Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
Egységesebb (cselekvéssel Meggyorsult, tervszerűbb megyénk gazdasági fejlődése Interjú Devcsics Miklóssal, a megyei pártbizottság titkárával Szombaton közöltük, hogy a megyei pártbizottság ülésének ismertetésére visszatérünk. Az 1977. évi cselekvési program időarányos végrehajtását és a további feladatokat tárgyalták. Devcsics Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát kértük meg, hogy a testületi ülésen elhangzottak alapján válaszoljon kérdéseinkre. — Mi jellemezte az 1977-es év előkészítését? — Az előkészítés során abból indultunk ki hogy ez az év cjöntö esztendő ötödik ötéves tervünk sikeres megvalósítása céljából, ami egyúttal azt is jelenti számunkra, hogy pótolnunk kell az 1976-ban bekövetkezett kieséseket-is. igaz, még csak öt hónapról van konkrét információnk, ezek azonban megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy a lényeges, a fejlődést meghatározó tendenciáka, és összefüggéseket reálisan ítéljük meg. Az első fél év kedvezőbb körülmények között kezdődött mint az elmúlt év, mert mind tartalmában, mind formájában sokat javult a tervezői munka, s ez jelentősen segítette a tervszerűbb, a lendületesebb, a céltudatosabb termelői és gazdálkodói tevékenységet. A korábbi évekhez képest az idei tervek időben elkészültek, s ez a végrehajtás megszervezéséhez biztosított jó lehetőséget. Az idén először a mezőgazdasági szövetkezetekben a zárszámadó közgyűléseken tárgyalták meg és fogadiák el az 1977. évi célkitűzéseket. — Az elmondottakban milyen szerepük volt a különböző szerveknek? — Előnyös hatással volt a tervezői munka színvonalának emelésére a minisztériumok részéről megnyilvánuló fokozódó igényesség, az a nézetazonosság, ami a területi pártszervek, a helyi üzemek, a minisztériumok és a nagyvállalati központok között létrejött a követelmények kialakításában, a lehetőségek felismerésében, az adottságok kihasználásában és a megoldásra váró kérdések rendezésében. Jótékonyan hatott a tervezés tartalmi színvonalára a növekvő demokratizmus, amely során a feladatokat jól össze lehetett kapcsolni a szocialista munkaverseny célkitűzéseivel. Az előbbiek viszont kedvezően visszahatottak a tervekre. Ennek megfelelően a tervek tükrözik azokat a népgazdasági célkitűzéseket és megyei követelményeket, amelyeket a Központi Bizottság 1976. december 1-i és a megyei pártbi- zotság 1976. december 14-i határozata jelölt meg. Jelentős szerepük volt a pártszervezeteknek, akik a tervek kidolgozása mellett olyan cselekvési programokat állítottak össze, amelyek ösztönzőleg hatottak a kezdeményezőkészségre, az alkotó munkára. A cselekvési programok tartalmukban tovább fejlődtek, s ez jótékonyan hatott a gazdaság- szervező, irányító és ellenőrző munka színvonalának emelésére. Az előbb említett programok egy korábban megkezdett, alaposabb gazdasági, szervezési munka eredményeire épültek. Nem foglalkoztak minden részkérdéssel, hanem a megyei pártbizottság határozata szellemében a kiemelt feladatokra irányították a figyelmet. Többségükben olyan helyi tennivalókat jelöltek meg, amelyeket az adott üzemben kell és lehet megoldani. Olyan sajátos tennivalót írtak elő, ami csak az' adott üzemben jelentkezik — új beruházás üzembe helyezése, exporttermelés gyors ütemű növelése, a minőség átfogó javítása, új termékek bevezetése. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak felvilágosító, nevelő munkájuk során sikerült meggyőzni a dolgozók többségét a tervek teljesítésének szükségességéről, fontosságáról. Gazdaságpolitikai agitációjuk során nemcsak elfogadtatták, hanem tudatosították, illetve megerősítették a dolgozók felfogásában, hogy egyéni elképzeléseik csak akkor valósulnak meg, ha a gazdálkodás minden területén megbirkóznak a javukat szolgáló, sokrétű, de reális és teljesíthető feladatokkal, a hatékonyság követelményeivel. A program elfogadásával egyidőben meghatározták a kommunisták feladatait. Ugyanakkor megjelölték azokat a területeket, amelyekhez a társadalmi es tömegszervezetek segítségét kérik. Ezt követően rendszeresebbé tették a végrehajtás ellenőrzését, a különböző pártfórumokon pedig elszámoltatták a felelős vezetőket. Tovább fejlődött a szakszervezetek és KISZ-szervezetek termelést segítő tevékenysége is. A szakszervezetek különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaverseny megszervezésében, a védnökségek kialakításában vállaltak jelentős szerepet. A tanácsok rendszeresen visszatértek a legfontosabb feladatok végrehajtásának megvizsgálására. Aktívabb, kezdeményezőbb szerepet vállaltak a fejlesztési feladatok teljesítésében, a beruházási munka színvonalának javításában, nagyobb figyelmet fordítottak a költségvetés, a gazdálkodás javítására, a fenntartási észközök hatékony, ésszerű felhasználására, az intézmények irányításának, gazdálkodásának korszerűsítésére. * * A szövetségek, különösen a háztáji gazdaságok további fellendítésében, a lakossági fogyasztási igények jobb kielégítésében vállaltak aktíyabb szerepet. A párt-, az állami és társadalmi szervek eredményesebb munkája, a jobb munkamegosztás nagymértékben hozzájárult az egységesebb szemlélet és cselekvés kialakításához. A vezetők döntő többsége nagy felelősséggel és hozzáértéssel tett eleget a megnövekedett követelményeknek. Ebben része van a tervszerű kádercseréknek is. — Milyen feladatokat állított a középpontba a megyei pártbizottság? — Kiemelt feladatként határozta meg a gazdálkodás színvonalának sokoldalú javítását. Ezzel összefüggésben az export dinamikus növelését, a beruházási munka javítását, az állattenyésztés fejlesztését. A célok eléréséhez a legeredményesebb módszernek, eszköznek a tartalékok következetes feltárását és hasznosítását tartotta. Az exportárualapok növelése érdekében az ütem emelését, a piaci stabilitás megteremtését, az igényekhez való gyors igazodást, valamint a termékek minőségének javítását szorgalmazta. Az előbbiek megvalósításához jó alapot adtak azok az ágazati fejlesztések, amelyek nemcsak az országosnál nagyobb ütemű termelés megvalósítását tették lehetővé, hanem olyan irányba terelték a megye iparszerkezetét amely során mód nyílt az exportárualapok bővítésére, a választék szélesítésére, több új termék bevezetésére. — Az iparban mely területeken jelentkeznek az eredmények? — A megyei átlagnál és az elmúlt évinél nagyobb termelésnövekedést terveztek az új üzemek, a kapacitást bővítő és rekonstrukciós fejlesztéseket végrehajtó gyárak, és azok, ahol a termékek megfelelnek piaci, a népgazdasági érdekeknek. Az iparban tizenkilenc legjelentősebb termelőegység termelésének és gazdálkodásának alakulását kísérjük figyelemmel. Ezek az üzemek egyúttal reprezentálják a megye iparát is. Az év első öt hónapjában 7,7 százalékkal növelték termelési értéktervüket. Az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődtek az új üzemek (VEGYÉPSZER, nagybátonyi haris- nyagyár, FÜTÖBER) a kapacitásukat bővítő hagyományos gyárak {Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a salgótarjáni öblösüveggyár, a Salgótarjáni Ruhagyár) és a jól értékesíthető gyártmányszerkezettel rendelkező üzemek. Dinamikusan fejlődött a könnyűipar és a szövetkezeti ipar is. örvendetes dolog, hogy a termelés növekedését telies egészében a termelékenység emelésével biztosították. Folytatódott a korszerű gyártmányszerkezet kialakítása. Űj termékek gyártásához — DS—Reck nehézállvány, Cö2 hegesztőhuzal, magnómotorgyártás — kezdtek, nagyobb tömegben. Jelentős gépi rekonstrukció folyik az üveggyárakban, korszerű önjáró gépek kerültek a szénbányákba a termelés gyorsítása és a költségek csökkentése céljából. A gyártmányszerkezet előnyös változása, a korszerű technológiák, valamint az üzembe helyezett beruházások hatására a gyárak egy részénél; az öblösüveggyárban, a Magyar Kábelművek gyárában, a Salgótarjáni Ruhagyárban, kedvezően alakult az exporttevékenység. Az előbb vázolt kedvező hatások eredményeként ez év első öt hónapjában 17,7 százalékkal exportáltak többet. Ezen belül a dollárelszámolású export 37,9 százalékkal emelkedett. — Kérem mondjon néhány gondolatot megyénk mezőgazdaságáról ! — A mezőgazdasági üzemek tervei alapvetően megfelelnek a népgazdasági kívánságoknak. A növénytermesztésben a megyei hét-nyolc, az állattenyésztésben pedig a négy-öt százalékos követelménynek megfelelő növekedési ütem elérését célozták meg. Mivel a gazdaságok vezetőinek többsége az időjárás hatásának ellensúlyozására megfelelő intézkedést tett, a .terméskilátások jobbak, mint az elmúlt évben. Nem szabad ■ azonban elfelejteni, hogy még sokszor „alszik” kinn a gabona. Az állattenyésztésben tovább erősödött a tavalyi évben megkezdődött, sokat ígérő folyamat. Május végéig a nagyüzemekben 5,2 százalékkal volt magasabb a tehénállomány, 6,3 százalékkal a kocalétszám, és 8,6 százalékkal az anyajuhállomány, mint egy évvel ezelőtt. A fejlődés vonatkozik a hozamok alakulására is. Tejből 18,5, vágósertésből 31,3,-vágójukból pedig 18,6 százalékkal termeltek többet mint az elmúlt év első öt hónapjában. Fokozódott a termelési kedv a háztáji gazdaságokban. Ennek következtében ezen a területen a vágómarha-értékesítés kétszeresére, a sertésfelvásárlás pedig háromszorosára növekedett a különböző intézkedések nyomán. — Fejlődésünk szempontjából döntő szerepe van az építőipar munkájának és a beruházásoknak. Történt-e előrelépés az előbbi két területen? — A megye építőiparában az eddig megtett - intézkedések eredményeként, a múltat jellemző kedvezőtlen folyamatok többsége megszűnőben van. Ennek tulajdonítható, hogy május végéig a saját építési és szerelési munkák értéke 23,3 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakét. Az átlagosnál gyorsabb fejlődés következett be a termelés ütemében, Valamint a termelékenységben az állami és tanácsi építőiparban. Ez összefügg azzal, hogy az építőiparnak az ez évi feladatok 80 százalékára van kiviteli szerződése, ugyanakkor javult a munkák összetétele és meggyorsult a korszerűbb technológiák alkalmazása. Egyébként a beruházási munka, az építőipari tevékenység színvonalának emelésére tett párt-, állami és gazdasági intézkedések eredményei, eddig csak kismértékben jelentkeztek, mivel ezek hosszabb távon határozzák meg a beruházási munka és az építőipari termelés színvonalának emelését. mmm A hazai körülmények között jelenleg a legkorszerűbbnek számít a Salgótarjáni Kohászati Üzemek süllyesztékes kovácsológyára, ahol melegen alakított lém alkatrészek készülnek a gépgyártás számára. A tiszta, világos üzemcsarnok már megközelítően sem hasonlít a régi. korszerűtlen kovácsműhelyekhez, berendezései kulturált körülményeket teremtenek a kovácsolással készülő termékek gyártásához. — Milyen tények bizonyítják, hogy a gazdálkodás hatékonyságának javítása a vállalatok, szövetkezetek tevékenységében jobban a középpontba került? — Kedvező jelenségek tapasztalhatók a munkaerő-gazdálkodásban. Ez mindenekelőtt f szemlélet előnyös megváltozásában tükröződik. Egyre több üzemben érzékelik, hogy ezt a feladatot kizárólag helyben, az üzemekben kell megoldani. Ezt igazolja néhány gyár példája. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, az öblösüveggyárban, a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárában, a Nógrádi Szénbányáknál hozzákezdtek az üzemen belüli intenzívebb munkaerő-átcsoportosításhoz. A ZIM salgótarjáni gyárában, aNóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalatnál és még néhány üzemünkben munkaerőt pótló fejlesztési programokat dolgoztak ki. Valamelyest javult az eszközgazdálkodás. Kismértékben ugyan, de emelkedett a műszakszám. Jelenleg az iparban eléri az 1,7-et. Több helyütt, így a Nógrádi Szénbányáknál, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárában több intézkedést tettek a nagy értékű termelőberendezések jobb kihasználására. A mezőgazdaságban is javult az eszközök célszerűbb hasznosítása. Ez elsősorban az állati férőhelyek feltöltésében jelentkezik. Az utóbbi időben több üzemünkben az előzőknél kritikusabban vizsgálják a termelési költségek alakulását. A közgazdasági elemzőmunka színvonalának emelése azzal járt., hogy a korábbinál megalapozottabbak lettek az anyag-energia takar’ékossági tervek, fegyelmezettebbé vált a készletgazdálkodás. A jövedelmet növelő és a költségeket csökkentő minőségi termékgyártás fokozása érdekében több helyütt, így a ZIM salgótarjáni gyárában, könnyűipari üzemekben, komplex intézkedési terveket dolgoztak ki. — Az általános és kedvező folyamatok, jelenségek j mellett több üzemben és területen nem sikerült teljesíteni a feladatok időarányos részét. Az elért eredményeket esetenként árnyékok fedik. — A megyei pártbizottság vitájában számos felszólaló nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a vezetés színvonalának emelése állandó folyamat. Szükség van a vezetés mechanizmusának állandó korszerűsítésére, a statikus szemlélet megszüntetésére, a széles körű vezetői előrelátásra. Ebbe az irányba szorítja a gazdasági vezetőket az a tömegigény, hogy biztosítsák a tervszerű, a szervezett és folyamatos munka összes feltételeit. A nagyobb követelmények igénye vonatkozik a teiWzői munkára is. amely a színvonalemelkedés ellenére néhány tekintetben magán viseli az egyoldalúság jeleit. Például a munkaerő-gazdálkodásban. Közismert, hogy a rendelkezésre áló munkaerőforrás megyénkben is kimerült. Ennek ellenére néhány üzem, gyár vezetőjének felfogásában él és hat az a korábbi gyakorlat, hogy új munkaerővel oldja meg a termelés növelését, a fejlesztési elképzeléseket. Nem mondunk újat, csupán megerősítjük korábbi álláspontunkat; a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat alapvetően az üzemekben kell megoldani. Ezt még nem mindenütt érzékelik. Az eszközök még eredményesebb kihasználását több helyütt gátolja az ütemes termelés hiánya. Ez azzal jár, hogy nem megfelelő a gépek kihasználtsága, növekedik az állásidő, a lemaradást túlórákkal kívánják pótolni, ami nemcsak drágítja a termelést, hanem meggátolja a gyárak vezetőit abban is, hogy rugalmasan igazodjanak a megváltozott piaci igényekhez. Az ütemtelen termelés káros következménye az előbbieken kívül jelentkezik még a termékek minőségének kedvezőtlen alakulásában, a szállítási határidők be nem tartásában. Különösen zavarja az export, elsősorban a tőkésexport teljesítését, illetve túlteljesítését, az ezzel kapcsolatos árualapok bővítését. De sok tennivaló van még a kooperációs kapcsolatok, a szerződéses fegyelem javításában is. A termelés előbb vázolt gondjainak megoldása mellett fontos feladat a beruházási munka hiányosságainak megszüntetése. Alapvetően két területen szükséges előbbre lépni. Az előkészítő munka javításában, és a határidők pontos betartásában. Ennek érdekében javítani kell a területelőkészítési, tervezési és kivitelezői munkát. A gazdálkodás hatékonyságának javításában a formális elemek kiküszöbölésével, a tennivalókat a mélyebb elemzésen alapuló üzem- és munkaszex’vezés korszerűsítésére cé!- szerű irányítani. Bőséges tennivalót kínál egyes gazdálkodó egységek pénzügyi helyzetének megszilárdítása is. A megyei pártbizottság cselekvési programja továbbra is a rendelkezésre álló eszközök; termelési eszközök, munkaerő, anyag-, energia-, pénzeszközök minél okosabb fel- használását jelöli meg a fejlődés alapvető útjának, módjának;. — Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy nincs szükség a második fél évben törekvéseink módosítására? — A megyei pártbizottság megállapította, hogy megyénk gazdaságának fejlődése a nehezítő körülmények ellenére — a nemzetközi piaci viszonyokban továbbra is jelentkező kedvezőtlen hatások, a szeszélyes időjárás, a gazdasági egységek kooperációs kapcsolataiban megmutatkozó hiányosságok — meggyorsult, tervszerűbbé vált, iránya kedvezőbb. A gazdálkodás feltételei több területen jobbak az előző évinél. Ma úgy ítélhetjük meg — azt hiszem jogos bizakodással —, hogy az éves terv teljesítésének megvannak a reális feltételei. A munka középpontjába valamennyi gazdasági egységnél pártszervezetnél a vállalati tervek és a cselekvési programok következetes végrehajtását szükséges állítani, előtérbe helyezve azokat a konkrét tennivalókat, amelyek segítik, fokozzák a gyorsabb előrehaladást. Megvalósításuk érdekében a meglevő problémák megoldása mellett a pártszerveknek, pártszervezeteknek a jövőben is számolni kell azzal, hogy menet közben szükség lesz olyan intézkedésekre, amelyek a keletkező feszültségeket felszámolják. A korábbiakban említett negatív jelenségek mérséklése, megszüntetése érdekében fokozzák segítségüket a társadalmi és tömegszervezeti szervek. Sajátos eszközeikkel járuljanak hozza a terv célkitűzéseinek maradéktalan,teljesítéséhez, a jó tapasztalatok széles körű elterjesztéséhez. Továbbra is számítunk a gazdasági vezetők alkotó közreműködésére, kezdeményezésére és a dolgozók széles körű, aktív cselekvő támogatására. Hiszem és meggyőződéssel vallom, hogy meg egységesebb cselekvéssel, még következetesebb, hatékonyabb munkával, eredményesen zárjuk mostani, ötéves tervünk második, kulcsfontosságú esztendejét — fejezte be nyilatkozatát Devcsics Miklós. Vcnesz Károly
