Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
Felemás hangvétel Carter charlestoni henzéde TIeltai Andris, at MTI tudósítója jelenti: James Carter amerikai elnök szerint mind az Egyesült Államoknak, mind a Szovjetuniónak érdeke a sokrétű együttműködés — mégha a teljes kölcsönös bizalom alapjai egyelőre hiányoznak is. Az elnök a dél'karolinai Charies- tonban, a déli államok törvényhozói előtt elhangzott beszédét a szovjet—amerikai viszonynak szentelte. Carter beszédében hol bé- külékeny hangot ütött meg, hol kitartott korábbi egyoldalú előnyök szerzésére irányuló elgondolásai mellett és a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni azért, ha nem javulnának meg a két nagyhatalom kapcsolatai. Az elnök szerint a két ország ideológiájának mélyreható különbözősége és kételkedésük más elemei fenn fognak maradni, de érdekeik sok fontos Kérdésben egybeesnek. Nincs még alap a teljes kölcsönös bizalomhoz, ezért a kötendő megállapodásoknak mindkét oldalon a jól felfogott önérdeken kell alapulniok — mondotta. Carter megismételte az elmúlt 6 hónapban tett javaslatait, a többi között a nad^Kza- ti fegyverek „átfogó” csökkentéséről, majd — az eddigitől nemileg eltérő fogalmazásban — /kijelentette: „a SALT-tárgyalásokon, a vlagyivosztoki alapokra építve és azokat megszilárdítva szüntelenül haladnunk kell a hosszú távú cél, a fegyverkészletek igazi csökkentése, azok szigorú korlátozása felé”. Az elnök szerint egyébként az 1974-es vlagyivosztoki megállapodás „bizonyos kérdéseket megoldatlanul hagyott” és ezeket „jóhiszeműen különbözőképpen lehet-értelmezni”. Mint ismeretes, a SALT-tárgyalások egyhelyben topogásának OKa az, hogy az új amerikai kormány nem kívánja tartani magát a vlagyivosztoki megállapodásokhoz és „átfogó” egyezményt sürgetve a maga előnyére kívánná formálni a hadászati erőviszonyokat. Carter azt mondotta, hogy a cirkálórakétát, az új amerikai hadászati fegyvert azért I. Jánoft Károlyt Jő kapcsolatot minden országgal Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken délben I. János Károly király húszperces trónbeszédével, amely a parlament két házának együttes ülésén hangzott el, megnyílt a június 15-én megválasztott új cortes első ülésszaka. I. János Károly király trónbe- Bzédében az újonnan létrehozott demokratikus intézmények megszilárdítására, összefogására, a spanyol nép várakozásainak megfelelő új alkotmány kidolgozására, a regionális (nemzetiségi) problémák megoldására, a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország talpraállításában való közreműködésre szólította fel a képviselőket és ígéretet tett arra, hogy a trón ebben á törekvésükben támogatja őket. A túlnyomóan belpolitikai jellegű trónbeszédben a király utalt arra a szándékra, hogy Spanyolország jó kapcsolatokat tartson fenn a világ valamennyi országával politikai rendszerétől függetlenül. A pártokat arra szólította fel, hogy politikai érdekeiken felülemelkedve képviseljék az ország érdekeit. (MTI) Elutazott a szíriai pártmunkásküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Újjászületés (BAATH) Szocialista Pártja közötti munkaterv alapján egyhetes látogatáson -szíried pártmunkásküldóttség tartózkodott hazánkban. A küldöttség — amelyet Nádim Al-Khatib, a Kuneitra megyei pártbizottság tagja vezetett — megbeszélést folytatott Szlameniczky Istvánnál, az MSZMP KB ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetőjével. Találkozott az MSZMP Heves megyei Bizottságának képviselőivel, és meglátogatott több mezőgazdasági üzemet. A küldöttség pénteken elutazott Budapestről. Nem a Iv és rádió monopóliuma 7,A véleménynyilvánítás szabadsága nem a nemzeti rádiónak és televíziónak a hatalmon levő személyek által történő monopolizálását jelenti. A szólásszabadság magában foglalja a dolgozóknak a véleményük kifejtéséhez való jogát is” — jelentette ki Claude Poperon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a francia televízió stúdiójában csütörtökön este történtek után. — A televízió egyes programjának szokásos esti híradója csütörtökön csak félórás késéssel kezdődött. A stúdióba ugyanis bevonult a Párizs térségéhez tartozó repülőgépipari üzemek mintegy 300 kommunista dolgozója, akik követelték, hogy a tévéhíradóban olvassák fel nyilatkozatukat. (MTI) gyártják, hogy „ellensúlyozzák a szovjet támadófegy vérekét”. Kölcsönös eredmények alapján az amerikai fél kész korlátozni hadászati programjait — de ha nincs megállapodás, „biztosítani fogja megfelelő hadászati erejét” — hangoztatta. Az elnök, aki a cirkálórakéta és több más új ímeriKai hadászati fegyver megindított vagy tervezett gyártásával a fegyverkezési verseny új szakaszát vezeti be, itt önmagának mondott ellent: Korábban ismételten kijelentette, hogy a két nagyhatalom Katonai ereje lényegében egyenlői Az emberi, jogokkal kapcsolatos amerikai politika valamennyi országnak ától és „nem célja, hogy felfokozza a fegyverkezési versenyt, vagy, visszahozza a hidegháborút” — hangoztatta Carter, aki az utóbbi hetekben hangfogót telt a szovjetellenes propagandakampányra, de kitartott annak jogosultsága mellett. Az elnök emlékeztetett rá, hogy a szovjet—amerikai viszony az elmúlt évtizedekben lényegében pozitív irányzatot muia- .tott, ezért a hosszú távú politikát, nem a pillanatnyi jó vagy rossz légkör alapján kell megítélni. Carter végezetül Leonyid Erezsnyevnek azt a kijelentését idézte, hogy a politikai realitás, az enyhülés szelleme végső soron győzedelmeskenni fog, „Hiszek e kijelentés őszinteségében” — mondotta az amerikai elnök. Az a tény, hogy Carter (az eredeti, tervektől eltérően) a szovjet—amerikai viszonyt választotta beszéde tárgyául, újabb jele annak, hogy a washingtoni kormány növekvő gondnak érzi a Szovjetunióhoz fűződő viszony megromlását. Carter csak közvetetten és igen röviden utalt arra, ami javarészt általános felfogás mindkét oldalon: hogy tudniillik a helyzet hol meggondolatlan, hol tudatosan ellenséges amerikai politika következménye. A beszéd azt tükrözte, hogy az alapvető kérdésekben az amerikai álláspont változatlan, mindazonáltal Washington kész visz- szafogni, a nyilvános vi- tát és keresni a közös nevezőt, elsősorban a SALT kérdéseiben. Az elnök beszédének felemás hangvétele: a békülé- kenység és a harciaskodás váltogatása, az ország belső hangulatát tükrözte: a kispolgári tömegek a vietnami gyalázat után szívesen hallanak az amerikai külpolitika újjászületett „erkölcsösségéről” ugyanakkor legalábbis a felmérések szerint — Carter „keménysége” fegyverkezési tervei növelték népszerűségét a kezdetleges antikommunista propagandát ma is befogadó tömegek között. Carter számára létfontosságú a kongresszus támogatása és a törvényhozásban ugyancsak többsége van az erősödő nacionalizmusnak, az új erőpo- litikai kísérleteknek. (MTI) Szovjet cs iraki vezetők táviratváltása Leonyid Brezsnyev és Alek- szej Koszigin az iraki nemzeti ünnep alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Ahmed Hasszán al-Bakr- nak az Iraki Baath párt főtitkárának, köztársasági elnöknek. A távirat hangsúlyozza : „Az imperializmus és a reakció elleni harc céljainak közössége szilárd alapot teremt az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a belügyek- be való be nem avatkozás elveire épülő szovjet—iraki együttműködés számára. Meggyőződésünk, hogy a barátsági- és együttműködési szerződéssel megerősített szovjet— iraki kapcsolatok a jövőben tovább szélesednek és mélyülnek”. Ahmed Hasszán al-Bakr vá- lasztáviratában megállapítja: „Nagy örömmel kaptuk kézhez az 1958. július 14 forradalom 19, valamint az 1Ö68. július 17. forradalom 9. évfordulója alkalmából küldött üdvözleteiket. Szeretném még egyszer aláhúzni azt a meggyőződésemet, hogy a két ország barátsága és együttműködése a jövőben tovább fejlődik, hasznos szolgálatot téve ezzel a két baráti nép érdekeinek, valamint a világbéke és a biztonság ügyének”. (MTI) Az ENSZ-dipiomaiák biztonságáért A diplomaták biztonságával és a vendéglátó országgal való kapcsolataikkal foglalkozó ENSZ-bizottság határozatban ítéltp el a külföldi államok ENSZ-képviseletei, illetve azok személyzete ellen elkövetett erőszakos cselekményeket A bizottság "egyhangúlag jóváhagyott határozatában mélységes aggodalmát fejezi ki a július 7-én V. Cernisev, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviseletének tanácsosa ellen elkövetett banditatámadással, valamint az utóbbi időben más külföldi képviseletek ellen végrehajtott provokációkkal kapcsolatban. A határozat megengedhetetlennek minősíti ezeket az akciókat és követeli az amerikai hatóságoktól: foganatosítsanak hatékony intézkedéseket a külföldi ' államok ENSZ- képviseletei személyzetének biztonsága érdekében. A fasiszta és terrorista csoportok létezése és az a tény, hogy szabadon működhetnek, valamint az amerikai hatóságok irántuk megnyilvánuló türelmes magatartása az egyik fő oka annak, hogy a külföldi képviseletek állandó zaklatásnak vannak kitéve. Elérkezett az ideje, hogy az Egyesült Államok sürgős és hatékony intézkedéseket foganatosítson az ilyesfajta provokációk megismétlődésének megakadályozására — hangsúlyozta felszólalásában D. Bikov, a Szovjetunió képviselője. Sajnálkozás Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára csütörtökön este az egyiptomi—líbiai fegyveres összecsapásról értesülve súlyos aggodalmának adott kifejezést.' Az ENSZ főtitkára újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az eseményekről közvetlen tájékoztatást egyik féltől sem kapott, de figyelemmel kíséri azok alakulását. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára csütörtökön ugyancsak sajnálkozását fejezte ki az egyiptomi—líbiai fegyveres incidens miatt. Kairóban közzétett nyilatkozatában a főtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az arab államoknak erősíteni kell " szolidaritásukat, szorosabbra kell fűzni soraikat. (MTI) I Ideológiai 9 Az emberek hiszékenyek, példákért általában nem is kell messzire menni, de ezúttal messzire, az afrikai Angolába megyünk. A Journal de Angola című luandai lap nemrég kénytelen volt cikket írni arról, hogy a kommunizmust nem lehet injekció segítségével beletáplálni az emberekbe,, ehhez egész más eszközök, utak-mó- dok szükségesek. Node nem véletlenül írt erről a témáról az angolai újság. Az ország történetében először nagyszabású gyermekments akciót indított ugyanis a kormány: elrendelte, hogy minden kicsit be kell oltani gyermekbénulás ellen. Orvosok és ápolók kezdtek hozzá a munkához, bejárták a városokat és a falvakat, a legelhagyottabb helyeket is, hívták a szülőket, magyaráztak, igyekeztek bizalmat kelteni gyakorta olyan emberekben, akik soha életükben nem kaptak injekciót, de talán még .egy tablettát sem. Dolgozni kezdett azonban az ellenzék, a haladó kormányzat ellenségeinek tábora is. Suttogva, ellenőrizhetetlen és sejtelmes fülbesúgások útján kezdték elterjeszteni: a fehérköpenyes kormányemberek nem valami betegség ellen küzdenek, hanem a kommunizmust oltják be a gyerekekbe. (Mellékesen szólva feltételezhető. hogy az angolai falvak lakóinak jórésze nem is tudja, mi az a kommunizmus, de ha a falu tekintélyes varázslója ilyen szent borzalommal beszél róla... akkor csak valami szörnyűség lehet. A kormánynak meg kellett tehát indítania az éllenpro- paganda-hadjáratot. Akárhogy- is nézzük, a gyerekeket meg kell óvni a szörnyű járványtól azokban a legeldugottabb falvakban is, ahol a több száz éves portugál uralom alatt minden egészségügyi gondozást nélkülöztek. S el kell terjeszteni nemcsak a védőanyagot, hanem azt a tényt is, hogy az ideológiák nem a kiskanálba cseppentett gyógyszerekkel. nem a bőrön vagy a vénán át terjednek... Bár ki tudja? A szóban foíjgó vakcina közvetlenül valóban a gyermekbénulástól óvja a gyermekeket, a cseppekben a leggondosabb vegyelemzés se tudná kimutatni a kommunizmus elemeit. De na a szülők több esztendő tapasztalatai alapján megértik, hogy mi ennek az akciónak a célja, kik és miért érkeznek hozzájuk rendszeresen fehér köpenyben és kik küldik őket. Továbbá, ha ezek a gyerekek egészségesen felnőnek, és tudni fogják milyen rendszernek köszönhetik megmenekülésüket ettől és sok más járványtól — talán még azt is elmondhatjuk majd. hogy a cseppekkel mégis csak a kommunizmus eszméit vitték beléjük. Tatár Imre Az egyiptomi forradalom , negyedszázada i ' „Minden nép harca a nemzeti függetleriségért — nemzedék nemzedék után — kőépítményre emlékeztet. Ahogy az egyik kő a másik alapja, úgy válnak a harcoló nemzet sikerei, eredményei a későbbiek alapjául” — Gamal Abdel Nasszer írta ezeket „A forradalom filozófiája” című könyvében. Idézett sorai ma — 25 évvel az egyiptomi forradalom győzelme után — épp oly időszerűek, mint a könyv megírásakor voltak, amikor a Nasszer köré csoportosult fiatal katonatisztek, a „Szabad Tisztek Mozgalma” hazájuk megmentésének a módozatairól vitatkoztak a Palesztina! háború idején. Al-Madzsdal és Feludzsa lövészár kaiban. Nasszert fiatal korában erősen vonzotta a történelem, s ez irányú érdeklődése később nagy segítségére volt az 1952. július 23-i forradalom elméletének a kidolgozásában. „Egyiptom — írja Nasszer már idézett művében — hosszú történelme nagyrészt a hódítók, idegen zsarnokok elleni harc, az elnyomatás súlyos századainak a históriája.” A hadseregben szolgáló Nasszer számára kijózanító tanulságul szolgált a Palesztinái háború, Faruk királynak a népet, a hadsereget becsapó, gyengítő zsarnoksága. Mint mondta, a palesztin harctérről való visszatérése után vált számára egészen világossá, hogy ugyanaz az erő. amely Palesztinában az arabok törvényes jogainak a megfosztását segítette, odahaza Kairóban a korrupt, népellenes politikájú király mögött állt. / / 1952. július 23-án, a megindult politikai eseményekkel párhuzamosan megkezdődött az előbbinél semmivel sem kisebb jelentőségű gazdasági forradalom. Nasszer és a nevével jelzett antiimperialista politikusok felismerték, hogy a 'nép felemelkedéséhez nem elég a politikai függetlenség, ehhez gazdasági alap is kell. Ezért indult meg a földreform, amelynek keretében az ország szegényparasztjai, az évezredes zsellérsorban tengődő fellahok földhöz jutottak. Nasszer tisztában volt avval is, hogy a nemzeti burzso-' ázia tevékenységét — noha annak egyes elemei támogatták a júliusi forradalom eszméit — korlátozni kell. Az ötvenes és a hatvanas években ennek a politikának az érvényesítéseképpen az ipar 90 százaléka már az állami szektorhoz tartozott, és államosították a bankokat, biztosítótársaságokat is. Következetes, a széles néprétegek megnyerésére irányuló politikája eredményeképpen az ország nemcsak, hogy gazdaságilag-politikailag megerősödött, a térség legnagyobb tekintélyű államává vált, hanem az ipari munkásság, a földhöz juttatott parasztság erős megbízható bázisa lett a nasszeri politikának. Gamal Abdel Nasszer politikája még- egy vonatkozásban emelkedett ki széleslátókörűségével, mégpedig a külkapcsolatokban. Az egyiptomi forradalom vezéralakja felismerte, hogy a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió valamennyi, a haladásért, a nem- zei függetlenségért, az imperializmus ellen harcoló nép természetes szövetségesei. Ennek a politikai felismerésnek a gyümölcseit az egyiptomi nép — noha történtek olyan kísérletek, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok sokoldalú segítségét befeketítsék —, mind a mai napig élvezi. Említsük példaként az ország iparának egyik alapját, büszkeségét, a heláni acélművet, vagy a fellahok millióinak kenyeret, életet, vizet adó asszuáni gátat. Nasszer elnök, az ország akkori vezetése tudatéban volt annak, hogy a Szovjetunió sietett Egyiptom segítségére az ország védelmi képességeinek a megerősítésével az 1967- es izraeli agresszió idején, a szocialista országok segítségével épült ki az egyiptomi rendszer gazdasági alapjának számos meghatározó fontosságú része, s ez a baráti kapcsolat nagymértékben -előmozdította az ország harcét a társadalmi reformokért, a politikai-gazdasági' függetlenség megszilárdításáért. Az egyiptomi forradalom eszméi, Nasszer elnök vezetésével az ország népének sikeres harca az imperialisták politikai gazdasági aknamunkája ellen, ma is lelkesítik az arab világnak a haladásért, a társadalmi felemelkedésért küzdő erőit — s ez talán 1952 júliusának a legértékesebb öröksége. Dunai Péter A Kínai Kommunista Párt KB ülésszaka Az Űj Kína hírügynökség pénteken ismertette a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának július 16. és 21. között Pekingben megtartott ülésszakáról kiadott közleményt. A hivatalos közlemény szerint az ülésszak résztvevői egyhangúlag jóváhagyták az alábbi három határozatot: 1. Megerősítették Hua Kuo- tfeng kinevezését a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöki tisztére, valamint a központi bizottság Katonai bizottsága elnöki posztjára; 2. Visszahelyezték Teng Hsziao-pinget a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságába, a KKP Politikai Bizottságába, s annak állandó bizottságába, a központi bizottság alelnöki posztjába, a központi bizottság katonai bizottságának alelnöki posztjába, az államtanács alelnöki funkciójába és a kínai népi felszabadító hadsereg vezérkari főnökének tisztébe: 3. Kizárták a pártból Van Hung-ven, Csang Csun-csiao, Csiang Osing és Jao Ven-jüan pártellenes bandáját, s egyben megfosztották őket a pártban és a párton kívül betöltött összes posztjuktól. A közlemény a továbbiakban bejelenti, hogy a kb határozatot hozott a Kínai Kommunista Párt XI. kong.'nsz- szusának ez évben történő öszszehívásáról, s egyben jóváhagyta a kongresszus napirendjére előterjesztett javaslatot. Az egyhangúlag jóváhagyott napirend szerint a XI. kongresszus napirendjén szerepel a központi bizottság politikai beszámolója, a Kínai Kommunista Párt szervezeti szabályzatának felülvizsgálata, valamint a központi bizottság megválasztása. A közlemény szerint az ülésszakon beszédet mondott' ílua Kuo-feng a KKP KB elnöke, valamint Je Csien-.ing és Teng Hsziao-ping, a KXP KB alelnökei. Az Üj Kína hírügynökség közleménye ezek után ismertette a plenáris ülésen megjelent politikai bizottsági tagok névsorát. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésszakáról kiadott közlemény szerint az ülésszak résztvevői, egyhangúlag osztoztak, abban a véleményben, hogy a ilua Kuo-feng vezette központi bizottság az elmúlt kilenc hónapban, s különösen a négyek bandájának összezúzása óta, „nagy győzelmeket ért el a politikai forradalom elmélyítése területén,”.
