Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

Búcsúztatták a barátság fesztivál résztvevőit (Folytatás az 1 oldalról) mérnökökkel, idősekkel, fia­talokkal. A sport, a turisztika, a kulturális tevékenység ezer szállal köti össze a két nép ifjúságát. — Önök, akik most a Szov­jetunióba utaznak, olyan ál­lamba látogatnak, amely fenn­állása óta töretlenül baicol a békéért, a társadalmi hala­dásért, az emberiség .boldog jövőjéért, a világ minden ha­ladó emberével együtt a há­ború nélküli világért. — Minden békeszerető em­bernek küzdenie, dolgoznia kell azért, hogy meghiúsulja­nak a neutronbomba kiagya­lóinak és más pusztító fegy­vereket gyártó monopoltőkés köröknek gáncsvetései, rnind- azoké, akik fékezni igyekez­nek a haladó emberiség törek­véseit és háborús tűzbe akar­ják taszítani a világot, akik makacsul azon mesterkednek, hogy gyengüljön a szocialis­ta országok és más, a kapita­lista országokban harcoló an- tiimperialista erők egysége, a nemzeti függetlenségükért küz­dők összefogása. — Ezért van napjainkban különös jelentősége a szocia­lista országok testvéri összefo­gásának, nemzetközi munkás­szolidaritásnak, a békés egy­más mellett élésért, a háborús válsággócok felszámolásáért folytatott állhatatos harcnak. Ennek érdekében vállvetve küzdünk a szovjet néppel a békeszerető erők egységéért, cselekvő összefogásáért. Ezuíán arról szólt, hogy né­pünk méltóan készül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának meg­ünneplésére. Ezt fejezi ki a Csepel Művek dolgozói által kezdeményezett jubileumi munkaverseny is, amely ha­zánkban tömegmozgalommá terebélyesedett, s a Szovjet­unióban és más szocialista or­szágokban is széles visszhang­ra talált a dolgozók körében. A magyar nép, benne az ifjú­ság tettekkel, új alkotásokkal, új termelési eredményekkel nyilvánítja ki érzelmeit, szo­cialista hazafiságát, interna­cionalizmusát, a Nagy Október ri Szocialista Forradalom vi­lágtörténelmi jelentőségének megbecsülését, a szovjet nép eredményeinek elismerését. Az októberi forradalom eszméi­nek, céljainak következetes megvalósulása jól szolgálja nemzeti érdekeinket, a szocia­lizmus építését hazánkban, erősíti a béke és a 'ársadalmi haladás ügyét az egész vilá­gon. Befejezésül arra kérte a magyar ifjúság Küldötteit, hogy vigyék magukkal a szo­cializmust építő magyar nép forró testvéri üdvözletét a kommunizmust építő szovjet népnek. Biztosítsák szovjet barátainkat arról, hogy a ma­gyar nép, a magyar ifjúság tetteivel tesz hitet a két nép testvéri barátsága és a közös ügy, a szocializmus, a kommu­nizmus, a proletár internacio­nalizmus és a tartós béke mellett. A KISZ Központi Művész- együttes énekkarának ének­száma után Nagy Jenő szólta fiatalokhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar és a szovjet emberek közötti barátság a régmúltban gyökeredzik: e megbonthatatlan barátság további gazdagítását kívánta a fesztivál minden résztvevő­jének. Ismét „delegációtag”, a Kor- morán együttes adott ízelítőt leningrádi műsorából, majd V. K. Nazarov, a budapesti szovjet nagykövetség Kom- szomol-szervezetének titká­ra a hazánkban dolgozó és tanuló szovjet komszomolis- ták nevében üdvözölte a barát­ságfesztivál magyar részve­vőit. Elmondotta: a fesztivál legfőbb szervező ereje maga a barátság volt: az a barátság, amelyet a szovjet és a ma­gyar dolgozók milliói vallanak magukénak. Végül azt kíván­ta, a fesztivál résztvevőinek, érezzék magukat jól abban a városban, amely bölcsője volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. A küldöttséggel utazó Be­regszászi Olga színművész orosz népdalokat adott elő, majd Maróthy László, a dele­gáció vezetője beszélt Maróthy László beszéde Maróthy László, a második szovjet—magyar ifjúsági ba­rátságfesztiválra indulók ne­vében köszönetét mondott a párt bizalmáért, amellyel út­ra bocsátotta a küldöttséget, majd így folytatta: — Két évvel ezelőtt ebben a teremben jelentettük be, hogy meghívást kaptunk a Szovjet­unióba, a második barátság­fesztiválra. Most itt vannak útra készen azok, akik társaik bizalmából magukra ölthették a magyar delegáció egyenru­háját. — Jelentjük pártunknak, né­pünknek, ifjú társainknak, a KISZ tagságának, hogy kül­döttségünk valamennyi tagja a munkában, a tanulásban és a haza védelmére való felké­szülésben tanúsított példás helytállással, a közösségért végzett munkájával érdemelte ki a részvétel jogát. A szocia­lista munkaverseny élenjárói, a tanulmányi versenyek helye­zettjei, néphadseregünk kiváló katonái, jeles fiatal művé­szek, élsportolók és olimpiai bajnokok, kiváló KlSZ-akti- visták küldöttségünk tagjai, ök kapták feladatul, hogy, vi­gyék magukkal népünk és if­júságunk meleg, testvéri jó­kívánságait a Szovjetunió né­peinek és fiatalságának. Meg­győződésünk, hogy a magyar ifjúság méltó képviselői kel­nek útra. Ezért azt reméljük, küldetésük egyetértésre és tá­mogatásra talál népünk és if­júságunk körében. Ezt követően a KISZ kb első titkára köszöntötte a de­legációval utazó fesztiváli díszvendégeket, akik jelenlé­tükkel is bizonyítják, hogy Magyarországon, népünk min­den generációja, a kommunis­ták hárorh nemzedéke jó egyetértésben, egymást segít­ve, támogatva munkálkodik pártunk politikájának valóra váltásán. A fesztivál programjáról szólva elmondotta: — A fesztivál fórumán he­lyet kap a komoly szó, a tár­sadalom előtt álló teendők boncolgatása. De helye lesz a dalnak, a táncnak, a vidám szórakozásnak is. A leningrádi konferencia tanácskozásain szovjet barátainkkal együtt ke­ressük majd országaink előre­haladásának és a további kö­zös feladatoknak a formáit. Megvitatjuk gazdasági, ideoló­giai, kulturális és nemzetközi tevékenységünk tapasztalatait, a tömegsport és a turizmus fejlesztésének lehetőségeit és módszereit. Különféle rendez­vényeken kifejezésre juttatjuk népeink és ifjúságunk interna­cionalista szolidaritását a vi­lág haladó erőinek harcával. Fiatal szakmunkásaink vetél­kedőkön mérik össze tudásu­kat, köztük a kohászat, a gép­kocsivezetés mesterei, a fod­rászat. és nem utolsósorban a magyar konyha ifjú művészei is. Külön öröm és megtisztelte­tés számunkra, hogy a máso­dik szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál központi ese­ményeinek — alig két hónap­pal a Nagy Októberi szocia­lista forradalom 60. évforduló­ja előtt — éppen a forradalom városa, Leningrad ad otthont. Felkészültünk arra, hogy a Nagy Október és a Magyar Ta­nácsköztársaság mai örökösei együtt tisztelegjenek Lenin emléke előtt, a világ első győz­tes szocialista forradalmát megvívó munkások, parasztok, katonák és a harcaikból részt vállaló magyar intemacionaUs- ták emléke előtt, ök vetették meg a magyar—szovjet barát­ság piegingathatatlan alapját, amely tovább erősödött a hit­leri fasizmus felett aratott történelmi győzelemmel, ha­zánk felszabadításával. E ba­rátság azóta is mélyül és gya­rapszik a közös cél, a szocia­lizmus, a kommunizmus eléré­séért folytatott harcban és munkában. — ígérjük, hogy méltók le­szünk a bizalomra, s mindent megteszünk a történelmi ma­gyar—szovjet barátság ápolá­sáért — mondotta befejezésül Maróthy László. Az ünnepi nagygyűlés a DlVSZ-induló hangjaival fe­jeződött be. Szerdán megkezdődtek a szovjet—jugoszláv tárgyalások Tito elnök Moszkvában megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Pék Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Szerdán a Kremlben meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Jo- szip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöke között. Tito kedden ér­kezett hivatalos baráti láto­gatásra a Szovjetunióba. A tárgyalásokon szovjet részről Andrej Kirilenko, a KB titkára és Andrej Gromiko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, Mihail Szolomencev, az SZKP KB PB póttagja. az Oroszországi Föderáció Minisz­tertanácsának elnöke, Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, jugoszláv rész­ről Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bi­zottságának titkára, Velko Milatovics, Crna Gora Szocia­lista Köztársaság elnökségé­nek elnöke és Milos Minies, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, külügyminiszter, a JKSZ KB elnökségének tag­jai vesznek részt. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a felek tá­jékoztatták egymást a' szo­cialista és a kommunista épf- tőmunka feladatainak telje­sítéséről, az SZKP XXV. és a JKSZ X. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról. Megelégedettségüket fejezték ki az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia kö­zötti. kapcsolatok sikeres fej­lődése felett. Megvitatták a politikai, gazdasági, kulturá­lis és egyéb téren megvalósu­ló kétoldalú együttműködés bővítésének kérdéseit. Véle­ményt cseréltek számos nem­zetközi problémáról, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kérdéseiről. A meleg, baráti légkörű tár­gyalásokat folytatják. Közel-keleti jelentés Törvényesítik az izraeli megszállást A szíriai kormány kedden élesen bírálta azt az izraeli döntést, amelynek értelmé­ben módosították a megszállt Ciszjordánia és a Gaza-öve- zet arab lakosságának jogi státuszát — a két említett te­rületre kiterjesztve az izraeli oktatási és egészségügyi tör­vények érvényét. „A szíriai kormány e bűnös intézkedést úgy tekinti, mint újabb lé­pést az izraeli megszállás megszilárdítása felé, amely előkészíteni hiva­tott a Jordán nyugati partjá­nak és a Gaza-övezetnek Iz­raelhez való végleges csa­tolását” — jelentette ki a da­maszkuszi kormány szóvivő­je. Mint mondta Begin (iz­raeli kormányfő) döntése ré­sze 'Izrael expanzionista po­litikájának es célja többek között a jelenlegi békeerőfe-; szítések meghiúsítása. Hafez Asszad szíriai állam­fő kedden üzenetet kapott Carter amerikai elnöktől. Az üzenetet, amelynek tartalmá­ról semmit nem közöltek, Richard Murphy, az Egyesült Államok damaszkuszi nagy­követe adta át Asszadnak. Nógrádiak a barátsági fesztiválon Nógrád megyéből is utaznak küldöttek a II. szovjet—ma­gyar ifjúsági barátsági feszti­válra, amelyet augusztus 20— 25 között tartanak Leningrád- ban. A nagy érdeklődéssel várt eseményre a megyét Két, fiatalokból álló küldöttség is képviseli. Augusztus 17-én es­te indult útnak Budapestről — csatlakozva az országos de­legációhoz — a Nógrád me­gyeiek tizenkét fős küldöttsé­ge, amelyet Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára vezet. Leningrádban gazdag prog­ram várja a magyar fiatalo­kat. Moszkvában megkoszo­rúzzák a Lenin-mauzóleumot és az ismeretlen katona sír­ját, majd augusztus 20-án ün­nepélyes fogadtatásra kerül sor Leningrádban. Tanácsko­zások, városnézés, Leningrad környékének megismerése, szolidaritási nagygyűlés, gála­műsor teszi emlékezetessé a barátsági fesztivált. Ez alkalommal Nógrád test­vérmegyéjébe, Kemerovóba is indul KISZ-küldöttség. A ti­zenöt tagú csoportot Molnár György, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának titkára ve­zeti. A Kemerovóba induló delegáció augusztus 19-én, pénteken utazik el Salgótar­jánból. Moszkvában rövid vá­rosnézésre kerül sor,, majd augusztus 21-én érkeznek Ke- merovóba. Ismerkednek test­vérmegyénk életével, az ottla­kó fiatalok mindennapjaival. Ellátogatnak gyárakba, üze­mekbe, megtekintik a tájmú­zeumot, felkeresnek úttörőtá­bort, baráti találkozókon vesz­nek részt. A kemerovói dele­gáció augusztus 26-án érkezik vissza Nógrád megyébe. Nagy Október és a szocialista építés Nógrád megyében (3.) Az új arcú Nógrád NÓGRÁD = 1977. augusztus 18., csütörtök szocialista építés Nógrád megyében is óriási erőfe­szítéseket követel. A legjobb határozat sem valósul meg önmagától, a feladatok nem oldódnak meg au­tomatikusan. Ezért indokolt az a kongresszusi figyelmezte­tés, hogy a párt minden szintű szervezetében és szervében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehaj­tását. Ebből következik, hogy a Nógrád megyei kommunis­ták számára is elsőrendű és összetett feladat az MSZMP XI. kongresszusa határozatának a végrehajtása. Nógrád megye iparának kialakulása összefonódott a magyar nehézipar kapitalizmuson belüli fejlődésével. A múlt század közepétől meghonosodó nógrádi széntermelés, s a szénre települő nehézipari üzemek létrejötte a megye ipa­rának kis területre való koncentrálását jelentette. A nagy­részt Salgótarján, a salgótarjáni járás területén fekvő nóg­rádi iparmedence fejlődése mellett' a megye mintegy két­harmadnyi nyugati része szinte ipar nélküli mezőgazdasági terület volt. A nógrádi mezőgazdaságot a felszabadulás előtt a nagybirtok túlsúlya, s a termelés korszerűtlensége jellemezte. A szocialista iparosítás lendületes üteméhez szükség volt a bányászok megfeszített munkájára, a kohászat és az üvegipar hagyományos gyártmányaira. Ahhoz, hogy a ne­hézipar 1949—50-től kezdődően országosan fokozott mérték­ben meginduló fejlesztése keretében újabb bázisok, nehéz­ipari központok jöjjenek létre, nélkülözhetetlen volt a klasz- szikus nagyüzemek biztonságos termelése. Annak ellenére, hpgy a nógrádi szénmedence termelése egyre gazdaságtala- nabbá vált, a termelés fokozása érdekében új aknákat kel­lett nyitni, s fokozni kellett a régi aknák rekonstrukcióját. A széntermelés 1949-től 1954-ig duplájára növekedett a nógrádi szénbányákban. A szénbányászat nagymérvű fejlő­dése hatást gyakorolt a megye egész gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetére. Nőtt a bányászatban foglalkoztatottak száma, a bányászok számára biztosított kedvezőbb bérezés kihatott a megye kereskedelmi forgalmára, életszínvonalára, a bányászok szociális, kulturális helyzetének javítása ked­vezően befolyásolta a Horthy-korszakban elhanyagolt nóg­rádi művelődést és egészségügyet. A felszabadulást követő forradalmi változások meg­szüntették a faudális örökséggel terhes nagybirtokrend­szert, majd megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése, s teljes mértékben átalakult a megye mezőgazdasági szerkezete. A felszabadulás előtt az életképtelen, pénzhi­ánnyal küzdő, a mezőgazdasági munkanélküliséget tápláló nemesi középbirtokok voltak túlsúlyban. Ezt váltotta fel a szocialista jellegű nagyüzem, a korszerű gazdálkodásra le­hetőséget teremtő termelőszövetkezet. Az agrárstruktúra átalakulása nagymérvű munkaerőt szabadított fel, amelyet a szocialista ipar hasznosított. Az ipari fejlődés hatására jelentős társadalmi átréiegződési folyamat kezdődött. Több- generációs parasztcsaládok bomlottak fel, nagy méreteket öltött a parasztság ipari munkába állása. A megye munkás­ságának évenkénti átlagos növekedése 1949 és 1963 között több mint kétszerese a népesség átlagos évenkénti növeke­désének. A jelentős, s egyre növekvő munkáslétszámot foglalkoz­tató, az ország ipari termelésében jelentős szerepet játszó nagyüzemeinkben az 1960-as évek elején vált egyértelműen nyilvánvalóvá és érezhetővé, hogy a termelés további fo­kozása, és a termelési mutatók országos szintentartása az előző évtizednél jelentősebb beruházást tesz szükségessé. A minőségi követelmények szintjének emelkedése szin­tén az erőteljesebb műszaki fejlődés igényét jelezte. A ter­melési technikával szorosan összefüggött a gyártmánystruk­túra modernizálásának halaszthatatlan követelménye. Ma­gyarországon a szocialista iparosítás során végrehajtott , nagy ipari beruházások fokozatos üzembe helyezése révén megváltozott p népgazdaság, a fogyasztók igénye. A fejlő­dés menetében a nehézipar egyes területeiről nyilvánvalóvá vált, hogy további előrehaladás csak alapos modernizálás* sál és szerkezeti változással érhető el. Népgazdasági szinten a modernizálás igénye elsősorban az energiahordozók terü­letén jelentkezett. Már az MSZMP IX. kongresszusa után a megyei pártbizottság munkájában a gazdaságpolitikai fel­adatok kerültek előtérbe. Ez elsősorban abból adódott, hogy Nógrádot jelentősen érintette a fűtőanyag-szerkezet orszá­gos változása, és az elévülő nagyüzemek szorító rekonstruk­ciós igénye,' a bányászat visszafejlesztéséből következő fog­lalkoztatási gondok megoldása, s a szerkezeti változások életszínvonalra gyakorolt kedvezőtlen hatásának mérsék­lése. *

Next

/
Thumbnails
Contents