Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
így élünk mi Egy hói nai ü „fehér! \ ler i” Minden műtéten ott vagyok. Tetszenek a nógrádi emberek. Ä betegek úgy szólítják ókét; nővérke kérem! Nem szabódnak, nem tiltakoznak, emiatt, hiszen a megszólítás egyáltalán nem fontos. Sokkal inkább számít, hogy itt vannak, hogy jöhetnek nap mint nap. Ismerkedhetnek a kórház lassan ébredő reggelével, bekapcsolódhatnak a délelőttök ezerszínű munkájába. Lázat mérnek, párnát igazítanak, betegeket vigasztalnak, de ott vannak az orvosi konzíliumokon, és ott vannak a feszültséggel, izgatott vibrálással teli műtőben is. Orvostanhallgatók, medikusok. Egy hónap szakmai gyakorlatra érkeztek a salgótarjáni Madzsar József megyei Kórházba. * Józsa Klárival a hetedik emeleti gyermeksebészeten találkoztunk. Első nekifutásra sikerült bejutnia á Szegedi Orvostudományi Egyetemre. — Irigylésre méltó — mondom. Elmosolyodik. — Inkább úgy fogalmaznám,'hogy hosszú évekig tartó, céltudatos, szívós munka eredménye. Már gimnáziumban elhatároztam, hogy orvos leszek, s ehhez igazítottam a tanulást. A felvételin mindenre kíváncsiak voltak. A szakmai tárgyakon túl általános műveltségből is vizsgát kellett tennem. Klári a gyermekévek színhelyéről, Kazárról került Szegedre, s ez óriási változásokat hozott az életében. — Nem hiába mondják, hogy Szeged a diákok városa. Valóban az. Sajátos hangulata, levegője szinte leírhatatlan. Aztán az egyetem... Összetartó, jó csoportba kerültem. Együtt járunk színházba, szórakozni, Persze csak tanulás után.. Tanulás, vizsgák, ■ egybefolynak a nappalok,az éjszakákkal, nincs hétfő, nincs va- Kirnap. De Klári azt mondja, megéri. Félévkor kitűnően vizsgázott, ám év végére becsúszott egy négyes biokémiából. — A kórházi gyakorlat, életem első gyakorlata nagyon izgalmas. Az lepett meg legjobban, hogy a főorvosunk lehetőséget ad az önálló cselekvésre és a komoly munkába is bevon. Szinte minden műtéten ott vagyok. Csipeszeket adogatok, és közben rengeteget tanulok. A gyakorlatból. Amely sokkal nehezebbnek bizonyul, mint az elmélet. Klári a megyei tanács ösztöndíjasaként készül az orvosi pályára, öt év múltán szívesen választaná munkahelyéül a salgótarjáni kórházat ★ — Még soha nem jártam Salgótarjánban. De láttam egy filmet a tv-ben a messze földön híres városközpontról és azt is hallottam, hogy néhány éve modern kórház épült — meséli Nagy Katalin, a budapesti orvostudományi egyetem negyedéves hallgatója, aki a belgyógyászaton ízlelgeti a gyógyítás tudományát. •— Örülök, hogy vidékre kerültem, mert így sokkal nagyobb lehetőségem van a tanulásra. A pesti kórházakban több az orvos, mint a beteg és a medikust — a tapasztalat szerint — nem engedik dolgozni. Itt szinte azt csinálok, amit akarok. Diagnózist készítek, terápiát javaslok, elkísérem a betegeket a vizsgálatokra. Tetszenek a nógrádi emberek... — Ennyi jó hallatán önkéntelenül adódik a kérdés; — szívesen jönne vidékre dolgozni ? — Még soha nem voltam vidéken néhány napnál tovább. így nem tudom, hpgy bírnám el ezt a kevésbé nyüzsgő életet... Verbói Klárinak a salgótarjáni kórház az otthont, a jó barátokat jelenti. Innen ment el, ide tért most vissza. Csupán minősítése változott. — Orvosnak készültem, de az egyetem kapui hosszú ideig nem nyíltak meg előttem. Ezért 1971-től ápolónőként dolgoztam a kórházban és munka mellett elvégeztem a hároméves tanfolyamot. Az elmúlt évben aztán megtört a jég. Ötödszöri próbálkozás után felvettek a budapesti orvostudományi egyetemre. S most újra a régiek között. — A szakmai gyakorlat számomra nem újdonság. Nővér koromban dolgoztam a szülészeti műtőben, a gyereksebészeten, a bel és bőrgyógyászaton. Persze ma már más szemmel nézem a betegeket, betegségeket, és a rám bízott feladatok is komolyabbak. — A több éves gyakorlat jelent-e előnyt a tanulásban? —» Rengeteg olyan dolgot ismerek, amit a társaim még csak most tanulnak. A gyakorlatból származó ismereteim megkönnyítik a helyzetemet, s így utólag már nem is bánom, hogy ápolónőként kezdtem. ★ A betegek úgy szólítják őket: nővérke kérem! Nem tiltakoznak emiatt. Hiszen egy a fontos, hogy itt vannak} ismerkednek a kórház életével. Készülnek az orvosi pályára... » — vkm — Tanácsok külföldre utazóknak Egyre többen üdülnek külföldön, sokan készüln-.k izgatottan az első vagy újabb utazásra, ezek nyomán ezrek és ezrek terjesztenek elő útlevélkérelmet. A Bulgáriába, Csehszlovákiába. Lengyelországba. NDK-ba, Romániába, Szovjetunióba és Jugoszláviába, irányuló kérelmeket az állandó lakhely szerinti rendőrkapitányságok intézik. Az útlevelek kiadásának és érvényesítésének határideje-14 nap, rendkívüli esetben 48 óra. 1. Az ügyintézéshez elő kell terjeszteni: a) 150 forintos illetékbélyeggel ellátótt kérőlapot — érvényesítés esetén 100 forintosat ■— melynek hátoldalán fel kell tüntetni a munkáltató szerv véleményét, 18 éven aluliaknál a szülők nyilatkozatát. A 18. életévet be nem töltött gyermek útlevélkérelméhez — ha csak a szülők egyikével utazik —’ a gyermekkel nem utazó szülő beleegyező dyilat- kozatát. A kérőlaphoz mellékelni kell: a) Egy darab 5x6 cm-es, egy évnél nem régebbi arcképet. b) Sorköteles kort be nem töltött, katonai szolgálátot még nem teljesített hadköteles esetén a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság engedélyét. (A kérőlap 70, illetve 20 forintos.) c) Sportversenyre utazásnál az OTSH hozzájárulását. d) Szolgálati utazásnál az utazást elrendelő, illetve küldő szerv javaslatát. e) A Szovjetunióba történő egyéni utazás esetén a meghívó tanúsítványt, egyéni turisztika esetén az utazási iroda által kiadott igazolást (voucher). f) Jugoszláviába rányuló egyéni túristaút-igazoláshoz a Magyar Nemzeti Bank valutakiutalási engedélyét, társasutazások esetén az utazási iroda által kiállított részvételi igazolást. 2. Alábbiakban tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, az elbírálások törvényességéről, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a hiányosságokra, és az utóbbi időben gyakoribb” visszaélésekre. Az első és egyben legjellegzetesebb hiányosság a kérőlapok helytelen kitöltése, a mellékletek hiánya. Többen nem adnak választ az űrlapok egyes kérdéseire, elfeledkeznek az aláírásokról, a fényképek három-négy, esetleg tíz-tizenöt évesek. Ezek pótlása értékes perceket vesz el az útlevél-előadótól és az ügyintézésre várakozók tömegétől. Sokan egyik napról a másikra akarnak útlevelet kiváltani vagy érvényesíttetni. Amikor az előadótól nemleges választ kapnak, megsértődve távoznak. Vajon tudják-e, hogy ha nyolcvan-száz ilyen kérelmet teljesítenénk, akkor nyolcvan-száz időben előterjesztett kérelem nem teljesítése lehetne az eredmény. Még egy lényeges gondra hívom fel a figyelmet. Az 1972- ben kiváltott útlevelek ötéves érvényességi ideje lejárt, illetve az idén lejár. Az érvényés kiutazási engedélyi „ablak” megléte esetén is érvényesíteni kell, mert á fel nem használt .„ablakkal” utazni nem lehet. Nem utazhat, akinek útlevelében három érvényes „ablak” van, de az érvényességi idő 1977 július 10-én le<- járt. « 4.S ember tragédiája — grúzul Nodar Guresidze neves költő lefordította grúz nyelvre Madách Imre művét, Az ember tragédiáját. A drámai költemény a Szovjetszkaja Grúzia Kiadó gondozásában jelent meg. Ez a könyv — írja az előszóban Georgij Natrosvili híres grúz író — újabb fényes lapjává vált a magyar—grúz kulturális és irodalmi kapcsolatok történetének. Az ember tragédiája szerepelt Ehätumi grúz város színházának műsorában. A magyar irodalom nagy népszerűségnek örvend a grúz olvasók körében — az utóbbi években többször kiadtak válogatást Petőfi Sándor költeményeiből. Lefordították grúz nyelvre Juhász Gyula és József Attila műveit. Előkészítik egy magyar költészeti antológia kiadását is. A Szovjetunióba az útlevél mellett csak érvényes személyi igazolvánnyal lehet utazni. Többen csak a határon döbbennek rá figyelmetlenségükre, amikor a határőrizeti szervek felkérik őket a visszautazásra. A fenti hiányosságok mellett szólni kell az útlevelekkel kapcsolatos visszaélésekről, a kifogásolt emberi magatartásokról és gyengeségekről. Egyesek anyag1 előnyhöz jutás reményében évente huszonöt— harminc alkalommal utaznak külföldre. Árut visznek, árut hoznak, s itthon megfelelő haszon ellenében üzletelnek. Többen „csak” pénzzel manipulálnak. Az engedélyezett kereteket túllépve sok ezer forintot akarnak átvinni a határon. Például K. J-né salgótarjáni lakos 47 női táskát, S. F-né pedig 18 pulóvert hozott át a határon Lengyelországból — állítólag ajándékként a hozzátartozóknak. P. S. az idén márciusban váltott ki útlevelet, de egyszer sem élvezhette a külföldi utazás örömét, mert az első úton rajtaveszett. A Polónia Expresszen elrejtett ötezer forintot a határőrizeti szervek lefoglalták, ellene pedig eljárást indítottak. A legkirívóbb B. Gy. esete. Éppen Romániában vett részt utazási körúton, amikor itthon betegállományba vették. 3. Sorolhatnám tovább a hasonló eseteket, de nem teszem, mert a külföldre utazók kilencvennyolc-kilencvenki- lenc százaléka becsületes állampolgár A többiek pedig elnyerték és a jövőben is elnyerik méltó büntetésüket. A szabálysértési, illetve büntető eljárás mellett alkalmazzuk a törvény szigorát. Útleveleiket visszavonjuk és egytől öt évig terjedő időre kizárjuk őket a külföldre utazásból. Az idén júniusban például a kiadott útlevelek egy százalékát visz- szavontuk. Végezetül még egy kérés. Minden kérelmező időt és fáradtságot takarít meg, ha kérelme mellé ötforintos postai bélyeggel ellátott, saját címére megcímzett borítékot is mellékel. Az elkészült útlevelet a részükre határidőn belül postán megküldjük. Kérjük éljenek ezzel a lehetőséggel! Telek Albin rendőr főhadnagy Napközisek táborában Salgótarján és a peremkerületek iskoláiból kétszázötven—kétszázhetven fiú és leány tölti nyári szünidejét, vagy annak egy részét a tóstrand melletti nyári napközistáborban. Az idén negyedik alkalommal szerveztek uapkö- zistábort Salgótarján általános iskolásainak. Szervezett program várja a gyermekeket: munkafogial- kozás, úszásoktatás, labdajáték, filmvetítés, közös dalta- nuiás. Az egyik legkedveltebb játékszer a körhinta. Erdei bogyókból készül a Alkotók és alkotások, nyakfüzér. Az autós-társasjátékkal a leányok is szívesen játszanak. Múmiáiéiet találtak A kairói múzeum egyik kíváncsi munkatársa véletlenül megtalálta egy fáraó múmiájának fejét. Az értékes műkincs a világhírű intézmény egyik fél évszázada lelakatolt raktárhelyiségében egy öreg, i'égen elfeledett ládában, porosodott. ,. A furcsa eset azzal magyarázható. hogy a kairói Egyiptomi 'Múzeumban az okon Egyiptom történelmének csodálatos emlékei elképesztő körülmények között vannak összezsúfolva. Ezt tanúsiTja például II. Ramszesz múmiájának esete is: a nagy fáraó földi maradványait ugyanis néhány hónapja „gyógykezelésre” Franciaországba kellett szállítani, miután mindenfajta védelem nélkül évtizedekig ki volt téve a levegő és a baktériumok pusztító hatásának. NÓGRÁD - 1977. július 23., szombat 5
