Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
t> d> Magukon segítenek ' A SZURDOKPÜSPÖKI termelőszövetkezetből tavaly egyszerre négy traktorost 'küldtek tanfolyamra. Néhá- nyan, akik nem tudtak a nagy hírről, csodálkozva kapták fel fejüket: talán nem elég képzettek a gépek vezetői? Amikor aztán fülükbe jutott, hogy a közös gazdaság vadonatúj Rába-Steigert vásárol. megértették a nagy készülődést. — A Rábát addig ki sem adják, amíg ném képez rá az üzemeltető vezetőket — jegyzi meg az esettel kapcsolatban Sztrehánszki János műhelyvezető. A négy közül egy szerelő is részt vett a felkészítésen, melynek időtartama öt nap volt. A műhelyvezető meg is kérdőjelezte: lehet-e egy ilyen nagy értékű, nagy teljesítményű erőgépre ennyi idő alatt tisztességesen kitanítani olyanokat, akik először szállnak a gép kényelmes fülkéjébe? Saját tapasztalatai alapján állítja, hogy nem, hiszen a pár nap alatt a szurdokpüspökiek jóformán csak ismerkedtek a Rábával. Még szerencse, hogy a kiválasztásnál azokkal számoltak, akik temérdek tapasztalattal rendelkeznek, megbízhatóak. Mert nem mindegy ám a közösnek sem, hogy az éjjel-nappali műszakokban kik végzik a talaj művelést. Tóth Gábor, a szerelők szocialista brigádjának vezetője is dohogott a képzés hallatán. ' — A korszerű technikával nem könnyű lépést tartani. A közelmúltban egyik kollégánk háromnapos tanfolyamon vett részt. Lángész legyen, aki ennyi idő alatt képes megismerni az új berendezést — mondja. Hasonló példája akad még Sztrehánszki Jánosnak is. Említi, hogy a pétervásárai oktatási intézmény az SZK— 5-ös típusú kombájnokra hirdetett kiképzést. A szurdok- püspökiek Kupecz Józsefet küldték. A szakember csak ámult-bámult, amikor az iskola vezetői közvetlenül az aratás előtt az E—512-es kombájn vezetését tanítgatták. Nem nehéz tehát a következtetést levonni: illő lenne alaposabban megszervezni, az igények pontos ismeretében, azokat a tanfolyamokat, amelyek sikerén a termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményessége múlik. Mert például a Rába-Steiger ilyen gép, négy-öt korábbi kis teljesítményű traktor munkáját képes elvégezni. — A karbantartást a traktorosok végzik, ha nagyobb hiba fordul elő, javítási szerződés alapján érkezik a szervizkocsi a hozzáértő szakemberekkel. így a könnyebb, mert hiába mondják, hogy a motor az motor, akármilyen a típus. Mi tudjuk, mennyi vesződség van egy ismeretlen szerkezettel — magyarázza a műhelyvezető. Könnyebb lenne a dolguk —, s itt hivatkoznak a szúr-' dokpüspöki szerelők a hétféle típusra —, ha rendelkeznének a hibák felderítéséhez alapvetően fontos műszerekkel. Csak a gazdaságnak ilyen célra kevés jut, a hagyományos szerelés pedig időveszteséget, a termelésből való kiesést okoz. Diagnosztikai műszerekre fáj a tsz. szerelőinek foga, nogy a gép „betegségének” diagnózisát szerelés nélkül tudják meghatározni, s aztán már csak a beteg részegységet kelljen szétszedni. Mintha e területen —, s ez nem csupán a szurdokpüspökiekre jellemző — fáziskiesés jelentkezne a mezőgazdasági üzemekben. A gépekre összehasonlíthatatlanul többet költenek, mint amennyi a javítás feltételeinek korszerűsítésére jut. Márpedig e két dolog szorosan egybetartozik. — Főnök! Ezzel mit csináljunk? — állít be Simon Ferenc, a sok műszaki problémát megoldott szerelő egy DT—75-öshöz való nyomaték- váltó szivattyútengellyel. — Próbáljátok megjavítani, hogy ne kelljen újat vásárolni — hangzik a felelet, miközben a műhelyvezető is szemügyre veszi a megmentésre váró alkatrészt. Ez általános, mert a szerelők vállalták, hogy az alkatrész-felhasználást alaposan csökkentik. — Naplót vezetünk a felújított szerkezetekről — jegyzi meg Tóth Gábor. — Már túl vagyunk a 180 ezer forint megtakarításon. Ennek harminc százaléka majd a brigádot illeti meg prémiumra, kirándulásra. .. Az ösztönzés e formája nem marad hatás nélkül. SÉTÁLUNK A MŰHELYBEN. Az olajfoltos kövezeten épp egy műtrágyaszórót vizsgálnak, arrébb a DT—75-ös. Kinn is sorakoznak a repe- lására váró Zetorok. Nincs megállása a szerelőknek. S, ha akad szabad idejük, törik a fejüket. Simon Péter például a hidraulikus emelőt készítette el. Igaz, máshonnét koppintották, de ezreket spóroltak meg vele. S, a takarékosság elbírálásánál ez a legfőbb szempont. A szurdokpüspöki szerelők az elmés dolgokkal magukon segítenek, ha már egyszer a tsz számlájáról nem jut rá. Sz. Gy. ÉVlZI ÜDVÖZLET Nógrádiak között a gyógyüdülőben „A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot. Ezt a jogot a Magyar Népköz- társaság, a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítségével valósítja meg.” (Az alkotmány 5(. § 7. fejezetéből.) Hévíz hírneve és jellegzetessége abból adódik, hogy itt található Európa legnagyobb gyénk dolgozói, milyen gyógykezelésben részesülnek —, erről beszélgettünk az üdülő vezetőivel, beutaltakkal legutóbbi hévízi tartózkodásunkon. — Több mint két évtizede,, hogy gyógyüdülőnk, a dolgozók rendelkezésére áll. 1974-ig egy-egy turnusban 200 vendéget tudtunk fogadni, 1975-ben több mint 65 millió forintos Három generáció találkozik egy turnusban a hévízi bányász-gyógyüdülőben. A nyugdíjasokat Érnek László képviseli megyénkből. Nagy Ödönné, aki már 15 éve gondoskodik a nógrádiakról, deciméter hullámkezelésben részesíti az idős embert melegvizű gyógytava. Hévíz beruházással új szállodai részt kétféle gyógyvízzel rendelke- építettünk, s egyszerre 307 zik. Az egyik a természetes beteget, üdülőt láthatunk el — melegvízi tó, a másik a mélyfúrások által feltárt kutak meleg, kénes vize. A víz hőmérséklete nyárom 33—35 °C és télen sem süllyed 23—24 °C alá. A tó közelében hét mélyfúrású kúttal elértek olyan geológiai réteget, hogy a kutak 39—42 °C hőmérsékletű vizet szolgáltatnak lényegesebben magasabb • kéntartalommal. Ezek a források zártak, télen is teljes mértékben használható fürdőket táplálnak, melyekben a hévízi tó iszapját tetszőlegesen, illetve orvosi előírás szerint alkalmazzák gyógyításra. Ilyen zárt gyógyüdülő a hévízi bányászüdülő is. Évek során a nógrádiak ezrei fordultak már meg itt, kerestek gyógyulást, üdülést, pihenést. Egy-egy csoportban, mint legutóbb is, több mint harminc nógrádi bányász, gyári munkás és alkalmazott kap gyógykezelést. Hogyan élnek itt metájékoztat Dávid László, az üdülő vezetője. — Mindjárt hozzátehetem — folytatja, — hogy megindult a további re- konstrukció fs, s a második ütem befejeztével — természetesen a régi, korszerűtlen épületek lebontása után összesen 400 vendég ellátására leszünk képesek., Az üdülőt ugyan a Tatabányai Szénbányák üzemelteti, de fenntartásáról nyolc vállalat, az olaj- és az ércbányászat Is gondoskodik. Űgv tervezzük, hogy az új épületnél még ez év végére lerakják az alapot, s 1979 végén, 1980 elején pedig megkezdjük benne az üdültetést, a gyógyítást is. — Mit nyújtanak a beutaltaknak? — Erről talán főorvosunk és a kultúrfelelősünk tud többet mondani. Mi gyógyüdülő vagyunk, de más vendégeket is fogadunk. Ha csak azt mondom, hogy egy beutalt két hétre 392 forintot fizet be, ugyanakkor az önköltsége 1540 forint, máris bizonyítottuk, hogy az állam mennyit költ a dolgozók egészségére, pihentetésére, üdültetésére. Az ellátásról, gondolom, a vendégek többet mondanak majd. Sétálunk az üdülő környékén. Ismerős arcokat fedezünk fel. Susán Albin lakatost a nagybátonyi gépüzemből, Ná- dasdi József kányási vájárt feleségével együtt, Nováki Józsefet, a szorospataki bányaüzem vájárát ugyancsak feleségével, Katona Lászlót és feleségét a ménkesi bányaüzem fizikai munkását, és még sokan másokat. Kun P. Gyula, A legifjabbak között találtuk és feleségét A 32 esztendős szocialista fejlődés talaján bontakozott ki Nógrád megye ipari továbbfejlődésének útja. Az alapvetően nehézipari jelleg megtartása a hagyományos nagyüzemek rekonstrukcióival, s emellett új, dinamikusan fejlődő nehézipari' ágazatok meghonosításával. Ezzel együtt számottevő eredményeket értünk el Nógrádban a könnyűipar kialakításában is. Az új gyárak építésével, a régiek rekonstrukciójával a megye történetében egyedülálló ipari fejlődés ment végbe. Nógrád megyét jelentős ipari termelése miatt az ország közvéleménye az ipari megyék közé szokta sorolni. Ugyanakkor az ipari termelés mellett figyelmet érdemlő a 272 400 hold mezőgazdasági területen folyó termelőtevékenység is. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés természeti, közgazdasági viszonyait tekintve megyénk az ország legkedvezőtlenebb adottságú megyéje. A mezőgazdasági terület mintegy 60 százaléka 12 szá- falék feletti lejtésszögű, erózióveszélynek kitett terület, amellett jelentős a mezőgazdasági területen belül az erdők aránya. A mostoha természeti körülményeket fizikai és szellemi többletmunkával és jelentős többletköltséggel lehet részben ellensúlyozni. Az elmúlt évek során Nógrád megyében megszilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Kiemelkedő eredmények születtek a növénytermesztésben. Országosan is elismert rangra emelkedett a megye bo- gyósgyümölcs-termesztése. A gabonabetakarítás teljes gépesítése nagyrészt megoldott. A takarmányfélék termelésének jelentős emelkedése bizonyos fokig módosítja a növény- termelés szerkezetét, s kihat a mezőgazdaság egész szerkezetére, segíti az állattenyésztés mennyiségi és minőségi javításában. A megye iparának és mezőgazdaságának 32 éves fejlődése hozzájárult a megye lakói életszínvonalának növekedéséhez. Javult a megye, lakóinak szociális és egészségügyi ellátottsága. Létrejött az új Pénzügyi és Számviteli Főiskola, amely a megye szakemberellátását szolgálja, és szellemi életének színesebbé, tartalmasabbá válását is segíti. A községekben űj, modern rendelők kerültek átadásra, s elkészült az új megyei kórház, valamint a rendelőintézet. Több ezer kisgyermekes anya veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Jelentősen bővült a bölcsődei, óvodai napközi otthoni férőhelyek száma. A rendszeresen művelődök tábora — főként az olvasás és a tömegkommunikációs eszközök terjedésével — tovább növekedett. A családok 70—80 százaléka televízióval, illetve rádióval rendelkezik. Sorolhatnánk tovább az elmúlt évek jelentős egészségügyi és kulturális feltételjavulását, az új intézményeket, de nyilván a felsorolt néhány példából is egyértelmű, hogy jelentős mértékben javultak Nógrád lakosságának egészségi, kulturális lehetőségei, életkörülményei. Az életkörülmények javulásában fontos tényező a lakásellátottság jelentős bővülése. A 15 éves lakásépítési terv megvalósításának eredménye, hogy a megyében minden harmadik család új lakásba költözött, s jelenleg 100 lakásra 106 család jut. Javult a lakások felszereltsége, korszerűbb az energiaellátás. Tovább fejlődött a kommunális ellátottság, javultak a családok életkörülményei. A családok 10 százaléka gépkocsival, 70 százaléka hűtőgéppel rendelkezik. Az elmúlt évtizedekben a Nagy Október szellemét követve az ideológiai és kulturális élet területén is jelentős változás ment végbe. Mindenekelőtt a párttagság körében megélénkült ideológiai munka nagy hatást gyakorolt a környezetünkre, a munkáskollektívákra. Az ideológiai munka minden területen közelebb került a szocialista építés konkrét feladataihoz. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évek során több bonyolult feladatot kellett megoldani, amelyben a párttagság alapvetően, egységesen foglalt állást és vett részt a végrehajtásban. A szénbányászat korábbi és mai problémáinak a megoldása, az ipari üzemek telepítése és fejlesztése, a közös községi tanácsok létrehozása, a termelőszövetkezetek egyesülése mind következetes, meggyőző politikai munkát igényelt. A párttagság kezdeményezőkészsége, a progresszivitás eredményesen segítette a társadalompolitikai feladatok és akciók megvalósítását. A felszabadulás óta elért fejlődés a népünk egésze "által végzett áldozatos, tudatos munka eredménye. Mint ahogy a fejlett szocialista társadalom építése is az egész nép ösz- szefogását, a termelőmunkában való aktív részvételét követeli meg. Hazafias tett ma az új lakások, a bölcsődei és óvodai férőhelyek felépítése éppúgy, mint a munkaszervezés javítása, a hatékony gazdálkodás megteremtése, a munkafegyelem megszilárdítása és a hátrányos helyzetű tanulók segítése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezve napjaink forradalmi tetteire összpontosítjuk figyelmünket, és erőinket. Előrehaladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván. Mindenekelőtt a szocialista építőmunka eredménye a legfényesebb bizonyítéka forradalmi örökségünk továbbvitelének, a marxizmus—leninizmus szellemében, testvéri szövetségben azokkal az erőkkel, amelyek az egész világon, az elnyomott népek felszabadulásáért küzdenek. Nagy Október tanulsága eleven élet, igaz valóság a munkás- osztály, a párt forradalmi hagyományaihoz híven, a proletár internacionalizmus jegyében, hogy újabb magaslatra vigye a szocialista épí tóműnkét. Dr. Szomszéd Imre a salgótarjáni Hercsik Istvánt a ménkesi aknaüzem vájára és felesége, a Váci Kötöttáru- gyár kazári telepének varrógyultam Hévízen. A salgótarjáni kórházból jöttem ki a reumaosztályról, s így kaptam beutalót. Mi többszörösen kihasználjuk a hévízi tartózkodást. Én is és a feleségem is a Mátramindszentre kihelyezett gimnázium harmadik osztályának ■ vagyunk a tanulói. Az asszony közben a vállalati .Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőre is itt készül fel. Egyszóval gyógyulunk, pihenünk, tanulunk és szórakozunk is — vélekedik Kun P.'Gyula. — ön az előbb azt kérdezte az üdülő vezetőitől, hogy mit is tud ez a hely? Nos erre én válaszolok — szól dr. Plótár Imre a gyógyüdülő főorvosa. — Elmondhatom, hogy 21-fé- le gyógykezelésben részesülnek a beutaltak. A gyógytornától a szalicilpakolásig, a fürdéstől a különböző hullátnKeze- lésekig. Egy-egy idényben több mint 7700 beutaltunk van. örvendetes, hogy ezek 47 százaléka fizikai dolgozó, 24 százalékuk nyugdíjas. A kor szerinti megoszlást tekintve legtöbb a 41—50 és az 51—60 év közötti betegünk. Lehet, hogy a nógrádiaknak nem mond sokat, de számunkra igen sokat jelent a következő szám. Tavaly egész évben 112 458 kezelést végeztünk gyógyüdülőnkben. Egy-egy turnusra 4498, egy betegre pedig 450 kezelés jutott. Ezt természetesen éves átlagban kell érteni. Legjobbak az eredményeink az idült sokizületi gyulladások kezelésnél. Jók a másodlagos sokizületi gyulladásnál, de előrehaladtunk a porckorongsérveknél, az orthopédiai kezeléseknél, az idült nőgyógyászati gyulladásoknál, s más betegségeknél is. Ügy érezzük betegeink megelégedéssel távoznak üdülőnkből, amely korszerű gyógyeszközökkel felszerelt. Erről sok-sok nógrádi meggyőződött már. Az üdüléshez természetesen a szórakozás is hozzátartozik. Erről Szarka Lajos, kultúrfe- lelős gondoskodik. — Talán a leglényegesebbeket mondanám. Az üdülőben több mint 2500 kötetes könyvtár várja a beutaltakat. íróolvasó találkozókat szervezünk, ORI-rendezvényeket tartunk, kirándulásokra hívjuk vendégeinket Ellátogatunk Keszthelyre a Festetich-kastélyba, ebben a városban orgonahangversenyt, is biztosítunk, de megtekintjük a sümegi várat, a Jáki-templomot, jártunk Szombathelyen, Kőszegen, nyáron pedig sétahajózásról is gondoskodunk. Szóval a kellemest a hasznossal... Valóban, a kellemest a hasznossal. Ügy, ahogyan azt A gyógymedence a gyógyulást biztosítja a nagybátonyi gép- üzem lakatosának, Bazsó Lajosnak Kulcsár József felvételei nője a hideg-meleg vízzel, fürdőszobával, beépített szekrényekkel ellátott, lakosztálynak is megfelelő otthonába invitál bennünket. — Lassan letelik a kéthetes pihenés. Azt azonban elmondhatom, hogy nagyon sokatgyóaz alkotmány biztosítja az üdülés megszervezésének segítésével, a gyógyulást, a pihenést, a szórakozást. Hiszen Hévíz az üdvözlet mellett továbbra is várja a nógrádiakat. .. Somogyvári László NÓGRÁD - 1977. augusztus 18., csütörtök 3
