Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

nP®J H/f J rl! r 13 á a ISzovjet alkotmánytervezet

I ito Moszkvába érkézéit F& törekvés a szociálista

Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának einőke, államfő. \ moszkvai repülőtéren I.eonyiö Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke fogadta a vendéget.

(Folytatás az 1. oldalról)

gadta a diszalakulat parancsnokának jelentését, majd felhangzott a két ország állami himnusza.

Ezután Joszip Broz Tito üdvözölte a fogadására megjelent szovjet párt- és állami vezetőket, a külföldi diplomáciai képviseletek vezetőit, valamint a jugoszláv kalónia tagjait.

A moszkvai dolgozók hosz- szan tartó forró ünneplésben részesítették Joszip Broz Ti- tót és Leonyid Brezsnyevet, akik ezt követően kíséretük tagjaival gépkocsiba szálltak és a szovjet fővárosba hajtottak.

A szovjet televízió helyszíni közvetítésben számolt be Joszip Broz Tito repülőtéri . fogadtatásáról.

Leonyid Iljics Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnöke és Tito elnök személyes találkozói az utóbbi évtizedben rendszeresekké váltak. A két államférfi 1571 óta ezúttal hatodik alkalommal folytat majd eszmecserét egymással a szovjet—jugoszláv kapcsolatok és a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről.

Kedden a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP

Központi Bizottságának főtitkára. átnyújtotta az Októberi Forradalom érdemrendet Joszip Broz Titónak.

Joszip Broz Titót a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomban való aktív részvételéért, a fasizmus ellen vívott közös harcban szerzett érdemeiért, az SZKP, és a JKSZ. a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez és megszilárdításához való hozzájárulásáért 85. születésnapja alkalmából tüntették ki az érdemrenddeL

A kitüntetés átadásánál jelen voltak az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének és a minisztertanács elnökének a helyettesei, a legfelsőbb tanács két házának elnökei, miniszterek, valamint más hivatalos személyiségek.

A kitüntetés átadása alkalmából beszédet mondott Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito. (MTI)

Púja Frigyes Koreában

Púja Frigyes a Magyar Nép- köztársaság kormányának külügyminisztere Ho Daninak. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesének és

külügyminiszterének meghívására kedden délután Phenjanba érkezett.

A KNDK fővárosának repülőtéren Púja Frigyest meghívója, valamint Li Cshang Űzőn kultúra és művészeti

miniszter, Kim Gjong Rjon pénzügyminiszter és a koreai külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa fogadta.

Jelen volt Szabó Ferenc phenjani magyar nagykövet. Röviddel megérkezése után Ho Dam udvariassági látogatáson fogadta a magyar külügyminisztert és kíséretét, majd díszvacsorát adott tiszteletére. (MTI)

demokrácia szélesítése

Az államhatalmi szerveknek az új szovjet alkotmánytervezetben megfogalmazott jogi státusáról, a szovjet társadalomban betöltött szerepéről ír Alekazej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, szövetségi tanácsának elnöke a Pravda keddi számában. Egyebek között rámutat:

Az alkotmánytervezetben rögzített fő törekvés mindenekelőtt a szocialista demokrácia további szélesítése es elmélyítése. Különösen meggyőzően nyilvánul meg ennek össznépi jellege a 'anácsolt tevékenységében, amelyek a Szovjetunió politikai alapját képezik.

Ezzel kapcsolatban azokra a tételekre kell rámutatni, amelyek továbbfejlesztik a népi küldötték tanácsai megalakulásának rendiét és revékenysé- gét meghatározó demokratikus elveket.

A jelenleg hatályos alkotmányhoz képest a tervezetbe új cikkelyek kerültek, amelyekben pontosabban és teljesebben megfogalmazódik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az általa választott állandóan működő szerv, az elnökség mindenre kiterjedő hatásköre. Ide futnak össze — Leonyid Brezsnyev szavaival — a szovjethatalom szálai, amelyek a több mint 50 ezer helyi tanácstól indulnak el, ezrek és ezrek fordulnak ide legkülönböeő kérdésekkel.

A tervezet, megerősítve a két ház, a szövetségi és a nemzetiségi tanács egyenjogúságának elvét, az egyenjogúság új, lényeges elemét tartalmazza, kimondva: a kamarák egyenlő számú küldöttekből állnak, ami nem lcis jelentőségű, például a törvények elfogadásánál. Mint ismeretes a legfelsőbb tanácsnak jelenleg 1517, a szövetségi tanácsnak 767, a nemzetiségi tanácsnak 750 tagja van.

Az alkotmánytervezet pontosan megfogalmazza a képviselők jogait és kötelességeit. A küldöttek — állapítja meg a 101. szakasz — a nép teljhatalmú megbízottjai a népi küldöttek tanácsaiban. Tükröződik ez a tanácsok összetételében is. így a legfelsőbb tanács küldötteinek 32,8 százaléka munkás, 17,9 százaléka kolhoztag, 49,3 százaléka a tudomány, a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a párt, tanácsi, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek dolgozója, 68,7 százalék férfi, 31,3 százalék nő. 72,2 százaléka párttag vagy -tagjelölt, 27,8 százaléka pár- tonkívüli. A képviselők 18,4

százaléka 30 éven aluli. A legfelsőbb tanács tagjai 61 nemzetiséget képviselne«.

Az új alkotmány elfogadása történelmi határt húz államunk fejlődésében, amely a proletárdiktatúra államaként keletkezett és a fejlett szocialista társadalomban azt követően, hogy a munkásosztály ideológiai-politikai álláspontját a lakosság minden rétege magáévá tette, össznépi állammá alakult, amelynek legfőbb célja a kommunizmus felépítése. (MTI)

Kipukkadt léggömb

. Az arab világban óriási vihart, másutt gúnyos megjegyzéseket és nagy vitákat kavart az izraeli kabinetnek egy most bejelentett döntése. Eszerint az izraeli állampolgárokra vonatkozó egészségügyi és szociális rendelkezéseket kiterjesztik a Jordán folyó megszállt nyugati partján és az ugyancsak megszállt gazai övezetben élő arab lakosságra is.

Az igazság az, hogy ezek a rendelkezések voltaképpen jogok bizonyos ingyenes vagy filléres egészségügyi és hasonló vonatkozású szolgáltatások igénybevételére. Magyarul: ha mindentől elvonafkoztatunk, az új helyzet a korábbinál kedvezőbb a közvetlenül érintettek, a megszállt területeken élő egyes arabok szempontjából.

Csakhogy a politikában — mint általában, az eleiben —, nem lehet a dolgokat „önmagukban”, összefüggéseikből kiragadva szemlélni. Hiába igyekszik Menahem Begin izraeli miniszterelnök — a maga körülhatárolt céljainak megfelelően nem ügyetlenül — „pusztán humanitárius intézkedéseknek” feltüntetni a történteket, világos, hogy enyhén szólva nem elsősorban erről van szó.

A döntés olyan átlátszóan és egyértelműen politikai természetű, hogy még a kedvezményekben részesülők sem örülnek neki, sőt. mint a hírszolgálati irodák jelentik, tömegesen tiltakoznak ellene. De miért? Hiszen ezután ingyen vagy majdnem ingyen vehetnek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyekért eddig íizet- niök kellett?

Az ok világos, ök is tudják: a Begin-kabinet azért hozta ezeket az intézkedéseket hogy újabb politikai-jogi iépést tegyen e területek teljes bekebelezése felé. Nincs megfigyelő, akinek kétsége lenne aziránt, hogy az izraeli katonai vagy félkatonai telepek létesítése után ez a lépés újabb mozgás egy olyan irányba, amely rendkívüli módon megnehezíti a jövőbeni tárgyalásokat.

Ráadásul a döntés olyan időpontban született, amikor külügyminisztere kőrútjának vitathatatlan kudarca után Carter elnök nyilatkozataiban egymás után próbál feleregetni valamiféle kincstári derűlátással töltött léggömböket.

Az egyik ilyen léggömb pukkadt most ki — a léggömbök sajátosságainak megfelelően, meglehetősen nagy zajjal...

Harmat Fodra j

Denktas harcias kijelentései

„Ha szükséges, a török anyaország segítsége nélkül is mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtartsuk függetlenségünket és eddig elért vívmányainkat” — jelentette ki Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője Famagusta török megszállásának harmadik évfordulója alkalmából. Denktas egy katonai parádét tekintett meg a városban. Húszperces beszédében többek között kijelentette: „sző sem lehet arról, hogy akár egy négyzetméternyi területet is visszaadjunk a görögöknek. Ciprus kérdésébe» nem vagyunk hajlandók engedményekre. Nem fogunk senkit sem elismerni, bárki is legyen az elhunyt Makariosz utóda”. Beszédében Denktas többször is megismételte, hogy az 1974-es török akció „békehadművelet volt”, s a török csapatok „békefenntartó

erők”. (MTI)

)

Elutazott McGorern szenátor

' George McGovern szenátor, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának tagja, aki néhány napot Budapesten töltött, kedden elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy János külügyminiszter-helyettes és Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának tagj’a. Ott volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI)

Összetűzések Birminghamban

Pietsc Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:

Hétfő estére Londonból Birminghamba tevődtek át a faji gyűlöletet szító

nemzeti front elleni tiltakozó megmozdulások. A város

Ladywood nevű kerületében több százan tüntettek egy iskola előtt, ahol a fasiszta szervezet gyűlést tartott a csütörtöki képviselői pótválasztásra való készülődés jegyében.

A kivezényelt mintegy 1000 rendőr és a tüntetők között

ismét összetűzésekre került

sor. Több mint hatvanan könnyebben megsebesültek és a rendőrség tíz személyt letartóztatott.

Időközben különös „taktikai

vita” kezdődött a politikusok és a rendőrség, között azzal kapcsolatban, hogy kit illet a felvonulások és tüntetések esetleges betiltásáról szóló döntés meghozatalának joga.

David McNee, a londoni rendőrség vezetője — akit rendkívül sok vád ért Mer- lyn Rees belügyminiszterrel együtt a nemzeti front szombati provokatív akciójának engedélyezése miatt — hangoztatta: „a betiltást elrendelő döntés egyedül és kizárólag csakis a kormány joga lehet”. Mint mondotta: „a

rendőrségnek az a feladata, hogy elbánjon a törvényszegőkkel, de nem várható el. hogy politikai szempontok alapján független döntést hozzon”.

2 NÓGRAD - 1977, augusztus 17., szerda

A Nagy Október és a szocialista építés Népé megyében (2.)

A fejlett szocializmus

A magyar forradalmi mukásmozgalomban, a magyar kommunista mozgalomban történelmi hagyományokra épül az az igény, h gy a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatainak alkotó felhasználása szerv« része legyen a forradalmi küzdelemnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján lelkesülve hozta létre a magyar munkásosztály a Tanácsköztársaságot 1919-ben, s az első fiatal proletárállamot — amelyet a magyar dolgozó tömegek bizalma övezett — az imperializmus ellen vívott harcban. A magyar nép elszántságát Szovjet-Oroszország elvi és erkölcsi példája és segítsége erősítette. Az egész társadalom büszke arra, hogy a magyar proletariátus harcának nemzetközi jelentőségét felismerve Lenin személyes üzenetekben is segítséget adott a magyar íanácsállamnak.

A Magyar Tanácsköztársaság vérbe fojtását követő 25 éves fasiszta terror alatt is a nemzetközi munkásmozgalom, s ezen belül a szocializmus megvalósításában jelentős sikereket elérő Szovjetunió növekvő ereje adott biztatást és az illegalitás körülményei között a forradalmi harcra lehetőséget a magyar kommunista mozgalomnak. A szovjet hadsereg hősi harca nyomán hazánk 1944. szeptembere és 1945. áprilisa között felszabadult a német fasiszta elnyomók és a magyar fasizmus béklyója alól. Ezzel lezárult a tőkések és nagybirtokosok hatalmának időszaka, s népünk elindult a szocialista forradalom győzelméhez vezető, népi demokratikus átalakulás útján. A magyar történelemben 1944—45 a forradalmi lehetőség megteremtésének ideje, s ez a lehetőség csak a Szovjetunió szocialista segítségének és a magyar munkásosztály forradalmi elszántságának találkozásával alakulhatott ki. Hazánk szocialista fejlődésének egész menetében döntő jelentőségű a Szovjetunió léte, a szocialista tábor kialakulása.

A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében szinte elemi erővel nyilvánul meg a Szovjetunióval és a testvérpártokkal való internacionalista viszony további erősítése. Az októberi forradalom tapasztalata bizonyítja, hogy a munkásosztály vezető szerepe mindenekelőtt forradalmi élcsapata, a párt útján valósul meg, amelynek marxista—;

leninista ideológiája és politikája a munkásosztály érdekeit fejezi ki, a munkásosztály érdekeinek legtudatosabb, legkövetkezetesebb képviselője. A munkásosztály vezető szerepe megtestesül a part szervező, mozgósító, nevelő tevékenységében, a párt irányító szerepének érvényesülésében. A párt a fejlett szocialista társadalom építésének az időszakában tovább növeli a munkásosztály befolyását az egész társadalom életében. A szocialista fejlődés során mind több dolgozó- társadalmi aktivitására van szükség, szocialista rendszerünknek igénye van a szocializmust építő emberek teremtő gondolataira, cselekvő társadalmi közreműködésé- sére, öntudatos termelőmunkájára.

A szocialista építés jelenlegi szakaszából természetesen következik, hogy a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet szentel a gazdasági építőmunka kérdéseinek. Az MSZMP a magvar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom gazdag tapasztalataira építve dolgozta ki és fogadta el programnyilatkozatát amely hosszú távú feladatok valóra válását határozza meg. „A Magyar Szocialista Munkáspárt. híven a kommunisták hagyományaihoz, akik mindig nyíltan hirdették céljaikat, e programnyilatkozatban vázolja törekvéseit, amelyek a társadalom további szocialista fejlődéséért folytatott harcában vezérlik. A következő 15—29 évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz a kommunizmushoz”.

Az MSZMP programjának megfelelően a XI. kongresz- szus egyértelműen állást foglalt az ötödik ötéves terv alapvető célkitűzéseiben. Meghatározta a gazdaságpolitikai feladatokat, mely szerint biztosítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő, időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az tötödik ötéves terv idején — 1976. és 1989. között — a nemzeti jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 33—35. az építőiparé 35—37, a mezőgazdaságé 16—18 százalékkal növekedjék. A nemzeti jövedelem nőve-