Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
Nagy jövő előtt Nyolcszázmillió nyomában Újítók, ésszerűsítők Az elmúlt években több olyan ésszerű újítási javaslat született, amely a gépjárművek karbantartásánál csökkenti a nehéz fizikai munkát. Ennek hatására gyorsabbá és biztonságosabbá vált a munka Salgótarjánban a Volán 2. sz. Vál' A BALASSAGYARMATI kábelgyár már eddig is jelentős szerepet töltött be a megye nagyüzemei között. A fiatal gyár éves termelési értéke, s ezen belül is az export részaránya oly mértékben fejlődött, hogy megközelítette, sok esetben meg is haladta nagy múltú vállalatainkét. Mindehhez nagyban hozzájárult, hogy termékeik iránt nemhogy, nem csökkent, hanem mindinkább nőtt az érdeklődés. És ez a folyamat napjainkban, s előreláthatólag még igen hosszú távon tovább tart. Különösen fontos, hogy a' nem rubel elszámolású országokba egyre nagyobb mennyiségű kábelt exportálnak; dollárbevételük a Magyar Kábel Művek éves bevételi tervének több paint a kétharmadát teszi ki. Ebben az évben — 1976-hoz viszonyítottan — több mint harminc százalékkal nőtt a más országokba irányuló kiszállítások volumene, s általuk sem várt nagyságrendben 219 százalékkal emelkedett az eddig- is jelentős mennyiségű tőkésexport. A világ „energiaéhsége” azonban tovább fokozódik. Éppen ennek részbeni kielégítésére, a termelés további fokozására nyert újabb lehetőséget a közelmúltban a balassagyarmati gyár; nyolcszázmillió forintot kaptak a Magyar Kábel Művek részére jóváhagyott hárommilliárdos összegből energiaátviteli kábelek gyártására. A művek budapesti és szegedi gyáregységeit megelőzőn láttak már néhány héttel ezelőtt hozzá az új nagyberuházás munkálatainak előkészítéséhez; ha négyhónapos késéssel is, de megkezdte a felvonulást és a földmunkát a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, az építkezés generálkivitelezője. S, hogy mire fordítják ezt a hatalmas összeget? Géczi Imre igazgató hosz- szasan fejtegette immáron letisztult elképzeléseiket, amelyek hosszú hetek óta érlelődnek a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint az IPARTERV mérnökeinek agyában, s öltenek hamarosan végleges formát a rajzpapírokon — és itt Balassagyarmat nyugati iparnegyedében... Százhetvenmilliót kötlenek csak építésre; felépül a jelenleg meglevő szerves részeként egy tizennégyezer négyzetméternyi alapterületű gyártócsarnok az összes járulékos elemével egyetemben. Hosszas töprengés után megoldódik a szállítás gondja is: az eddig hatalmas összeget felemésztő, s igencsak nem praktikus közúti szállításokat a vasúttal helyettesítik. Aminek a balassagyarmati állomástól kiágazó szárnyvonala szinte a gyár szívében ér majd véget, megtakarítva eleddig jócskán pazarolt élőmunkaerőt és jó néhány gépet is. Nem kell — mint amire még jelenleg is nap mint nap kényszerülnek: a gyárban gépkocsira felrakni a kábellel teli dobokat, elvinni a vasútállomásra, ott ismét lerakni, s — felrakni a vasúti kocsikba. Csökken a szállítási idő, az exportteljesítés egyik jelentősen befolyásoló tényezője is. Mert szállítani, hogy az hasznot hozzon a gyárnak, csak eképpen lehet: határidőre, jó minőségben, megfelelő árral. EZ UTÓBBI KÉT TÉNYEZŐ megvalósulását —, persze, hozzá kell tenni: jobb alakulását, hiszen a balassagyarmati kábelgyáriaknak eddig szinte nem volt gondja sem a MERT-tel, a Minőségi Ellenőrzési Részvénytársaság átvevő szakembereivel, sem a piachoz igazodó árajánlatukkal — a gépesítés viszi majd előbbre. Nem kis büszkeséggel említette már most Géczi Imre igazgató, hogy még a nem lokálpatrióta, tehát kevésbé elfogult szakemberek szerint is, Európa legkorszerűbb kábelgyára lesz a balassagyarmati. Svéd gyártmányú gépeket szerelnek fel a gyártócsarnokban —, onnan valókat, ahová exportjuk jelentős része, a legnagyobb megelégedésre talált utat —, amik lehetővé teszik azt is, hogy mentesüljenek a munkaerőgondoktól. Egyetlen példát említett az igazgató csak, ami híven /érzékelteti, s meg HUSZONKETTERI Füllesztő meleg az öntők csarnokában. Kalapácsok csattognak, föl-fölzúgnak a gépmonstrumok. Vékony porrétegbe süpped a láb, a lélegzet is szemcsésnek érződik. Olvadt fém izzása fénylik a munkások karján, homlokán. Ebben a környezetben dolgozik a ZIM salgótarjáni gyárának Táncsics Mihály brigádja. Mint tmk-brigád, az öntödei gépek karbantartását végzik. Huszonketten vannak: lakatosok. Tizenöt éve — a brigád fennállása óta — mindig teljesítették, amit vállaltak. Várhatóan idén sem vallanak kudarcot. Pedig — csatlakozva a csepeli felhíváshoz — magasra emelték maguk előtt a mércét. Varga János művezető tájékoztat: — A brigád feladata — karbantartó jellegénél fogva —,. biztosítani a folyamatos termelést. Ezt célozták többségükben a munkára vonatkozó felajánlások is, köztük az újítások. Egész évre három újítást vállaltak. De már eddig négy. elkészült! Közülük legfontosabb, hogy sikerült kiiktatni a — korábban sok zavart okozó — hetes szalagot. Egy acélcsúszdával helyettesítették, s így értékes import- gumiszalagot takarítottak meg. Nem hanyagolják el a tanulást sem. Jelenleg nárom fiatal brigádtag végez szakközépiskolát. Ha az iskola miatt mulasztanak, a többiek elvégzik az ö munkájukat is — zokszó nélkül. A munkahelyen kívüli kapcsolatukra jellemző, hogy a vállalásukban található egy 100 órás munkafelajánlás, amit az egyik brigádtag építkezésén végeznek el. A brigád Földi József: első embere kedése túlnyomó részében a munka termelékenységének emeléséből származzon. Az ötödik ötéves terv idején a felhalmozásnak és a' fogyasztásnak olyan arányát kell megszabni, amely egyidejűleg szavatolja a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokat és az életszínvonal rendszeres emelkedését. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztásé 73—75 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. A kongresszus egyértelműen állást foglalt a szocialista gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdésében. Az imperializmussal folytatott osztályharc diktálta igény és nemzeti érdekünk, hogy aktívan vegyünk részt a szocialista integráció minél teljesebb kibontakozásában. ,,A szocialista országok testvéri együttműködése mindegyikük és az egész közösségünk sikeres fejlődésének fontos feltétele”. A Szovjetunióval- és a szocialista országokkal az elmúlt évek során tovább erősödött a sokirányú együttműködés, amely kedvezően hatott a népgazdaság egészére, a fejlett szocialista társadalom építésére. Felszabadult hazánk 38 esztendőn keresztül állandóan érezte a Szovjetuniónak, a Nagy Október szülöttjének a gazdasági együttműködés terén tanúsított megértő, segítő szándékát, amely jól szolgálta népeink barátságát, testvéri kapcsolataink további elmélyítését. A szocialista építőmunka eredményeként mind jobb feltételek teremtődnek a dolgozók életkörülményei javítására. A társadalmi juttatások, az egészségügy, szociális, kulturális ellátottság növekedése, a lakáshelyzet javulása, a 44 órás munkahét általánossá tétele az ötödik ötéves terv alapvető célkitűzése. A nép mind gazdagabbá váló élete kézzelfogható és megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a hazánkban a javak megalkotóinak, a dolgozó embereknek a boldogulását szolgálja. A hajdani mezőgazdasági cselédek, vagy a kisemmizett ipari munkások gyermekei ma mérnökként, pedagógusként, orvosként, az egyetemi katedrán, a közigazgatásban, a fegyveres erők tisztjeként, vagy a munkapadnál érvényesítik képességüket, munkájukkal, egész életükkel bizonyítják, hogy szocialista rendszerünkben az egyén boldogulása elszakíthatatlanul összefügg az egész társadalom, a nemzet felemelkedésével. A fejlett szocializmus építése a kommunisták aktív helytállását és minden dolgozó ember odaadó munkáját kívánja. Mindenki a maga posztján őre és megvalósítója a kongresszusi határozatoknak azzal, hogy a maga kötelességeit jobban, igényesebben teljesíti. Dr. Szomszéd Imre — Tavaly többször tettünk pótvállalást, idén eddig egyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. De a szükséghez igazodunk. Legutóbb elromlott egy görgőskeverő. Gyorsan meg kellett javítani, hogy az öntöde ne álljon le. A javítás ideje 21 nap, ám az sok lett volna. Vállaltuk, hogy társadalmi munkában 10 nap alatt helyreállítjuk. Volt közben egy szombat és egy vasárnap. Akkor is bejöttünk. Nagyon r.íhajtot- tunk. Így összesen 7 nap alatt készen lett. De közben — mert a keverő állt — a kettes öntödéből kellett mintahomokot hordani. Ez három emberünket vette igénybe. Szintén társadalmi munkában végezték. Így összesen 150 óra jött össze ebből a pótvállalásból. Egy másik felajánlást a nagycsarnok tetejének a szigetelésére teszünk. Ezt nemcsak mi huszonketten csináljuk, mert rendkívül nagy munka. Az öszes tmk-brigád dolgozik rajta. A . munka értéke 150—200 ezer forint, de mi végezzük el, mert más nem vállalja. Tátrai Árpád: a brigád régi tagja: — Nézze, én úgy látom, hogy a sok vállalás, meg az eredmények ellenére az utóbbi időben kissé elhanyagolt a brigádmozgalom, legalábbis ebben az üzemrészben. Régebben volt egy üzemvezető, aki összefogta. De átszervezés miatt máshová került. Azóla akadozik a dolog. Sokszor előfordul, hogy mi mennénk, végeznénk a vállalt munkát, de mások csak halogatják. Itt van például a nagycsarnok tetejének a szigetelése. Mi elkészítjük. de nem mindegy, hogy mikor! Nyáron-e, amikor kényelmesen, félmeztelenre vetkőzve dolgozhatunk, vagy őez- szel, esőben vacogya. Valamennyire kedvünket szegte az is, hogy a brigádok vállalati értékelésével legutóbb — májusban — nem tudtunk egyetérteni. Mert az ember olyan, hogy ha érzi, hogy nem tett eleget, nem is sértődik meg. De ha tudja, hogy ott volt az „élbolyban”, jobban mellre szívja a dolgot. Az öntödében nehéz a munka. Ezen a fronton az élbolyban . maradni csak kemény emberek képesek, ók pedig — tudvalevő — nem rágódnak a szavakon. A beszéd csűrése- csavarása helyett legtöbb érvük a végzett munka. — molnár — is magyarázza, hogy a kábelgyár mindennemű szorongások nélkül vág bele a nagyberuházásba. Mégpedig azt, hogy olyan termelékenységű gépeket szerelnek be, amik lehetővé teszik, hogy a hatalmas beruházáshoz előzetesen betervezett százhetven főnyi létszám helyett elegendő lesz — hatvan-nyolcvan! És ők is főként a belső munkaerő-átcsoportosítás révén kerülnek át az új termelőegységbe. .. Jelenleg, 7—8 méternyi kábel kerül le percenként a húzógépekről: az új berendezések ennek ötszörös teljesítményére lesznek képesek. Ily módon 1981-ben a kábelgyár termelési értéke az előzetes elképzelések «zerint már meghaladja a kétmilliárd-kétszázmillió forintot, s az igazgató és az újságíró sem tudja még most, nem a legnagyobb üzemmé válik-e a megyében...? Termékeinek több mint hatvan százaléka kerül majd az exportra, s. várhatóan „dollárkitermelésük” meghaladja az évi 16 milliót. A Magyar Kábel Művek budapesti és szegedi gyáráénak a sokszorosát... Csakhát — sajnos, ismételten, s ki tudja hányadszor le kell írni — nincs beruházás gond nélkül. Mert a szakmunkások képzését elősegítendő, s az idei év eredményeit is nagyban befolyásoló tényezőként, működtethetnének már egy Svájcból beérkezett töm- lőzőgépet — a majdani gépek első típusát —, ha az állami építőipari vállalat időre elkészítené a gépalapokat. .. Még az Idén ennek termelésbe állításával közel ötven-hatvan- millió forint értékű terméket tudnának előállítani. Ami nemcsak, hogy a gyárnak jelentene sokat, de — jelentős importot is kiváltanának. S, hogy teljesíti-e vállalt kötelezettségeit az építőipari vállalat? ARRÓL BESZÉL végezetül az igazgató, hogy rajta tartják a kezüket — erősen — a kivitelezéssel kapcsolatos valamennyi terven. Hogy ne legyen percnyi fennakadás sem... Hogy a meghatározott ütemek szerint valósuljon meg az új beruházás... Hogy az elképzelések szerinti időpontban kezdjenek el forogni a gépek. Ami nemcsak az övék — a népgazdaság érdeke is! Karácsony György lalat telephelyén. A gépjármű akkumulátorainak kiemelése a nehéz fizikai munkák közé tartozott, de ez már a múlté. A szállítókocsi, melynek szintmagassága állítható, Csengődi László akkumulátorkezelő munkáját segíti. A másik ötletes újítás a ZIL-gépkocsik kiegyenlítőműve ki- és beszerelésének munkamenetét könnyíti. Képünkön Péter- vári János autószerelő a célszerszám segítségével dolgozik. — ft — Számok és ami mögöttük van A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában júliusban foglalkoztak a gyár biztonság- technikai helyzetének értékelésével és megtárgyalták a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések megvalósítását. A gyár termelési tervével párhuzamosan a mindennapi feladatok homlokterében állt a gyár munkavédelmi helyzetének állandó figyelemmel kísérése, a munkahelyek biztonságának fenntartása, s azok az intézkedések, amelyek védik a dolgozókat a balesetek ellen. Az állandó és folyamatos munkavédelmi intézkedések az első fél évben meghozták azokat a kedvező eredményeket, amelyek a balesetek számának csökkenésében, a kieső munkanapok Kedvező alakulásában mutatkoznak meg. Mit is mutatnak a számok az első féléves eredmények tükrében? Az üzemi balesetek száma 1977. első fél évében 12, a kiesett munkanapok száma 229, 1976 első fél évében üzemi balesetek száma 37, kiesett munkanapok száma 700 volt. Kitűnik az adatok értékeléséből, hogy mind a balesetek száma, mind pedig a kiesett munkanapok száma csökkent az előző év hasonló időszakához képest. S ha a szamok mögé nézünk, látni keli, hogy az eredmények nem maguktól jöttek, hanem a dolgozókkal való törődés, az őket érintő biztonságtechnikai intézkedések, rendeletek által megszabott előírások betartásának I megkövetelése húzódik meg. S 1 itt egy kicsit el kell időzni. Mert az emberekkel való törődés az alapja annak, hogy a jövőben még kedvezőbben alakuljanak a munkakörülmények, még biztonságosabb legyen a munkahely, s a legtöbb értéket képviselő embert megóvjuk a báleseti veszélyektől. Mi a döntő a munkavédelemmel kapcsolatos rendkívül sokrétű és bonyolult levékeny- ségbenz A rendeletekben, óvó 1 rendszabályokban, szakmai út- mutatóiiban "meghatározott munkafeltételek megteremtése csak akkor válik valósággá, ha a modern technikai berendezések alkalmazása mellett elérjük az afféle __ gondolkodást, hogy minden' önmagunkért, az emberekért van. Nem csupán be kell tartani az előírásokat, hanem a termelésben részt vevő dolgozónak egyéni szükséglete, igénye kell, hogy legyen a biztonságtechnikai előírások betartása a munkavégzés során. Vajon mit ér a legtökéletesebb védőberendezés, p védőruha, a védőfelszerelés, ha a munkahelyi vezető távollete esetén — csupán kényelemszeretetből — félretesszük, s vállaljuk a veszélyeket? A legtökéletesebb gép is elveszíti értékét, ha a munkaterüíet elhanyagolt, s a szerteszét dobált alkatrészek között kell a munkát végezni, amely a legtöbb baleset forrása, s minden percben veszélyezteti a dolgozók biztonságát. Létszámnövekedés nélkül az, 1976. évi 103 millió forint *ter- meléssel szemben 1977 első fél évében 163 millió forint termelési értéket, produkáltak, ami 63 százalékkal több az előző év hasonló időszakához képest, s a termelési növekedést a balesetek és kieső munkanapok lényeges csökkenése kísérte. Ma kedvezők az eredmények, azonban mégsem lehetünk elégedettek, mert van bőven tennivaló. Nem ok nélkül tartja fontosnak a gyár vezetése a különböző továbbképző tanfolyamok megszervezését, a dolgozók felkészítését a biztonságos munkavégzésre. Tovább kell lépni a biztonságos termelés érdekében. Fel kell tárni a veszély- forrásokat, s azokat ki is kell javítani. A munkavédelem összetett, bonyolult, s igen sokrétű feladat, melynek megvalósításában össze kell fogni a gyár műszaki és gazdasági vezetőinek, a társadalmi szerveknek, a munkavédelmi őrmozgalom tagjainak, a szocialista brigádoknak. és minden dolgozónak. S ha az a lendület, és segítőkészség, amely az első féléves munkát jellemezte, a jövőben is megmarad, nyugod- tabban nézhetünk a következő időszak elé, mert önmagunk biztonságát, s a társadalom ügyét szolgáljuk. .-Itt, ' Angyal Albin ’ j NÖGRÁD - 1977, augusztus 17., szerda ^ 3
