Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

iS hatfihonyifig atfal (IO) Jói megfizetve, de... semrrji baj az ösztönzéssel. A darabbérben elszámolt tel­jesítmény megfogható ösztön­zése a túrós, a köszörűs ese­tében. Persze akkor, ha fo­lyamatos az anyag- és a szer­manikűrös, többet keres... S megfordítva: a kiemelt, ún. személyi órabért élvező mű­szerész, aki az automata szö­vőgépek pneumatikái és elek fA visrftl Balassagyarmaton A nyár vissza-visszatérő (gondja a víz. A kánikulában (ugrásszerűen megnő a fo- jgyasztás, a kutak alig győzik Rögtön kiegészítve a címet, dás: vannak, akiket ösztönöz- hogy — sokoldalú vizsgálatok a három pont helyére írjuk ni kellene, de ez nem törté- igazolták — a jövedelemnö­oda: nem ösztönözve. Ami nik meg, s vannak, akik jó vekedésben sok az automatiz­eléggé tipikus a népgazdaság jövedelmet élveznek, bár sem- mus és a mechanikusság, s különböző területein, azaz mire sincsenek ösztönzve. (Ha- csak csekély szerepe van a nemcsak a termelőtevékeny- csgk arra nem, hogy a mun- teljesítménykövetelmények- . .... . .. .. .. ségben. Tipikus, de i)em min- kahelyen eltöltsék az előirt nek. Így azután rábukkanha- 1 lancsolókat a vT den esetben igaz. Bizonyos időmennyiséget.) A kiemelke- tunk olyan —, hogy ne fizi- Kc Meg pa csoio a'. a v>­munkakörökben ugyanis dő teljesítmény átlagos elis- kai munkakört említsünk, mi- ze mérésé, s az átlagos munka vei korántsem csak ott gond P10 kiemelkedő javadalmazása ez — bérelszámolóra, aki arra érdemtelennek ad előnyt, százötven, s olyanra, aki húsz s érdemesnek ^hátrányt! ember keresetét mutatja ki, Ennek elismertetése gondot azonos fizetésért! Vajon utób- jelent néhány üzemünkben, bit mi ösztönzi a többre, s számellátás. A tizenkét gépet Még nagyobb problémát okoz előbbit mi tartja vissza attól, kezelő szövőnő ösztönzésével a differenciálás megvalósítá- ne keressen olyan helyet, ahol sincs semmi baj, hacsak az sa. Számos mesterségesen ál- neki is csak húsz ember bé- nem, hogy lánya, aki kezdő lított akadályba ütközik. Ilyen rének számfejtésével kell baj­például az egyenlősdire való lódnia! Mi ösztönzi az egyéb­törekvés, illetve az ehhez va- ként tisztességesen javadal- ló ragaszkodás. mázott gyártmányszerkesztőt Talán fölösleges is a bizony- arra’ hogy kényelemszeretetét kodás: drága bátortalanság elhagyva, gazdaságosabb Igények és pocsékolás tronikai részegységeiért felel, terebélyesedett ki a munkahe- akkor is 18,80-at kap, ha fél- iveken, s általában, a közfel- órákat várnak rá a szövőnők fogásban, s mivel létezik, —, mert ő a szomszéd mű- kontrát mond a társadalmi helyben tárgyalja a tegnap értékrendre. Ez az értékrend esti tévékrimi részleteit —, akkor is, ha a gépállás megengedett alatt marad. ugyanis a munka mindenfajta megbecsülését írja elő — az anyagiakat is beleértve —, s konstrukciót produkáljon, ha még egy meleg kézfogást sem kap érte/. ?! Azonos irányban A jól megfizetve, de nem Drága bátortalanság A szocialista iparban fog­lalkoztatottak havi átlagbé­re idén áprilisban 3177 forint a bátortalanság kia- sen akadály a hatékonyság értékrend” döntő gyors növelésének útjában. Mert ténylegesen ösztönzési feladat — az ösztönzésen nem­csak pénzt, forintban mutat­kozó vállalati nyereséget stb. munka: teljesítmény. Ezzel ösztönzve gyakorlata lényege­szemben * ----~. .. lakította mértékben beosztást, munka­kört, besorolást, tevékenysé­gi területet, időt fizet meg, s valahol a hosszú lista végén, .... . . úgy mellékesen, ha elkerül- értve — az állóeszközök ki­v?1.t- antízikai. foglalkozású- hetetlen. a teljesítményt. Köz- használtságának javítása ake 3038 forint. Igen am, de gyászok nemzetközileg ked- éppúgy, mint az élőmunka ez. az atlag semmit sem mond velt példája: az utcaseprőt ésszerűbb kamatoztatasa. ösz- arrol, mekkora a különbség az nem azért kell fizetni, hogy tönzesi, azaz érdekeltségi vi- egyes iparcsoportok kozoTt sepregessen, hanem azért, szonyainkban lelhetjük meg a legnagyobb körülbelül 1800 hogy az utca ti5fzta legyen, azokat az ellentmondásokat, forint, a fizikai foglalkozású- Mert „sepregetni” sokfélekép- amelyek miatt a nepgazdasá­ak átlagát nézve —, s arra végképp nem ad útbaigazítást, indokolt, társadalmilag he­lyes-e az eltérés. Vannak ugyanis „hagyományosan” jól fizető iparterületek, bár az ott végzett munka társadalmi haszna korántsem mindig kie­légítő. S, minél részletezőb­ben vizsgáljuk a jövedelem és ösztönzés elvben szoros csolatait, annál inkább műnkbe tűnik az ellentmon- te. Kétségeinket az táplálja, pen lehet.. Nem szabad irigyelni Üzemen belül természetesen találni olyanokat, akik kétsze­resét keresik társaik jövedel­mének. A több pénzt, a jó fi­kap- zetést senkitől sem szabad sze- elirigyelni. ha: megdolgozott ér­Nyugdíjasok érdekében ’ Idén július 1-től Nógrád nem érheti anyagi hátrány az megyére is kiterjesztették a idős embereket. Azok, akik- nyugdíjfolyósitó igazgatóság nek biztosításai alapján térí- és az Állami Biztosító között tés jár, kárigényük bejelenté- létrejött megállapodás értél- sekor az utolsó nyugdijszel* mében azt a lehetőséget, hogy vény bemutatásával igazolhat- a nyugdíjasok biztosítási díja- ják biztosításuk érvényessó­ikat az igazgatóság útján fi- gét. Ha levélben jelentik be a zessék be, azaz az érdekeltek kárt, célszerű a nyugdíjas írásos megbízása alapján e/e- törzsszámúk feltüntetése a két az összegeket a nyugdí- gyorsabb kárrendezés érdeké­jakból vonják le. ben. A Nógrád megyei Állami Talán mondani sem kell, Biztosító 11 600 nyugdíjas ügy­menyivel kényelmesebb ez a fele közül 6100-an éltek eddig rendszer, nem is beszélve ar- a fent vázolt lehetőséggel, ami ról, hogy a díjfizetés esetleges ékesen bizonyítja annak nép­elmulasztása kizárt, így emiatt szerűségét. gi, össztársadalmi ' érdekek nem tükröződnek megfelelő­en és következetesen a helyi cselekedetekben. A hatékony­ság fokozása gazdasági növe­kedésünk kulcskérdése — a párt XI. kongresszusa hatá­rozata mondta ki ezt. S, mert kulcskérdés, megoldatlanul hagyni nem lehet, nem sza­bad. ^ Feladataink serege nagy, so­rai sűrűek. Csak valahogy irányításban és közvetlen ter­melésben, vállalati és iparági körben, az ágazati kapcsola­tokban, s a termelők együtt­működésében nem mindig si­kerül sem tettek, sem felada tok seregét egy irányban fel­sorakoztatni. Hol ez, hol az lóg ki a sorból, s bomlik fel miatta a rend. Azonos irány­ban haladni — ez az egy­szerű tény a hatékonyság ja­vításának legfőbb feltétele. Ami megkívánja a feladatok egységes értelmezését, a cse­lekvés összehangoltságát, azaz a XI. kongresszus határozatát idézve, „a szocializmus anya­gi-műszaki alapjaiban rejlő hatalmas erők” értőbb kibon­takoztatását. Lázár Gábor ( Vége)' Meg a pancsolókat, zet pocsékolókat, akik fele­lőtlen magatartásukkal éppen úgy ártanak önmaguknak, mint az egész lakosságnak. Egy rekkenő nyári napon (jártunk Balassagyarmaton, a város határában létesített vízműben. Emlékezve rá: az elmúlt esztendőben bizony itt is vízkorlátozást kellett elren­delni. A víztermelés műveze­tője Koncsek Károly, egy gon­dosan vezetett, napról napra vezetett táblázatot tett elénk: — Méréseink szerint teg­nap 3560 köbméter vázét fo­gyasztott Balassagyarmat la­kossága. Igaz, ehhez az „ala­csony” számhoz az áramszü­net is hozzájárult. Ebben az időszakban naponta átlagosan 4500 köbméternyi vizet jut­tatnak a szivattyúk a hálózat­ba A kiemelkedően meleg napokon ugrásszerűen megnő a fogyasztás is. Ezen a nyá­ron például június 15-én mér­ték a csúcsot, ekkor harminc htján 6000 köbméter vizet igényelt Balassagyarmat la­kossága, az intézményi és ipa­ri hálózat. Összehasonlításként: a téli vízfogyasztás átlaga 3100— 3500 köbméter között mozog. Ez egyben azt is jelzi: ilyen­kor megsokszorozódnak a víz­mű feladatai. — Az elmúlt nyáron el is kellett rendelni a hosszan tartó vízkorlátozást, az idén erre szerencsére nem volt szükség. A tizenhat' kút eddig elegendő mennyiségű vizet adott. A központi szivattyúi! ózba indulunk, útközben Koncsek Károly művezető a vizet po­csékolókról, e fontos kincs herdálóiról beszél: — Nem hallgatnak a jó szóra — igen gyakran — a gépkocsi-tulajdonosok. akik tengernyi vízben fürdetik jár­műveiket. A kertművelők pe­Koncsek Károly és Mózer De- zsőnc az egyik szivattyú ke­nését ellenőrzik/ A háttérben a tolózárnál Antal Istvánná szivattyúkezelő.- ry Horváth János villanyszerelő a ^ irtorony elektromos vízál­lásmutatóját vizsgálja. fotó: —kulcsár— dig egyszerűen kijátsszák az esel leges tilalmat: a növények közé, a talajra helyezik a tömlőt. A vízpocs^kolás har­madik. legsúlyosabb média pedig az építkezéseken a be- tonlocsolás; az ésszerű hatá­rok betartásával itt is sokat lehetne megtakarítani. A szivattyúház patikatisz­taságú: percenként 3500 liter teljesítményű gépek továbbít­ják a vizet a kutakból a vá­ros felé, a tárolóba. Éppen e°v szerelés alatt álló. a G:>r7-MÁVAG-ban gyártott szivattyú mellett járunk, ami­kor Mózer Dezsőné kezelő a művezetőhöz lép: — Az ötöst meg kell né­zetni. nem veszi fel a vizet. Koncsek Károly azonnal in­tézkedik. a többi már a sze­relőt; .dolga. A szivattyúk háta mögött hosszú mérce van a falon. Azt jelzi világosan, egyértelműen: mennyi víz van a tárolóban. E percben éppen 3.5 méter a víztömeg magassága. A gondozott parkban, a víz­mű udvarán almamolyt fe­dezünk fel egy fiatal fán. Csekélység, annál fontosabbak a művezető szavai: — Szigorúan tilos itt per­metezni. növényvédő szert használni, Természetesen köz­egészségügyi okokból, az ilyesmire nagyon kell ügyel­ni. Az idei nyár próbáját ed­dig derekasan állta a balas­sagyarmati vízmű. Amint megtudtuk: fejlesztéssel sze­retnék elérni, hogy a még na­gyobb igényeket is zavarta­lanul kielégíthessék. Terve­zik újabb kulak létesítését; a tárolókapacitás növelését; el­kezdik az árvízvédelmet szol­gáló védőgát építését is. Ez azonban csak egyik ol­dala a zavartalan vízellátás­nak. Figyelemre méltóak a víztermelési művezető szavai: ésszerű, körültekintő felhasz­nálással — okos takarékos­sággal — mi magunk, a fo­gyasztók is igen sokat tehe­tünk érte. Pontosabban: ön­magunk érdekében. (k. k. g.) i Tizennyolcezer öltöny az első fél évben Az év első hat hónapja A 17 millió forintos terme- alatt a Balassagyarmati Ruha- lesi érték mellett, a különböző ipari Szövetkezet tizennyolc- szolgáltatások révén még ezer öltönyt szállított a buda- csaknem hétszázezer formt pesti Felsőruházati Nagyke- bevételhez jutott a szövetke­reskedelmi Vállalatnak. Hét- xe*. Így az első félévi ered- száz darabbal készítettek töb- 'juj­bet a balassagyarmatiak az el- m«y« gazdálkodás nyomán ső fél évben a tavalyi, hasonló U8 millió forint nyeréseg kép- időszakhoz képest. zödött. Á llunk fent, a vasszerke­zet utolsó szintjén, har­minc méter magassági­ban és néhány pillanatra rá­csodálkozunk az elénk tárul­kozó látványra. Mohón fogja , keretbe a szem a főidről el­edig soha nem megfigyelt rész­leteket: a Zagyva III. esztéti­kus kiképzésű tömbjétől félig Példát is mond, a Gömbiczé- két” — bizonygatja a brigád­takart városszéli házakat, a két. A Gömbicz Sándor bri- vezető, vasútvonal elnyújtott kanyarú cacjgt szalagját, s a még messzebb 8 sorakozó, az iparosodás to- Akik, ha hajlana arra az vábbi fokát hirdető üzemcsar- ember, hogy az első hallas nokokat. Szemben a Mü.M.- után ítéljen, amolyan rendkí- intézetre tekintünk, odébb a vüli tehetséggel megálldottak fäävpTöm ~N0tt" a BGR, a VEGYEPSZER és fent, js lehetnének a „szuperbri- séf' s szinte minden munkán­, innen úgy tűnik, szinte a va- gád”, a mindig élenjárók... kát úbv véeezzük aho^v az a zottsagé> én a szakszervezeti ros szívében, a ZIM salgótar- Pedlg nem azok. De - és ez ÄÄ Ä! — - ~~ — Hogyan? — Már úgy is, utóbbi időkben megszilárdult a — Az is. De inkább más. Sikeres ötvözet a mi brigá­dunk, a hét fiatalt is beleért­ve. Jól megvagyunk és mun­kánk által visszük is valami­iénv^aesen re' Mondíam- ho§y közülünk Jakubocsics Lajos, a salgótar­jáni városi pártbizottság tagja, Medve József, a műhelybi­nogy az technológiai szervezett jani gyara. — Volt munkahelyeink — néz rám Kohánka Tstván, a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat 903-as építés- vezetőségének főnöke. — Je­a realitás immár hosszú végre elfoglaltuk igazi he- , _. .. *■ evek óta a vallalat legjobb, iyünket a/ építési sorrendben. f.yok?.! No: a f‘am. tanácsban ténykedem és mun­kaügyi döntőbizottsági tagva- *u“a* ”ua’ evők?' No. a fiam m« a szákinál gyalazatra vetemedje­— Aranykoszorúsok, ugye? — Nem. Valamivel több an­nál: néhány hónappal ezelőtt kaptuk meg a Vállalat kiváló brigádja címet... Aranykoszo­rúnk négy van már; az elsőt, ha jól emlékszem, tizenkét év­vel ezelőtt érdemeltük ki. — Aranyat érő emberek — fogalmazott egyik vehetőjük* — Nem igaz! Veszekszünk, fel-fellobbanunk ml is. — De a munkájúk — erős­ködöm. — Nézze! Ugye, maga is mindig mindent a legjobban szeretne megcsinálni. (?!) Hát mi is.. És tudja, akikben ben­ne van ez a vér, hát fogukat adnák inkább oda, semmint Száz hektár új szőlő Pásztón Nagyszabású tervet valósít meg az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát. Az ötpdik ötéves tervben a ter­melőszövetkezetekkel együtt­működve 1700 hektárral nö­velik a kék és fehér szőlő te­rületét. Különösen fontos az új telepítés az exportfelada­tok teljesítése érdekében, hi­szen külföldön egyre kereset- teobek a mátraaljai borok. A kombináthoz tartozó öt megyében a termelőszövetke­zetek is vállalkoztak szőlőül­tetvények telepítésére. A na­pokban a pásztói termelőszö­vetkezet és a borkombinát között harjminc évre szóló szerződés jött létre, s ennek értelmében Pásztón a szőlő­területet 100 hektárral növe­lik. legmegbízhatóbb ács-kollektí­vájának számítanak. Nincs az, hogy most ezt, vagy azt csináljuk soron kívül, mert... Tudjuk, ahogy iga­zándiból kell, teendőiket. Igen, hosszú évek óta. Hi­szen a brigád alapítómagja, az lentős számú ipari beruházá- a bizonyos hat ember a mos­son ott van már a kezünk nyo- tani tizenhét közül, 1952-től ma... s vélem, lesz is még. kezdve együtt dolgozik és ki- Elgondolkodik és piabb ne- tartottak — a szó szerint — veK tolulnak elő femlékezeté- minden rosszban és jóban a bői: a nagybátonyi FÜTÖBER, vállalatnál. Pedig hány hely­a zagyvapálfalvi Zagyva III., re próbálták megszerezni őket. forintunk van ™,,ól tépésekre állunk tent. Nem mentünk ml sehová . - «j*“, li időszakban nyolc és — Mennyit keresnek? — Engedje, hogy ne von­junk párhuzamot egy maszek ács-állványozó, vagy egy más vállalatnál elhelyezkedett kö­zött. .. Nekünk olyan négy és meg, a Karcsi, a kettő közül a na­gyobbik, tagja a vállalati KISZ-vezetőségnek... És sze­retünk így együtt dolgozni. Valamennyien vidékiek va­gyunk; a többség Pásztóról, Tarról, s mint jómagam is, Mátraszőllősről jár be. Érző­nek. Ezért nincs nálunk lógás, elfuserált munka, félórás hosszú káromkodás. — És a sikeres ötvözet? — No ez, bár én mondtam, jól hangzik. És igaz ... Per­sze, feltételek is kellenek hoz­zá. Mert hiába próbálnám én ezt a födémet betonozáshoz kelheti, ha nem kötne össze tet6ta..tó eerendákkal leDal bennünket valami, hej, de gerendákkal iepal lozm. Menne, az biztos. D< messze lenne ján! tőlünk Tar­a magasban. Építik folytatá- mondja az ötvenkét éves bri­Azt tartották, kivárják a sát. a húzóüzemet... Munká- gádvezető, Gömbicz Sándor, sairól váltunk aztán .szót, akik bizony néha rendkívülit is produkáltak, hogy határidő­re, megfelelő minőségben ad­ják át rendeltetésének az új létesítményeket. Viszonylag zepesek közé sem. stabil, jól képzett embereink vannak — summázza röviden róluk alkotott véleményét. — Érezni már az „új szele­ne­gyed órai munkára. . Aki ér- ti, annak hozzátehetiem: csinálunk'"itt jót. Mert tudták ők is, saját amolyan tormába esett „fér­gek” vagyunk, akik beleszü­De lassan és fáradsággal és po­csékolással és káromkodás- A munkájukról faggatom sal- • • aztán Gömbicz Sándort, ami tudom, nehéz. „Mindent úgy » mondat végére az ősz is, mint ahogyj \ hajú mester kö^é gyűl bőrükön érezték, hogy nem tartozott a nógrádi építőipari vállalat — néha még a jó kö­— És most? otthon magunknak tennénk!” nek a sárga everállos , ^ , , ... — ad rövid gondolkodás után brigádtagok, s bólintgatnak letteK egv rossz keserűbe de kapásból arra is választ: ho- szavára. Tíz perce reggeliszü­mi i’Qi L-i f-ot»taciílr rüOac7tnna- . . mivel kitartásuk, ragaszkodá­suk és munkához való szere- tetük van, mint említettem, kivárjak a jobbat. — Türelmük van hozzá? gyan lehet szépen, meggon- net van már. doltan — megfontoltan, hiba Karácsony György nélkül dolgozni. ..Mi ehhez __________________________ sz oktunk és erre tanítunk min- j , t . den hozzánk kerülő fiatalt is, 1 NOGRAD — 19/7. Julius Tetőfedés üvegszálas műanyaggal A Bolgár Tudományos A ka* démia Matematikai és Mecha­nikai Intézetének kutatói új­fajta tetőfedő anyagot kísérle­teztek ki, üvegszállal meg­erősített műanyagból. A külsejében és kidolgozá­sában újszerű anyag előállítá­sa , rendkívül 'egyszerű: nagy ellenállóképeségű műgyantát használnak fel hozzá. Az új tetőfedő alkalmazása előnyös, mert hosszirányban, korlátlan lehetőségeket nyújt. Gyorsan fel- és leszerelhető, ezenkívül lényegesen k.óny- nyebb a hagyományos tető- szerkezetnél. Gazdasági haszna is nyil­vánvaló: lehetővé teszi, hogy ezáltal fát, vasat, eternitet és más, sokhelyütt általában hi­ánycikknek számító drágább anyagot használjanak tetőfe­désre. 22., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents