Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

Utazni Pintér István Gyilkosság - a „szérűiét jegyében” Mindig azért indulok el egy űtra. hogj( bennem 's elindul­jon valami — fogalmazta meg. az utazas -örök lényegét Chol- noky, a nagv magyar utazó. Ha nem is öntjük ilyen szavakba, tulajdonképpen mindnyájan ezért mozdulunk ki otthonról És nem az út. hossza a lényeges — vezethet. csupán a város. a faiu ha‘á-j raban. ■ pa ta I ;noz vagy egy kos '. ’ár« 7. csa k ez a kész­tét :'á többe! t tudnu akarás hr • n be innunk Hi v :ana! k a? u tax. — Nem sok oivao csücske van rn ív: iiors/i ma«, ahol ne iái t&n \ V( ilna már, leaalahó­is ítu ;>a> ban —- kezdi a be­s&éige fést Robb Zsuzsanna a balassagyarmati BUFI-ban. Persze, sok helyre szívesen eimegv az ember többször is. — Mondták, hogy azok kö­zé tartozol, akik nagyon sze­retnek utazni De a vágyhoz, az elhatározáshoz 'ehetőség­nek is kell társulni Ezzel hogy állsz? — Szerencsém van sok szempontból. Már a Balassi Gimnáziumban sportoltam — akkor kosárlabdáztam és tor­násztam —, így az osztályki­rándulásokon kívül a verse­nyek is hoztak magukkal uta­zási lehetőségeket. Most kézi­labdázóm a csapattal időn­ként eljárunk „vendégszere­pelni1. A KISZ-szervezettel gyakori a háromnapos kirán­dulás — így eljutottam már Szegedre, a szabadtéri idején. Kulturális programokkal kap­csolódik össze az is, ha Bu­dapestre megyünk — Szép- művészeti Múzeum, színház- látogatás. Ezen a nyáron Deb­recenbe készülünk tét napra. A hétvégi túrák szempontjá­ból pedig a legfontosabb: a nővéreméknek van kocsijuk és ők sem szeretnek mindig ott­hon ülni.. — Külföldön merre jártál? — Szüleimmel együtt az NDK-ban. — Nem költséges hobbi az utazás? — A kisebb kirándulások anyagi fedezetét a fizetésem­ből, különösebb „előtakaré- kosság” nélkül meg tudom ol­dani. Ida nagyobb útra készü­lök, arra év közben gyűjtök. Ügy egyeztünk meg otthon, Szerencsés vagyok— hogy nem kell hazaadnom a keresetemet. — Milyen munkakörben dolgozol? — A gimnázium elvégzése után statisztikus voltam. 1974. augusztűsától dolgozom a gyárban. Először a '-észáruban voltam, majd fizikai munka­körbe, gép mellé kértem ma­gam. Szakmunkásvizsgát tet­tem kötő-hurkoló konfekciós szakmában, feladó vagyok. Hogy ez mit jelent? Én ké­szítem oda a félkész árut a szalag mellett dolgozóknak. A fizetéssel elégedett vagyok. Landesz Erzsitől először Is munkatársnője. Vaskor' Edit iránt érdeklődöm — ugyanis őt szintén az utazást kedve­lők között emlegetik az üzem­ben. Mosolyogva válaszol: — Éppen úton van... — Hajnalban indultak egy nyolc­napos IBUSZ-útra Jugoszlá­viába., — Mondd, itt nálatok eny- nyire szeretnek országot-vilá- got járni? — Igen, különösen a fiata­lok. Ebben a KISZ-szervezet sokat segít, és vannak közös lehetőségeink a szakszervezet­Romániába készülünk. te! is. Tavaly októberben a KISZ-ben végzett munkámért engem küldtek a gyár fiatal­jai közül a 12 napos Moszkva —Kemerovo útra. Tavalyelőtt Edit ment. Idén a városi KISZ-esekkel Romániába me­gyünk. Bizonyos összeget ne­künk is fizetni kell, de juta- lomútnak számít. Visszatér­ve a közös kirándulásokra: az a baj sokszor, hogy nem fér több ember egy-egy kü­lönjáratba! Jelentkező ( len­ne. Jártunk már Egerben, Hollókőn, a somoskői várnál, Egerbe hamarosan újra me­gyünk. I — Szüleid mit 'szólnak eh­hez a hobbihoz? — Ha lehet, együtt megy az egész család! Hárman va­gyunk testyérek — a szüleim szívesen visznek minket ki­rándulni. Van kocsink, így megoldható. — Mit szoktatok egy-egy ki­rándulásról hazahozni? Kissé értetlenül néznek rám. Mit hoznának? Egy-egy kis tárgyi emléket, Na és az él­ményeket!.. G. K. M. f>. Buckler legyintett: — Nem — mondta — Hip- pyk nem lehettek. Mi ponto­san tudjuk milyen gyilkosság­ról van szó. Egy nagy kábí­tószerügyhöz tartozik... Whiteley még egyszer el­mondta hogy feltűnő hason­lóságokat lát. Ugyanaz a gyil­kossági mód. Mindkét esetben hátrahagyott vérrel írt fel­irat-. És mindkét esetben fel­bukkan a „PIG”, i „disznó” szó. Buckles véleményét mindez nem befolyásolta Azért nagy­képűen megígérte, nem felejti el á beszélgetést.­— Ha szükségünk lesz rá, amit mondtatok majd jelent­kezünk — mondta. — Ha egy héten belül nem hallotok semmit rólunk, abból tudjá­tok, hogy más nyomon va­gyunk... A Bob Helder vezette gyil­kossági csoport emberei soha sem jelentkezett a seriff hi­vatalánál. És amikor a kö­vetkező nap. augusztus 10-én reggel ismét egy olyan gyil­kosságot fedeztek fel, amely­nek tettesei vérrel írt felira­tot hagytak hátra, amelyben a „PIG” szó szerepelt, Whi- teleynek és Guenthernek már nem is volt bátorsága, hogy feltételezésükkel zaklassák a LaBianca-gyilkoss ígokkal megbízott csoport vezetőjét, Paul LePage-t, vagy valame­lyik beosztottját. Leno LaBianca és felesége éppolyan brutális gyilkosoknak esett áldozatul, mint Sharon Tate és négy vendége. A gazdag szupermarket­tulajdonos és felesége nyakán szintén nytankötélből készült hurkot találtak, testük szám­talan késszúrástól sebzett volt. Saját házukban, éjszaka törtek rájuk. Rablásnak sem­mi nyoma. A lakószoba észa­ki falára vérrel azt írták a tettesek: „DEATH TO PIGS”, „Halál a disznókra”. A szemben levő falon is vérrel irt szó: ..RISE”. Vagyis: „Kel­jetek fel”. A hűtöszíKrény aj­taján pedig két szó egy he­lyesírási hibával: „HEALTER SKELTER”. Helyesen: Heiter A salgótarjáni nemzetközi müvésztelep vendége Mazsaroff Miklós Mazsaroff Miklós festő- és grafikusművész a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Terüle­ti Szervezetének titkára. E minőségeben kérdezzük a szö­vetség új, módosított alapsza­bályáról, amely képzőművé­szeti közvéleményünkben visszhangot váltott ki — Többi között, arról van szó, hogy a területi szervezet tagjai egyúttal a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek tagjai. Azaz: területi szer­vezetünknek is csak szövetsé­gi tagok lehetnek tagjai. Mindjárt hozzáteszem azon­ban, hogy a többiek is része­sei lesznek továbbra is a kö­zös munkának, kiállíthatnak, megbízásokat kaphatnak stb. Egyébként, szeptemoerben vá­lasztmányi ülés lesz Budapes­ten, ahol megvitatják azt a kapcsolatot, amely a szövetsé­gi és a nem szövetségi tagok között fennáll. Az Észak-magyarországi Te­rület Szervezetnek jelenleg 24 tagja van, de a területen kö­rülbelül 60 képzőművész él és dolgozik. Az ország hét terü­leti szervezete közül ez a szer­vezet szövetségi tagságban és potenciálisan is a legnagyob­bak közé tartozik. Teliegét te­kintve, legjelentősebb az itt folyó grafikai tevékenység. Országos jellegű kiállításai ugyancsak visszhangot válta­nak ki, ha nem is azonos mértékben. Ezek közül a mis­kolci grafikai biennálét, a miskolci egyedi raizkiállítást, a miskolci téli tárlatot, az eg­ri akvarellbiennálét, a sál gótarjáni zománcbiennálét és a salgótarjáni tavaszi tárlatot említjük. Itt jegyezzük meg, hogy bár a miskolci téli és a salgótarjáni tavaszi tárlat céljai között szerepel a terű- jeti képzőművészeti termés bemutatása, megvalósulásuk­ban azonban ezek a tárlatok elsősorban nem területi jelle­gűek. Tehát e valóban erős területi szervezetne« tulajdon­képpen napjainkban nincsen területi tárlata, hiszen a kö­zönség a szóban forgó tárla­tokon, ha lát is észak­magyar anyagot, nem tájéko­zódhat megnyugtatóan az itt élő, több mint fétszáz mű­vész évenkénti tevékenységé­ről, törekvéseiről. — Hogyan látja a területi szervezet titkára az itt élők élet- és munkakörülményei­nek alakulását? — Mindenekelőtt azt jegyez­ném meg, hogy a salgótarjá­ni üzemi szerződések rendsze­re figyelmet érdemlő kezde­ményezés volt, hiszen még akadnak döccenők a művész­közönség kapcsolatban. Örven­detes továbbá, hogy az utób­bi időben Miskolcon megépült nyolc műtermes lakás, Eger­ben is épülnek új műtermek. Úgy tudom, ilyen terv Sal­gótarjánban is már hosszabb idő óta húzódik. — A területi szervezet ki­terjedt nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkezik. Milyen jellemzői vannak e kapcso­latoknak? — Miskolc Katowicével, a szabadkai szervezettel, a kas­sai körzettel, Eger Csebok- száriával, Salgótarján Beszter­cebányával tart fenn kapcso­4 NÓGRÁDi- 1977. július 31., vasárnap Mazsaroff Miklós latot. Ezek főként kiállítás- ?s művészcserékben realizálód- • nak. Reméljük, a miskolci művésztelep régi épületében 1978-ban megnyithatjuk a nemzetközi művésztelepet, ahol műtermek, vendégszobák s nyomda áll a művészek ren­delkezésére, ahol minden gra­fikai műfajban .lehet majd dolgozni. A salgótarjáni nem­zetközi művésztelep ugyan­csak jó alkalom a tapaszta­latcserére. Mazsaroff Miklós művei Nógrád megye és Salgótarján érdeklődő közönsége előtt is­mertek. Néhány adatot azért közlünk a művészről. Alsó- zsolcán született 1929-ben. A Képzőművészeti Főiskolán, amelyet 1953-ban Fejezett be, Pap Gyula, Pór Bertalan. Be- rény Róbert és Domanovsz- ky Endre növendéke volt. Többi között. Miskolcon (1961, 1964, 1973), Budapesten, a Fé­nyes Adolf Teremben (1971) rendezett egyéni kiállítást, de eljutnak művei külföldi tárla­tokra. s szinte valamennyi hazai kiállításra. — Mire készül? — Több. kiállításra készü­lök, augusztus 5-én Győrben nyílik tárlatom, Tóth Imrével közösen, a Műcsarnok rende­zésében. Készülök az újabb miskolci grafiKai biennáléra, egy egri tárlatra, s 1978-ban a pesti Vigadóban nyílik ön­álló kiállításom, ahol 1972- től mutatom be műveimet, olajképeket, egyedi rajzokat stb. Mazsaroff Miklós festészeté­ben a vidéki életformaváltás kérdéseivel, az ipari és me­zőgazdasági környezetben mozgó emberek világával, hétköznapjaival, ünnepeivel foglalkozik. Vonalvezetésének dinamizmusa, színvilágának egyéni dekára ti vitása sajátos­sá teszik műveit. Salgótarjánban a legtöbbet dolgozó művészek közé tarto­zik, Cserhát-sorozatot készít. — Hiányolom a telep mun­kájában, hogy érdekesebb sal­gótarjáni nagyüzemek meglá­togatására- eddig még nem nyílt lehetőség. Ügy véljük, ez annál is in­kább sajnálatos, mert hiszen Nógrádra — a fölklóron túl — éppen az ipari termelés változatos színhelyei a legjel­lemzőbbek. Tóth Elemér LaBiancáék lakása, a vérrel Skelter, „össze-visszaEgye­bek mellett egy világszerte is­mert Beatles-dal címe... A helyszínt alaposan tanul­mányozó rendőrök olyasmit láttak, ami számukra js szo- katlah: Leno LaBianca hasá­ból egy kétágú hús villa állt ki. Nem volt nehéz megálla­pítani, hogy ahhoz az elefánt- csont fogantyús evőeszköz- készlethez tartozott, mélyet n konyhaszekrény fiókjában ta­láltak. A LaEianca-villában tör­tént gyilkosság kétségtelen és könnyen felfedezhető hasonló­ságot mutatott a Polanski- villában lezajlott vérfürdővel. Mindkét esetben azáldozatok jómódú, fehér emberek voltak számtalan szúrt sebet ejtet­tek rajtuk, hihetetlen kegyet­lenséggel Végeztek velük. Mindkét esetben hiányzott a nyilvánvaló indítóok: semmi nyoma betörésnek, vagy rab­lótámadásnak. A legfontosabb hasonlóságot a vérrel írt fel­iratok jelentették. A rendőrség, amely a rossz kiindulópontból csak rossz úton indulhatott el, a bulvár­sajtó segítségével igyekezett olyan látszatot kelteni, mint­ha tulajdonképpen az áldoza­tok lettek volna a főbűriösök. Hatalmas tudósítások számol­tak be a filmváros erkölcsi fertőjéről, s a filmsztárok és más hírességek lakta Beverly Hills-negyedben levő villák magas falai mögött rendezett kábítószeres orgiákról. Azt a békés estét, amelyet az előre- haladottan terhes Sharon Tate barátaival rendezett, „szex­orgiává” változtatták. Tagad­hatatlan, hogy a Kábítószer­fogyasztás és az alkoholizmus, az Egyesült Államok pusztító tömegbetegségei nem állnak meg a művészek és a gazda­gok pompás villáinak küszö­írt felirattal. bénél. A filmváros zaklatott^ túlfeszített, a sikerért min­dent követő világa számos nagy sztárt is tönkretett. Ami azonban 1969. augusztusában történt, "annak semmi köze nem volt ehhez. A hétmilliós Los Angeles­ben eluralkodott a félelem. Az üzletekben alig néhány óra leforgása alatt elkelt min­den biztonsági zár, riasztóbe­rendezés, vészcsengő, pus­ka, pisztoly, revolver.. Egy fegyverüzlet Beverly Hills- ben két nap alatt 200 lőfegy­vert adott el, máskor két hó­nap alatt csinált ilyen forgal­mat. Az emberek és házak őrzésével foglalkozó vállala­tok egy hét alatt meghárom­szorozták forgalmukat. Az őrkutyák ára 200 dollárról1 1500 dollárra emelkedett, de nem lehetett eleget kapni, az élelmes kereskedők az Egye­sült Államok távolabbi vidé­keiről repülőgéppel hozták az állatokat a „rettegés városá­ba”. Frank Sinatra — aki egyéb­ként nem áll gyáva ember hírében, róla „széltében­hosszában” úgy tudják, hogy szoros összeköttetést tart fenn a gengszterkörökkel — egyszerűen elbújt valahol. Mia Farrow nem mert elmen­ni barátnőjének, Sharon Ta­ténak a temetésére, mert attól félt, hogy ő lesz a következő. Steve McQueen vagyont érő sportkocsijába egy pisztoly­tartót szereltetett, hogy egyetlen, gyors mozdulattal mindig fegyvert ragadhasson. A. hollywoodi, Los Angeles-i élethez olyannyira hozzátar­tozó összejövetelek egysze­rűen megszűntek. . Barátságok szakadtak meg, szerelmespá­rok szakítottak egymással. Bárki lehetett gyilkos. A fé­lelem nem ismert határokat... Mai tévéajánlatunk 9.40: Marék Picgus hihetet­len kalandjai. Gyerekeknek szó'ó, lengyel játékfilmsorozatra hívjuk fel ezúttal nézőink figyelmét. A 12 éves Marek kalandja az­zal kezdődik, hogy egy alka­lommal nem készíti el isko­lai feladatát. Erre azonban komoly oka van. Eltűnt ugyanis egy iskolatáska, 9 Marek a táska felautatására valóságos kis nyomozócsopor­tot alakít. Később egy iskola­társuk is eltűnik, s a nyomok a már gyanúsnak vélt táska- tolvajokhöz vezetnek. Ekkor kezdődnek Marek hihetetlen és érdekes kalandjai... A len­gyel kisfilmsorozat kellemes* nyári kikapcsolódóst jelent Falumúzeumok — múzeum falvak A falu elmúlt századokból származó emlékeit — az ősi parasztházakat istállókat, mal­mokat, tanyák zsellérházait — éppen olyan gonddal őrzik, s igyekeznek minél tovább fenn­tartani a Német Demokrati­kus Köztársaság műemlékvé­delmi hatóságai, mint a tör­ténelmi városok műemléke­it. A régi falusi építmények többségét ma már nem ere­deti rendeltetésének megfele­lően használják, hiszen az életforma megváltozott. Az épületek, berendezésük azon­ban szinte kínálkoznak a fa­lumúzeumok céljára. A Harz- hegységben, Thüringiúban Mecklenburgban számtalan ilyen építmény várja a láto­gatókat. Sokhelyütt egész településéket helyeztek a műemlékvédelem szárnyai alá. Ilyen például a Spree* wald egyik faluja, Lehde, amelynek jellegzetes. Iából készült házait helyi és kör­nyékbeli bútorokkal, beren­dezési tárgyakkal, edényekkel rendezték be, s ma már az egész falu múzeum. A vogt* landi Landwüst falucskájában a lakosság kezdeményezésére rendezték be a múzeumot. Schwerin megye egyes hely- ségeiben sikerült a falvak tör-' tónelmi magját korhűen helyreállítani. Restaurálták a középkori paraszti erődítmé­nyeket a szászországi Puls- nltzban is. Prissnitzben egy XVIII. századból való falusi tanácsháza, Délnyugat* Thüringiában az egykori favázas parasztházak idéziío a letűnt múlt emlékét I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents