Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

Alikat az exportárualapok növeléséről (III.) Információ, érdekeltség és egyebek Ellentmondásos helyzet ala­kult ki a külkereskedelmi vál­lalatoktól kapott információ gyorsaságával, hosszú távú megbízhatóságával kapcsolat­ban. Ez a kérdés azért vető­dött fel erőteljesebben, mert megyénk exportáló üzemei távlati elképzeléseik, fej­lesztéseik kidolgozásakor mész" szemenően figyelembe szeret­nék venni a külpiaci kapcso­latok, valamint a kereslet-kí­nálat várható alakulását, a ver­senytársak fejlesztési céljait, stb. Jogos kívánság A külkereskedők csaknem mindegyike úgy vélekedett, hogy igyekszik minden infor­mációt megadni a vele üzleti kapcsolatban álló gyár vezető­jének. Az esetek többségében közös tárgyalást folytatnak a megrendelővel, közös utazást szerveznek, amelynek során a gyár gazdasági, műszaki, köz- gazdasági szakemberei testkö­zelből ismerhetik meg a kül­földi igényeket, a versenytár­sak termékeit, láthatnak mo­dern berendezéseket* Á jelenlévő külkereskedelmi vállalatok képviselői részéről elhangzottak olyan vélemények is. hogy az információs tevé­kenységet csak kielégítenék tartják. E helyzeten kíván ja­vítani a FERUNION, amikor nagyobb partnexei részére a jö­vőben, félévenként általános világpiaci információkat' juttat el. Ebben a kiadványban té­telesen felsorolja az árukat és értékfii azokat. A megye üzemei közül el­sősorban Varga Gyula, az öb­lösüveggyár igazgatója kifo­gásolta az előbb említett tevé­kenységet. Szerinte sem hosz- szú. sem középtávon nem kapnak megfelelő információt, holott a szocialista országok­kal középtávon megkötött ál­lamközi egyezmények lehetővé tennék ezt.’ Ennek ellenére, a szocialista országokból az éves előirányzatokat jó, ha negyed­év végére megkapják. Az el­ső fél év magyarázkodással te­lik el, győzködik a felsőbb el­lenőrző szerveket, hogy a ké­sés ellenére teljesítik a szocia­lista exportot. Az információ tekintetében legrosszabb a helyzet a MET- RIMPEX-nél. bár a FERUNI­ON ez irányú tevékenysége sem dicsérhető Sokszor a gyár vezetői két hónapra előre sem tudják, mit kell gyártaniok. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem képesek reálisan megítél­ni a szakember-utánpótlással kapcsolatos tennivalókat. Ugyanis olyan áruk termelésé­ről van szó. amelyek jól kép­zett és sok szakmunkást, igé­nyelnek. Ha netán egy évben kihagynák a képzést, az belát­hatatlan következményekkel járna. Az elmondottak ellenkező­jéről próbálták meggyőzni a jelenlévőket az érintett kül­kereskedelmi vállalatok. Az „i”-ré a pontot a Külkereske­delmi Minisztérium pártbi­zottságának titkára tette fel, amikor jogosnak ítélte a gyá­rak ez irányú kivánságait, mondván: az információk áramlása nem tart ott, ahol kellene, hatékonysága nagyobb előretekintést követel a kül­kereskedelmi vállalatoktól, itt sem szabad megbékélni a je­lenlegi helyzettel. A távlati programok helyes kialakításában pedig az ed­diginél nagyobb feladat hárul a konjunktúrakutató inté­zetre. Nemcsak elméleti vo­natkozásban. hanem elsősor­ban a gyakorlati munka segí­tésében. Szerénység, vagy valami más? Nem tudni, mi okból, mind a külkereskedelmi vállalatok, mind pedig megyénk jelenlévő vállalatainak képviselői hall­gattak arról, hogy a jelenlegi érdekeltségi rendszer milyen módon, vagy egyáltalán sar- itallja-e mindkettőjüket az ex­port, ezen belül a tőkés ex­portárualapok fokozására. Ugyanis itt sincs minden rend­ben. Erről beszélt a jelenlé­vőknek a Külkereskedelmi Mi­nisztérium pártbizottságának titkára, aki a többi között el­mondotta, hogy a mostani ér­dekeltségi rendszeren alapa- vetően nem kívánnak változ­tatni, csupán olyan módosítá­sokat javasolnak, amelyek al­kalmazásával az eddiginél job­ban biztosítani tudják a fela­datok helyes érzékelését, rang­sorolását. azok mielőbbi gyors megvalósítását. ■A Áremelkedés, árcsökkenés? Szóba került, milyen lehe­tőségeink vannak az idén a külföldi, főljeg a tőkéspiaco­kon az árbevétel növelésére. A külkereskedelmi ármunka ja­vításával az üvegtermékek egy részénél minimális árbe­vétel-növekedéssel lehet szá­mítani. Ez azonban annyira ke­vés, hogy nem ellensúlyozza az üveggyártásban felhasznált egyes alapanyagoknál bekö­vetkezett áremelkedéseket. A dekonjunktúra miatt a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben értékesebb termékekkel pró­bálják ellensúlyozni az el nem adnató szalagacélokből adódó bevételkiesést. Mivel az érdekeltek, nem tudni, mi okból, távol tartot­ták magukat a tanácskozástól, ezért arra a fontos kérdésre sem kaptunk választ, hogy a központok milyen módszerek­kel kívánják ösztönözni a gyá­rak, gyáregységek vezetőit és dolgozóit az export, ezen be­lül a tőkésexport növelésére. Érdekelt volna bennünket to­vábbá az is, mennyire elége­dettek a gyárak, gyáregységek exporttermelésének növelésére irányuló tevékenységével, mi­lyennek ítélik meg az ez irá­nyú kezdeményező és vállal­kozói kedvet, adnak-e lehető­sége a külföldi megrendelők­kel való közvetlen kapcsolat­ra. s a terven felül gyártott tőkésexport után részesül­nek-e anyagi elismerésben. Kezdem éuvezés, kockázatvállalás^ Nem kíváncsiságból szeret­tünk volna az említett kérdé­sekre választ kapni, csupán azért, hogy még jobban tuda­tosodjon bennünk; melyek azok a területek, ahol az ed­diginél több segítséget vár­nak a kollektívák a megyei pártbizottság exportárualapok növelésére vonatkozó állás- foglalásának megvalósításához. Ugyanis nem kis dologról van szó. A mostani ötéves terv­ben megyénk üzemeiben 50 százalékkal kívánjuk növelni az exportot. Ez ivegköveteli, hogy a jelenlegi 50 főnél több gazdasági, műszaki szakember tudjon egy, vagy két nyelvet beszélni. Ezenkívül csak akkor vagyunk képesek a tervezett 200 millió dolláros exportelő­irányzatot elérni, ha a meg­levő eredményekre alapozva két területen — a kezdemé­nyezőkészségben és kockázat­vállalásban — a mostaninál nagyobbat lépünk előre, azaz tovább gyorsítjuk a tempót. Vége Venesz Károly Várható időjárás Látogatás az Országos Meteorológiai Intézetben 7,A meteorológiai intézet je­lenti” — halljuk, olvassuk. Mindenkit érdekel, hogy mi­lyen időjárás várható az el­következő huszonnégy órában. Hogyan készül a tájékozta­tó? Erre a kérdésre kerestük a választ az Országos Mete­orológiai Intézetben tett láto­gatásunk alkalmával. Pestlőrincen, a Tatabánya téren, a kétszintes épület mel­lett meredező antennák az épület rendeltetéséről árul­kodnak. Az adatátvételi osz­tályon a telexgépek szüntele­nül kattognak. — Földünkön három nagy távközlési meteorológiai köz­pont vant Washington. Moszk­va és Melbourne — mondta Kassai Béla. az osztály mun­katársa. — Mi a Moszkva— Washingtont összekötő fővo­nal egyik állomása vagyunk. — Milyen adatokat vesz át az Országos Meteorológiai In­tézet? — Jelentős adatokat ka­punk a moszkvai központtól. Európa különböző országai­ban észlelt mérési adatok is eljutnak hozzánk. Ezenkívül Grönland és az Atlanti-óceán mérési eredményeit kapjuk rendszeresen. Az Európa különböző pont­jairól érkező mérési adato­kat az intézet egységes „me­teorológiai világnyelven”, kó­dolt formában kapja. Az ada­ttok mérésidejénél mindig a gréenichi időt tüntetik fel. Az adatok számítógépbe ke­rülnek, amely vesz, tárol és továbbít. — Hány adat érkezik na­ponta? — A jelenlegi kapacitá­sunkkal kétszázötvenezret tudunk fogadni és tárolni. Augusztus 1. után napi fél­milliós adat befogadására le­szünk képesek. A. hírközpont­ban erősítők, adó-vevő készü­lékek, képtávírók segítik az ott dolgozók munkáját. — Itt rendszeresen a moszk­vai világközpont és más fon­tosabb megfigyelőállomások adatait vesszük. Amint látja, a rádiókészülék egy írószerke­zettel van összekötve, így „a kisugárzott tévképet” azonnal megkapjuk. — Most milyen anyag ér­kezik az éter hullámain? — A moszkvai adó az északi félgömb ötezerötszáz méter magasságú mérési ada­tait veti térképre. — Hogyan jutnak el a köz­pontba a magyarországi ész­lelések? — Három alközpontunk van: Kékes, Győr és Keszt­hely. Itt óránként begyűjtik a mérések eredményeit és to­vábbítják részünkre. amit aztán mi tárolunk, illetve a világhálózatba továbbítunk. — Ezek szerint csak méré­si eredményeket kapnak és továbbítanak? — Továbbítani valóban csak adatokat továbbítunk. Viszont az adatok mellett a környező országok prognózisait is át­vesszük. A prognosztikai osztály igazi alkotóműhely. Munkatársak adatokat, térképeket elemez­nek, a sok-sok adatból le­szűrik a végső következtetést, meghatározzák az elkövetkező időszak időjárását. — Egy-egy előrejelzés előtt többirányú tanulmányt vég­zünk — mondta Illés László. — Azt adatátvételi osztályi'ól a szükséges adatokat megKap- juk: hőmérséklet, szél, csapa­dék, felhőzet. Felhasználjuk a műhold ezerötszáz kilométer távolságú sugárzott fénykép- felvételét a földről. A sok adatból konzultációs tanácsko­záson vonjuk le a végső kö­vetkeztetést. — Milyen speciális szolgál­tatásokat látnak el? — Egyre több helyen isme­rik fel a meteorológiai előre­jelzések fontosságát. Állandó kapcsolatban állunk a Ferihe­gyi repülőtérrel, ahová fél­óránként küldj ük a jelentést. A Balaton, a Közlekedés- és Pöstaügyi Minisztérium, a pé­csi viharágvúközpont, nagyon sok ipari és mezőgazdasági üzem kér tőlünk rendszeres tájékoztatást. De újabban az orvostudomány is érdeklődik előrejelzéseink iránt. sz. I. Befejeződött a leningrádi parlamenti találkozó A leningrádi parlamenti ta­lálkozó első plenáris ülése kedden délután Apró Antal elnökletével folytatódott. El­sőként Stanislaw Gucwa, a lengyel nemzetgyűlés elnöke, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel. „A szocialista ^tár­sadalom fejlődésével változ­nak a szocialista parlamentek és azok szerepei is. E válto­zások célja "a szocialista de­mokrácia elmélyítése, a tár­sadalmi kezdeményezés ki- szélesítése és a képviseleti szervek szerepének növelése” — hangsúlyozta a szejm mar­calija. Dr. Vladimir Bonev, a bol­gár nemzetgyűlés elnöke rá­mutatott: „sajnos nem hasz­náljuk ki kellően parlament­jeink tekintélyét a béke és a kölcsönös megértés ellenségei­vel. az enyhülés ellenlábasai­val való harcban. Támogat­juk a politikai tanácskozó tes­tületnek azít a határozatát, hogy gyakrabban találkozza­nak parlamentjeink képvise­lői. Támogatjuk azt a kezde- rrenyezést is, hogy jövőre is szervezzünk ilyen találkozót. Ez lehetőséget ad legfelsőbb népképviseleti szerveinknek, hogy érdekesen hozzájárulja­nak a nemezetközi enyhülés további elmélyítéséhez és ki- szélesítéséhez. Azt követően, hogy Horst Sindermann, az NDK népi kamarájának elnöke vette át az elnöklést. Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. Szerdán délelőtt plenáris üléssel folytatódott a Vársói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek lenigrádi konzultatív találkozója. Felszólalt Horst Sinder­mann. az NDK népi kamará­jának elnöke, Alois Indra, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke és Paul Roa Garda, a kubai nemzetgyűlés alelnöke, a találkozón megfigyelőként jelenlevő kubai küldöttség ve­zetője. A leningrádi parlamenti ta­lálkozó- résztvevői a nap fo­lyamán koszorút helyeztek el a piszkarjovói temetőben, és lerótták kegyeletüket a hős város 900 napos fasiszta blo­kádja 600 000 áldozatának em-. léke előtt. A délutáni plenáris ülés Alekszej Sityikovnak. a szov­jet küldöttség vezetőjének el­nökletével folytatódott. A kül­döttek jóváhagyták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát alá­író államok parlamentidhez és parlamenti képviselőihez intézendő 1 felhívás szövegét. Megállapodtak abban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek következő konzultatív talál­kozóját 1978-ban Prágában tartják. A kétnapos leningrádi par­lamenti találkozó Alekszej Si- tyikov zárszavával ért veget. FELHÍVÁS az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát uhu ró államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez Mi, a Varsói Szerződés szo­cialista tagállamainak parla­menti képviselői — a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlé­sének, a Magyar Népköztár­saság országgyűlésének, a Nemet Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának, a Lengyel Népköztársaság szejmjének; a Román Szocia­lista Köztársaság nagy nem­zetgyűlésének, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége Legfelsőbb Tanácsá­nak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi gyűlésének képviselői — akik az európai és a világbéke megszilárdítása időszerű problémáinak megvitatására ültünk össze Leningrádban, elhatároztuk, hogy ezzel a fel­hívásunkkal az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróakmányát aláíró valamennyi állam parlament­jéhez és parlamenti képvise­lőihez fordulunk. Az össz-európai értekezlet óta eltelt idő meggyőzőén bi­zonyította, hogy a záróok­mányban foglalt elvek és megállapodások mind mélyeb­ben meghonosodnak az ál­lamközi kapcsolatok gyakor­latában. Minden szinten — így par­lamenti szinten is — elmé­lyülnek és kiszélesednek az európai államok képviselői közötti politikai kapcsolatok — állapítja meg a felhívás es leszögezi: Az élet igazolja a biztonság szavatolására, az enyhülés el­mélyítésére, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönö­sen előnyös együttműködés megszilárdítására. Helsinkiben elfogadott program reális vol­tát. Reméljük, hogy az érte­kezleten részt vett államok képviselőinek belgrádi talál­kozója hozzájárul e hosszú tá­vú program további meg­valósításához. fiz európai béke megszilár­dítása, az enyhülés folyama­ta azonban nem kis nehézsé­gekbe ütközik. A reakció, a militarizmus és a revansiz- mns erői szítják a fegyverke­zési hajszát. Kísérletek tör­ténnek arra. hogy meghami­sítsák a záróokmány lénye­gét. valamint, hogy ezt a do­kumentumot ürügyként hasz­nálják fel a más országok belügyeibe való beavatkozás­ra. Annak tudatában, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet minden résztvevő államának parla­mentje nagy felelősséget visel a béke megőrzéséért, felhív­juk a parlamenti képviselő­ket arra, hogy aktívan lépje­nek fel az enyhülés további elmélyítéséért, egy újabb vi­lágháború veszélyének csök­kentéséért, a földrész békéjé­nek megszilárdításáért. fjelhivjuk a parlamenteket ana, hogy fokozzák erőfeszí­téseiket a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséért, és a le­szerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvaló­sításáért. E fő feladat megol­dása nélkül nem lehet Igazi biztonságot teremteni • a vilá­gon. nem lehet visszafordít­hatatlanná tenni a nemzetkö­zi kapcsolatok fejlődésében- mu1 atkozó, kedvező irányza­tokat. Meggyőződésünk: a nukleá­ris háború veszélyének fel­számolása terén különösen hatékony lépés lenne, ha az össz-európai értekezlet vala­mennyi résztvevője megálla­podást kötne arról, hogy egy­más ellen elsőként nem alkal­maz nukleáris fegyvert. Felhívjuk a parlamenti kép­viselőket: ellenezzék az olyan lépéseket, amelyek a már létező, vagy újabb zárt csoportosulások, katonai-pu­lii lkai szövetségek kiszélesíté­séhez. illetve létrehozásához vezethetnének. Felhívjuk a parlamenti képviselőket: járuljanak hoz­za ahhoz, hogy az európai országok egyesítsék erőfeszí­téseiket az olyan létfontos­ságú és halaszthatatlan fel­adatok megoldására, mint a környezetvédelem, az energe- 1 ika és a közlekedés, járul­janak hozzá a humanitárius területeken való együttműkö­dés lehetőségeinek hatékony kihasználásához, a szellemi értékek széles körű-cseréje es a népek közötti közeledés ja­vára. Meggyőződésünk tehát, hogv Furópa, az Egyesült Államok és Kanada parlamenti képvi­selőinek, szervezeteinek. in­tézményeinek együttműködé­se fontos tényezője lehet a Helsinkiben aláírt záróok­mány következetes megvaló­sításának és készek vagyunk az ilyen együttműködés fej­lesztésében való érdemi rész­vételre. Készek vagyunk más orszá­gok parlamenti képviselőivel konkrétan megvitatni mind a Varsói Szerződés tagállamai • politikai tanácskozó testületé­nek 1976. novemberében Bu­karestben tartott ülésén tett külpolitikai kezdeményezése­ket. mind bármilyen egyéb, az államok és népek közötti jóakarat és bizalom szellemé­ben történő kapcsolatfejlesz­tésre tett, konstruktív javas­latot. Egy ilyen tanácskozás meg­felelő fóruma lehetne az 1978. májusában Bécsben sorra ke­rülő 3. interparlamentáris konferencia az európai együtt­működésről és biztonságról. Kijelentjük, hogy készek va­gyunk minden módon hozzá­járulni az össz-európai érte­kezlet záróokmánya vala- nlennyi rendelkezésének ma­radéktalan betartásához és megvalósításához, aktívat!- küzdeni az enyhülés elmélyí­téséért, a nemzetközi bizton­ság megszilárdításáért, és fel­hívással fordulunk a többi or­szág parlamenti • képviselői­hez, hogy cselekedjenek ugyanígy. (MTI), A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében a napokban helyezték üzembe az új önjáró biztosítási! frontfejtés^. Az angol gyártmányú GULLICK önjáró berendezés a ha­gyományos frontfejtéssel szemben a termelékenységet duplájára növeli. A szerelési mun­kálatokat a Kun Béla lakatos szocialista brigád szakemberei végezték — bábéi felv. —

Next

/
Thumbnails
Contents