Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

A salgótarjáni öblösüveggyárban fokozottan kell ügyelni a csomagolás minőségére, mert a törékeny üvegtárgyak hosszú útra kelnek. Számtalan országba eljut a tarjániak sok-sok üvegtárgya, a kelyheket, csillárokat, palackokat szocialista és kapitalista piacokon őgy- aránt keresik. A csomagolóbrigád igényesen végzi feladatait, a dobozokba kerülő áru legkisebb hibáját is észreveszik. A selyem papírba, polietilén zacskókba csomagolt ter­mékek dobozolva a hosszú szállítás megpróbáltatásait is kibírják. — ^tép: kulcsár — Felzárkózás közben Beszélgetés a MAE megyei szervezete titkárával T Ä megye mezőgazdaságának Ságokhoz igazodó növényter- gasabb szintre emelését szol­fejlesztésére elfogadott öt- mesztési szerkezet. A búza gálja. Elsősorban a szellemi éves terv előírja a növény- vetésterületének például javak gyors áramoltatására termelés bruttó termelési ér- 1980-ra el kell érni a har- törekszünk. Gyakorlati be- tékének 17—20 százalékos no- mincezer hektárt. A kukorica mutatókon, üzemek közötti ta- vekedését 1980-ig. A növeke- területe változatlan marad, pasztalatcseréken terjesztjük dés két forrásaként a terű- bár itt meg kell jegyezni, az élenjáró módszereket. A letek jobb hasznosítása és a hogy az idén például a diós- közelmúltban például Dré- munkatermelékenység van jenői, a nőtincsi gazdaságok gelvpalánkon, Nagybátonv- megjelölve. A növényter-' nem a terv szerint vetettek, ban, Varsányban szerveztünk mesztés fontos ágazat, az ál- A burgonya és a bogyós gyű- szakember-találkozókat. En- lattenyésztés alapja is. Ah- mölcsűek termesztése — or- nek hasznát nem lehet pénz­hoz, hogy az előirányzott fej- szágos átlag feletti hozamok- ben kifejezni. A jó módsze- lődés valósággá váljon, nagy kai — termelési körzetekben, rek gyümölcse a többletered- a szüksége az optimális ve- üzemi kooperációkban való- mén.v, vagy éppen a költség- tésszerkezet kialakításának, sül meg. Az olajos növények, megtakarítás. Nagy előnye Hogy ezen a területen mi a szántóföldi zöldség, burgo- még az ilyen összejövetelek- jéllemzi Nógrád megyét, er- nya, aprómag területe növek- nek, hogy lehetőséget ad az ről beszélgetett munkatár- szik az egynyári szálas ta- üzemen kívüli ismeretszerzés- sunk dr. Gyöngyösi Istvánnal, karmányok, és parlagterüle- re> közelebb hozza egymás- a MAE Nógrád megyei szer- tek rovására. Korábban szin- hoz a hasonló érdeklődésű vezetőnek titkárával, a me- te egy középnagyságú tsz-re szakembereket. Egy-egy üzem­gyei tanács mezőgazdasági való föld maradt műveletle- közi együttműködés csírái így osztályának helyettes veze- nül. az idén alaposan csők- ;s kifejlődhetnek S mert tőjével. kent a parlagterület. megyénkben nfnes agrár feN — A növénytermelés szer- — A termelési rendszerek sőoktatásí intézmény, kutató- kezete Nógrádban lényegében milyen szerepet töltenek be intézet, ennek áthidalására a kialakult. Természetesen ez a növénytermesztés szerke- kapcsolatok széles rendszerét nem jelent mozdulatlanságot, zetének módosulásában? építettük ki. A karcagi ku­hiszen a helyi adottságokat, Nógradban is tért hódi— tatóintézettel szocialista sze*’— a népgazdasági igényeket, a tanak az iparszerű módszerek. ződést. kötöttünk, s közös kí- közgazdasági szabályozókat Hozzá kell azonban tenni, sérleteket folytatunk. A nö- szem előtt tartva a gazdasa— hogy megyénk, sohasem lesz vénvvédelem új módszereit is gok módosítják a vetésterve- a termelési rendszerek igazi neves kutatók ismertetik a két. A lényeg: a területnö- otthona. Ez az adottságokból, szakemberekkel. Hosszú tá­vú feladatainkat cselekvési vekedéá tartalékai kimerül- a mostoha örökségből követ­tek, a hozamok emelésére kezik. Rendszerszemlélettel programba rögzítjük _ fejez­sz ükséges összpontosítani, azonban termelési rendszeien te be a beszélgetést dr. Gyön- gyakrah indokolt kilépni az kívül is lehet eredményesen üzemi keretek közül, az in- gazdálkodni. A komplex ge- tegráció közös útjait kell ke- pesítés, a termőtájnak, a job- resni. ban megfelelő fajta, a tech­— Lehetséges optimális ve- nológia, a munkafegyelem, az tésszerkezetet kialakítani? egyre nagyobb szakszerűség — Az „elektromos agyak” nélkül ma már nem lehet többször adtak már tippeket a egy üzemben sem előbbre szakembereknek a mezőgaz- lepni, Éppen ennek hiánya dasági termelés legésszerűbb okozta, hogy az elmúlt esz- területi elhelyezésére. A gép tendőben néhány üzemünk azonban csak a betáplált fel- jóval a rendszer átlaga alatt tételeket veszi figyelembg. Egy termelt, mint például a pász- ízben például azt javasolta: tói termelőszövetkezet kuko- hazánkban cukorrépát csak ricából. A rendszerekben ma- Heves és Borsod megyében gasabb a mérce a szakembe- szabad termelni. rekkel szemben is. Vélemé­— Megyénkben bonyolítja nyem szerint ott kisebb a a helyzetet a gyakran emle- hajlandóság a társulásra, ahol getett kedvezőtlen termőhelyi az üzemen belüli kellő ága- adottság... zati összhang is hiányzik, — Ez mindig hátrány lesz, ahol az új módszereket ese- bármilyen nagy gépekkel is tenként féltékenyen, _ bizal- rendelkezünk. S, ez. nemcsak inatlanul fogadják. az alacsony termőképességű — A Magyar Agrártudomá- földekből fakad. A táblák nyi Egyesület Nógrád megyei szétszórtsága, szabdaltsága szervezete milyen segítséget — több mint fele 12 száza- nyújt az üzemeknek, hogy a lékot meghaladó lejtésű — az termésszerkezet közeledjék átlagosnál kevesebb csapa- a.z optimálishoz? dék. a rövidebb vegetáció — A mezőgazdasági üze- mind ide tartozik. Öntözési mek ..vezetői gondjaikkal nin- lehetőségeink minimálisak, csenek magukra hagyatva. A szántóföldi növényeink alig megyei pártbizottság hatá- egy százalékát érintik. A sze- rozatai megjelölik a tenniva- génység mégsem szült sze- lókat, a végrehajtáshoz pe- génységet. Többletmunkával, dig a megyei, járási szervek hosszú távra kidolgozott mellett sajátos segítséget programokkal megkezdődött nyújt az . agrártudományi egy -tartósnak ígérkező fel- egyesület megyei szervezete, zárkózási folyamat, s jellem- Négy szakosztályunk közvet- ző lett a kedvezőtlen adott; lenül a növénytermesztés ma; gyösi István. Sz. Gy. Huszonkettő plusz egy KÉREM PAMPURIK JÁ­NOST, a s?érbányák nagy- bátonyi gépüzemének munka- versery-felelősét, mutatna Tegyük mindjárt hozzá, rém Is akárhogyan. Múlt évi ter­vüket 130,3 százalékra telje- sí! ették, s bár idei vállalásuk nekem egy olyan brigádot, ehhez viszonyítva mindössze” amely tevékenységével jelen tősen hozzájárul a terven teljesítéséhez. — Bronzkoszorús jó lesz? — kérdi a versenytitkár, s válaszra sem várva, kezdi bizonygatri, hogy bizony nem minden esetben a ko­szorúk milyensége a mérv­adó. Sajnos! Mert hallott már olyanról is, hogy éve­ken át agyondicsért arany­koszorúsoknál is jobb dolgo­kat produkáltak zöld-, meg ezüfetkoszorúsok — Akkor mehetünk? — Igen — és elindulunk. Átvágunk a gépüzem anya­gokkal, alkatrészekkel zsúfolt udvarán. Közben arról ejt szót a versenytitkár, hogy milyen eredményeket értek eddig el a Isfagy Október tiszteletére tett vállalásaik teljesítésében a szocialista brigádok. Akikhez igyeke­zünk is. S bizonygatja, mek­kora fejlődésen ment át az utóbbi időkben a verseny­mozgalom, s mily örven­detes, hogy a felszínesség­től a mély tartalom felé ha­ladnak. 104 százalék, de ez — mi­ként mondják — csak az alap. Erre jön még két ke­zük ügyességének, szorgal­muknak jó pár ezer forin­tot érő tartaléka. IGEN: ÜGYESSÉGET, JÓ, SZEMET, könnyű kezet kí­ván ez a munka. Meg hoz­záértést, hosszú idők gya­korlatát. Ami, s hozzátéve, hogy sem a múlt évben, sem az idén még nem volt mun- kaselejtjük, feltételezi az évek óta ittlétet. S ez így van. Bakalár Lászlóné is, a brigád vezetője — igaz két éve csak, mert előtte a Kandó Kálmán brigád tagja volt — 1962 óta végzi e he­valami más, de a figyelem­nek akkor sem szabad lan­kadnia. Asszonysorsokról beszél aztán Bakalárné, s nehézsé­geikről. Melyek a fentebb már felsorolt okok miatt akadályozhatnák, s meg is gátolhatnák vállalásaik tel­jesítését. Nem, nem itt bent ág üzemben — azon kívül. S hogy rém így van? Előve­szi a női finomsággal és szépérzékkel vezetett brigád­naplót, s mondókáját bi­zonygatja. Sorolja mennyivel többen járnak munkásakádé- miára. hánnyal több könyvet kölcsönöznek, s hogy a ki­rándulások, a színházlátoga­tások, az író-olvasó találko­zók ... — Mert ez is kell — mondja. — Kell, hogy vala­mi ideig-óráig kikapcsoljon ivén a munkát. A viszonylag bennünket az otthon-munka­űjonnar jött Höllerbach Miklósné is ötödik éve szige­tel és tekercsel. — i Sok asszony, sok gond — célzok az anyai terheket is magukon viselőkre — s mégis... Igen, mégis érezzük az hely szorításából. S a ió hangulat jobb munkára is sei kent. — Hogy szakítanak időt mir dérré? — Hát... ez nehéz, s nem is gyakran sikerül. De ami­kor elhatározzuk, hogy va­lamit meg kell tenni, mind­itteni munka iránti felelős- egyik ott van. Az akarat. séget. S vélem, ezt különös­képpen nem kell bizonygatni — folytatja a gondolatot a _, , „ „. brigádvezető. — Pedig nehéz M'kent,.a Kaffka Margit ne*űnk_ Sokan vidékről; M,_ nevét viselő női brigád is, írásunk szereplője. Akik huszonhármán van­nak a villamos műhely vas­lépcsőkön megközelíthető te­kercselő-, szigetelőrészlegé­ben: huszonkét nő, meg az egyszem férfi — Sándor Sándor, á fiatal, energikus, gondokat megértő művezető. Fontos munkát végeznek az 13 ■ • zserfáról, Tarról, Kányásról, Mátraszeléről járnak be. S ami még külön teher: öten egyedül nevelik gyermekei­ket. És ránk hárul a család­ról gondoskodás, a beteg gye­rekkel törődés, a sok ottho­ni munka. — De az eredményeik még- - ismétlem önmagam. asszonyok: a Budapesti Köz­lekedési Vállalat és az Egy»­— Valóban jók! mindegyikőnk olyan, Tudja, hogy sült Villamosgépgyár részére bármilyen gond is foglalkoz­készüló villanymotorok te­kercseit gyártják és szi­getelési munkát végeznek. tat, de a kezünk közben jár. Lehet, félig a gyerek van az eszünkben, aki beteg, vagy Igen, azon nagyon sok mú­lik. Nagy igazság — bólintunk szavaira. íme, ilyenek ők huszon- ketten. Reálisan értékelik önmagukat, aminek eredmé­nye. hogy őket is megértik. Igaz. cselekedeteik is önma­gukért beszélnek... MUNKÁJUKAT FIGYE­LEM közben, a figyelmest, elmélyültet, s csak a ver­senytitkár szavaira rezzen­nek össze. — Ilyenre gondolt? — kér­di félmondattal. — Igen — mondom. És ki­lépünk a műhely csendjéből. k. 87. Liccncek Bulgáriából Bulgária licenceladásból származó valuta- bevétele az elmúlt két évben tizenegyszere- sére emelkedett. A bolgár Technika külke­reskedelmi vállalat ez idő alatt 23 külföldi céggel és szervezettel kötött szerződést és je­lenleg is újabb 80 licenciámat kínál a nem­zetközi piacon. A külföld érdeklődése a bol­gár szabadalmak és termelési eljárások iránt a nemzetközi vásárokon és bemutatókon el­ért sikerekkel magyarázható: 1973-ban a gen­fi újítási kiállításon például 5 arany- és két ezüst-, az 1975-ös nürnbergi bemutatón a nagydíjat, ezenkívül 2 arany-, hat ezüst- és két bronzérmet nyertek a bolgár termékek. A számos külföldön is bevezetett bolgár eljárás közül említésre méltó a grafitelekt­ródákra alkalmazott védőbevonat, amelyet a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Japánban és Nagy-Britanniában is használnak már. Az eiektrilitikus rézfinomítás bolgár technoló­giáját megvásárolta • az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Spanyolország és Török­ország. A nyugatnémet és francia cégek az eddigieknél sokkal könnyebb és olcsóbb bol­gár elektródadrót-adagoló berendezést. az angolok pedig üreges csévéjű fonógépet vá­sároltak Bulgáriától. Keresett a szög A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben gyár­tott szegek iránt egyre nagyobb igény jelent­kezik belföldi és külföldi megrendelőktől. Jól jelzi ezt az a tény is, hogy amíg 1971-ben a gyártási kapacitásuk nem egészen 17 ezer tonna volt, addig 22 ezer tonnás igényt je­lentettek be a salgótarjáni szeg iránt. A növekvő igényeknek megfelelően bizo­nyos korszerűsítési folyamatokat végeztek a szegverőben és 1975-ben már 20 ezer tonna fölé emelkedett a termelés. Ez évben a be­jelentett igény meghaladta a 29 ezer tonnát. Idén tovább növekedett a szegveró terme­lése, s ezúttal az ország devizaigényeinek javítása érdekében tervbe vettek 1600 tonna szeg exportálását is. A szegverő szocialista brigádjai jóvoltából nagy igyekezettel folyik a program teljesítése. S bár még csak az el­ső fél évet hagyták maguk mögött, eddig csak­nem az egész évi exportkötelezettséget sike­rült teljesíteniük. A második fél év első je­lentősebb szegexportját jugoszláv megrende­lőnek küldték. Július 5-én 40 tonna jó minő­ségű szeget indítottak útra. illlllllltlIlllllllltlIIIHItMIIIHIIIMlllHlltlIlllllllllllillMlilflIllllllllliHIIMIIHHMIIIIIIIillilllillllllllllHIHmtItttHIMmfliltIMIIHIIIHllllltmi IIUKtlIIIIMIMlMtmiHIHIimUllKMIIIMIIUIttltfmtlIltmiftfHfimiHIIIIIIÍII Nyár, napfény, levegő, úíz, izzadságszag, olajtól fénylő, bámuló testek, parányi biki­nik. zsongás — minden úgy Könyv a fej alatt... aLf na^íöayvi^ meth László. Ne értsen félre, megiratott. Mármint a nyár- ’ ről, a kánikulai hangulatról. Ül a hölgy a medence kő- peremén, fittyet hányva a — Nem zavarja a nyüzsgés, a lárma? — Csöppet sem. Ha én egy­szer elkezdek tanulni, cigány­banda is húzhatja a fülem­be. .. Ilyen szerencsés termé­szetem van. Vagy félórája fekszik ki­tartó mozdulatlanságban, víz­szintes helyzetben, csupán a feje van kissé felstoszolva, Arcán izzadságcseppek fény­lenek, szinte irigylésre méltó. — Kedvenc könyvem a strandon? Azonnal megmuta­Divatlap, legújabb mo- én sem ponyvaregényeken ne- deliek, szép manökenek, ez velkedtem, de azért Komoly való az emberi szemnek a fé- Emberek, szokások, beideg- irodalmat strandon olvasni nyes napsütésben. És közben zödött mozdulatok. ^ egy kicsit- túlzás. Az itteni én is- ugyanolyan szépnek, Lány érkezik, pokrócot te- hangulattal a krimiK, köny- ugyanolyan csokoládétestű- rít a betonra, táskájából szí- nyű Kis gyilkosságok férnek nek képzelem magam — közli nes magazint kotor elő, s össze. Én legalábbis ezeket ol- a gimnazista Szabó Márta, mintha megszűnt volna körű- vasom szívesen napozás, lőtte^ a világ, elmélyülten ol- strandolás közben — mondja vasní kezd. Hegedűs László a salgótarjá­Pásztázzuk a terepet. Itt ni strandon, és a fentiek alá- egy könyv, ott egy újság, ké- masztására Agatha Christie-1 pes folyóirat izzad a törölkö- húz elő a bokorból, zőn, pokrócon. Hiába, no, kul- Nevetgélő, vitatkozó népes túrlények vagyunk, s még az csoport a medence szélén Az izzó, harmincfokos melegben egyik fiatalember a Magyar- sem tudjuk megtagadni olva, országot lapozgatja, sási szenvedélyünket. Talán ,.T , »,. csak az olvasmányok faisúlya „ ~ Nahat’ Strandon Ma­lett valamivel könnyebb a ^«rorszagot olvasni! - cso- szokásosnál? dalkozik ra lanypartnere. , , — Lehetetlen? — kérdezzük Korkérdés; — Kedvenc t<jie nyári olvasmánya? Olyan amit. a Strandon, napozás köz­ben is meg tud emészteni... figyelmesen tudja olvasni va- lin, úgy érzi, szerencsésen túl- nvebb? Vagy a rendeltetésük — Először is másokról... laki a tömény politikát, gaz- jutott, pedig — mondja — ak- változott meg? Embere vá­a könyvre verődő vízcseppek- re. Lapozás közben elgondol­kodik, s mintha a szája is mozogna... — Év végi ismétlés, illetve készülődés az egyetemi felvé­telire. Éppen a jó öreg A.rany János életútját tanulmányo­zom. arra az esetre, ha netán terítékre kerülne a szóbelin. Tóth Judit a pásztói stran- — Az hát. Ne mondd már, dón készülődik a jogi egyetem hogy harminctokos melegben felvételi vizsgájára. Az irásbe­mellette fejest ugró srácokra, tóm — nyújtózik egyet a fi­atalember, majd a feje alól kiránt egy vaskos, újságpa­pír oa foglalt könyvet. — Tessék, ez az. Show: Oroszlánkölykök. Állítom, a legjobb könyv. Éppen a fe­jem alá való... Hiába no. kultúrlények va­gyunk- s még az izzó harminc- fokos melegben sem tudjuk megtagadni olvasási szenve­désünket. Talán csak a könyvek faj- súlya lett valámivel kónv­Elhiszi nekem, hogy a stran- dasági helyzetet. Én a Fülesre kor is a strandon tanult. lógatja, dón. is megjelennek a szno- szavazok. Rejtvények, poén­bok? Jönnek, hónuk alatt vadászat, s közben az ember j ~ " ' Dosztojevszkij, Balzac, Né- még nézelődni is tud... 1 NÚGRAD — 1977. július 8., pent«1* —vkm— \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents