Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
Salgótarjáni járási korkép Vakációzó tanulók a könyvtárakban A nyári vakáció a nagy olvasások ideje. A könyv nemcsak jóbarát, hanem nagyszerű élmény, nevel, új ismereteket nyújt, néha az üdülés, táborozás más formáit is pótolja. Az országjárás helyett távoli ismeretlenbe is elvisz. Ezekről a kérdésekről lieszél- gettünk Hargitai Attilával, a salgótarjáni járási hivatal krz- művelődési felügyelőjével, amikor arról érdeklődtünk, hogy a járásban miként oldják meg a könyvtárak nyári nyitvatartási idejét. A járási hivatal művelődés- ügyi osztálya már évek óta sok gondot fordít arra, hogy a községi könyvtárak szolgáltatásait a vakációzó diákok igénybe tudják venni. Néhány évvel ezelőtt még olyan esetek is előfordultak, hogy a nyári szünetben a könyvtárak nem tartottak nyitva. Ügy gondolták, nyáron nincs olvasási igény. A szülők és tanulók részéről azokban az években sok panasz érkezett. Észrevételezték — mandta Hargitai Attila —, hogy a könyvtárak zárva vannak, nincs lehetőség könyvcseréte. A nyári szünet még közel másfél hónapig tart. A salgótarjáni járásból sok ezer általános és középiskolai tanuló sehová nem megy nyaralni. Nagyon sok csalódban mind a két szülő dolgozik. Ezért a kellemes és hasznos időtöltést, az olvasást, a könyvtáraknak kell szervezni. Ez azért is indokolt, mert a községi könyvtárak olvasóinak 55 százalékát diákok jelentik. A járási hivatal és a községi tanácsok szakigazgatási szervei folyamatosan ellenőrzik a könyvtári órák pontos megtartását. Hargitai Attila' kérdésünkre fel is sorolja azokat a könyvtárakat, ahol a nyári hónapokban gazdag programokat szerveznek a vakációzó diákok részére. Elsőként említi Milicz Zsuzsa nagybátonyi könyvtárost. A könyvtárban sok általános és középiskolai tanulót, olvasni vágyó fiatalt talál unjc. Felsőfokú művészeti intézet Kubában működik Latin- Amerika egyetlen egyetemi színtű művészeti iskolája^ a Felsőfokú Művészeti Intézet. Három karán — a saépművé- szetin, az előadóművészin és a zenein — összesen húsz tanszék foglalkozik a diákok oktatásával. Az intézetnek 79 tanára, s az elmúlt évben indított első évfolyamán összesen 234 diákja van. A Felsőfokú Művészeti Intézetet a forradalom hívta életre, ki akarván elégíteni a kubai művészeknek azt az igényét, hogy magasabb művészi, kulturális és ideológiai képzettségi szintet érjenek el. Az iskolában Latin-Amerika más országaiból érkezett diákok is tanulnak, s számuk a későbbiekben még tovább nő. Az intézet létrehozásához jelentős segítséget nyújtott a Szovjetunió — mondja Mario Rodriguez Aleman, az iskola igazgatója —, és a tanárok egy része is a Szovjetunióból és más szocialista országokból érkezett. Az iskola jelentős fejlődés előtt áll. A következő öt évben újabb szakokon kezdődik meg az oktatás. Képeznek majd színházi díszlet- és jelmeztervezőket, keramikusokat, muzeológusokat, restaurátorokat. A képzőművészeti iskola külön műhelyt kap, ahol eladásra is termelnek majd. A jelenlegi ötéves időszak végére, 1980-ra megkívánják nyitni az iparművészeti iskolát. Textiltervezők, ipari formatervezők, / bútortervezők, belsőépítészek, kirakatrendezők, városépítészek és grafikusok kerülnek majd ki innen. Mai tévéajánlatunk 82.20: Egy könyve. értekezlet jegyzőA veszprémi té\*étalálkozó egyik díjnyertes alkotását, Alexandr I. Gelmasn írásából készült tévéjátékot láthatják, amelyet Zsurzs Éva rendezett. A művet már ismerjük. Hiszen Gelman először filmforgatókönyvnek írta meg a történetet, Prémium címen be is mutatták nálunk a szovjet filmet. Aztán a budapesti Nemzeti Színház tűzte műsorára színdarab formájában. Majd Zsurzs Éva készített nagyhatású televíziós adaptációt az izgalmas műből. A tévéjáték egy valóságos ülésről, egy nagy építésvezetőség pártbizottsági üléséről szól. Akik már látták Gelman drámájának bármelyik változatát szívesen nézik meg újra. Azoknak, akik pedig annak idején elmulasztották a tévéjáték megtekintését — ezúttal már a veszprémi díjjal minősített műsort szívből ajánlhatjuk. Folyóiratokat, újságokat olvasnak, könyveket válogatnak, cserélnek. Itt látszik, hogy a gyermekek otthonosan mozognak, megtanulták a szabad- polcos könyvtár használatát. A homokterenyei körzeti könyvtárban is készségesen szolgálják ki a gyermekeket, felnőtteket. Bata Istvánná körzeti könyvtáros 1964-től dolgozik ebben a községben. A nyári hónapokban rendszeresen foglalkozik a vakációzó diákokkal. A kölcsönzés mellett irodalmi túrákat szervez. Ezen a nyáron Horpácsra, Balassagyarmatra és Csesztvére vitte a fiatalokat. Megtekintették Horpácson a ,Mikszáth Kálmán Emlékmúzeumot, megismerkedtek Csesztven a Madách-kúriával, Balassagyarmat irodalmi emlékeivel. Kisterenyén Tóth Mária évek óta nem volt szabadságon. A nyarat mindig a könyvtárban tölti. Körülötte általános iskolai tanulók. A gyermekeket vonzza a sok könyv, folyóirat. Figyelembe veszi a tanulók igényét, s annak megfelelően gyarapítja a könyvtári állományt. Forgalmas hely nyáron a karancslapujtői könyvtár is, ahol Urbán Gabriella könyvtáros dolgozik kiemelkedő eredménnyel. Hargitai Attila elmondta még, hogy az úgynevezett „kieső” településeken is gondot fordítanak a könyvtárak nyári működésére. Példaként említi Ceredet, ahol Czene Tibor- né, és Lucfalvát, ahol Szatmári Zoltánné látja el ezt a feladatot példás szorgalommal, jó eredménnyel. Az utóbbi faluban a könyvtárban a szlovák nemzetiségűek is találnak bőven olvasnivalót. Nem véletlen, hogy itteni tanulók nyerik már évek óta a szlovák nyelvi tanulmányi versenyt, legutóbb is megszerezték az első helyeket. A felsorolt községek mellett más településeken is megoldják a kölcsönzést, a salgótarjáni járásban. Hargitai Attila elmondta: jó látni, hogy nincs bezárt könyvtár a nyári vakáció idején. Ez azt is jelzi, hogy az illetékes községi tanácsok és művelődés- ügyi szakigazgatási szervek figyelmet fordítanak a könyvtárak nyári működtetésére. A munka, a játék, a szórakozás mellett így a vakáció idején a gyermekeket továbbra is várják a könyvtárak. Szeretettel fogadják őket, s a könyvtárosok hasznos tanácsaikkal még kellemesebbé teszik az általános és középiskolai tanulók nyári szünetét. gy. l. Balettek tegnap, ma, holnap (ti.) Mit tehet a néző? Messzire vezetne, ha a jelenkori balett teljes képét akarnánk megrajzolni; ez a kép nagyon is kaleidoszkopi- kus. Hiszen időközben kialakult a szovjet történelmi-hősi nagybalettek típusa (nálunk a Párizs lángjai, vagy A bah- csiszeráji szökőkút képviseli ezt a formát), Balanchine és követői művészetével kialakult a szimfonikus zenemüvekhez szorosan tapadó, viszont irodalmi cselekményvezetéstől, vagy „sztoritól” mentes szimfonikus balett (tiszta táncnak, vagy nem teljes joggal absztrakt balettnek is nevezik); kialakultak a különböző koreográfiái iskolák. Ezek a klasszikus balett technikai vívmányaira támaszkodnak, amelyek azonban a konkrét balettművekben közel sem szorítkoznak csupán a klasz- szikus balett mozdulat! szótárára. A nemzetközi mezőnyben Maurice Béjart a legismertebb képviselőjük, de a hazai irányzatok közt nem maradhat említetten Eck Imre „iskolája sem". A valóságnak megfelelően a választék még tovább is . bővülhet, akár negatív irányban is, hiszen balett címén nemegyszer találkozni szenvtelen pu- cérságokkal, mélylélektannak álcázott semmitmondással és dilettantizmussal, vagy meg- ideologizált , kegyetlenségekkel és „szexjelenetekkel” a színpadon. Mit tehet a néző a vegyes választék láttán; hogyan orientálódjék? A választ nemcsak az könnyíti meg, hogy a magyarországi táncszínpad nem ad teret a morbiditásnak, antihumanista műveknek. Az is sokat számít, hogy — bár nálunk is akadnak „balettománok”, akik csak a balett egyik,' vagy másik ágára esküsznek — a közönség és a repertoár egyaránt sokrétű. Azaz „nem muszáj” csupán egyfélét szeretni, akad kinek-kinek kedvére való, még ha találunk is fajsúlybeli különbségeket a nemzeti repertoáron belül. A klasszikus-romantikus darabokról jó tudni, hogy egy részük még ma is állja az időt. Igaz, némelyiknek ma már naiv a játékkerete, s partitúrájáról sem biztos, hogy a -legelőkelőbb helyet foglalja el a zenetörténetben —, ám ha a koreográfus és az előadók megtalálták a módját a táncos poézis teljes kibontásának, a mű a mai nézőnek is tartogat mondanivalót, túlmutatva a szórakoztatás funkcióján. Megjelenik tehát a költészet szférája, amellyel a jelenkori néző ugyanolyan Részlet az M. Béjart koreog rafálta Tavaszünnep című balettből. fokon, azonosulhat, mint egy hasonlóan múltbeli irodalmi, Vagy zenei alkotással. A klasszikus örökség csak részben jelent balettműveket — részben magában a technikában jelentkezik. A világ balettszínházai jórész aszerint különböznek, hogy egyiküknél a technika egyben kifejezési nyelv is. másikuknál —, mint említettük — a klasszikus technikával elnyert fizikai készség, kifejezési képesség csak alap a kifejezési nyelv bővítéséhez. A közönség számára ez az elkülönülés úgy jelentkezik, hogy az első esetben tiszta stílusú, diszharmóniamentes művekkel lesz találkozása, legfeljebb — a tánc kiteljesedésén túl — a virtuóz, öncélúságba hajló technicizmust is el kell viselnie. A második esetben a nyelv, a forma sokkal jobban alá van vetve a mondanivalónak, ezért az öncélú virtuozitás itt szinte soha nem bukkan elő. Ám az eszmei-tartalmi többlet igénye még gyakran párosul kiforratlan, eklektikus megoldásokkal, táncosságában redukált kivitellel. Ne tagadjuk, innen is adódhatnak visszarianások a modern balettmű szemlélőjében. A holnap balettjét kutatva nem állíthatjuk hát, hogy létezne valamilyen egységes,’ világot átfogó táncművészeti irányzat, a korszerű gondolat és az egységes stílus, magas • rendű kifejezőkészség együtt megoldott követelményeivel. A tendenciák külön-külön jelentkeznek, bőven is sorolhatók —, de még csak ritkán szintetizálódtak. Jósolni így alig lehet, bár Béjartnak a korszerű táncról vallott nézete — „a tánc nagyon sokat mondhat, de semmit sem mesélhet” —, mintha kezdene lassan jóslatként is valóra válni. Lehet hát, hogy az új láncköltészet megteremtésének útján előbb-utóbb búcsút mondunk az epikus meseszövésnek, az irodalmi fogantatásé balettdramaturgiának. Maácz László Ma este 20 órakor. A „METRONOM ’77” táncdal- fesztivál harmadik elődöntője. Képünkön a verseny egyik esélyese: Bódy Magdi. ,Új könyvek Ultf Béta A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ a Mit kell tudni... ? népszerű sorozatában megjelentette a Mit kell tudni a Német Demokratikus Köztársaságról ? című könyvet, melynek szerzője Péner Imre. Hazánk külpolitikai kapcsolataival és külpolitikai tevékenységével foglalkozik a Magyar Külpolitikai Évkönyv, melyet a Külügyminisztérium állított össze. A kötetet haszonnal forgathatják mindazok, akik az átlagosnál többet kívánnak tudni Magyarország nemzetközi helyéről, szerepéről, a magyar diplomáciai tevékenységről. A Corvina Kiadó újdonságai közül említsük meg a Mhgyar grafikusok sorozatban megjelentetett Uitz Béla-mappát, Bajkay Éva munkáját. A színes és fekete-fehér alapok jó bepillantást adnak a modern magyar és egyetemes forradalmi művészet kiemelkedő egyéniségének életművébe. A mappa e nagyszerű pályának az 1910-es évek második felére eső szakaszát mutatja be, akvarelleken és tusrajzokon keresztül. A Művészet és elmélet sorozat új köteteként NÓGRÁD - 1977. július 23., szombat látott napvilágot Mihályfi Ernő válogatott képzőművészeti Írásainak gyűjteménye. Művészek, barátaim címmel. Mihályfi Ernő esztéciKai nézetei, kritikai megnyilvánulásai nemcsak az elemzett művészek és korok arculatát tükrözik, hanem az újságíró, a közéleti ember sajátos szellemi önarcképét is. Első alkalommal látott napvilágot a Műveszet Évkönyve, mintegy 250 fekete-fehér és 200 színes illusztrációval és bőséges válogatással a korlárs magyar képzőművészettel foglalkozó cikkek, tanulmányok előző évi terméséből. Az Azerbajdzsán című könjw Turánszky Ilona régész sok éves helyszíni kutatómunkájának eredménye, a kitűnő fotókat Gink Károly készítette. A művészet kiskönyvtára sorozat új kötete Larionov művészetéve,' ismertet meg Rúzsa György kalauzolásával. AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ megjelentette Richard Bradford Oly távol az ég című, regényét, amely az Egyesült Államok egy mostoha vidékére, New Mexicóba kalauzolja el az olvasót. A regény érdekesen kibontott téma la a helyi eredetű lakosság és a gyűlölt texasiak mélyre nyúló I I ,\ H N! AI) I < konfliktusa. Hermann Broch regénye a Vergilius halála. A szerző e fő művében a haldokló Vergilius újra átéli költői és emberi létének fázisait. A regény gazdag nyelvével, zenei pontosságú szerkezetével századunk német irodalmának kétségtelenül egyik csúcsa. A Kossuth Kiadóval közösen jelentette meg az Európa Angela Davis Életem című önéletrajzi könyvét. Az amerikai polgárjogi küzdelem egyik vezéralakjának munkája, melyet ő maga „politikai önéletrajznak” nevez, romantikus és öntudatos egyéniségről, hivatásos forradalmárról, fegyelmezett pártmunkásról vall, s mindenki számára érdekes olvasmány. A Századok — emberek sorozatban látott napvilágot Mary Renault Égi tűz című történelmi regénye, Nagy Sándor ifjúságáról; Vaszilij Suksin: HarmaJ dik kakasszóra című kisregény- és elbeszéléskötete (az Európa Zsebkönyvek sorozatban); John Main: Tél a hegyekben című regénye és a lengyel Adam Mickiewicz Pan Tadeus vagy Az utolsó fiir- tokfogialás Litvániában című elbeszélőkölteménye, melynek alcíme: Nemesi történet 1811 — 12-ből, tizenkét verseskönyv- ben. i
