Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

Képregény: Héttől — hetvenhét éves korig Izgalom, cselekmény, fordulat Képregény. Divatos műfaj, különféle formáival gyakran találkozunk, mert rendszere­sen közölnek két-háro.n vagy több képből összeállított „rajz­szalagot”, téloldalt a hazai, de főleg a nyugati napi-, hetila­pok, magazinok és azok a kü­lönleges kiadványok, amelyek elsősorban ezzel az eszközzel akarják meghódítani az olva­sót. Leheti szeretni vagy meg­vetni a képregényt, de a ha­tását és szerepét nem aján­latos lebecsülni. Kedvelőit ne­héz életkor szerint csoportosí­tani, bár több nyugat-európai felmérés szerint elsősorban a fiatalok kedvelik. A képregénynek sok a szi­gorú kritikusa, sőt ellensége. Elsősorban a szülők féltik et­től a műfajtól gyermekeiket. Nem egy szakember, aki fog­lalkozott e népszerű műfaj ki­alakulásával és Különféle irányzatával, szembeszáll a fel­nőttek negatív magatartásá­val. „Nem ajánlom a szülők­nek, hogy eltiltsák a fiatalo­kat a Képregénytől” — így vé­lekedik Klaus Kästner (NSZK) — „ez éppen olyan balszerencsés lenne, mintha a farmernadrág viseléséről akar­nák lebeszélni őket. Ügy vé­lem, hogy a képregény éppen úgy hozzátartozik a mai élet­hez, mint a mozi vagy a tele­vízió.” A kérdés nyugatnémet szakembere azt feltételezi, hogy napjainkban a gyerekek ugyanazért olvassák a kép­regény fekete-fehér és színes változatait, mint valaha apjuk Cooper, May és Verne regé­nyeit. Izgalom, cselekmény és fordulat. Végül pedig, a gye­rekek számára ez is vonzó, a jó elnyeri jutalmát, a rossz vi­szont megkapja érdemelt bün­tetését. Mickey Mouse és a többiek Foglalkozott a képregény kü­lönböző kérdéseivel a francia Pierre Couperie is, ő így fog­lalja össze véleményét: „Ez a műfaj vizuális kultúránk el­választhatatlan része. Hatása, befolyása az olvasókra szinte felmérhetetlen. Akárcsak egyet­len sikeres sorozat, főszerep­ben egy különösen népszerű „hőssel” amilyen történetesen Walt Disney virgonc kis álla­ta. Mickey Mouse Vagy pedig Elzie Segar örökké spenótot faló csupaizom tengerésze, Po- peye volt, nemcsak százezre­ket, hanem egész földrészeket meghódíthatnak. A filmnek, a televíziónak, a fényképnek gyakorlatilag egyforma a ha­tása. Lehetőségei csaknem kor­látlanok. Óriási elterjedtsége révén melyik más művészi ki­fejezési forma vetekedhet ve­le? Tartalmát tekintve egyál­talán nem leegyszerűsített, té­mái annyira változatosak, a klasszikus regénytől, eposzok­* tói kezdve, a mai tudományos­fantasztikus művek feldolgo­zásán át, egészen a nagy ta­lálmányokat bemutató ismeret­terjesztő képsorozatokig. Ez a műfaj nyolc évtizedes léte alatt, az egész civilizációt fel­dolgozta. Nem szabad lebe­csülni. Vannak olyan művé­szek, akik tehát millióknak rajzolnak, mégsem méltányol­ják tevékenységüket. Sokan a képregényeket a legrosszabb kiadványok alapján ítélik meg. Vajon a szépirodalom hogyan állhatna meg a világ szemé előtt, ha értékét nem a re­mekműveken mérnék?” Aligha kétséges, hogy Pierre Couperie véleménye jó a kép­regényről. A francia szakértő elsősorban a műfajt dicséri. Itt álljunk meg és időzzünk el egy kicsit. Mi is tulajdonkép­pen a képregény? Nem köny- nyű ugyanis meghatározni a műfaját. Egymást követő ké­pek, pontosabban rajzok, szö­veggel, amelyet „hurok”-kal kerítenek körül az alkotók — ez a képregény De két klasz- szikus amerikai képregényké­szítő. Hal Foster, (aiknek ne­véhez a Valiant Hercege cí­mű sorozat fűződik) és Burne Hogarth, (aki Tarzan figurá­ját elindította világhódító út­jára) nem rajzolt „hurkot”, mert úgy vélte, hogy ez ront­ja a kép szépségét, ezért á szöveget beleépítette a rajzba. Claude Moiíterni, francia egyetemi tanár igyekezett a korábbiaknál pontosabb meg­határozást adni a műfaj tör­vényszerűségéről : „Olyan történet a képre­gény, amelyet kézzel rajzol egy vagy több művész, (tehát nem azonos a film jelenetekből vagy fényképekből szerkesztett re­gényekkel), mozdulatlanok a képek, egymással szoros az ősz- összefüggésük, egyedi sajátos­ságuk. hogy a képek szigorú időrendben követik egymást és a színhelyt, a szereplőket, a cselekményt részletesen meg­jelenítik.” Születési "helye: Amerika A képregény az Egyesült Ál­lamokból származik. Kezdetle­ges formái 80. sőt 100 évvel ezelőtt jelentek meg a tenge­rentúli lapokban. Újságkirá­lyok élethalálharcában, ami­kor minden egyes cent és ol­vasó számított, az ú.iságre- gény fegyver volt ebben a küzdelemben. Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst egymást igyekeztek felülmúl­ni, ki mit ad a közösségnek a várható nagyobb haszon re­ményében, Amikor a két új­ságkirály küzdött egymással az olvasók kegyeiért, a ma­gasabb példányszámért, akkor jelentek meg az első színes képregények. Eleinte főleg humorosak voltak a rajzos sorozatok, azután egymást kö­vették a népmesék, misztikus történetek, kalandregények és a tudományos-fantasztikus művek. Egyre népszerűbbé válnak a különféle sorozatok hősei így például a Katzen- tammer Kid, a Tarzan, amely a műfaj eddigi legnagyobb sikerét hozta, majd á Super­man, a Popeye, a Mickey Mouse. Időnként a képregény válságba jut. Az Egvesült Ál­lamokban gyakran jelentik ki szociológusok, hogy a soroza­tok, amelyekben a főszerep­lők legyőzhetetlenek. felelőt­len kalandra, bűnözésre ösz­tönzik az ifjúságot. Az „ipar­ág” ■— mert így is nevezhet­jük a névtelen rajzolóktól és az „ötletemberektől” az új­ságkirályig húzódó hosszú lán­colatot — minden nagyarányú támadásra rugalmas üzletpo­litikával válaszol. Ha kriti­záljak a szociológusok Tarzan és Superman felsőrendű le­győzhetetlenségét, akkor jön helyettük az ártatlan gyerek: Charlie Brown és virgonc kiskutyája: Spnoopy. Ők ket­ten „nemeslelkűek”, így tehát senki sem mondhatja rájuk, hogy álarcos bankrablásra ösztönzik az amerikai fiata­lokat. És közben már nem­csak lapokban, hanem milli­ós példányszámú albumok­ban jutnak el az olvasókhoz, óriási hasznot hozva a kiadók­nak. A tartalom határozza meg Amerikából átjutott a kép­regény Európába is, először Németországban és Francia- országban terjedt el, majd a kontinens csaknem vaiameny- nyi országában. Üzleti vál­lalkozássá vált a megjelente­tése. A lap tulajdonosok, a nyomdák gazdái követni akar­ták, ha szerényebb méretek­ben is, az amerikai újságki- rályok módszereit. Meghódí­tani az egész közönséget. A franciák a később híres kép­regényfőhős pályafutását ez­zel a jelmondattal indították el: — Hétévestől hetvenhét évesig minden fiatalnak! Franciaországban napjaink­ban is rendkívül népszerű a képregény, de nemcsak szó­rakoztatásra használják. Ezt a műfajt az oktatásban, a ne­velésben is sikerrel alkalmaz­zák a szakemberek. Már nem egy francia nyelvkönyv jelent meg olyan rajzokkal és „hurok”-ba foglalt szöveggel, mintha csínytevő Mickey egér kalandjai lennének a kötet­ben. Ez a műfaj olyan mint a többi. Lehet benne giccs, de klasz- szikus alkotás is. A tartalom határozza meg tehát, mit ér a képregény. Molnár Károly Mai tévéajánla 20.S5: Antonius is Cleopátra. Shakespeare' egyik késői tra­gédiáját most különleges elő­adásban élvezhetik a nézők: Paul Scofield rendezte a Királyi Shakespeare Társulat, a Royal Shakespeare Company előadá­sát; ennek televízióváltozata ke­rül képernyőre. A római birodalom második triumvirátusának ural felosztot­tak maguknak a Rómához tarto­zó területeket: Antoniusnak Egyiptom jutott, ahol a szép és titokzatos Cleopátra uralkodik. Aritoniust — mint sok más fér­fit — Cleopátra szinte leigázza szerelmével, ügyannyira, hogy hazája alig jut eszébe. Rómában meghal Antonius fe­lesége, erre kénytelen hazatér­ni. Itt ráveszik, hogy elvegye triumvir társának húgát, Octávi- át Cleopátra megtudja az új házasságot, s majdnem halálra kínozza a hírhozót. Antoniüs visszatér Egyiptomba, ezért há­ború kezdődik felesége bátyjá­val. Octaviussal. Antonius had­vezér! tudományát Cleopátra ta­nácsaival cseréli fel, ezért vere­ségre vereség jön ... A nyár első hónapjaiban megyénk szakközépiskolásai termelési gyakorlaton vesznek részt az iskoláikkal kapcso­latban álló gyárakban. A di­ákok ideiglenes munkahelyü­kön az elméletben tanultakat alkalmazzák, közelebbről megismerik leendő munkate­rületüket. A Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártástechnoiógiai Szakközépiskola diákjai meg­állapodás szerint főként a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben dolgoznak. A hatalmas gyár műhely- csarnokaiból gépek csattogása hallatszik. A forgácsoló- és a géplakatosműhelyben az idő­sebb dolgozók mellett kipirult arcü fiatalok serénykednek. Június közepén kezdték a munkát. A gépsorok között találkoz­tunk Sréter Zoltán és Fenes Attlia harmadikos tanulókkal, akik kezdetben csak ismer­kedtek a munkafolyamatokkal ele ma már önmaguk irányít­ják a gépeket. — Most mit dolgoztok? — Egy kovácsoláshoz szük­séges mintadarabot készítünk — feleli Sréter Zoltán. Mind a ketten itt dolgoztak tavaly nyáron is. A gyár, a környezet, a közösség már nem idegen számukra. A lakatosüzemben Lipték Pál csoportvezető irányításé­val végzi munkáját az egyet­len lánytanuló Friedrich Ele­onóra. — Ősszel megyek harmadik osztályba mondja Eleonóra. — Bevallom, félve léptem be az üzembe. Először csak ba­rátkoztam a marógéppel és más munkaeszközeimmel. De már megszerettem a munká­mat és magabiztosan állok a gépek mellé. Ugyanúgy reszel, fűrészel és állít össze csapágyakat, mint fíúosztélytársai. Teljes az egyenjogúság. NÓGRAD - 1977. július 8., péntek Nyári „népvándorlás" (II.) Miért jön hozzánk? A megyék „gazdái”. Így nevezik szakberkekben a megyei tanácsok idegenfor­galmi hivatalait, lévén alap­vető feladatuk a helyi törté­nelmi, építészeti értékek és egyéb kultúrtörténeti látni­valók. érdekességek feltárá­sában és fenntartásában való közreműködés, ezek bemuta­tása és megismertetése az idegenekkel. Aludni —- de hol? A Nógrád megyei Idegen- forgalmi Hivatal, amely job­bára még csak tanulja a „gazda” dolgát, jelenleg hét szálláshellyel rendelkezik: Hollókőn, Nagymezőn, Bán­kon, Salgótarjánban és kör­nyékén. Húsz-harminc sze­mély elszállásolására alkal­mas fizetővendég-szolgálatot tart fenn Balassagyarmaton. Pásztón és Nagybátonyban. Bár az április közepén nyi­tott 51 személyes bánki tó­motel nagymértékben javí­tott az elhelyezés, a vendég­fogadás gondjain, e téren még mindig elmaradunk az igé­nyek mögött. Az Expressz Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda megyei ki- rendeltségén v ugyanis azon morfondíroznak, hogy hiába igyekeznek több fiatallal megismertetni a megyét, ha nem tudják elszállásolni őket. Különösen az idegenforgalmi szempontból érdekes helysé­gekben. Plollókő turistaháza például csak alig néhány tu­cat embert tud fogadni. Ba­lassagyarmat — nem • számít­va a korszerűtlen, „öreguras” Ipoly Szállót — ' még annyit sem. És hiába van Bánk, ha ott meg kellő programot nein tudnak biztosítani. Egy-e^y csoport négy-öt napos nógrá­di itt-tartózkodása óriási fejtörést okoz a szervezőknek: mivel kössék le az érdeklő­dést, hogy ne okozzanak csa­lódást? A szállásgond mellett tehát programgondunk is van. Az Expressz-iroda júniusig 2150 fiatalt — köztük 204 kül­földit — utaztatott a megyé­be. Szaknyelven szólva, ná­lunk egy személy 1,2 vendég­napot töltött. Vagyis roppant keveset. Ami arra utal, hogy a2 idegenek rendszerint szük­ségképpen alszanak nálunk, mert máshol már nem kaptak helyet, vagy csak távolabbi útjaik egyik pihenőhelyének tekintik a megyét. S, mikor maradnának? Ha látnák értelmét! Ha volna mit megnézniük, egyszóval, ha látnák az ittmaradás ér­telmét. Ha a megnézni érde­meseket hatásosan propagál­nánk. Üslelet — jövő időben — 180 ezer forintot tervez­tünk propagandára — mond­ja Szert Sándorné, a megyei idegenforgalmi hivatal ve­zetője —, de ennél —, mint­hogy korábbi kiadványain­kat, például a Nógrádi kala­— Az érettségi után mik a terveid? — Szeretnék beiratkozni kétéves műszaki ra jzoló-tan­folyamra, hogy tovább képez­zem magam. , Eleonóra diáktársai a szom­széd üzemben levő fúrógép­nél munkálkodnak. Vlncze Pál keze alatt felberreg a fú­rógép és pillanatokon belül kimélyül a tengelykapcsolón a lyuk. Boszorkányos gyorsa­sággal végzi munkáját. — Miért ezt a szakmát vá­lasztottátok? — Mert a gépeké a jövő! — válaszolja Schott Attila tö­mören. Válasza a technika szerete- tét bizonyítja. A két fiú érett- séf! után a gyárban szerelne dolgozni. Elképzeléseiknek nincs akadálya. Megvalósulá­sukhoz azonban még néhány év szorgalmas tanulása kell. Kitartó munkával az általuk választott szakma mesterei le­hetnek. T. is. uzt, a Nógrádi várakat újra kellett nyomtatnunk — több lesz. — A hivatal milyen pro­pagandaanyagokat készít? — A már említett könyv­szerű pénzes kiadványokat, térképeket, Ingyenes lepo­rellókat, szórólapokat, ese­ménynaptárakat. Propagan­dánkhoz tartozik ezen kívül, a hirdetés, a más megyében tartott propagandatalálkozó, a szóbeli tájékoztatás. A propagandaanyagok kö­zött megkülönböztetett fi­gyelmet érdemelnek az ese­ménynaptárak, melyek a ná­lunk rendezett kiemelt kul­turális eseményeket sorolják fel. Például a múzeumok Időszakos és állandó kiállítá­sait, a salgótarjáni szabadté­ri szoborkiállítást. Egyelőre azonban csak egyéni érdeklő­dést sikerült kelteni irántuk, bár azt nem tudni, hogy mi­lyen mértékűt, csoportosat nem. Hiába Eger, Gyula, Szentendre. vagy Szeged e szempontból is vonzóbb. Különlegességgel azonban ml is szolgálhatunk. Igaz, nem egy-kettöre. Ez a külön­legesség: az ipolytarnóci ős­lelet. Közép-Európában egyedülálló, sok millió éves fakövületek, levélnyomatok. Érdekességükhöz tartozik, hogy hasonló módon kelet­kéznek, mint a „ Pompejiben feltárt leletek. Itt is a láva­kitörés elől menekülő állatok különböző rajzolatai marad­tak meg. Lelőhelyüket az Országos Természetvédelmi Hivatal gondozza, a hozzá­vezető utat a rriegyei tanács építette. A múzeum, ahol lát­ni lehet a régmúlt rekvizi- tumait, körülbelül lD80-ra készül el. — Nekünk sokkal nehezebb idecsalogatni az embereket — mondja Szert Sándorné —, mint más megyéknek. — Nincsenek ugyanis olyan ide­genforgalmi -hagyományaink, mint például a Dunántúlnak. Az utóbbi időben igyekszünk ezeket kialakítani, megyénket megfelelő színvonalú és ol­csó szálláshelyekkel, vendég­látással megkedveltetni. Las­san sikerül, mert évről, évre több ember látogat hozzánk. Már csak azért is, mert a kiránduló turizmus, vagyis a hét végi, vagy éppen a hét- közbeni pihenés számára na­gyon alkalmas a területünk. — Melyik tájegységünk a legkeresettebb? — Salgótarján és környéke kedvenc kirándulóhelye fő­leg a fővárosiaknak. Budapest közel van. jók az utak. von­zó tfz erdő. a hegyvidék, in­nen könnyű átugrani Cseh­szlovákiába. S tulajdonkép­pen itt tudjuk nyújtani a legtöbb látnivalót is. Van két-két. múzeumunk, várunk, újra látogatható a csehszlo­vák területen levő bazalt- ömlés. Közös tennivaló A kulturális események­nek az utazási programokba való beépítésére szinte vala­mennyi utazási irodánk foko­zódó kísérleteket tesz. Ezt bizonyítja a Cooptourist népművészeti kiállításra tör­ténő invitálása, az idegenfor­galmi hivatal eseménynaptá­ra, az Expressz vártúraaján­lata (melyre június közepé­ig még egyetlen jelentkezés sem érkezett) és szóbeli egyet­értése a megyei művelődési központtal. E törekvések azonban még meglehetősen kidolgozatlanok, s feltételei­ben sem megalapozottak. Mint a többre, látványosabb­ra. élményszerű bbre való tö­rekvés mégis dicséretesek, s a fejlődés jövőbeni lehetősé­geit körvonalazzák. Azt az utat, amelyik a kiránduló turizmustól a tartózkodó tu­rizmusig vezet. Megyénk idegenforgalma nagyon sok feltáratlan, ki­aknázatlan tartalékokkal rendelkezik. Feltárásuk csak. részben az utazási iro­dák feladata. Tennivalója ez a megyei tanácsnak és szak- igazgatási szerveinek, ezek intézményeinek, tennivalója az állami és szövetkezeti ke­reskedelemnek és vendéglá­tásnak. Mert csak úgy lehe­tünk „versenyképesek”, ha a látnivaló színvonalas szol­gáltatással párosul, Sulyok László *Repülésirányítás lézerrel A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai inté­zete olyan lézernavigációs rendszert dolgozott ki, amely a legkedvezőtlenebb időjárási feltételek között is lehetővé teszi a repülőgépek biztonsá­gos föl- és leszállását. A rend­szert már több légikikötőben kipróbálták. Az első kísérleteket 1975. végén kezdték bolgár szak­emberek közreműködésével. Azóta a lézertechnika alap­ján olyan berendezések szü­lettek, amelyek egy adott kör­zetben az uralkodó hőmérsék­let „távmérésére” éppúgy al­kalmasak, mint a szélsebesség, a páratartalom, a levegő- szennyeződés mértékének megállapítására. Az új. egyelőre kísérleti jel­legű berendezés ipari sorozat- gyártásának előmunkálatai megkezdődtek. Pályázati felhívás pedagógusoknak A József Attila megyei Művelődési Központ az 1976—77-es gyermekévadok kapcsán pályázatot ír ki pedagógusoknak és úttörővezetőknek. ' A PÁLYÁZAT CÉLJA, hogy a köznevelés egységes szem­léletének gyakorlatát erősítse, metodikailag gazdagítsa. A PÁLYÁZAT TÉMÁJA: hogyan segítik a tanulók (óvo­dások) világnézeti, esztétikai nevelését az MMK komplex sorozatai, kamararendezvényei és feldolgozó füzetei. 1. A pályázó feldolgozhatja a komplex sorozatok egészét; egy-egy sorozatot; egy-egy rendezvényformát, vagy egy- egy továbbvitel! javaslatra számítunk. 2. A pályázó feldolgozhatja saját csoportjában (óvodai cso­port, osztály, úttörőcsapat, raj, őrs, szakkör s1,b) a felhasználás mikéntjét. E területen a felhasználás meto­dikáját elemezze. A PÁLYÁZAT JELIGÉS, BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1977. AUGUSZTUS 15. A pályázat terjedelme maximum 10 gépelt oldal, természe­tesen ebbe az esetleges mellékletek nem értendők. A pályázat díjai: két első díj; 1500,— Ft két második díj: 1000,— Ft három harmadik díj: 500,— Ft EREDMÉNYHIRDETÉS: 1977. november 7. A pályamunkák közlési jogát a szokásos honorárium mel­lett az MMK fenntartja. József Attila megyei Művelődési Központ igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents