kapcsolatos gén- désében. biztonság, valamint a sokol- fi konferencia munkáját va- Ismételten leszögezték, hogy dalú nemzetközi együttműkö- mennyi érdekelt fél részvéte- az '■ nem kötelezettségi moz- dés fejlődése szempontjából lével. A konferencián a tár- galom a világpolitika egyik megkülönböztetés és apartheid haladéktalan és végleges fel­számolását. Kijelentették: ha­tározottan támogatják Zim­babwe és Namíbia népeit a cionalista, elvtársi és önkén­tes együttműködése. Külön figyelmet szenteltek a béke és a biztonság szilár­dításának, az enyhülésnek, va- valamint az egyenragú nem­feltétlenül folytatni kell az erőfeszítéseket, hogy az eny­hülés az egész világra és a nemzetközi kapcsolatokra ki­terjedjen és előmozdítsa az alapvető nemzetközi problé­mák megoldását valamennyi ország egyenrangú közremű­ködésével. . A felek nagy jelentőséget tonsági konferencia vala­mennyi résztvevő állama kép­viselői közelgő belgrádi ta­gyalások kezdetétől fogva, a °b’an fontos tényezője, amely többiekével azonos jogkörrel aktívan hozzájárul a békeharc- részt kell vennie a Paleszti- hoz, a biztonsághoz, az eny- nai Felszabadítási Szervezet- hüléshez^ ^ és az egyenrangú nek, mint a palesztinai arab együttműködéshez, a nemzet­nép kizárólagos, törvényes közi politikai és gazdasági kap- képviselőjének. csolatok igazságos rendszeré­Mindkét fél rámutatott, hogy "ek. kialakulásához, az impe­minél előbb rendezni kell a ?a^™^ a ciprusi problémát. Határozót- n^koioniahzmus, a diktatúra tulajdonítanak az európai biz- tan síkraszálltak a Ciprusi ?sszes-I«- Köztársaság függetlensége. f°ítS,lvo“ harch,°1,. szuverenitása, területi épsége, •„ ? a. ^.°^etumo I«- Ciprus el nem kötelezettségi lálkozójának, s egyetértenek politikája, valamint amellett, ^ive, világszervezet ^bé" azzal, hogy ennek a találko- hogy a sziget területéről von- . . f zónák építő jelleget kell vi- ják ki a külföldi csapatokat, s k t selnie, tág lehetőséget keU tegyék lehetővé a lakosságnak bé£é megoldásának. ^vTla- nyújtania a biztonság és az - a görögöknek és a törökök- NSZ-alapoCány maradéktalan betartásán ala­puló gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításának egye­temes eszköze, Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito áttekintette a kommunista • és munkásmoz­galom időszerű kérdéseit. Mindketten hangsúlyozták, hogy a kommunista és mun­káspártok, a haladó erők együttműködése fejlesztésé­nek szempontjából igen je­lentős helyet foglal el az eu­rópai kommunista és mun­káspártok berlini konferenciá­ja. Kijelentették, hogy pártja­ik a berlini konferencia záró­okmányában rögzített elvek alapján továbbra is készek előmozdítani ennek az együtt­működésnek a megszilárdítá­sát és fejlesztését. Joszip Broz Tito baráti látogatásra hívta meg Ju­goszláviába Leonyid Brezs- nyevet Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a meg­hívást elfogadta. A hét 3 kérdése A szovjet—jugoszláv csúcs- Indiai-óceánba nyúló, az deklődést fog tanúsítani a találkozó számított a hét leg- Adeni-öböltől délre fekvő és térség problémái iránt, segít- fontosabb eseményének, Leo- így a Vörös-tenger bejáratát séget nyújt, együttműködik, — nyid Brezsnyev és Joszip ellenőrző hatalmas földterü- persze, nyilván nem önzetle- Broz Tito megbeszélései nagy letet) az imperialisták fokozni nül. hanem a japán tőke to- jelentőségűek voltak mind a kívánják a feszültséget, mint vábbi ázsiai behatolásának két ország kapcsolatainak ala- ahogyan ez a megállapítás is- érdekében. Manilában, a Fü- kulása szempontjából, mind a mételten helyet kapott leo- löp-szigetek fővárosában tette nemzetközi, így az európai nyid Brezsnyevnek és a szocia- a legtöbb ígéretet Fukuda, kommunista és munkásmozga- lista országok pártvezetőinek „mélyen belenyúlva pénztárcá- lom fejlődésével kapcsolatban, krími találkozói után kiadott .iába”, helyesebben a japán ál­közleményekben is. lamkincstár páncélszekrényei­be. Ahol pénz egyébként bő- Az etiópiai—Szomáliái konf- ven van. A július hávi japán liktus — ki akarná tagadni? külkereskedelmi mérlegben 2 — két olyan ország között milliárd dolláros többlet je- robbant ki, amely a Szovjet- lentkezett! A japán export az Különösen fontos a szocia- unióval és a szocialista orszá- előző évi júliusi szállításokhoz mind pedig világpolitikai vo­natkozásokban, gondoljunk csak a szocialista világ és az el nem kötelezettek együttműkö­désére. lista országok és a harmadik gokkal jó kapcsolatot igyeke- ' képest 23 százalékkal emelke­Dr. Marltby László Moszkvában r (Folytatás az 1 oldalról) különvonattal Moszkvába ér- A KISZ és a lenini Komszo- kezett képviselői ünnepi fo­mol központi bizottságának gadtatásban részesültek a Ki­közös szervezésében augusztus pályaudvaron. Ezt köve­20—25-e között Leningrádban tőén az előzetes program megtartandó II. szovjetyma- szerint KISZ-küldöttségünk gyár ifjúsági barátságfesztivá­lon részt vevő magyar Küldött­ség többi tagja közvetlenül a Néva-parti városba utazott. Két évvel a budapesti I. ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­ságfesztivál emlékezetes ese- yos nevezetessegeivel ményei után most a Szovjet- kedtek,^ majd pedig a Szovjet­unió második legnagyobb vá- ünió népgazdasági eredménye- rosa ad otthont a Nagy Októ- k bemutató állandó kiállítá- beri Szocialista Forradalom son az „Október és az ifjú- 60. évfordulója jegyében zaj- sa^ pavilont tekintették meg. ló gazdag eseménysorozatnak. A magyar küldöttség az es- A magyar fiataloknak pén- ti órákban különvonattal to- teken a kora délutáni órákban vábbutazott Leningrádba. tagjai koszorút helyeztek el a Lenin-mauzóleumnál, majd lerótták kegyeletüket az is­meretlen katona sírjánál. A magyar küldöttség tagjai a nap folyamán a szovjet fővá- ismer­Gáspár Sándor fogadta Hanoi szakszervezeii küldöttségét Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken fogadta a hanoi városi szakszervezeti ta­nács küldöttségét, amely Tran Anh Lien elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. A szí­vélyes, baráti légkörben lezaj­lott találkozón áttekintették a nemzetközi, valamint a ma­gyar és a vietnami szakszer­vezeti mozgalom időszerű kér­déséit. A találkozón részt vett dr. Martos Istvánné, a szak- szervezetek budapesti tanácsá­nak vezető titkára, ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Befejeződött a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusa ' A Tanjug jelentése szerint Kommunista Párt Központi a Kínai Kommunista Párt XI. Bizottságának elnökévé vá­kongresszusa pénteken beíe- lasztotta. jezte munkáját. A kongcesz- Értesülések szerint, a kong- szuson megválasztották a párt resszus lefol ásáról rövidesen központi bizottságát. Az uj központi bizottság első ülésén hivatalos közleményt adnak Hua Kuo-fenget a Kínai ki. NÓGRAD - 1977. augusztus 20., szombat világ népeinek összefogása ak- zett teremteni, s mind a két kor, amikor például Afriká- országban haladó forradalmi ban az imperialista akna- rendszerek vannak kialakuló­munka mind láthatóbbá válik, ban. Az imperialista akna- amikor új, robbanásveszélyes munka éppen arra irányul, tűzfészkek vannak kialakuló- hogy szembeállítva egymással ban a fekete földrészen. A Etiópiát^ és Szomáliát, elsza- csatazaj a héten sem hagyott kítsák őket természetes szö- alább Etiópiában. Jogos a kér- vetségeseiktől és barátaiktól, dés, milyen erőfeszítések tör- A szocialista világra pedig ., T ,, , , ténnek az etiópiai—Szomáliái afféle „választást” akarnák ,en^; 8 laPan konfliktus békés rendezésé- ráerőszakolni, hogy most vagy kl.v.1,t®1 f ?°zos Piacra 40 sza- ért? az egyiket vagy a másikat 7a ea <a a nyugat-európai ^ támogassa, így viszont a két T~~í-U~ Érdemes időnként egy pil- ország közül egyet feltétlen lantást vetni a Távol-Keletre, elveszítsen... (Emlékezetes, a leggazdagabb -ázsiai tőkés- hogy ugyanez volt a libanoni ország, Japán politikájának, válság idején az imperialis­gazdasági helyzetének alakú- ták szándéka: azt szerették egyre'növekvő "eázdasTéi ere“ lasara. Erre most a Japán és volna elérni, hogy vagy Szí- jf^ek tekintélyed részét Dél a Közös Piac képviselői közt riával szakítson a szocialista kelet-Ázsiában használja tel folyo tárgyalások éppúgy al- tabor vagy a palesztin moz- A második világháború alatt kaimat adnak, mint az hogy galma hagyja sorsára. Nem számos ország ^ japán ! Fukuda miniszterelnök délke- sikerült a tervük...) szabás alatt állott A múltból formálódik °rJapán °Ses- A TASZSZ említett nyilat- ^kiszolglltetottsáfdf óceáni politikája? Visszatérve kozata leszögezi, hogy a Szov- . 1 ti" Európába, megállapíthatjuk, ftunió most erőfeszítéseket tfzLtásáhoThLm dofofkeni hogy a nyári vakáció sem tesz arra, hogy elősegítse Szó- p|nT ^5z éí ^nz. okozott belpolitikai uborka- malia ,es, Etiópia kapcsolatai- p“lz> penz es penz- szezont számos tőkésország- nal< békés rendezését. A bo- ban. Párizsban például tart a nyolult problémáknak, ^ ame- vita a kormánytöbbség jobb- a gyarmati múlt öröksé­oldali pártjai között és ugyan- Sóként maradtak fenn, tár­akkor a szocialista párt meg f?y^las°k útján, békés, politi- a kommunista párt vezetői is ka* rendezését kell eiérni. A sorozatos állásfoglalásokban Szovjetunió az Afrikai Egy- próbálják tisztázni a véle- ségszervezet közvetítő szere- ményeltéréseket. Mi magya- P®nek is jelentőséget tulajdo- rázza a francia belpolitikai nít, mindenekelőtt viszont viták hevességét? dett. viszont csak 5 százalék­kal több külföldi árut vásárolt Japán, mint amennyit 1976, júliusában importált. Az Egyesült Államokkal szemben is így alakult a ja­pán forgalom, az európai tő­késországokkal szemben pedig még nyomasztóbb a japán fö­tőkésországok Japánba irá­nyuló szállításai pedig más­fél százalékkal még csökken­tek is! A jelek szerint Japán az Mi magyarázza a francia belpolitikai viták hevessé­gét? Milyen erőfeszítések tör­ténnek az etiópiai—Szomá­liái konfliktus békés ren­dezéséért? A sportból vett hasonlattal élve több hírmagyarázó a „ . ... francia belpolitikai versen­Szomalia es Etiópia vezetői- gést hosszútávfutók olyan vér­től vár el államférfiúi bői- senyének tünteti fel, amelyben csességet és önuralmat, amelynek birtokában tárgya­lóasztalhoz ülnek majd. A héten a szovjet hírügy­nökség, a TASZSZ, nyilatko­zatot tett közzé az Etiópia körül kialakult helyzetről. Ez a nyilatkozat követte egy te­kintélyes szovjet társadalmi szervezetnek, az afro-ázsiai népekkel való szolidaritás ápo­lására alakult bizottságnak a korábbi állásfoglalását. E nyi­latkozatokban éppúgy hangot kapott a Szovjetunió aggodal­ma amiatt, hogy Afrika „szarvában” (így nevezik az Hogyan formálódik Ja­pán csendes-óceáni politi­kaja? Fukuda, az idős japán mi­niszterelnök, nem félve a iá- radságtól, két hét leforgása alatt végigjárta valamennyi ASEAN-ország fővárosát és a délkelet-ázsiai tőkésországok vezetőivel nagy horderejű tár­gyalásokat folytatott. Már- már „Fukuda-doktrináról” be­szél a világsajtó: e szerint Ja­pán az eddiginél nagyobb ér­trífW'W!' ■, * Hivatalos moszkvai látogatásának utolsó napján Joszip Broz Tito és szovjet vendéglátói koncerten vettek részt.~“A jugoszláv államfő Moszkvából egyhetes pihenésre a Iiajkál- tóhoz utazóit egyesek már 1—2 kilométerrel a cél előtt hosszú hajrába kezdenek... Való igaz, hogy hat-hét hónap múlva kerül sor — hacsak nem hozzák előbb­re! — a parlamenti választá­sokra. A jobboldal pártjai két­ségbeesetten igyekeznek „kö­zös programot” összeeszkábál- ni, amely megfelel Giscard d’Estaing-nek .éppúgy, mint Jacques Chiracnak, a volt miniszterelnöknek, a pillanat­nyi párizsi polgármesternek. Még inkább pedig személyi döntéseket akarnak egymástól kicsikarni: ki legyen az elnök, ki a kormányfő, ki kapja a biztosnak mondható választó- kerületeket? A baloldal pártjai közötti vitában másról van szó: fon­tos politikai döntése^ kellenek, például a nemzetvédelem dol­gában! Hogy a francia válasz­tók felelősen nyilatkozhassa­nak majd, utólagos megkérdő­jelezésre ne legyen aztán mód. Az álláspontok tisztázása köz­ben a Francia Kommunista Párt az „atornütőerő” meg­tartása mellett foglalt állást, de úgy, hogy az a „körkörös védelmet” tegye lehetővé. S természetesen az FKP elutasít­ja a francia hadseregnek a NATO-ba való visszatérését A szocialisták álláspontja külön- böző: ők a választás után még egy népszavazást is rendeztet- nénefc az „atomütőerő” dol­gában. Ugyanilyen vélemény- különbség mutatkozik — to­vábbi példaként említhetjük — a nagytőke megadóztatásában, a szociális intézkedések egyi- kében-másikában. (A legki­sebb bérek alakulásától a csa-, ládi pótlék emeléséig.) A vita kétségkívül haszno-' san tisztázhatja a baloldali pártok nézeteit, a francia vá­lasztók legkésőbb 1978. márci­usában, az urnák elé járulva tudni fogják, hogy mit akar a baloldal. Pálfy József ] t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents